| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Jókai Mór Eppur si muove – És mégis mozog a föld IntraText - Concordances (Hapax - words occurring once) |
Part
14062 40| mondá magában: „elmegyek, lefestem azt a boltcímert.”~Akárhogy 14063 1 | Szívben lakó nemes rangot lefesteni:~Mert ráillik árva, keseredett 14064 40| kifejlett herculesi termet lefestéséért, természetes mivoltában, 14065 25| ugyanazzal a művésszel újra lefestethetné a grófkisasszonyt? Azt is 14066 23| Elmondhatatlan, leírhatatlan, lefesthetetlen kép. A lengyel táj fölött 14067 35| megnyugodott abban, hogy uramöcsém lefesti őt mind a díszruhában, mind 14068 33| páncélosan vannak a képeken lefestve; mi mesterségünk szerszámaival 14069 24| pecérkorbácsával leporolva leffentyűs lovaglócsizmáit.~A kapuban 14070 12| bizonyítani, hogy látták a pénz lefizetését a kötelezvényben megírt 14071 22| fognak adatni egy esztendő lefolyása alatt a tekintetes királyi 14072 10| latinból magyarra valamit lefordít, azalatt ne csak ruhát, 14073 3 | úgyhogy háromszor kell lefordítani, míg az igazi tartalmára 14074 44| ember sietett az ablakát lefüggönyözni, mikor a gyászéneket hallotta 14075 31| s ismerőst, ismeretlent lefülelt az új művet magasztalva. 14076 1 | válogatás a legációban, a „legáció” pedig egy igen célszerű 14077 3 | első éves filozófus eljár légációba, s prédikál a vidéki híveknek: 14078 1 | Az „elekció” válogatás a legációban, a „legáció” pedig egy igen 14079 1 | hatalmas öklű kezelői a legációi elekcióknál ez érdemeikért 14080 1 | el, mint valami börzén, a legációkat, egy kis ráfizetéssel – 14081 5 | a diákélet. Hadd járjon legációkba, prédikáljon, tanulja meg, 14082 13| monsieur Henry vágta a legájtatosabb képet, s oly nagyot fohászkodott, 14083 9 | szerényebben viszonza:~– Legalázatosabb szegény szolgája uraságodnak! 14084 39| szenvedéllyel lépett az életutak legáldatlanabbjára, és szerzett ott babérkoszorút, 14085 7 | találkozóra az ilyen pillanatok a legalkalmatlanabbak. A színész olyankor, mikor 14086 26| volt berendezve: minden legapróbb részletéig az úri kényelemnek. 14087 34| legszebb országában melegszik a legaranyabb napsugár fényénél. Ő csak 14088 5 | hívja: Béni bácsi.~Ez a legártatlanabb teremtése a világnak.~Jenőyné, 14089 3 | amit a háznál megforduló legátusokon rendesen foganatba szokott 14090 17| Beszélték, hogy a bika legázolt és feldöfött valami hat 14091 25| legjobban azokat, akik rád nézve legbecsesebbek. A bukott poéta még visszatérhet 14092 6 | a gonosz vén intrikus a legbecsületesebb fiú, aminőt csak kívánni 14093 39| szekundánsának. S miután kiszemelte a legbékésebb öreg tudóst, kinek emlékezetes 14094 42| volt, hogy én Katinkának legbensőbb tisztelői közé tartoztam. 14095 21| állt Kálmán előtt.~Akkor legbiztosabban vette célba a fejét az állatnak 14096 10| bizalommal van irántam, hogy a legbonyodalmasabb ügyekben kísérleteket tesz 14097 1 | ruhás papforma alak előtt, a legborzalmasabb konspiráció képét mutatta 14098 20| istennek érzi magát. Életemnek legborzasztóbb napján, aminek neve menyegző, 14099 4 | legnagyobb dologba; mikor legcifrábban felöltözött, akkor küldöm 14100 9 | mindennap meglátogatták a legcsábítóbbak, a legveszélyesebbek a hölgyek 14101 5 | év óta meg van adva az ő legcsendesebb éjszakája; de már Béni bácsinak 14102 20| legerősebb. Rám volt bízva a legdrágább: a nemzeti nyelv győzelemre 14103 15| legkényesebb megbízatás, s a titkok legdrágábbika.~Beszédet készíteni egy 14104 20| utálat miatt, megsértve a legdurvábban, megalázva egy ember által, 14105 14| máshová vigyáznak. Ez a legéberebb előőrs. Ha a franciák minden 14106 37| kinek arcán a földi bájak legédesebbike ragyogott, az anyai öröm. 14107 34| földön?~Kálmán a lehető legegyenesebb utat választotta ki magának. 14108 3 | nem sokat búsulok – felelt legelébb is Biróczy. – Elmegyek valami 14109 46| a saját méneséből, s mi legelegánsabb frakkot talált a zsibvásáron, 14110 17| van, melyben fejős kecskék legelésznek. Valami nagy úr mellbeteg, 14111 20| leányt a mágnási családok legelőkelőbbjéből, mert szeretik egymást – 14112 31| minden regényt és drámát legelőszőr is egy férfiúnak és egy 14113 3 | melyen gulyák, ménesek legeltek szétszórva. Egy jó óra járásnyira 14114 30| akire várt.~– Nekem az első legenda jobban tetszik – monda Dorothea, 14115 30| Aztán „Bruno és Hedvig” legendáját el ne felejtse! – s a kézszorítással 14116 30| értenie abból mindent, ami a legendák mysticumában rejtve van.~ 14117 27| bizonyítá, hogy még keményebb legénnyel nem akadt össze soha. S 14118 9 | ne veresse, ha a mészáros legényekkel összeverekszik. A pénze 14119 21| teszik, s a szép fiatal legényeknek ez sok keserűséget okoz.~ 14120 33| fiának, akinél Génovában legénykedtem; a lakását és nevét följegyzem 14121 20| permetege üdíti az átfűlt léget, ami tropikus légkört varázsol 14122 37| nőni nyalábjában, úgyhogy a legfelsőt már az állával kellett neki 14123 29| elől mindenki eltakarta legféltőbb részét, az arcát.~Akiknek 14124 40| hol egykor őt fogadta a legfensőbb úr valamennyi urak között. 14125 44| haza fővárosát nemzetének legfényesebb költője. Az utcák üresek 14126 9 | domine frater, hogy ez a leggazdagabb úr egész Csongrád vármegyében?~ 14127 20| kerek auréole-t lát, minő a léghajósoknak jelen meg néha a felhők 14128 4 | semmibe, aminek világ a neve.~Leghamarabb beletalált a szférájába 14129 39| színháznál tudták meg azt leghamarább; nagyon természetesen. És 14130 17| ül ő maga, a legkövérebb, leghatalmasabb bolha, a minden bolhák császárja!~ 14131 23| kebleiket a reggeli friss léghez. Cilike is ivott abból. 14132 26| Szekulánál varrasd: az most a leghíresebb szabó. A virágokat, amik 14133 27| keresztet húzott kasul a sors.~A legifjabb főherceg: a család kedvence, 14134 27| legyen bizonyos afelől, hogy legigazibb pártolójára talál benne.~ 14135 41| higgadtak a tanácskozmányaik, s legillendőbb hangon fogalmazvák a határozataik. 14136 31| a gyávák és törpék egész légiója örömünnepez felette. Ezt 14137 8 | éppen ez időben nyíltak legjavában; tele volt velük minden 14138 21| elejtett vad mellé s lehető legkecsesebb helyzetet foglalva a lovagnővé 14139 15| fiatalembert családi ereklyéinek legkedvesebbikével; a hármas értékű emlékkel, 14140 42| egyet, amit messziről a legkedvesebbnek hitt, éppen annyi, mintha 14141 1 | prédikátoroskodunk, feljegyeztük a legkegyetlenebb ítéleteit a közvéleménynek 14142 1 | másvilágon is van kulacs!” Ez a legkellemetlenebb gúnynév a társaságban. „ 14143 2 | az már úgyis!~Ez volt a legkeményebb vád, ami ellen nem lehetett 14144 15| gegessen hast.”~Ez aztán a legkényesebb megbízatás, s a titkok legdrágábbika.~ 14145 22| karcsú derekát.~Abból, hogy legkésőbb jött, az a jó támadt, hogy 14146 36| egy olyan helyről, ahonnan legkevésbé várta.~Egy reggel, mikor 14147 29| annál, hogy a főhercegnő legkínzóbb idegbántalmakba esik, mihelyt 14148 3 | inget, lábravalót, amik a legkitűnőbb ponyvavászonból voltak varrva, 14149 31| egyúttal műbíráló is. – Ez a legkönnyebb tudomány, amihez semmi tanulmány 14150 20| légkört varázsol elő, s a légkör nedves melegében, a bérc 14151 13| lesz ön előttem. Ebben a légkörben nem játszanak regényt; senkinek 14152 43| elvigye magával a vészes légkörből; de olyankor kétségbeesetten 14153 20| átfűlt léget, ami tropikus légkört varázsol elő, s a légkör 14154 17| pompás hintóban ül ő maga, a legkövérebb, leghatalmasabb bolha, a 14155 35| az ijedtség volt; s ennek legközvetlenebb jelensége az, hogy az ablakvánkost 14156 35| körül telepíté a barlang legkorhelyebb népét, tálat hozatott elő, 14157 43| előre, hosszú zsinegeit, s a legkülönb palota volt az egész utcában 14158 1 | percben a sötétben felzendül a leglármásabb bordal:~Hejh, hajh! Igyunk 14159 4 | az volt akkor a vidékiek leglátogatottabb és legolcsóbb vendéglője, 14160 10| olyan sort ver az egyiknek legmagasabban álló részére, ami ilyen 14161 46| Cilinderkalapot pedig a legmagasabbat választá ki, szintén a zsidópiacon: 14162 23| rosszabb.~Az Oltár az egyik legmagasbb hegycsúcs a Kárpátok hegyláncában, 14163 11| tisztázta le védiratát, melyet a legmagasztosabb eszméről írt: egy megtámadott 14164 22| meglepetés őrá nézve volt a legmegkapóbb. A hatalmas földesúrnak 14165 46| Csollán úr a törvények iránti legmélyebb tisztelettel s a szépnem 14166 37| netovábbja, az ő álmaik legmerészebbike. Hogy milyen nagy ez emberek 14167 3 | kiválasztja az ebek közül a legmérgesebben ugató komondort, s elkezd 14168 1 | ítéleteit a közvéleménynek a legnagyobbak fölött is. S ha egy igazi 14169 4 | segéddel, nagy bureau-ban, a legnépesebb utcában; – dolog volt először 14170 20| férfi helyett az ördögök legnevetségesebb alakját, Asmódit jegyezték 14171 17| Most következett az előadás legnevezetesebb része, a bikahecc.~A szomszéd 14172 9 | kopott külsejű látogatóval a legnyájasabban bánjék, s annálfogva még 14173 24| istenáldotta föld! Óh, te legnyugalmasabb takarónk, istenszemekkel 14174 6 | Puszta a Béla udvara!” csak a legörbített nyakával kereste az elérhetetlen 14175 1 | hosszabbnak mutat, fejét legörbítve tartja, mintha restellné, 14176 20| azután egész a hegy lábáig legördülni egymás után következik. 14177 17| opticum theatrum függönye legördült, s ahelyett megnyíltak a 14178 37| játékbarlang felé; ez a legokosabb princípium. Béni bácsi meg 14179 4 | vidékiek leglátogatottabb és legolcsóbb vendéglője, s még most is 14180 20| látszanak egymás mellett a legősibb cölöpépítmények, egy mesterséges 14181 27| voltaképpen maga az őrnagy úr jön legpaprikásabb kedélyállapotba; a szűk 14182 32| hasadékából finom szattyánpapucs a legparányibb lábakat tüntette elő, a 14183 2 | fordítását; mintha az a legrendesebb dolog volna.~Most azután 14184 37| valami urat játszott volna, a legrövidebb idő alatt tönkremegy csupa 14185 31| emberek is; ezek voltak a legrosszabbak, mert ezek ismerték az írónak 14186 39| ahogy csak tudsz; hidd a legrosszabbat, amit csak képzelsz, s aztán 14187 1 | macskanadrágot főz, vagy akit, hogy legrosszabbul legyen, onnan hazulról cibál 14188 38| héten: a legrosszabb, a legsoványabb napot: a pénteket.~Üveges 14189 33| Tseresnyés uram ebédjének legszárazabb alkatrészeit, s Kálmán érdekkel 14190 28| vagy nem ismer bennünket. Legszegényebb népe vagyunk a földrésznek. 14191 17| abroncspapíron, – akkor aztán neki a legszélesebb utcának!~Ezzel a komédia 14192 2 | tisztelet elleni vétség miatt a legszélső szigort alkalmazni. Azért 14193 20| megragadta Kálmán kezét, s legszenvedélyesebb könyörgésre fogta a dolgot.~– 14194 39| előadni.~S ahol a pletykákat legszívesebben hallják, az nem a kávénénikékből, 14195 39| hallottál, az való. És nem az a legszomorúbb benne, ami az én fájdalmam. 14196 3 | tisztelendő Gringenőrnek legszorgalmasabb követőjét.” (Gringenőr találta 14197 36| Tseresnyés uramnak: fordítsa a legszükségesebbekre.~– A nyugtát majd megírjuk 14198 36| öltöző ruhát; ezt tartotta legszükségesebbnek.~ 14199 10| nyelvváltságot) kell fizetni; de legtöbbször kölcsönbe esik.~Kálmán mindent 14200 3 | eléje megy szép nyájasan, leguggolva, mint ahogy tesz most sánta 14201 14| legrégibb literatúrától a legújabbig. Pompás díszkiadások, miknek 14202 32| Ő azt a megfertőztetés legutálatosabb nemének tartja. Azóta kizárta 14203 4 | bohó barátom Sándor, mikor legutoljára együtt háltunk, a pénzét 14204 12| láng, mely világít, most a legutolsónak a háta mögött veszi fel 14205 42| visszaküldöm neki mind; a legutolsót kivéve. Értesz-e már engemet?~ 14206 13| beszélni.~És aztán megszólalt a legválasztékosabb klasszikus latinsággal, 14207 41| borsodi és hevesi kortesek legválogatottabb példányaival. Bálvándy szedte 14208 9 | ami fiatalemberre nézve a legveszedelmesebb próba. Azután versírás és 14209 43| vagyok; én is őrt állok a legveszélyesebb vártán. Nekem sem szabad 14210 9 | meglátogatták a legcsábítóbbak, a legveszélyesebbek a hölgyek között, s éjfeleken 14211 7 | zártszékeikhez vezette Bálvándy, a legvilágiasabb udvariassággal hajtva meg 14212 31| Kálmán nagyot lélegzett.~A legvitézebb tábornok is fellélegzik, 14213 36| Itt a hátam, fogja azt a légycsapót. Már megint korhely voltam.~ 14214 20| virágok, mik pillangókhoz, legyekhez hasonlítanak; miknek alakja 14215 4 | brinzadöböz az asztalon, legyektől belepve, pipafüsttől keserű 14216 1 | második kérdés: „szabad legyen-e e költeményről másolatot 14217 5 | szolgálóiknak sem mersz legyeskedni, mert félsz, hogy a vargalegény, 14218 21| elkapja a markával, mint a legyet s a szájába teszi, lenyeli. 14219 31| hercegnőnek melege van, legyezi magát; csak olyankor tapsol, 14220 25| halványsárga, kezében a tollas legyező.~A másik nem a világ számára 14221 20| gyönyörben, hogy a páfránylevelek legyezői szétnyílnak, s előjön közülök 14222 20| ernyőznek körül pálma alakú legyezőikkel egy mohos követ, melyet 14223 30| grófnőtől, hogy e percben legyezőjét elejté, Kálmánnak ideje 14224 30| Dorothea azt kérdé Kálmántól legyezőjével hűsítve arcát:~– Hisz-e 14225 25| hajbodrozattal, kezében legyezővel.~– Ön festeni is tud? – 14226 27| boldogtalanul a szerelmi légyottról, megalázva a dicsőségből?”~ 14227 28| téren a német benneteket legyőz, s országotok közepét foglalja 14228 2 | fegyverrel, s nem érzé magát legyőzetve.~Az odvas fog egy ideig 14229 27| Kálmánt, mint mindenütt legyőzhetetlen vetélytárst, ki őt mindenütt 14230 32| hogy ezen ellenszenv még legyőzhető. De a másik tilalma már 14231 8 | küzdelmeket, miket diadalmasan legyőzött pályája kezdetén; s utána 14232 27| vitéz, ki a többit mind legyőzte, Kálmán volt és Bálvándy.~„ 14233 12| vészektől, az akadályoktól legyőzve, összeroskadt, nem mondja, 14234 34| ifjúság olyan sivár, olyan léha, olyan korhely.”~„A zseniális 14235 40| azt mondá:~– Erre tehát lehajlik egy negyedév.~Értette alatta 14236 1 | elnyomja valami nehézség.~Egyik lehajtá fejét az asztalra, úgy sírt 14237 13| mennyország.~Mikor a lépcsőkön lehaladva, Korcza úrtól búcsút vett, 14238 5 | Nosza megfordítá, hogy lehámozza a pecsétről az odaszegődött 14239 25| köszöntött be Kálmán, s nagyon lehangolt képet mutatott.~– Az rossz! – 14240 4 | koporsófödelén keresztül is lehangzottak hozzá, s amíg a trombita 14241 34| beszélnek vele a láthatáron lehanyatló csillagok? találd ki, mi 14242 40| mellékfeladata mellett, hogy a léhaságot, ürességet, könnyű erkölcsöt, 14243 39| ábrándja szavának meleg lehelete a jácintillatos szellő közé, 14244 39| mindenükkel tartoznak, az utolsó leheletükig. Szólj, tartozom-e én még 14245 23| esőáztatta füve virágillatot lehelt; a „körfény” virított javában; 14246 42| akadály, hogy örökre egymásé lehessenek. Siessen Pestre, hol őt 14247 12| kezeit dörzsölgetve. – Miben lehetek szolgálatjára?~Kálmán egy 14248 10| nyújtsa, a kibonyolítást lehetetlenné tegye.~Kálmán rázta a fejét, 14249 13| tiszta víz s más egyéb lehetetlenségek előállítására kényszeríteni. 14250 10| éjjel volt. Kiderítette a lehetetlenségeket, a világos alibit, excipiált 14251 37| hogy minden lehetőt és lehetetlent elkövessenek az ellenzéki 14252 9 | suttogá szemérmetesen:~– Lehetne-e szerencsém a tekintetes 14253 33| nem húzza, tehát miért ne lehetnének titkos erők, melyek a hajót 14254 20| félvilágért azzal, hogy azt lehetőnek tartsam. Én hiszem, én bizonyos 14255 37| korszakába beleékelve!~Még az a lehetőség lett volna, ha az öreg Jenőyné 14256 16| Bertiről nem teszem föl ezt a lehetőséget. Az nem áll kötélnek.~– 14257 25| tartod te hát a harmadik lehetőségnek; hát a negyedik micsoda?~– 14258 37| a rendelet, hogy minden lehetőt és lehetetlent elkövessenek 14259 41| eszközök, melyek e válást lehetségesítik, minden Decséryt kétségbe 14260 39| érdekeket, a szenvedélyeket, a lehetségest és a képtelent; de nem bírt 14261 4 | a fogai közé, szemeit a lehetségig kimeresztve, s utoljára, 14262 40| sikeresebb folytatásához. Nem lehetsz-e író tovább is, ha vagyonod 14263 2 | kellett oda nagy kínálkozás, leheveredtek valamennyien a gyepre, az 14264 31| visszavonulásért Bányaváry lehordta Kálmánt, szerinte a szerző 14265 32| melyek úgy szerették a fát, lehullottak róla. Miért volna egyik 14266 27| fiskálisnál egyszer oly keményen lehurrogatott, s aki ugyanakkor néző publikuma 14267 7 | inkább sietett e hatást lehűteni azzal az észrevételével, 14268 24| csoportban ácsorgó vásári léhűtőkre: „Tizenkét legény ide be!”~ 14269 1 | fejét, másodszor a hatóság lehúzza a bőrét, és harmadszor a 14270 5 | aludni akarsz, csizmádat lehúzzák; aztán lábujjhegyen járnak 14271 23| azok. Nehéz azokat onnan leimádkozni. – Te jössz velünk. Mi közelebb 14272 12| ismeretlen világba. És amit leír, az csak a tudomány. A vendégszeretetlen 14273 1 | és az erdélyi pórlázadás leírása.~A debreceni castellum kísértetes 14274 17| éppen előttünk folyó jelenet leírásánál mindazt a lelket gyönyörködtető 14275 9 | írnokot, hogy segítsenek a leírásban. Nagyon meglepte azután, 14276 12| egyszerűség, minő igazság a leírásokban. Semmi frázis, semmi pátosz: 14277 35| Azt nekem majd apróra mind leírd.”~Ha Kálmán nem értette 14278 23| tenger. Elmondhatatlan, leírhatatlan, lefesthetetlen kép. A lengyel 14279 1 | költeményt aztán mindannyian leírták, Borcsay diktandója után.~ 14280 4 | egész készséggel: „igenis leírtam”.~– Olvassa fel hát, hadd 14281 39| nyílni a paradicsom ajtaja.~„Leise flehen meine Lieder durch 14282 4 | Sándor barátom gyakornoki éve lejár, s ő a királyi táblai jegyzőségbe 14283 37| mennyi az összeg, mikor van a lejárat. Kinek a rendeletére kell 14284 24| lókereskedők minden hónapban lejárnak hozzám; azoktól megtudom, 14285 42| más, mint az unottság; még lejjebb hangolva az érzéktompító 14286 16| távcsövét.~A kastélyból lejönnek az utazandók. Egy nehéz 14287 29| komédiázásunkat, s te most lejöttél ide, hogy a főhercegnő szószólásáért 14288 15| mikor ezt a nemes táncot lejté. Gyönyör volt nézni délceg 14289 15| elkezdé délcegen, büszkén lejteni azt az úrnak való táncot.~ 14290 15| tenyereivel, ő is utána lejtett a fél vállával a táncolónak, 14291 33| pályafutásnak is megvan a lejtője: itt egy grófi család, akinek 14292 2 | szíveitek, hogy ily gonosz lejtőnek rohanjatok? Midőn az ország 14293 38| víz, s nem lehetett tudni, lék-e az ott vagy esővíztócsa. 14294 42| markos oláh legény előugrik, lekapják Aszályit a szekérről kezénél-lábánál 14295 7 | asszonyság –, mintha csak lekergették volna a színpadról.~– Egészen 14296 20| Csupa vér mind. És ekkor lekeríté nyakáról a vadászkürtöt, 14297 13| gördült a szikfüves pázsiton, lekerülve a döcögős országútról a 14298 1 | játékból csecsemő testvérét lekéselte; aztán féltében a kemencébe 14299 10| asztal mellé egy karszékre, s lekönyökölt, és maga elé bámult.~Kálmán 14300 9 | az „audiat”-nak, az majd lekörmöli helyette. A hajdúm fogja 14301 35| s aztán eddigi állásáról leköszön. Elhatározásom szilárd, 14302 31| volt hazamenni, s megírni leköszönését a fényes udvari hivatalról.~ 14303 32| No, de azért kár volt leköszönni. Ha ön ebben a darabban 14304 32| vele a napvilágra, midőn leköszönő iratát a magas uraknak felküldé.~ 14305 14| össze: az ő pártfogoltjai, lekötelezettjei mindenütt jelen voltak; 14306 41| Bálvándy kész volt szép nejét lekötelezni azáltal, hogy miután Európát, 14307 20| felvettem tőle kétezer forintot, lekötöttem érte tízezret, amit vissza 14308 5 | hogy szokjék az élethez. Leküldé Debrecenbe a főiskolába, 14309 35| meg a cseh óriást.~S azzal lekuporodott a handabandázó elé, akit 14310 20| szövetkezett sötétzöld ágaival, s lekúszott rajta, lehúzták mindig éretlen 14311 7 | kitette oda a középre, arra lekutyorodott, s onnan nézte a darabot 14312 27| nemtőnek, ki gyönge szárnyaival leláncolt Prométheuszát fel akarja 14313 20| ordítva, két lábon; hanem lelapultan osont, s nyihogva kereste 14314 3 | gödénylaki cselédek nem leledzettek, mert nem lehetett nekik, 14315 20| része látszik lüktetve, lélegezve, pihegve. Rózsaszínű kopoltyúi 14316 37| grófnőnek szépeket mondjon; egy lélegzet alatt gratulált neki, hogy 14317 9 | Excellenciádnak!~Kálmánnak elakadt a lélegzete.~Ő ezt az excellenciás urat 14318 30| szemei sugárzatát, forró lélegzetét beszívni: s ez igen természetes 14319 37| harmadfélszázezer frankot.~Itt megállt a lélegzetvétel Béni bácsi torkában. Ez 14320 32| szeretett alakokhoz, mennyi lélekbódítás és gyakran mennyi merész 14321 39| kezembe akad; leütlek minden lélekfurdalás nélkül.~Bányaváry saját 14322 2 | hangot meghallja, hogy ez a lélekharang: egy elszállandó léleknek „ 14323 29| felülről alázúgtak. Búskomor, lélekigéző hangok azok; ha sokáig hallgatja 14324 40| csakugyan nem adja ki az én lélektanom. Te, a gyermek, haragtartó 14325 38| átjártatok a zajló Dunán, ingó lélekvesztőn, később a jég hátán, fagyban, 14326 15| osztályozásához éppen annyi leleményesség kellett.~Persze, hogy mindennek 14327 5 | egyensúly kedvéért szépen lelépkedtek a betűi a pincébe. A nagyasszony 14328 47| szónoklatok!~És midőn a szobrot leleplezik, s az ércalak megjelen az 14329 14| a korát, a készítőjét, a lelhelyét s egykori tulajdonosát.~ 14330 34| egyszer-másszor hazalátogat, itthonára leljen. De itthon ne maradjon!~„ 14331 31| méregkeverőnek, egy csábítónak sötét lelkéhez méltó szavakat találni? 14332 14| szavakkal beszélni ott, ahol a lelkek suttogása hallik.~Valóban 14333 44| Paradicsomnak kertében, ~Lelkemnek üdvösségében…~Így hagyta 14334 10| dobbantott lábával. – Az én lelkemre megy ez a játék. Akarom 14335 37| sietett a másik úr felé lelkendezve: „áh, báró Bálvándy!”~Hanem 14336 32| bénító tilalma el volt emelve lelkéről, vissza volt adva a költészet 14337 17| mulatságok lévén, amikbe lelkes eszű minőség testi állapotját 14338 6 | ragadta magával az általános lelkesedés és kíváncsiság; pedig nagymama 14339 21| maradhattak ki az általános lelkesedésből, minélfogva elismerő szavakat 14340 38| foldozni bandukol, hogy új lelkesedéssel léphessenek föl az idegen 14341 36| méregkeverőt: egyedül a lelkesedéstől leszek még ezután ittas, 14342 7 | vele.~Ez a téma fel szokta lelkesíteni a bárót; nem is vette észre, 14343 9 | fennhangon; deklamálhat, lelkesülhet, könnyezhetik: senki sem 14344 40| nevezhetjük őket. Egyformán lelkesülve mind egy magasztos eszméért, 14345 45| hanem eltávozott.~Ment a lelkészi hivatalba tudakozódni.~A 14346 30| Nevelőnőmtől tudom, ki azt a lelkésztől hallotta, hogy a telet valami 14347 2 | szavától elválik, saját lelkétől válik el”. De mármost feleljen 14348 31| szenved! Azonfelül a gyilkos lelkiállapotát csak gyilkos ecsetelhetné, 14349 24| követelései?~– A léleknek? Óh! a lelkiekben sem vagyunk fukarok. A papnak, 14350 7 | Béni bácsinak ez egy kis lelkifurdalást okozott. Ő is sietett nagy 14351 10| nagyon kezdte bántani a lelkiismeret, mikor a szakácsné behozta 14352 39| hogy a rossz embert keserű lelkiismeret-mardosásokkal büntesse meg.~Ha már idáig 14353 47| vallás; nincs többé páriája a lelkiismeretnek.~Gyors az igazságszolgáltatás 14354 40| veszett példányok árát tiszta lelkiismerettel, s kihordatta a csomagokat 14355 5 | nagyon jól alhatik a jó lelkiismeretű ember ezen harmonikus rokkapörgés, 14356 4 | el a tollból: ez a gyönge lelkű, hülye szájú, bukott ügyű, 14357 43| félnek az egyedülléttől.~Lelkük távolbalátó: meg tudják 14358 2 | kezébe adnia; s ha egy ábécét lelnek nála, börtönbe vettetik: 14359 35| ragyogó fejet azzal a hosszan lelógó pipával meglátta Kálmán, 14360 22| delnő a kocsisra –, mert lelőlek!~A pisztolyok ugyan a nyeregkápában 14361 24| mondják, hogy kád aranyat lelt a háza alatt, vagy ahogy 14362 16| nem jött, se Kálmánt nem lelte sehol.~Este elment a német 14363 1 | beíratásra, s engedelmet adott lemásolására is.~A kis sánta diadalizzadtan 14364 11| az irodába, hogy valamit lemásoltasson vele, az oly hibásan lett 14365 40| Pilátusok. Azokat a műárus lemásoltatja, de ott kell nála dolgozni, 14366 16| mázoltatik a falhoz, hogy lemegy a képéről valami. Talán 14367 33| hogy rendeltetése helyére lemenjen.~Kálmán szükségesnek találta 14368 33| Ma kész a temetőbe örökre lemenni, s holnap ismét lepkéket 14369 3 | a prédikációját, bizony lemenőben volt már a nap.~Marci gulyás 14370 22| egy fogpiszkálót magának lemetszett, hát azzal annak az egész 14371 34| össze; a nőt, ki neméről lemond, hogy férfimunkát végezzen; 14372 39| alább is hangolhatta volna a lemondás fölötti büszkeségét.~Az 14373 32| is adtam a hivatalomról lemondásomat.~– Ah! – szólt, egyszerre 14374 27| bálokról, hangversenyekről lemondtak; sok főúri család visszaköltözött 14375 4 | és ha ott nem leszünk, lemossák rólunk a szentelt vizet 14376 21| lett a kenyértől. Vajon lemosta-e róla előbb a vért?~Kálmán 14377 5 | Cilike eregetik selyemsima lenből; a kendert a törülközőhöz 14378 1 | támadt ifjú tudósnak babot, lencsét és karórépát küldöz utána 14379 47| az utcán kopott ruhájáért lenézesz: a hajdani Cilike, s talán 14380 14| van a lába.~Kálmán kezdte lenézni Biróczyt, mióta ilyen magasra 14381 25| még te sem beszéltél ily lenézőleg a versekről és komédiákról.~– 14382 17| nyomdokait előre, amottan leng egy úri ember, kurírstiblik 14383 22| mind meghódítottuk. Most a lengyeleken a sor. No, majd sokat beszélek 14384 22| akartam magunkat mutatni a lengyeleknek. A magyarok már ismernek 14385 33| aszúbort termeszteni, mint Lengyelországba máslással, négyputtonyossal 14386 33| megosztoznak a hatalmak Lengyelországon, a franciák behozzák a pálinkát, 14387 5 | szárnyát, idefut, kapja a léniát, s olyan „körmöst” ad az 14388 25| decretumok; a mérnök csak léniáz és cirkalmaz; az orvos csak 14389 39| bölcs? Csalás, hitetlenség lenne-e ez? Nem lenne. Amit megfogadtam, 14390 42| semmiért! Hahaha! S arra én lennék éppen jó, hahaha!~Erre Bálvándy 14391 2 | mi tiszteletünk tárgyai lennének. Csak alig múlt néhány tizede, 14392 7 | nekik ellenségeknek kell lenniük.~Nem is ügyelt a darabra, 14393 5 | vászonneműkkel, mikhez a kendert, a lent maga tiloltatta, gerebeneztette, 14394 12| Praenumerálok rá. Telik a lénungból. Délutánonként összejön 14395 12| édes pipát, hogy sovány lénungjából az egyeden tudományos folyóiratot 14396 39| megint mást; ugyanazon emberi lény iránt mást, ha távol van 14397 39| a tíz parancsolat közül lényeges ellentétbe kell őneki itten 14398 42| szépségét egészen lerontá. A lényegét az indítványnak azonban 14399 1 | hanem ezeknek a láthatatlan lényeknek az érintésére, ezekre a 14400 21| legyet s a szájába teszi, lenyeli. Másnap mind ott találják 14401 37| kikapja a kezéből, s hirtelen lenyelje.~Az az ember a rácson belül 14402 12| megakadályozhatta volna, megrágta azt és lenyelte.~– No hát, ez megvolna – 14403 4 | calligraphia, kínai tintás lenyomat, vagy éppen kőnyomatú felzet; 14404 6 | kedvének húrjait, s nagyon lenyomott kedélyben dűlt a párnái 14405 9 | gondosan megszáraztatott és lenyomtatott tulipánszirom volt közberagasztva 14406 37| hogy baj van, egy éjjel leöljük az őreinket, s az ablakból 14407 7 | színpadon van, mind sorba leölte volna, senkit sem fogad 14408 9 | szolgálatot tegyen körülötte. Maga leölté a köpenyét, azt összehajtva 14409 31| mikor fiait egymás után leölték szeme láttára. Hogy gyilkolják 14410 18| Wasztl a nyakravalóját is leoldotta.~Akkor aztán odaplántálta 14411 17| aki nyertes marad.~A pecér leoldozta a két szelindek nyakáról 14412 4 | most a fejében, azt szépen leolvashassa a vonásairól. Azok egy eleven 14413 36| előadjuk, s aztán megint leomlanak a trombitaszóra Jéricho 14414 23| változatos színt ad; a hegyről leomló patakok ezüst tükördarabokként 14415 1 | a krónikát eltüntetik.~E leonidási vállalat abból állt, hogy 14416 17| és kapaszkodott, mint a leopárd, s közrémületre a publikum 14417 1 | tartanak, melyeket tilt Leopoldus I. törvénye; kendtek itt 14418 39| hogy annak minden húrja lepattant íziben, s csak a gitár nyaka 14419 14| szegletre; a karzatra felvezető lépcső alatt volt egy zug; abba 14420 13| hintóba felsegítse a kettős lépcsőfokon; azután a comtesse lebbent 14421 13| tapasztalni fogja, midőn nagy lépcsők előtt áll, hogy egy látatlan 14422 32| hintajából, s nem taposom többé a lépcsőket, ahol fényes hivatalok teremnek. 14423 46| utazóbatárt, amibe három lépcsőn kellett felszállni; abba 14424 9 | rossz kedvében nagy mérgesen lépdel végig a kis szobában, egyszer 14425 32| sejt; nem szólok semmit, lepecsételem a saját pecsétnyomómmal, 14426 24| pótolták, az ajtókra pedig lepedők voltak akasztva a legyek 14427 37| az ablakból leereszkedünk lepedőkön.~De ez ellen meg határozottan 14428 19| Parnassus, de van más. Szépen lépegetsz fölfelé és – hátrafelé. 14429 20| hogy egyenesen a halálba lépek át belőle. S ki tudja, hátha 14430 34| káposzta, pörkölt hús, túrós lepény alakjában szereti: így azután 14431 34| melynél annyi ifjú géniusz leperzselte szárnyait. Nem olvadt meg 14432 42| láthatatlan rém, melynek minden lépése egy temető, akkor járta 14433 17| gyorsítsa a nemzetes úr lépéseinek nyomdokait előre, amottan 14434 25| meg rajta? Éppen az utolsó lépésnél.~A diplomanyerés ünnepére 14435 12| izzad az üstöke. Harminc lépésnyiről meglátszik az arcán, hogy 14436 21| hogy az a válságos tíz lépésre bevárja a maga ellenfelét, 14437 25| mindig előbbre vannak egy lépéssel nálunknál. Az ünnepélyes 14438 41| hogy abba a férje be ne léphessen; sőt kitelik tőlük, hogy 14439 38| bandukol, hogy új lelkesedéssel léphessenek föl az idegen ház fényes 14440 43| építmények. Gőzhajók seregei lepik el folyamunkat, miket csak 14441 15| mindenkinek az eszmét, mivel lepje meg az ünnepeltet; valamint 14442 31| hogy Budán a várszínházban lépjenek fel, hát letelepedtek egy 14443 17| küllői oly finomak, mint a lepkebajusz: s a pompás hintóban ül 14444 27| Most már sárga levelek est lepkéi, s majd a beköszöntő tél 14445 16| termetű asszonyság, egy lepkejárású fiatal lányka, egy sánta 14446 33| lemenni, s holnap ismét lepkéket kerget.~A physiologok könnyen 14447 9 | régiekre visszaszállongó lepkévé.~Diákul beszélnek.~Decséry 14448 8 | vette! Jaj, csak közel ne lépne a lámpásokhoz, hogy észre 14449 9 | nem ad.~Kálmán meg akarta lepni nagyanyját. Hogy a meglepetés 14450 1 | ha egy macska bele talál lépni, oly tökéletes nadrágot 14451 4 | okvetetlen egymás lábára kell lépniük.~Mely találkozás alkalmával 14452 24| szekérről s pecérkorbácsával leporolva leffentyűs lovaglócsizmáit.~ 14453 39| ez életben többé be nem lépsz.~Kálmán keserűen bólintott 14454 15| érzé, amit táncolt. Minden léptében kifejezés volt.~Az öreg 14455 38| vékony jégtábla úgy hajlott lépteik alatt, úgy ropogott, mikor 14456 24| egy komondor.~A közeledő léptekre a komondor morogni kezdett; 14457 20| úgy, ahogy van. Olyan útra léptem, amelyen veszendőbe megy 14458 36| első benyomás; ha valaki lépten-nyomon követte volna, hogy a jó 14459 4 | kocsin jött a célhoz, a „lepus” pedig gyalog.~Kálmán megtalálta 14460 36| tudós világ pedig meg volt lepve, hogy íme egy új csodatevő 14461 20| szál fenyőből álló hídra lépve, Kálmánt mégis rávitte az 14462 4 | hüvelykével, hogy jobban leragadjon. Ha akarta, elolvashatta 14463 4 | finom kis hártyaostyával leragasztá a borítékot.~– Itt van, 14464 35| Rómában fogsz lenni, nekem ott lerajzold azt a híres képet: Krisztus 14465 12| elbújva az altaji medvét, s lerajzolta a medvét. Belevesztette 14466 10| elkezdte köpönyegét, esernyőjét lerakni egy szegletbe.~A vitéz úr 14467 2 | Monda a négy társ, s azzal lerakták mindannyian batyuikat, miket 14468 22| rajta, büszkén, haragosan, leráncolt szemöldökével a pólusig 14469 40| kamrában felaggatva, azokkal lerándulok Szolnokba; lesz pénzünk 14470 37| gyűlésen, melyre Bécsből lerándult, egymás hírét elhomályosító 14471 20| el találnék szédülni, s lerántanám önt magammal azok közé az 14472 41| nagyhirtelen ebéd lesz, ha lerántják a bőrét. De nem találtak 14473 40| igazságérzetnek minden nyoma nélkül lerántson; egész írói jellemét nevetségessé, 14474 31| rendelkezésedre áll.~Azzal valahogy lerázta a nyakáról a műbírálót, 14475 1 | gaz lurkók ily pogányul lerészegedtek? – mondá clarissime Muskotályi, 14476 33| éhhalál következett be; a búza lerohadt, a kukorica, vagy mint Erdélyben 14477 23| vagy ha nincsen erőm hozzá, lerohanok kebledre, s akkor is enyém 14478 42| eszmék szépségét egészen lerontá. A lényegét az indítványnak 14479 31| ódon vármaradvány földig lerontatik s helyére sóraktár építtetik.~ 14480 32| No hiszen a rundellát lerontatja a város.~– Akkor azok az 14481 7 | is a bámulat adója volt leróva.~A nagyasszony azzal kárpótolta 14482 40| előfizető-vadászatnak – lesből; azért átvette Tóth Máté 14483 4 | tette mind a két levelet, lesimítva róluk a porzót. Az egyik 14484 40| gyűlöletessé tegye, utána leskelődjék, a hatalmasok előtt mint 14485 35| keveredhetnék. A „kozákok” ott leskelődnek az ilyen emberekre. Béni 14486 31| fecseg velünk: akkor is ott leskelődnek-e a szíve közepén ezek a tűzszemű 14487 4 | kúrián kellett valami után leskelődni. Az ajtóban találkozók közt 14488 12| ismerős arctól; nem kísérve leskelődő tekintetektől, szabadon 14489 44| bambuszbot felső gombját lesrófolá, s annak az üregéből kínai 14490 5 | az országot gyalog; hadd lesse el másoktól, mit kell bajos 14491 33| magukat. Engemet pedig ne lessenek megítélni azért, hogy a 14492 43| okoztam, úgy irgalmasabb léssz irántam, mint az Isten, 14493 32| az, hogy gyanús kémszemek lesték, másik meg, hogy a drága 14494 4 | Egy ifjú, aki elpirul és lesüti szemeit egy szép hölgy tekintetétől!~ 14495 4 | sor elpirulni és szemeit lesütni.~Amint a hölgy végigolvasta 14496 10| az a levél.~Kálmán ismét lesütötte szemeit, s visszagondolt 14497 10| úgy tudom – szólt szemeit lesütve –, hogy ez a főnökömnél 14498 32| lapból, melyet járat, a lesújtó bírálatot, s rögtön levelet 14499 41| legöregebb Decséryt ez a hír úgy lesújtotta, hogy többet ki nem lépett 14500 18| ellenfelével, egyszerre csak lesunyja a fejét s olyat üt vele 14501 45| az már! – mindannyiszor leszakítson egyet azokból a sírhalmokon 14502 11| pantalonszárán felszaladt, a másikon leszaladt; a menyét nekiállt az egyik 14503 20| valóban, ha elvár addig, míg leszáll az est, részesül abban a 14504 16| hát kénytelen utoljára is leszállani az ülésből, s zablájánál 14505 10| formahibákat, mik okot adnak a per leszállítására, megtette a kifogásokat, 14506 37| anyja halála után.~Ez nagyon leszállította az érdemeit. Így bajos dolog 14507 25| arra, hogy a Pegazusról leszállj s a Tripartitumot és a Kövyt 14508 40| szabad bizonyos fokon alul leszállni.~– De hisz ön maga mondta, 14509 5 | tehetségem, vagyonom. – Ha pedig leszállsz a porba: otthagylak, s egy 14510 37| az utasok tetszés szerint leszálltak és gyalog ballagtak a szép 14511 32| jutnak önnek szavai, midőn leszálltam a nagyurak hintajából, s 14512 24| Gyerünk! – szólt Bálvándy, leszállva a szekérről s pecérkorbácsával 14513 37| azonnal a menyegző napján leszámlál a boldog vőlegény kezébe.~ 14514 12| vissza.~– Tehát legelőbb is leszámlálom ön elé az összeget; azután 14515 3 | meghagyta, hogy minden jármosról leszedjék a kolompot, s illendően 14516 20| Fogóddzék kezembe, nehogy leszédüljön.~Katinka elfogadta a nyújtott 14517 44| a koporsóvivőknek, akik leszegték a födelet, s még azután 14518 23| gunyorral Bányaváry. – Nem ott leszesz-e te már akkor a nádori udvarnál, 14519 19| feleségét) még azonfelül leszidja, hogy minek ivott olyan 14520 31| előveszik az eltávozottakat, s leszólják őket irgalom nélkül, milyen 14521 37| az állával kellett neki leszorítani, hogy a többiről le ne csússzék.~ 14522 36| felrántotta a fejemre; leszorított arccal az ágyba, s olyan 14523 42| csintalansággal viszonzásul a párizsi letartóztatásért. Azt nem feledhette el, 14524 10| kipletykázta.~Alig várta, hogy letegye a tálat az asztalra, már 14525 5 | készülnie. S mentől hamarább leteheti, annál jobb ránézve. Különben 14526 35| akik az oszlopok mögött letelepednek, oly kétségbevonhatatlan 14527 39| azon külföldi városban fog letelepedni. Az ügyvéd azt mondá, hogy 14528 24| mind oly tömve van első letelepedőkkel, hogy Noé bárkájában sokkal 14529 17| szemenszedett nép. Ki hova letelepszik, ugyan körülnézi magát, 14530 24| szemügyelték a szemérmesen letelepült hajadont.~– Une beauté rayonnante. – 14531 9 | Biróczynak a gyakornoki ideje letelt, s feljebb szállt királyi 14532 6 | leányasszony” sorozata leteltével nem hallotta azt a nevet, 14533 36| közönséget, mely központja minden lételünknek; amíg ez nem lüktet, addig 14534 8 | észre ne vehetné! Bárcsak letenné már azt a bukétot.”~Hanem 14535 21| mellől minden diadaljelvényt letépett, mikor ezt hírül vitték 14536 20| rusznyáknak a hátáról mind letépte az irhabőrt.~Tehát legelső 14537 29| ahonnan az út a kastély felé letér.~E csárdán túl találkozott 14538 3 | kipróbálta. Jenőy, jurista létére, sőt még sánta Biróczy is, 14539 5 | te a neked szánt pályáról letérsz. Én nem akarom, hogy ország 14540 29| a kastélyhoz vezető útra letért. Vajon nem Bányaváryék voltak-e 14541 33| tudományos akadémia már létesülni készül; magyar színművészetet 14542 8 | jurátusnak a főispánhoz. Azután leteszed az ügyvédi vizsgát, s Pesten 14543 6 | készen állt a magánvizsga letételére, s így félévet megnyert 14544 8 | már itthon. Ha a vizsgát letetted, elmégy patvariára Korczához; 14545 31| állok ott, ahova a lábamat letettem. Most eredj haza, láss a 14546 14| mitológiai személy volt, akinek a létezését még majd utoljára el sem 14547 14| ismeri az egész országban létező nagy földbirtokosok helyzeteit, 14548 28| vagyunk Európa közepén. Addig létezünk, amíg magunkat hozzá nem 14549 39| felőle minden ember.~Cilike letörlé könnyeit, egy hosszas keserveset 14550 10| komolyan menne a dolog, régen letörülnék arról az ajtóról azt az 14551 1 | élcek, néha gorombák is: letorkoltatik a hálpaklacs, kibosszantatik 14552 28| német, olasz nemzetet hozand létre; a magyar földön a demokrácia 14553 36| nem volt felfedezve.~Hogy létrejött e mítoszi csoda, az író 14554 20| nevetett a kérdésre, hogy nem lett-e még pápistává, s azt felelé „ 14555 44| imádkozni kellett.~Barkó Pál letűzte bambuszbotját maga elé, 14556 14| feljegyezni az előadottakat; aki leülhetett a királyi személynök asztalához, 14557 20| erre közeledik a zaj. Addig leülhetne ön ide mellém, ha fogadása 14558 19| annál az asztalnál, ahová ők leülnek.~Ott van a helybeli tiszteletes 14559 10| beszélnél. Már most én itt leülök a kanapéra, s megvárom, 14560 7 | nődet elcsábítja tőled; ha leülsz vele kártyázni, mulatva 14561 7 | kerít számára szalmaszéket s leülteti.~Helyeslését nyilvánítja