| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Jókai Mór Eppur si muove – És mégis mozog a föld IntraText - Concordances (Hapax - words occurring once) |
Part
13558 18| nyakáról, mert azok nagy krakélerek.~Berti még egyszer nagyot 13559 10| elprédálta, s most egész kravátlija széléig úszik az adósságban. 13560 10| odáig ért, háravetve lószőr kravátlijában a nyakát s kardja hegyével 13561 10| azonban ráment egyenesen, s kravátlimásliját helyreigazítva s mereven 13562 32| parkettről a társadalmi krémet.~Az idén különösen népes 13563 10| Megtalálta!~Egy nagy darab kréta hevert az asztalon. Azt 13564 10| mondd, goromba.~Az őrnagy krétagorombasága így folytatódott.~– Egy 13565 10| az úr kezére.~Az őrnagy krétája így fogott.~– Tolvajok, 13566 3 | volt egy árva folt sem, ami krétakereszttel fel ne lett volna dekorálva.~ 13567 10| mondatott így egymás után krétanyelven. A kérdések és feleletek 13568 3 | Délig megint kártyáztak krétára. Akkor megint jött a lucullusi 13569 10| profusszal, patrollal, Kriegsgerichttel, míg csak ki nem ért az 13570 24| almával a hiencek meg a krikehájok. – Az egész világ folyását 13571 9 | mikor az úritörvényszéken a krimináliákra került a sor, megmondá Korcza 13572 34| elaltathatatlanul.~Akkor kristállyá vált lelkében az a titkos 13573 23| valamennyi fölött, mint kristály bálvány fénylik a most is 13574 21| számára vizet a folyócska kristályából, mely mindenféle drágalátos 13575 20| mellett ülők körül, a fényes kristályboltozat prizmája gyémántfényt szórt 13576 28| Egy márványasztalon állt kristálykancsóban örökösen friss víz Mátyás 13577 23| zöld mohát sírjaik fölül, a kristálytiszta nőalakok, kiknek keble vérzik 13578 24| annyit tudnék mondani, hogy Krisztigott!~A méltóságos asszony nagyon 13579 16| micsoda véleménye van a Krisztusról meg a szentekről, s azzal 13580 33| magán a beneventatio és kritika minden műtétét alkalmazni.~– 13581 39| érezte magát, a költői ér kritikai aranyérré fajult el. Az 13582 25| alexandrinusokban. Közben kritikákat is ír mindenről, ami könyv, 13583 31| irgalom nélkül, milyen minden kritikán alul való játék volt, amit 13584 8 | bírta felfogni, hogy ilyen kritikát is lehessen mondani egy 13585 31| ismerősök, litteratorok, kritikusok; kezdik az obligat gratuláción, 13586 31| összeesküdött ellene minden: a kritikustól kezdve a szerető hölgyig! 13587 23| fénylik a most is jégfedte Kriván.~Az egyetemes hatás az, 13588 32| be hozzá.~Tudta, hogy a krízis kitöréséhez kell egy nap. 13589 17| puttonyos ember megfogja a krokodilus farkát s megint talyiga 13590 17| akkor a talyiga átváltozik krokodilussá, elnyeldesi a kis gyerekeket; 13591 1 | nevezték azt „Csittvári króniká”-nak, hanem „Koszorú”-nak, 13592 1 | arcot csinált.~– Miféle krónikáé? A Krónikon Budensét tetszik-e 13593 2 | Aztán miért? A „csittvári krónikáért!” Aki nem tudta is, hogy 13594 1 | korukban szintén részt vettek a krónikaírásban, akik aztán a hatalmi polcon 13595 35| ismerni. Ez Galeotti, fölséged krónikaírója.~– Ah! A tudós Galeotti? – 13596 2 | sem a belső bíró azért a krónikaírókat el nem ítélheti. Akitől 13597 17| éppen egy ilyen tudós úr krónikája nyomán van szerencsém tudomással 13598 1 | érthető volt a meglepett krónikásoknak azon törekvése, hogy inkább 13599 1 | csinált.~– Miféle krónikáé? A Krónikon Budensét tetszik-e érteni? 13600 13| komolysággal: „man musz dasz Kruczifix neu versakramentiren lassen” ( 13601 33| csőszökkel kellett őriztetni a krumplivetést, hogy a dühödt paraszt éjjel 13602 33| princesseknek, hogy hajaikat krumplivirággal díszítsék fel, s a koronajószágokban 13603 5 | zsákvászonnak való fonallá a kuckóban, s mindig bizonyoz, hogy 13604 22| prémes négyszögletű lengyel kucsma volt, fehér tollal, öv helyett 13605 41| borsát a Decséry főispánt ért kudarcok képezték, kellett vinni 13606 32| újságban, amit a nyakamra küldenek, a darabodról írt piszkolódást. 13607 10| végrendeletsikkasztások, másvilágra küldések bonyolult tragédiái, mik 13608 30| akkor utazom önök után, küldetés nélkül.~– Az nagyon szép 13609 42| Bálvándynak.~Aszályi éppen ilyen küldetésekhez való ember volt, amiknél 13610 4 | férjétől jövök – sietett küldetését előadni.~– Férjemtől? – 13611 34| tégedet általam Olaszországba küldetett. Ha pápista volnék, száz 13612 37| a bűn üldözésére ki van küldetve.~Reménylé, hogy Párizsban 13613 37| igazgatóim a pénzt utánam küldik. Ön ismeri helyzetemet. 13614 28| fakultások nyelve; szószólónk a küldiplomáciában. Ez a mi palladiumunk. Nemesi 13615 32| éjszakáira kínzó álmatlanságot küldjek, s utoljára még azt az apai 13616 34| leveleket és csomagokat hová küldjenek Velencébe, melyik fogadóba. 13617 1 | hanem αγγελως, ami görögül „küldönc”-öt jelent. Dukas Mihálynak 13618 41| küldöttségének elfogadni.~A küldöttség csak megvan; de hát ki fogadja 13619 41| hivatalosak és káptalanok üdvözlő küldöttségeit; amint beesteledett s minden 13620 41| kellett őt a józan párt küldöttségének elfogadni.~A küldöttség 13621 34| földet, ugyan jó helyre küldted Itáliába!~Olaszországi útjában 13622 27| papnak, a főhivatalnoknak, a külföldinek, az özvegyasszonynak; de 13623 27| alkalmaznia, melyek a kacagás küljelenségeit előidézik; hogy ki ne törjön 13624 29| jött ki rajtuk világító küllő alakjában, s a nyitott ablakon 13625 17| mely acélból van, a kerék küllői oly finomak, mint a lepkebajusz: 13626 2 | tallérért is csinálna, sőt különbet; és hogy párosítsa a szentségtörést 13627 25| szénaboglyán, jár nappal a mezőn, különbözés a felöltözött s levetkőzött 13628 1 | malaclopó és bőgőtakaró” különféle divatszabású köpönyegek 13629 15| ez igen megmagyarázható különösség. A családi ünnepélyen nem 13630 39| tehát a búcsúlakomán is különteát szolgáltattak bor helyett, 13631 12| a lelket az élő emberben különválasztja a testtől. Kereste bennük 13632 43| alatt, mikről még most csak külországok beszélnek. És lesz népünk, 13633 11| odanyújtá neki.~Kálmán a levél külsejéről ráismert arra. Ugyanazon 13634 28| A nádor dolgozószobája külsejével hirdeté lakójának kedélyét.~ 13635 9 | hogy ezentúl minden kopott külsejű látogatóval a legnyájasabban 13636 7 | egymás után, alsó-felső, külső-belső vágásokat, a fintákat, a 13637 9 | munkához, midőn a kettős ajtó külsőjén elkezd valaki kocogtatni, 13638 25| jurátusi pajkos viselet. Azt külsőleg is kellett jelezni.~– Nos, 13639 27| viselet, de semmi kitüntető külsőség. Legtöbben nem is tudják, 13640 33| halálra verték. Az egész külvárosi rondafészek egy tolvajtanya 13641 10| egy belső világ a környező külvilággal. A nő tapasztalatlansága, 13642 39| rémtáborától nem látta maga körül a külvilágot. Alig tudta, hogyan ért 13643 21| oldalról feleltek vissza a kürtök, a völgyből, a hegy túlsó 13644 25| leborulnak előtte, s kürtölve kürtölendik a világnak, hogy egy halhatatlannak 13645 45| ami annyi embert halottnak kürtölt már, akik aztán még késő 13646 40| felakasztatja egy húsfüstölő kürtőjébe, s mikor jó füstösek, akkor 13647 1 | hevülnek, hogy ég az arcuk a kürtriadóra.~Pedig hát mit nekik Rákóczi? 13648 21| A hőstett~A hallali kürtszavára minden oldalról feleltek 13649 21| fogtak hozzá.~A lövésre, kürtszóra csak felébredt nagy nehezen 13650 31| perlekedni, éhezni, fázni, küszködni Bányavárynak is volt ereje; 13651 42| kinyitotta az ajtót s a küszöbben megállva, egy pálcát tartott 13652 El| földet mozdulásra bírni. E küzdelemben ő maga összetört, semmivé 13653 20| tudjon fölötte, s mert a küzdelemnek a tárgyát nem tartotta elég 13654 18| Budapest minden birkózóit küzdelemre; aki őt földhöz tudja vágni, 13655 36| Kálmánnak egyévi viszontagságos küzdelmeit a színészetnek a fővárosban. 13656 8 | beszélt, s előadta a nehéz küzdelmeket, miket diadalmasan legyőzött 13657 6 | otthonból és megkezdhetni a küzdelmet a nagy ellenséggel: a világgal.~ 13658 28| versenytől. Ha nagy lesz a küzdelmünk, annál nagyobb lesz a győzelműnk!~ 13659 28| országotok közepét foglalja el.~– Küzdeni fogunk vele a győzelemért, 13660 45| küzdött ő az élettel, most küzdjön ön már az ő halála emlékével. 13661 23| pedig a halhatatlanságért küzdök! Ma gazdag vagyok, holnap 13662 28| maga diadal lesz.~– Mivel küzdötök?~– A szellem és tudomány 13663 17| futott a kutyáit kikergetni a küzdőhomokról, nyakába húzva a fejét, 13664 17| midőn a talián megjelent a küzdőtéren, s felkeresve az odahajigált 13665 23| Amíg ti küzdtetek, én is küzdtem. A ti munkátokat nyomban 13666 23| Nézzetek ide. Amíg ti küzdtetek, én is küzdtem. A ti munkátokat 13667 25| utolérni röpte nincsen. Kukacok és alvó pupák országa ez. 13668 40| ablakokkal, az eresz alatt a kukoricafonatok, a padlásablakban a paprikafüzérek, 13669 24| Rázatta magát fakószekéren, kukoricaszár ülésen, egylovas kordén; 13670 38| Aszályi, ki udvarmester, kukta, felszelő és kulcsár volt 13671 1 | kancsónál. ~ Fogj, nosza kulacsokat, ~ Tölts tele finakokat,~ 13672 8 | ha elvégezte, itt lesz a kulcs, zárja be a szálát; mert 13673 26| akarja-e azt?~– Vedd át kulcsaidat – monda Jenőyné –, s aztán 13674 10| szokta ő adni a pertára kulcsait, mikor maga törvényszünet 13675 10| kezét fölemelt térde körül kulcsolá. Egyszer csak felpattant.~– 13676 26| ajtónál megállt, kivette a kulcsot táskájából, s felnyitotta 13677 34| események, mint: Szaffi Kuli kán őkegyelmessége Pesten 13678 40| fogadta Aszályit, hogy mint a kullancs, mint a fűnyűg, ragaszkodjék 13679 27| elfoglaltam az ágyúüteget Kulmnál!”~S a fiatalember még mindig 13680 28| önmagukból kifejlett barbár kultúrájuk versenyt fut a civilizált 13681 30| hiszek – önmagamban.~– Pogány kultusz! De férfinak jól illik. 13682 4 | Mindezek után pedig nagyot kuncogott az orrán keresztül, s olyan 13683 33| még Génovában is szerez kundschaftot a régi majsztere fiának. 13684 40| be ragadományát: „Itt a kuntsaft!”~– Hát Wasztli! Kit akarsz 13685 4 | neki, maga kilopódzott a kunyhóból, kihúzott egy karót a szőlőgarádból, 13686 23| Mikor Kálmán visszatért a kunyhóhoz, a tűz elhamvadt már, csak 13687 27| ellátogatott a szegények kunyhóiba mint betegek ápolója, újszülöttek 13688 4 | homoki szőlőnek elhagyott kunyhója volt. Olyan épület, amelynek 13689 23| meglelték a kecskepásztor kunyhóját! Ez már az otthon!~Egy düledezett 13690 20| meglátta azokat a fából tákolt kunyhókat, mik egyetlen vasszeg alkalmazása 13691 6 | az oldalán, amint ilyen kunyorálásba esett át.~– Jól van no. 13692 33| a részeges néptanítót, a kupaktanács ostoba bíráit, aztán a részrehajló 13693 36| parasztot, a részeges kántort, a kupaktanácsot, a részrehajló hivatalnokot, 13694 35| Szent Péter templomának a kúpja ezer meg ezer fehér görögtűzzel 13695 10| amit jámbor szülők azért kuporgattak össze, hogy gyermekeik boldogok 13696 5 | bácsi erre megszeppenve kuporodott le a székre, s beleütötte 13697 1 | potya kerül, valami baltás kúrál, s finom szatyit vág fel 13698 36| Apám vagy te nekem vagy kurátorom? Gyerek vagyok én vagy rabszolgád, 13699 44| kalapjára, Barkó Pál hosszú kurdsüvegére s Miska inas sipkájára. 13700 4 | éppen útban találta. Annak a kúrián kellett valami után leskelődni. 13701 17| igyekezett, azért volt a kurírcsizma és a korbács, mert abba 13702 27| neki.~– Ah, a kancellár kurírja! Fontos üzenettel. Övé az 13703 17| amottan leng egy úri ember, kurírstiblik hüvelyébe rekesztett lábakkal, 13704 17| szaladni az előtte haladó kurírstiblis úr után.~A mester pedig 13705 1 | kenyérgalacsinokkal hajigálózni, szóval „kurizálni”. – Az „elemozsyna” minden, 13706 4 | elő. Utoljára a cselédeket kurjongatta fel.~– Merre vannak a diákok? 13707 5 | termete nem magas, különösen kurták a lábai. Hanem amit termetben 13708 17| merre van az a „hecc”?~A kurtaköpönyeges megállt, végignézett a kérdezőn; 13709 20| termetének délcegségét emelte a kurtán feltűzött feszes vadászöltöny; 13710 9 | megjelenésével. Még a bajusza is oly kurtára van nyírva, s csak az orra 13711 37| ott meg olyan véres szájú kurucnak mutatta be magát, amilyennel 13712 20| nádori udvarhoz: ott majd a kurucot fogja játszani? Azt ám: 13713 18| a sártakaró bőr alá, ott kushadt, míg felszerszámoztak, s 13714 17| volt lázadva: „mars Lion, kusti Szuitli!” – hangzott minden 13715 35| kisasszony hímezte; hát azt ne kuszpitolja. – Béni bácsinak pedig, 13716 3 | öltözködéshez, kankalikos kút vedre a pusztában jó volt 13717 1 | elvándorol messze utakra, s kutat ősrégiségeket. Szavát ritkán 13718 10| Minden hibának, botlásnak kútfeje egyedül a férj. Kiszámított, 13719 7 | háború elkeseredése is e kútforrásra vezethető vissza. Ez valóságos 13720 24| szárító ágasfák, kankalinos kútgémek, hosszú itatóvályúk jelölték 13721 3 | lócára, ki szekéroldalra, ki kútkámvára letelepedett, az asszonyféle 13722 46| bárkától.~– Kiszti hand, madám. Kutser hüt dich schén, néger pasz 13723 10| Én titeket összeaprítalak kuty – (de már ez nem fért oda).~ 13724 17| valahol a piacon a dühöngőt kutya- és embererővel, s akkor 13725 1 | Fejjel is, ha egyszer van kutyabőrötök. ~Lehettek, ha függnek gunyhótokban 13726 18| állni a gyepre.~– Áll ám a kutyád, meg magad. Én nem birkózhatnám, 13727 2 | nemesség; a kutyabőr maradjon a kutyáé! Midőn csak alig bírtuk 13728 1 | felsőbbség, ha professzor, – „kutyafülű” pedig, ha jurátusi minőségben 13729 1 | s jaj annak, aki ezt a kutyafülűnek besúgja! S ha jól gyantázva 13730 3 | közül.~Látták biz azt a kutyairamodást innen is, onnan is a mellékházakból; 13731 17| kiabált, a pecér futott a kutyáit kikergetni a küzdőhomokról, 13732 4 | wilde Jagd” föld alatti kutyakardala zendült fel egyszerre a 13733 4 | fehércseléd szaladt hetvenhétfelé kutyakeresni; míg végre rájöttek, hogy 13734 16| theater.~– Hát az micsoda? Kutyakomédia?~– De az is van. A Kerepesi 13735 17| Bálvándy pedig a kezében levő kutyakorbáccsal abban a nyomban visszacsapott 13736 25| költeményed hangja, mint a kutyának a hegedűszó; ijedtében vonít! 13737 4 | egyszerű felkiáltás. „Kutyánszki-labánszki!” megerősített kifejezés. „ 13738 24| lenne énnekem édesapámtól kutyaporció, ha itt hagynám a szénát.~– 13739 4 | fel egyszerre a rémséges kutyasírás; vékonyan, vastagon, cifrán, 13740 17| játszva, bolonddá téve, „azt a kutyát! azt a macskát!” – ordította 13741 35| hogy „egyszer volt Budán kutyavásár!” A kóborló kutyák kirekesztése 13742 33| fabábszínházakkal, bikaheccel, kutyaviadallal, kötéltáncosokkal, Bänkelsängerekkel, 13743 27| megy.~No, bizonyosan afféle kutyúpajtások. Bálcimborák! Innen az a 13744 14| emléke a szarmatának, a kvádnak, marahánnak, a rómainak, 13745 14| fegyverei voltak?”~„Nem. A kvádok harcoltak azokkal.”~„De 13746 7 | szereplővel, s a szólóból duót, a kvartettből kvintettet improvizál.~Felvonások 13747 38| a színészek összeálltak kvartettet énekelni. Majd a háziúrnő 13748 7 | szólóból duót, a kvartettből kvintettet improvizál.~Felvonások közben 13749 9 | csapatok rá huszonötöt, s azzal kvittek vagyunk. Hát ha idejön azalatt, 13750 12| ökölcsapással Kalender úr fejére kvittelni le a tartozását, s aztán 13751 14| hogy botlik el a saját lábába, hogy görbül meg a nyaka, 13752 10| alig várom, hogy kihúzd a lábadat az ajtón! Kereshet aztán, 13753 22| a színpadon, s elestél a lábadról, ha mindjárt olyan piedesztálon 13754 36| jól. Kössön meg az asztal lábához cérnával, hogy ne szökhessem 13755 20| kezdeni, s azután egész a hegy lábáig legördülni egymás után következik. 13756 31| Amint egymás után kihúzzák a lábaikat, elmondatik róluk, hogy 13757 17| feszült viszonyt, hátulsó lábaikkal rugdalva a port.~Mielőtt 13758 40| három férfialak fekszik, lábaiknál egy komondor, a hold előtt 13759 38| kísérőjét.~Könnyen volt öltözve, lábain vékony brünell cipők (a 13760 20| egy vastag kígyóalak hátsó lábak nélkül.~Kálmán elámultan 13761 32| szattyánpapucs a legparányibb lábakat tüntette elő, a kócsagtollas 13762 39| gitár utánajött láthatatlan lábakon, s egy láthatatlan kéz még 13763 31| tovább. Én állok ott, ahova a lábamat letettem. Most eredj haza, 13764 40| tovább fekve. Nincs már a lábamnak semmi baja. Mankóval fogok 13765 40| róla; hiszen nincs az ő lábának már semmi baja. Hogy bolonddá 13766 3 | huszár őrnagynak:~„Te vén labanc. Itt küldök neked egy diákot, 13767 24| földről elhajtották hozzá a lábasjószágokat kinyaralásra, kitelelésre 13768 5 | kamrát; letakarva a parazsat lábassal, hogy a macska bele ne feküdjék. 13769 35| az ő áruló szakácsának, Lábatlannak; holnap Fejetlent fog belőle 13770 19| jártas férfiú volt, csak úgy labdázott negyedfél mázsás embereivel, 13771 20| megártani egy kis egészséges lábfürdő.~– Átvigyem önt rajta? – 13772 4 | sarkantyúpengéssel tele táncon, amihez a lábhoz verődő kard veri a taktust, 13773 40| két lábán kifelé voltak a lábhüvelykujjai, nem befelé, mint másnak; 13774 35| hogy talán tudok még olyan lábhüvelyt önteni, amiben Béni bácsi 13775 40| kificamodni ennek a rossz lábnak. Inkább törött volna el; 13776 23| Kárpátok hegyláncában, ötezer lábnyira a tengerszín fölött; a hó 13777 4 | fakultás.~Erre a szóra még egy lábnyomnyival beljebb engedte hatolni 13778 36| városrészbe, melynek egyik labodával benőtt utcájában Bányaváry 13779 20| sűrű lompos szőrű.~Két lábra állva jött. Egyik első lábával 13780 3 | kinyalábolt egy halom inget, lábravalót, amik a legkitűnőbb ponyvavászonból 13781 17| visszacsapott az üdvözlő lábszáraira: „szervusz, kozák! Arra 13782 40| fordítófát s a térdéről a lábszíjat Tseresnyés uram, s vitte 13783 21| neki itt veszni. Pompás lábszőnyeg lesz a bőréből. Katinka 13784 4 | két kopó, meg egy görbe lábú tacskó. Azoktól nincs az 13785 10| haragos úrhoz, fölemelkedék lábujjhegyein hozzá, úgy, hogy a fülét 13786 5 | csizmádat lehúzzák; aztán lábujjhegyen járnak a háznál, mukkanni 13787 21| maga felajánlotta az utazó lábzsákot ideiglenes tartózkodási 13788 20| sütőkemencék. A szabadban nyitott lacikonyhák; nagy félszerek a boroshordóknak, 13789 29| rettentésére. Nagy vasas láda tetején kopott selyemköpenyegben 13790 9 | pénzcsomagokat elzárta egy vasas ládába, aminek a nagy kulcsai egy 13791 40| ki azokat a nagy vásáros ládában műértőleg elhelyezgeté, 13792 9 | bezárkózhatik; előveheti ládája fenekéről rejtegetett kincseit, 13793 34| haza! Gondosan bepakolva ládákba, mint valami kincset. Úgyis 13794 14| magyar piktor csak tulipántos ládát festeni való.~A decsériek 13795 39| abscheuliche Lieder singen von Läusen, Flöhen!”~Bányaváry futott 13796 11| van még rá, hogy a feje lágya benőjön.) Próbára akart-e 13797 1 | ellentétes kifejezés, s a lágyságból lesz költői emelkedettség, 13798 1 | végzetes színdarab, melyet XVI. Lajos lefejeztetéséről írtak, 13799 1 | is adtak a diákok: a XVI. Lajost személyesítőnek egy álfejét 13800 31| utóbbit is, hogy a vásárok lajstromában nemegyszer rajtakapta a 13801 2 | De még nincs vége a bűnök lajstromának – folytatá a rektor. – Kendtek 13802 13| valamennyinek a végén, mint a Jákob lajtorjája magasán, ott ragyogott az 13803 13| azon a hosszú fényes Jákob lajtorjáján ezt lett volna az első hágcsófok. – 13804 29| egy nap sincs a kasznár laka.~Hanem a meglepetés mégis 13805 39| nesztelenül nyithatott be lakába. Csend volt itt már.~Cilike 13806 24| jutva, valószínűleg még lakályosabbá van téve minden. Az ismeretség 13807 9 | mindjárt meglátta. Hát a lakás kapujával szemben van egy 13808 41| csak közel férhetett hozzá. Lakásán folytonos ünnepély volt, 13809 16| felöltözötten a pamlagán.~Lakásának ablakai keletre nyíltak, 13810 33| belejegyezve a nevet és lakást, s visszaadva a tárcát. – 13811 39| osztálya pedig mind a két úri lakban a kertre nézett. Innen leste 13812 16| fölülmúl.~– Tudni fogom azt lakhatóvá átidomítani.~– És a gazdáját 13813 39| Katinka úrhölgyé. Az úri lakházak homlokzata más népesebb 13814 12| itt az én szívem ahelyett, lakjál abban!”~Pedig abban a sok 13815 19| mindig megfekszi egy hétig a lakmározást. Otthon az „emberem” (így 13816 40| Azért én, ha Amerikában laknám is, oda is magam után hordatnám 13817 3 | volt: de nem lehetett benne lakni.~Mondta ugyan egyszer Csollán 13818 24| jól enni, jól inni; hosszú lakodalmakat tartottak, lármás farsangot. 13819 24| sóhajtozunk: a farsang meghozza a lakodalmat, s később az apróság csevegése 13820 20| volt ezeket az autochton lakóit az őserdőnek felvilágosítani 13821 28| dolgozószobája külsejével hirdeté lakójának kedélyét.~Itt nem volt semmi 13822 40| tovább nem várom a maga lakóját; az bizonyosan elmaradt 13823 5 | mondani. A magam hibájáért lakolok.~– Hol az írásod, amelyben 13824 31| eltávozása után mit beszéltek a lakomáján ott maradt jókedvű pályatársak, 13825 2 | a gyep; csapjunk egy víg lakomát egymással utoljára!~Jó lesz. 13826 10| hanem ez idő alatt erdélyi lakosnak vagy birtokosnak kell a 13827 17| különösen a magyar ajkú lakosság, valami nemesebb élvezetben 13828 47| Megtízszereződött a főváros lakossága, s emelkedésével nem süllyedtek 13829 13| csigalépcsőn a jurátusok lakosztályába, mely egy roppant teremből, 13830 10| folyosóra nyílt, a másik a többi lakosztályhoz vezetett, melyeken át egész 13831 3 | mikor azt az emeletes úri lakot építette, mindig csak a 13832 3 | csendes vonatkozás a benne lakozókra, kik isznak, mint a gödény). 13833 24| rónán a szentkereszti puszta laktanyájáig. Gulyák, ménesek, juhfalkák 13834 45| mondá a mester a néma laktársaknak. Csak hadd keresse.~Írt 13835 7 | messzeföldről elhozatja lakvárosába; s messze földre elkíséri 13836 31| Bányaváry, mikor a pislogó lámpafénnyel a gyér közönségen végignézett –, 13837 38| esővíztócsa. A sötétben semmi lámpafény nem világítá meg a veszélyes 13838 38| lakomára, Bányaváry is; csak a lámpaoltogató volt még jelen, az pedig 13839 35| elhagyta magát édesgetni a lámpásig, útközben azzal kínozva 13840 1 | kísért lámpásokkal, mely lámpások méltánylandó elővigyázatból 13841 8 | Jaj, csak közel ne lépne a lámpásokhoz, hogy észre ne vehetné! 13842 1 | kit két esküdt diák kísért lámpásokkal, mely lámpások méltánylandó 13843 4 | sötét van, s rossz az út, a lámpást viszi a lovak előtt.~– Ez 13844 35| csóri csukának mája?”~A lámpástól már csak ötven lépés volt 13845 15| az eleven rébusz, fényes lámpavilágítás mellett, melyet képviselt 13846 34| európai szent szövetség láncaival, elkábítva a babonától, 13847 34| eszmét, a tűzzel, vassal, lánccsörgéssel, anathemával üldözött eszmét 13848 38| áthordjon Pestre; de meg lánchíd sem volt, melyen a hintó 13849 39| úgy látszik, mintha egy láncolat volna: csupa ellentétes 13850 25| két szívet úgy egymáshoz láncolni, hogy azok minden időn és 13851 30| a szerecsen ismét jött láncra fűzni őket, s aztán vitte 13852 34| törve nyögött egymásba függő láncszemek alatt; mely egykor a civilizáció 13853 40| egy bokor sincs? Hát ez landschaft akar lenni. Ha valaki landschaftot 13854 40| landschaft akar lenni. Ha valaki landschaftot akar festeni, azon kell 13855 23| körül Olymp fényalakjai: lángarcú Zeusz, fényes Appoló, mosolygó 13856 13| hunyva van.)~Kálmán arca lángba borult e szóra.~Erre a hercegnő 13857 13| kérdi tőle:~– Comtesse, wie lange werden Sie in Pesth verbleiben?~ 13858 39| nem e nyomorult kis nemzet lángelméje volna; minő fényes ígéretek, 13859 33| teszek. Önök fiatalok és lángelmék. Önök csüggednének el? Én 13860 28| ahhoz nincsen elég erőtők, lángeszetek; lassú fáradsággal sem tudtok 13861 37| egyik gyermekét, a jót, a lángeszűt, kitagadja, azt, aki nekem 13862 27| gondolatai, miket a hő fantázia lángjai nem lobognak át.~De a szerető 13863 27| Byron, Goethe, Tasso minden lángjánál.~„Hajh, ha egyszer te fogod 13864 4 | sötétveres estpírjától kezdett lángolni egyszerre.~A nő olvasott 13865 5 | tenyerükön meggyújtanak, ha lángolva elszáll a tenyérből, utána 13866 27| azt megérezni, ahogy az én lángom lobog! – Hogy megégsz tőle!”~ 13867 12| lakó a szárazföldön; amitől lángra gyullad a hideg német, s 13868 41| szabadság eszméit, adott nekik lángszavakat, lett mártírjuk; hanem annak 13869 32| a kócsagtoll mellett egy lángszínű georgina, akkor még üvegházi 13870 23| égbe repülés érzete az! A lángvihar, mely Romulust az égbe ragadja, 13871 39| szemeit keresve; ahogy arca lángvörössé pirult: e tekintetből meg 13872 32| forrásait, – mellbetegek langy levegőt.~– És szívbetegek? – 13873 24| nem hűt, a nap heve el nem lankaszt. A természet gyönyörködtet. 13874 2 | te-hehe-tte szent atyánk lantját ~Muhu-huhu-zsáhá-háhák. ~ 13875 5 | nagynénivel; addig maradj itt.~A lánykának nagynénje az, aki a fiúnak 13876 5 | mesét kezdett el a fonó lányoknak, aminek a végére ma este 13877 24| biz’ engem. Ottan van a lányom, végzi az helyettem. De 13878 5 | Hívott vendég vagy minden lányos háznál, s az évek előtti 13879 5 | Nem csoda hát,~Ha a kis lányt, ~Szintúgy tüzeli Ámor!~ 13880 34| ismét belefoltozhassanak a lapba. S néha aztán a jámbor olvasó 13881 40| értekezéseket írt, hanem a lapborítékokat is csirizelte Tseresnyés 13882 44| viszont szorosan egymáshoz lapítva tenyereit, két kezét a másik 13883 33| azt a piszkos bírálatot a lapjába, ő maga mámoros volt, nem 13884 1 | história elfeledett följegyezni lapjaira, vagy amit a hatalom vaskeze 13885 2 | könyvnek 1802-őt viselő lapján egy jegyzet foglaltatik 13886 25| könyv, az egyetlen helybeli lapnak. Erre az emberre vigyázz! 13887 1 | hatalom vaskeze kitépett e lapokból, vagy amiket az udvaronc 13888 1 | füléig szaladt a szája, s laposra hunyorult a szeme; mikor 13889 9 | vajon adja-e még. – De már lappadni kezd.~A következő csomagot 13890 25| hogyan lehet két festett lappal két szívet úgy egymáshoz 13891 35| tőkére ment; a víz alatt lappangó fatuskó kilyukasztá a fenekét, 13892 41| két nap meg a nádasban lappangott, félve a rászedett kortesek 13893 31| mint árva Aszályi, írnokból laptöltelék készítővé emelkedve, s principálisa 13894 33| alak, aki önök elől félve lapul a falhoz s szótlanul emeli 13895 24| lett; az emberek megették a lapulevelet is, fűrészporból sütöttek 13896 5 | csendesen tanul, s ha a mi lármánktól tudtál eddig aludni, az 13897 35| tűzőrség meg ne hallja a lármát.~A két jó barátnak fogni 13898 35| minthogy a mamát sem hallotta lármázni, újra megtöltötte pipáját, 13899 7 | üljön le a helyére, s ne lármázzon a darabba; mert mi nem azért 13900 2 | megszabadítsa.~Barkó ugyanoly hideg lárvakemény arccal mondá el válaszát:~„ 13901 29| eheti egyszer magát. És lásd, ez a derék ember nem kérdezte 13902 31| letettem. Most eredj haza, láss a mai előadás után, hogy 13903 7 | őket magával Bécsbe, hogy lássanak az udvari színháznál művészi 13904 25| hogy annál szigorúbbnak lássék. Ő már ügyvéd volt; hozzá 13905 13| Kruczifix neu versakramentiren lassen” (értsd: „újra beszenteltetni”).~ 13906 39| közönséges ostromlépésekké lassítani; de folyvást nagy bölcsen 13907 3 | szekér, a bennülő szavára lassítja a kocsis a lovak menetét. 13908 25| ostorsuhintás nélkül, csak olyankor lassítva futását, amikor zökkenő 13909 13| hogy olyan asszonyságot lásson, aki parancsolni tud; hanem 13910 13| lépcsők előtt áll, hogy egy látatlan kéz önnek karja alá nyúl 13911 31| a rókát, úgy lesi minden látcső a páholy üregét. Iszonyú 13912 16| színházba, volt dolga a látcsövének, hogy föfedezze akit keres, 13913 40| műhelyébe az arcképét, hogy láthassa minden ember, aki csizmát 13914 11| föléje; tán hogy az írásba láthasson; karját Kálmán háta mögé 13915 34| költő nagysága nemzetének láthatáráig tart; a festő nagyságát 13916 2 | Miután hogy a töviskoszorúk láthatatlanok.~A „dzimm-dzumm” zúgása 13917 31| Oltárkövön. Ah, akkor az olympi láthatatlanoknak beszélt, most pedig a karzatok 13918 1 | akar valamit meglátni, amit láthatna.~A hosszú asztalon ugyanis 13919 13| alakban tegye magát előttem láthatóvá. Minden más alakban láthatatlan 13920 10| való e tudománya, hogy amíg latinból magyarra valamit lefordít, 13921 9 | szóló lett, úr volt, ha latinra fordult a beszéd; magyarul 13922 13| legválasztékosabb klasszikus latinsággal, amilyenen csak valaha férfiak 13923 1 | jojcakát nektek szegény latinusok! jojcakát neked csittvári 13924 31| égig.~– Hát saját magát látja-e azután? Kitől tudja meg, 13925 12| három napig.~– Szívesen látlak, ha itthon kaphatsz. De 13926 27| megmagyarázza azt az orvosi látlelet, hogyan történt.~Rögtön 13927 8 | könnyebbségére szolgált látnia az elbámulást mamája arcán, 13928 13| azután a két ifjú is. Az látnivaló volt, hogy ennél a háznál 13929 30| most mi az ő zenéje nélkül látnók a leányainkat az idegen 13930 43| jövetelét: majd holnap!~A beteg látnoki képzelme így mondja el ezt.~ 13931 32| Az a kérdés, hogy ki látogat meg?~– Egy derék, művelt 13932 33| örömtelten jött haza Csollánné látogatásából, s elmondja nekik, hogy 13933 29| jelenteni. Őfensége azonnal látogatására megy. Ő tehát majd ad be 13934 10| kikerülte, hogy Katinka látogatásáról beszéljen neki, ha nem kérdezi 13935 29| azok végeztével teszi esti látogatását magas ápoltjánál, ki azután 13936 27| ezért remegtek a főhercegnő látogatásától. A gyermekek, tudja Isten 13937 12| őnagyságának a legutóbbi látogatásunkat, a mi közös barátunknál, 13938 17| hogy a német színházat látogathassa, mely a magyar nemesi felkelő 13939 16| amit az uraságok nagyon látogatnak.~– Miféle hecc, te félszemű 13940 23| lengyelországi vihar átkészül látogatóba Magyarországra.~De ők azt 13941 42| pompásan megvendégelje tisztelt látogatóját. Magyaráti pincéje híres 13942 16| hagyta ott az előszobájában látogatójegyeit.~A negyedik napon aztán 13943 10| szíve, amint a hívatlan látogatót megpillantá.~Katinka volt. 13944 10| Nem szép öntől, hogy nem látogatott meg azóta.~Kálmán vörös 13945 9 | ezentúl minden kopott külsejű látogatóval a legnyájasabban bánjék, 13946 13| Én csak kétféle embert látok meg: urat és szolgát. Önön 13947 13| Kálmán ajkán. Elhűlt egy látománytól. Az pedig nem volt valami 13948 37| pénze pedig váltókban van. Látott-e már Bálvándy váltót? Megmagyarázta 13949 1 | debreceni szemet csinált a látottakhoz, mikor a diákok szövétnekét 13950 2 | feszegetni kezdi, mennyit érhet latszámra, darabonként azon megbecsülhetetlen 13951 25| Egy fejjel mindig ki fog látszani valamennyi közül.~(A lefolyt 13952 10| szemére vetnek, csalóka látszat káprázatai; amit véteknek 13953 32| bokájáig ért, csak az alól látszottak ki a selyem salavári dudorai, 13954 4 | hevertek ott a hegyektől láttamozott borítékokban, húsz-, negyvenéves, 13955 4 | rózsafüzérből képezve, bokáin felül láttatá piciny lábait. Karcsú dereka 13956 35| vágyat árulnak el a meg nem láttatás után, hogy a mellettük elhaladó 13957 26| díszkötésű műveket engedtek láttatni. Innen megint egy harmadik 13958 33| készül; magyar színművészetet látunk a fővárosban; már könyvnyomdánk 13959 20| még nem volt jelen; a szép látványnak még hiányzott a tündéri 13960 29| osztálynak a hecc és a cirkuszi látványok tetszettek, a magyar úri 13961 17| a lelket gyönyörködtető látványt le nem írhatom, mellyel 13962 25| praeclarumot (kitűnő), laudabilét (dicséretes) és sufficienst ( 13963 12| malomkő rohant alá, mint a lavina, s olyat ütött a kastély 13964 31| színpadra hozzák. Egész nap láza van, nem tudja, mit csinál. 13965 17| módra.~A publikum fel volt lázadva: „mars Lion, kusti Szuitli!” – 13966 43| vén cseléd –, mily szörnyű lázálmai vannak!”)~(„Hallgass, némber!… – 13967 12| ragadva sietett ki az ajtón.~Lázat kapott attól a gondolattól, 13968 34| szorgalmasak és józanok; nem lázítanak, nem háborítanak; békében 13969 40| a hatalmasok előtt mint lázítót, a közönség előtt mint árulót 13970 24| istentagadó, pörlekedő, lázongó.~– De hisz önmaga cáfolja 13971 3 | felejtsd, mikor kiadod, hogy lázsija van.~És valósággal átadott 13972 12| burjätek, így a vogulok. Mikor lázt kapott közöttük, tanulmányozta 13973 21| helyet. Hanem azért Bálvándy Lazzarinóját csak a vállára vette.~Azzal 13974 21| a válladon: hozd az én „Lazzarinómat”. Én úgyis a lovakat hajtom; 13975 34| rejtett barlangjaiban, a lazzaronik csapszékeiben, a fejedelmek 13976 4 | Csuka Feri. Vitéz Sátory úr leakasztott a falról egy huszártrombitát, 13977 21| Azzal Bálvándy fölállt, leakasztotta Kálmán puskáját a fáról, 13978 24| Tóth Máté uram, bundáját leakasztva a szegről. – Kinn a szérűn, 13979 8 | alá nem tétetlek; hanem ha lealázod magadat azokhoz az emberekhez 13980 16| ő”. Tehát szemközt jut a leánnyal.~A kocsiajtót becsapják; 13981 27| többnyire csak klapanciák, a leányágra jutott líra erőtlen kifejezése 13982 42| voltam ránézve, ami az apa a leányához.~– Ühüm – köhintett bele 13983 20| hiszi ön, hogy azok a főurak leányai úgy előlegezik a szerelmet – 13984 24| sem cifra kocsikra; az ő leányaik pedig seperték az utcát 13985 30| ő zenéje nélkül látnók a leányainkat az idegen fiatalemberek 13986 24| úgy jártak annak a nevelt leányait messze földről férjhez venni! 13987 24| unokája egy szegény paraszt leányára szorul; nagy úr lesz az; 13988 5 | kandikálnak fiatal gömbölyű leányarcok zöld levelű virágcserepek 13989 6 | úr” – „ifjasszony” – „leányasszony” sorozata leteltével nem 13990 5 | durmolása közben egyik jó mesélő leánycseléd elkezd valami kedélyes népmondát 13991 5 | takarításnak vége, begyűlnek a leánycselédek a nagyasszonyhoz: a szakácsné, 13992 7 | nem is eresztenek. A szép leányhoz én verset írok, s míg azon 13993 37| oly barátságos tekintetű leánykák mosolyognak az emberre, 13994 5 | Kálmán visszacsókolta a leánykát. Gyöngédségükben valami 13995 24| Sári, aztán majd ha neked leányod lesz, azt én elvetetem az 13996 13| mégis igazat adok önnek. A leányokból egyszer nők lesznek, s egy 13997 20| így van nálunk kálvinista leányoknál, sokat tanítanak nekünk 13998 13| az mind férfiaknak való. Leányokra nem számítottak. – De hát 13999 24| is bánja meg, aki az én leányomat elveszi.~A főispán csak 14000 8 | viharteljes élet fog várni a leányra most? Vagy talán az, hogy 14001 8 | beszélek róluk többet: sem a leányról, sem csábítójáról. El vannak 14002 23| Lehet-e ennél szebb jelenete Lear királynak! – kiált Bányaváry, 14003 5 | ujja közé fog egy fekete lébe mártott végű lúdtollat, 14004 5 | nyakából egy sarkig lógó lebernyeg, s még a fejére egy háromszögletű 14005 35| kísérts meg semmit, hogy lebeszélj, nekem fájna szavaidra tagadólag 14006 40| uramnak nagy dolgába került lebeszélni, hogy a palétára kinyomott 14007 40| járni.~És nem hagyta magát lebeszéltetni, hogy kis hálófülkéjéből 14008 21| kell lenni – monda a delnő, lebocsátkozva az elejtett vad mellé s 14009 24| sűrű tömött haja hosszan lebocsátott fonadékban mesterkéletlenül. 14010 35| ezen mentek. A házat rég lebontották, gazdája nevét mindenki 14011 36| arra való hely. A rundella lebontva, a Csollánné-féle terem 14012 25| fal között olvasni fogják, leborulnak előtte, s kürtölve kürtölendik 14013 20| megérdemelni!…~És azzal leborult zokogva a zöld fűbe, könnyeivel 14014 17| vitte egyenesen a jól ismert lebujokon keresztül a díszes teátrumba, 14015 7 | garas árát sem többet, hanem lebújt az ágyába, fejére rántotta 14016 18| szépen; nem akar sehova lebukfenceztetni, még a pamlagra se, se ingyen, 14017 25| ott meg messze voltak. A leckeadásnak vége volt már.~Most aztán, 14018 25| Abban a szobában szokott leckéket adni Dorothea grófnőnek. 14019 14| órái, s mikor vége volt a leckének, bizonyozott, hogy azok 14020 14| mikor visszatért a magyar leckéről, teljes veszekedésben találta 14021 14| felment a hercegnő szobájába leckét adni, az órája rendesen 14022 23| zivatart nézni! A sistergő lecsapó villámot, a fejeiket dacosan 14023 8 | viola közül mindegyikről lecsippent egy-egy virágot. A csonkított 14024 16| vesztett el, egy homlokáról lecsüggő hajfürttel szokta elmaszkírozni.~ 14025 20| egy elszabadult indája lecsüng a vízesésig, s annak az 14026 13| szép szemek aztán ismét lecsukódtak, mintha hívnák vissza a 14027 29| tűz esik is az égből, ha lécszeg nő is a földből, mégis keresztültörök 14028 2 | hiába készül prókátornak. Ledisputálja ez a napot az égről.~– Humanissime 14029 35| iparkodott hát azt hirtelen ledobni a földre. Így talán rá lehet 14030 35| kikapta maga alól, s a földre ledobta. Mert ennek meg az a története, 14031 4 | nyögött nagyot Csuka Feri, ledobva nyakából a gyepre sánta 14032 20| cipelt, átfutott sebesen a ledöntött fenyőszálon. Ott azután 14033 36| Ha készen lesz vele, majd ledűl a pamlagra, s alszik ott.~ 14034 20| nem taposta emberi láb.~A ledűlt fatörzsön országgyűlést 14035 2 | Debrecen 1802-ben porig leégett, elpusztult a nagy tűzvészben 14036 20| olyan új falut építtetett a leégettek számára, hogy csakúgy tündökölt! 14037 21| hegyoldal talán valamikor végig leéghetett s most sűrű borókabozóttal 14038 20| rongyos házak aztán végig leégtek, szennyes vackok, szurtos 14039 37| tartó ezüsttálcát talapjáról leemelve, onnan egy iratot vett elő 14040 41| oltárhoz, ami ugyan egyértelmű leend az örök zárdaszűzi élettel, 14041 13| vendégeimet elfogadni érdemes leendsz.” Az ifjonc pedig azt felelte: „ 14042 22| egyenként áthelyezte azokat, s leeregeté a jobbik zsebébe. Fejet 14043 24| Nem érdemli ő azt a magas leereszkedést.~Annál jobban beletalálta 14044 27| kegyeskedett több ízben leereszkedő szóváltásba bocsátkozni 14045 37| őreinket, s az ablakból leereszkedünk lepedőkön.~De ez ellen meg 14046 20| eltűnt a szemei elől, akkor leereszté puskáját. Megtörténik az 14047 6 | amint az első felvonás után leeresztették a kurtinát, keresztülfurakodott 14048 4 | elpusztul: egy tánc, egy lóról leesés, egy párbaj, egy szerelmi 14049 2 | nagyot zökkent a földre leestében a szegény diák.~Hanem azt 14050 23| magunkhoz ezt a földet, vagy leesünk rá, s akkor is a miénk lesz. 14051 17| végigfecskendhették. A sok lefecskendett kölyök sivalkodott és pusztult 14052 7 | őt rohammal elfoglalja, lefegyverzi, rabságba ejti, kezét hóna 14053 1 | színdarab, melyet XVI. Lajos lefejeztetéséről írtak, s melyet K…ban elő 14054 24| egész erővel hozzálát. Ha mi lefekszünk délutáni álmot aludni, mind 14055 35| otthon aztán a kis szobában lefektetem. Mert úgy sajnálom, hogy 14056 5 | ketten kaptok egy sebet. Lefektetnek, ápolnak, ajtód kilincsét 14057 19| citátumain; otthon pedig szépen lefektették, s nem kellett neki ringatás.~– 14058 29| Cilikét, hogy nincs itt?~– Őt lefektettük, el van törődve.~– Beteg?~– 14059 3 | egész éjjel nem hagyta őket lefeküdni. Mulassuk ki magunkat kedvünkre. 14060 4 | Barkó Pali.~Akkor aztán lefeküdtek egymás mellé a földre, betakaróztak 14061 6 | Kálmán öcsémnek aztán egész a lefekvésig volt mit hallgatni Béni