| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Jókai Mór Eppur si muove – És mégis mozog a föld IntraText - Concordances (Hapax - words occurring once) |
Part
15070 4 | írása saját szakasztott mása volt; oly átkozott rossz 15071 1 | ezer tallérból kiállítja mását, mégis hetvenezer aranyat 15072 5 | tartozott nagyon szépen írni. Másban excellált.~Akkor még kópertát 15073 37| után köpönyeg, olyan pictus masculus, akivel csak akkor tudatnak 15074 10| kegyetlenül megakadva. Talán még másféle pere is van őnagyságának.~– 15075 5 | padlásra, no.~Béni bácsi aztán másféleképpen fordította a papirosát, 15076 40| járókelőket, amekkora csak egy másfélöles vászonra felfér, amire valaki 15077 41| valami nyolcvan lovat és másfélszáz jól evő és még jobban ivó 15078 39| zamatosabb volt az a tea, amit ő máshol szokott inni.~Igaz, a tea 15079 10| korában meg volt mondva, hogy máshoz nem mehet nőül, mint Bertihez, 15080 31| magasabbra egy prédikátornál, másika nem más, mint egy koronás 15081 12| s arra gondolt, vajon a másikét is nem szorította-e meg?~ 15082 8 | az egyikhez úgy, mint a másikhoz. Csak kettő nem lehetsz 15083 31| öregebbnek álcázná magát, másiknál, ha nem csinálna magának 15084 33| csészéjébe furcsa kis kétfülű réz masinából.~– Tán egypár évig.~– Egypár 15085 5 | csináltattam neki egyet. Egész maskara lesz benne.~– No, de ezt 15086 33| fekete kenyérrel a drága máslás és négyputtonyos átalagok 15087 33| termeszteni, mint Lengyelországba máslással, négyputtonyossal kereskedni. 15088 36| el szokták ott felejteni másnapra; s ha a megbántó elfelejtette, 15089 39| de az mégis csak egészen másnemű hatással van az emberre, 15090 19| szája ijedtében, mikor a másodikat is meglátta, a haja szálai 15091 22| sorban a hölgyek és urak, másodikban a parasztok.~Katinka is 15092 36| akkorra Kálmán készen volt a másodikkal, azután a harmadikkal, és 15093 3 | első nap. Holnap lesz ünnep másodnapja: ismét feljöjjetek, s akkor 15094 14| Kálmán!~De még csak egy másodpercet sem. Mikor felment a hercegnő 15095 7 | kalapjába összeszedni a másodszori belépti díjat a tisztelt 15096 34| tájképeket, híres műtermek másolatait. Kálmán hasznos mulatsággal 15097 34| festészeti iskolánál. E művének másolatát hazaküldé nagyanyjának.~ 15098 1 | költeményekről többnyire szabad volt másolatokat venni. Akkor ez volt az 15099 9 | oly prózai szorgalommal másolja az okiratokat, mint egy 15100 4 | kétségbeesetten hozzá folyamodó másolót azzal torkolta le: „az én 15101 4 | a maszatos tollat, s úgy másolta le az iratot.~Korcza úr 15102 4 | Nem ér semmit, nincs híven másolva.~Azt is kétfelé repesztette.~– 15103 1 | rövidítve ebből: „Hála a papnak, másvilágon is van kulacs!” Ez a legkellemetlenebb 15104 10| végrendeletsikkasztások, másvilágra küldések bonyolult tragédiái, 15105 2 | diák mind a kollégium falán mászna be; ami egyesével egészen 15106 17| úrhölgyei, kik a hátulsó padokon másznak keresztül; közbevegyül egy-egy 15107 25| majompofával, s fel akarok hozzá mászni, ezekkel a csámpás lábakkal. 15108 23| megaranyoz? Az az Oltár! Oda mászunk ma föl. Te, Cilike meg én. 15109 39| irodalom későbbi nagyszerű matadorai; itt olvasták fel egymás 15110 29| színvilágban is, mint elsőrendű matadorok voltak elismerve. Itt nehezebb 15111 31| zsoltárt, iskolai kézikönyet, matematikát, nyelvtant, prozódiát: ( 15112 43| Nem is egy; de kettő.~Tóth Máténé asszonyom az s Erzsike leánya.~ 15113 2 | meghaláshoz. Kiűzetni az „alma mater” kebeléből. Coriolán keserűsége, 15114 41| ott megvan a hozzávaló materiale nagyhamar, csak síp kell 15115 9 | gróftól 1000 forint, Tóth Mátétól 1000 frt.”~Kálmán összeharapta 15116 9 | pipáját. – Azzal a Tóth Mátéval még énnekem valami végeznivalóm 15117 8 | színpadi princesznek, színész mátkájának, művész mártírjának, családja 15118 36| szólt hozzám: „Bányaváry! Mától fogva a pénztár az én kezelésem 15119 24| magyar nyelven kell írni a matriculát az idegen fajoknál is: semmire 15120 46| sem semmi impedimentum matrimonii nem forogván fenn, a házasság 15121 35| csúfot űznek belőle.~Hunyadi Mátyásnak is görbe orra volt s borotvált 15122 34| nem találhatja el innen a „Mátyus földéről”, hogy mibe kerül 15123 21| csitítá Katinka – ez mauvais genre, élcekért felförmedni! 15124 2 | úgy minden ember?~– „Mea maxima culpa!” (Ez az én legfőbb 15125 4 | szemközt álló nagy bolond zöld mázas gömbölyű kályhához merőben 15126 21| hegyét mártá bele a fekete mázba s nagy gonddal egy pár olyan 15127 41| meg ne haljon, kénytelen a mázoláshoz fogni; zsidószatócsokat 15128 21| az egész torzképpé fogja mázolni az arcát azzal a marék puskaporral.~ 15129 31| képe szószátyár gányóvá mázolódik, a fejedelmi alakok egyike 15130 5 | melyre hatalmat pecsétet mázolt el belőle. Azután megfordítván 15131 33| belőle. Végre feltekintett a mázos tányérjára festett tarka 15132 18| a falragasz közepét egy mázsákat emelgető Hercules alakja 15133 2 | harangot, mely több volt száz mázsánál, körül szép bibliai mondatokkal 15134 21| megbecsülteté vadásztársaival, hány mázsát nyomhat. S ami mindennél 15135 10| fűszeresinas a mandulába és mazsolaszőlőbe, s aki aztán Korcza urat 15136 9 | útközben bókokat csapva kurta mazurka lépésben.~– Áh! Alázatos 15137 23| az? – monda Bányaváry. – „Me lupus… fugit inermem.” ( 15138 2 | protegált úgy minden ember?~– „Mea maxima culpa!” (Ez az én 15139 14| adjunk róla, miszerint az a mechanika, kémia és elektromagnetizmus 15140 39| Cilike hálószobájában éjjeli mécs égett. A szelid teremtés 15141 22| borjúszínben; tudniillik, mikor a mécsbél elfogy, s kártyázni nem 15142 40| csak egy ablakában ég a mécses; a szérűn három férfialak 15143 29| kész színháza, mely török mecsetből alakíttatott át, s Pestről 15144 1 | Földiek! Lehettek nemesek, meddő tök – ~Fejjel is, ha egyszer 15145 31| belelép a dolgok közepébe: in medias res…~A szerző néz és hallgat.~ 15146 39| valami német színész, vagy medikus, vagy diák, vagy nem tudom 15147 13| hívhatnák a grófnőt akár Medusának vagy Hecaténak, azért ő 15148 21| egy hosszú rusznyák legény medvebőrbe öltöztetve, s aztán nem 15149 4 | mondta aztán felkelve a medvebőrről s megveregeté Ferkó vállát. – 15150 21| puskaaggyal is megfejelje. A medvebőrt megkapod tőlem emlékül. 15151 32| bámulója akadt.~– Ni! Az ön medvéje! – dévajkodott a szép georgiai 15152 20| felkapta nyakánál fogva a kis medvekölyköt, s karjára vette azt; azután 15153 21| kik a völgy felül álltak, medvemunka lett volna oda felkapaszkodni; 15154 21| a meséket a boszorkányos medvéről.~Egy kis megérdemlett lecke 15155 7 | a köhögész jött rám.~De meg-meg elővette valami titkos csiklandás. 15156 45| kísérletet. Időközönként meg-megjelent nála: azt hitte, egyszer 15157 37| személyfogság ellene is éppen úgy megadatott, mint az acceptans ellen.~ 15158 40| ezeket Tóth uram is; ha megadja az árát.~– S mi légyen az 15159 32| hogy nincs igazuk, előre megadnák magukat, a szegény prókátorok 15160 36| jogtudós, mint egy bankár. Én megadtam magamat; elhoztam a pénzedet; 15161 5 | mint rangbeli férfihoz, s megajándékoz ősi pecsétnyomó gyűrűjével; 15162 3 | marasztá éjszakára, s aztán megajándékozta húsz forinttal. Azután mulattak, 15163 15| tulajdon unokáinak, most megajándékozza ez idekerült fiatalembert 15164 12| kötelezvényét, s mielőtt megakadályozhatta volna, megrágta azt és lenyelte.~– 15165 27| minden orvosa sem bírta megakadályozni, hogy harmadnapra el ne 15166 39| védencnője érdekében kell megakadályoznia; mert ily botlás válóperét 15167 5 | Cilike volt az, ki mindig megakadályozott, hogy előttem az igazi okot 15168 40| volt az ügyvédére, amiért megakadályozta, hogy Bányaváry miatt vagyonát 15169 35| Ott valami boltcímeren megakadt a szeme.~– Ez itt az én 15170 41| Ily elemekből aztán csak megalakul, ha nem is egy tábor, de 15171 41| amit ő beszél.~Az ekként megalakult pártnak szüksége volt egy 15172 23| góré volt az fatuskókból megalapítva s fenyőlombbal betetőzve. 15173 32| Mennyi furfang, mennyi megalázkodás, mennyi hízelgés, mennyi 15174 35| felszolgáló pincérre.~Az gúnyos megalázkodással felelt:~– Őfelsége Mátyás 15175 32| pirul. Önnek nehezen esik megalázni magát erre a szóra: „Kérem!” 15176 12| rá szemközt.~Sajátságos megalázó helyzet az életben! Lovon 15177 20| szolgáló miatt még aznap megalázott, kigúnyolva, megcsúfolva, 15178 22| Dorothea előtt, s mennyire megalázta Kálmán őt!~Óh, azért nem 15179 22| Kálmánhoz.~Gyűlölte őt.~Érezte a megaláztatást a két vadászkaland moráljában.~ 15180 40| Magyarországnak volt gyalázat. Ha ön megalázza magát, mi vagyunk megalázva, 15181 3 | helyet.~Akkor aztán Barkó megáldá őket. Csollán Berti pedig 15182 35| hogyne volna?) –, akkor én megalkuszom önnel, hogy évenként nyolcvan 15183 1 | a foglyok váltságdíjára megállapított: mely szerint egy német 15184 14| csókolni; utánozta a délceg megállásokat, hogy az megveszni való 15185 24| Bálvándy barátjára ismer.~Megállította a kocsit, s odament a báróhoz.~– 15186 3 | vacsorájával: nekik az kell. – No, megálljatok, mondtam nekik, majd hozok 15187 40| ajtaja nyitva van ám! – De megálljon, még mást is mondok. A gyapjút 15188 35| menjünk odáig, ott majd megállunk, s amint ezek a házak szépen 15189 47| Negyven év múlt.~Ahogy a költő megálmodá: minden emelkedik az ég 15190 47| az a kor, melyet a költő megálmodott, midőn a sírokat is beépítik 15191 10| lefoglalta ez a jelenet.~Megálmodta már az asszonyt; de még 15192 39| fel, s nem tudok többet megaludni. Ugyan kérem, édes Csuka, 15193 9 | került elő a zsíros iszákból, megannyi tízezer forintok egy felmarkolásra. 15194 24| nagy felhőszakadásoktól megáradt s elszaggatta valamennyi 15195 23| sziklaormot, amit a kelő nap megaranyoz? Az az Oltár! Oda mászunk 15196 24| ruganyos, erőteljes; arca megaranyozva a naptól; sűrű tömött haja 15197 29| pedig gyönge teremtés. Hamar megárt neki a viszontagság; abból 15198 20| az utána jövőknek sem fog megártani egy kis egészséges lábfürdő.~– 15199 17| intéztettek egész vízkartácsok a megátalkodott ellenség felé. A macska 15200 2 | fényleni.” Ez bizonyítja kemény megátalkodottságodat; azért nem is kérdezek tőled 15201 2 | mi keserűségünk. Ha pedig megátalkodva eltitkoljátok azt, legyetek 15202 22| hallhattad a mienket. Nagyanyád megátkozott ugye, ha hozzánk valaha 15203 29| utazók zajos dala. Kívül megáztak, most belül áztatják magukat, 15204 23| gondoskodni, mert mindjárt megázunk.~Bánták is azok!~Érzi is 15205 19| törik alattuk. S ha valaki megbámulja csodás előmenetelüket, annak 15206 40| szobájából, belopódzott a képet megbámulni, s megcsókolta a drágalátos 15207 20| Kálmán sem talált valami megbámulnivalót azon, hogy a neve előtt 15208 40| Máté uram mindent apróra megbámult, amit a szobában talált: 15209 44| idegen alak magyarul. Aztán megbámulta a hozzá intézett kérdést, 15210 5 | utcán, magamagát jobban megbámulva, mint mások. Tartá pedig 15211 24| ablak között, de abba is megbánja, aki belenéz, mert úgy félrekámficsorítja 15212 12| revocálhatja. Szabad neki megbánni tettét. Ő megbánhatja, hogy 15213 13| volna terhes.~– Nos, hát megbántad-e, hogy idejöttél? – kérdi 15214 39| szeretném, ha megsértene, megbántana, megkeserítene szegényt; 15215 8 | magasztalást találnék mondani, hogy megbántanám vele.~A nagyasszony pedig 15216 35| hogy a mellettük elhaladó megbántani véli őket azáltal, ha rájuk 15217 2 | meggyőződve, hogy azon illetlen megbántásért, melyet egy hivatalos személyen 15218 36| teátrista-tempó. Az nem szokás. A megbántást el szokták ott felejteni 15219 36| felejteni másnapra; s ha a megbántó elfelejtette, a megbántottnak 15220 22| fényes pókszövetben, amit egy megbántott asszony haragja útjain átkötöz.~ 15221 39| eszébe jutott, hogy mennyire megbántotta angyali jóságú Cilikéjét, 15222 2 | tekintélyén elkövettél: a megbántottakban találod legbuzgóbb kegyelemkérőidet.~(„ 15223 36| megbántó elfelejtette, a megbántottnak kötelessége hasonlót cselekedni; 15224 36| megkapott közönség kezdett megbarátkozni a nagy históriai alakokkal 15225 43| még egy tavaszt; azalatt megbarátkoztatja a zöld fűvel, mely alatt 15226 24| szoknak, s annál jobban megbecsülik aztán az édes itthont.~– 15227 21| arasz az elejtett medve, megbecsülteté vadásztársaival, hány mázsát 15228 34| élnek főurakkal és papokkal; megbecsültetnek, megértetnek minden idegen 15229 40| tartozik valakinek, az nagyon megbénítja a karját.~Tseresnyés uram 15230 35| kapus aluszik.~Ekkor aztán megbicsakolta magát, hogy miért van a 15231 10| terjessze elő.~Az ilyen megbízások Korcza úr fő-fő tréfái közé 15232 40| pénzre, a lelkére kötött megbízásokra. A millennium közeledik! 15233 25| köszönte a hercegnőnek a megbízást, hogy el nem árulta, milyen 15234 15| Ez aztán a legkényesebb megbízatás, s a titkok legdrágábbika.~ 15235 1 | az indítványt. Az elnök megbízatik más helyet keresni. A mentségtelenül 15236 37| ma. Elég lesz-e, ha az ön megbízójának kötelezvényt adok százötvenezer 15237 9 | egész dolog elintézésével megbízott a főnököm. Kendnek huszonöt 15238 37| ön váltótulajdonosának a megbízottja.~– Röviden! Mennyibe kerül, 15239 37| készen van-e már az, amivel megbíztam?~– Még most nincs készen.~– 15240 16| természetű üzenettel volt megbízva úrnőjétől, amiért is Bertók 15241 10| is dolgában háborítottam? Megbocsásson. – Valamit meg akartam tudni 15242 14| a versét ócsárolták, azt megbocsátá; de ha a táncát paródiázták, 15243 41| Hanem a nők sokat eltűrnek: megbocsátanak.~A férj csapodárságát meg 15244 20| eltaposhat, s ha megszán: újra megbocsáthat; de ha az a magas hölgy 15245 43| örökké szeretett Kálmánom.~Ha megbocsáthatsz szenvedéseidért, miket én 15246 32| megbocsátottak érte. S ha Dorothea megbocsátott, ha ő szeret, kivel törődik 15247 32| mihelyt azt tudja, hogy megbocsátottak érte. S ha Dorothea megbocsátott, 15248 20| bocsátja soha –, de én magam megbocsátottam azt magamnak. – Megfizettem 15249 16| hibáztunk, s mi mind a ketten megbocsátunk egymásnak, s azontúl úgy 15250 22| hegyével a zöld posztót megbökhesse. – Kérem ezt jegyzőkönyvbe 15251 36| uramhoz, hogy Bányaváry úr megbolondult: ott kinn szaladgál a kertben, 15252 9 | senki, aki azt kérdené: megbolondultál-e?~Majd megint, mikor a művészi 15253 24| sóhajtanak.~A szérűskertben megbontott asztag előtt volt a tegnap 15254 18| kötelessége az volna, hogy megborotválkozzék. Rémlett előtte, mintha 15255 10| összeköttetésben?~Utoljára Kálmán megbosszankodott; azt mondta, hogy: tessék 15256 5 | Hiszen látja: „a ló isz megbotlik.”~– Ló! Ló! De egy egész 15257 2 | Aszályi nem nevetett. Ő megbotránkozottan emelgeté szemeit az ég felé, 15258 31| tagadta ki; de Kálmánra nézve megbukni egyértelmű volt a semmivélétellel.~ 15259 40| úrhoz, ezzel a szóval:~– Megbuktam! Vegye ön vissza az asszonyait!~ 15260 34| megveti, a komédiás, aki megbuktatja, s az atyafiak, akik kizárják 15261 42| kolna folyosóján beledugják, megbuktatják. Aszályi, amint a víz a 15262 39| pedig többé nem jössz ide őt megcáfolni.~– Nem.~– Azonban ne beszéljünk 15263 2 | nagyokat nagyobbakkal kell megcáfolnia, s nem engednie, hogy a 15264 10| szembeállította az egymást megcáfoló nyilatkozatokat; bebizonyította, 15265 27| próbálná, s annál inkább megcáfoltatnak.~Szerencse, hogy a teremben 15266 3 | szörnyalak elkezdi nyájasan megcirógatni a szép loboncos pofáját; 15267 14| annak birtokosát evocálni, megcitálni, admoneálni, inhibeálni, 15268 31| Az úr engemet fölöttébb megcsalt. Hisz ez nem valami erkölcstelen 15269 4 | úriszéken az elítélt delikvensek megcsapatásánál számlálja a botokat. 10- 15270 21| keresztülfektettetik, és ünnepélyesen megcsapatik.~– Ah! Mivel!~– Ha férfi, 15271 24| engem Pesten huszonötig megcsapatott – mondta a feleségének.~– 15272 24| Sára asszony. – Egyszer már megcsapták kendet a gányó öltözetéért, 15273 3 | templomot is ő építette; majd megcselekszi az.~Meg is cselekedte a 15274 3 | még a te süket füled is megcsendül bele. Ajánlom testőrtrombitásnak.”~ 15275 41| a száma, akik a botrány megcsinálására is rászánják magukat.~Pedig 15276 3 | azok összeszólalkoztak, megcsinálták a haditervet, hogy mint 15277 31| holt emberré vagyok téve. Megcsináltam a darabhoz a sok kosztümöt, 15278 15| egymást szeretik, csakúgy megcsókolják ilyenkor egymást, mint más 15279 19| Hátrafelé fölfelé~Bizony megcsókoltad te a feszületet, kedves 15280 4 | Mindannyian megölelték, megcsókolták egymást, felfogadták, hogy 15281 18| Isten hírével.~Wasztl nagyon megcsóválta a fejét.~– Ejnye no, ez 15282 20| megalázott, kigúnyolva, megcsúfolva, semmivé téve, – ez az egyetlen 15283 38| jégtorlatok rohantak sebesen a megdagadt ár fölött s ropogva omlottak 15284 37| kollégának, s aztán nagyon megdicsérte az ott maradt társaság előtt 15285 12| levelet. Itt a pénze.~Kálmán megdicsérve érezte magát. Még büszke 15286 45| gondoskodva van arról –, s megdicsőíti hamvait. De én nem mondom 15287 47| szobrokat emelnek, amikben megdicsőítsék azokat, kik előre mentek, 15288 23| egy igazi művésznő ajkán megdicsőülni hallja. Az elevenen égbe 15289 El| emlékezetes mondást tevé, megdobbantá lábával a földet; éppen 15290 10| nyakát s kardja hegyével megdobbantva a tintapettyes földet, mennydörgé:~– 15291 25| levelet felbontotta, nagyon megdöbbent rajta, hogy a nagyasszony 15292 5 | előbb járt ott, rajtakap s megdögönyöz, s az is a tied lesz.~Még 15293 14| a blasphemiáért segítsen megdöngetni a monsieurt; Kálmán ehelyett 15294 36| durva vászontörülközőt, jól megdörzsölte vele arcát, szemeit, a fejét 15295 1 | naturáliákban adták ki (börtön, megdorgáltatás). Annálfogva nagyon érthető 15296 17| írhatom, mellyel egy-egy megdühített bika és egy bivalybika párharca 15297 21| az az egyedüli menedék a megdühödött vérszopó ellen.~Hanem Kálmán 15298 3 | játszmát is.~Akkor aztán megduplázta a tételt és vesztett folyvást.~ 15299 46| bakonálló szerecsent, egy kissé megdúzta az orrát. Ez már túlzása 15300 2 | hogy ahol megtalálják, megégessék, nehogy ő legyen az a máglya, 15301 14| Kálmán száját már egyszer megégette az a tapasztalás, hogy a 15302 27| én lángom lobog! – Hogy megégsz tőle!”~Hogy elveszesz akkor!~ ~ 15303 1 | e harcbűvölő hangoknak. Megégtek a tárogató forgácsaiban. 15304 2 | máglya, amelyen mindnyájan megégünk! Minő kakodaemon szállta 15305 33| Megvárta, hogy előbb a levest megegyék. Igen illedelmetlen házigazda 15306 9 | Alázatos modora mindenben megegyez külső megjelenésével. Még 15307 12| végre nagy számítások után megegyezik a hollandussal, hogy egypár 15308 12| természetes dolog. Végre aztán megegyeznek tisztességes harminc percentes 15309 17| benne. Utoljára aztán csak megegyeztek száz forintban. Bálvándy 15310 5 | hogy az algebrából alaposan megegzaminálja az úrficskát, azon mnemotechnikai 15311 13| államtudományokat s azokból úgy megegzaminálta, akár egy professzor. Kálmánnak 15312 28| szerencsének, a gyönyörnek, a megelégedésnek. Már kora gyermekkorodban 15313 3 | bévettük a kívánatos jókat; megelégedtünk a prédikációval; talántán 15314 31| hosszas tapasztalás éppen úgy megélesíti a szaglási tehetségét, mint 15315 35| festett madonnaképre, míg megelevenedik, s akkor megkérdezni tőle: „ 15316 6 | s erre az utcák kezdtek megelevenülni. Béni bácsi is felkötötte 15317 24| annyit, amennyiből tisztesen megélhet. Azt tartom, nem is bánja 15318 40| örökömet, s a becsületes megélhetésre az is elég. Nem fogadhatnám 15319 15| tetszését; a megyegyűlésen megéljenezték érte. A sógor azt súgta 15320 14| a pénzt, hogy mindenkit megelőzhessen.~A főispán messzelátása 15321 4 | Hát ha a patvarista megelőzi a hajdút e privilégiumában?~„ 15322 5 | Cilike sietett a belépőt megelőzni. Csak a postás volt. Francia 15323 47| a remekműhöz, mely korát megelőzve született, hozzánőtt az 15324 12| akarom adni, amennyivel megemberelem. S aztán énrám többet ne 15325 3 | megfordul; amiről azután megemlegessék. Vagyona is van a csínytevések 15326 3 | eresztelek el anélkül, hogy megemlegessétek, hogy itt voltatok. Mindjárt 15327 12| miről azt a nagy világ majd megemlegeti.~Hős az! Oroszlánszívű Richárd; 15328 43| mikor elenyészik; s mikor megemlékezel rólam, mindig arccal szemközt 15329 10| mint a rák, a nagyon kegyes megemlékezés miatt.~– Nálam minden héten 15330 23| felkerülök? S nem fogsz-e megemlékezni szegény hajdani csavargó 15331 35| s nem bántam meg. Aztán megemlékeztem arról, amit ön mondott, 15332 1 | viselnie, hogy minden percben megemlékezzék rá, ha netalán ifjúkori 15333 27| holt fejedelmi gyermeket megénekelni már nem hízelgés.~A főhercegnő 15334 16| csoda módra meggyógyult, s megengedé, hogy látogatóit bebocsássák.~ 15335 40| ember volt, aki ilyen luxust megengedhetett magának. Egy gazdag fűszerkereskedőnét 15336 24| óhajtotta.~– Tehát csakugyan megengedik méltóságotok? No, hát akkor 15337 29| annak az előadását nem fogja megengedni a cenzúra.~– Az az én gondom 15338 27| hírhedett magántáncát is megengedtetett bemutatni.~E táncáért valamennyi 15339 7 | tréfa csak Bálvándynak volt megengedve. Még ennél is nagyobb merényletet 15340 12| Talán utána jött, hogy megengesztelje. Kitelik tőle az.~No, de 15341 3 | kellene kerülnöm, azt kellene megengesztelnem, s az nekem nehezebb, mint 15342 19| kérem az egekre, hogy mi a megennivaló; valami kígyót vagy békát 15343 7 | végy ki annyit, amennyivel megenyhülhet a bajod; hanem ha tartozik 15344 12| antikváriusnál. Ez a nyolcezer forint megér nyolc garast, többet nem.~ 15345 34| becsületet fogsz hozni nevedre. Megérdemled áldásomat. Azok pedig, akik 15346 13| Most először.~Akkor aztán megeredt mr. Henry esprit-je, s tartotta 15347 39| odaomlott a keblére a nő, megeredtek a könnyei, fuldokolva zokogá: „ 15348 36| dolog volna az, ha Cilike megérezné ajkainkon, hogy pálinkát 15349 5 | napsütésénél. Még a háziállatok is megérezték, hogy most jó kedve van, 15350 4 | hogy a kártyaosztáskor megérezzék a kártya jegyeit). – No, 15351 5 | beléd csimpajkoznak mikor megérkezel; apád, anyád zokogva szorítanak 15352 20| statutio nem ezen kezdődött.~A megérkezés utáni napra volt rendezve 15353 42| Amint a kolna udvarára megérkezik s az eléje siető ispánnak 15354 24| olajkárosok. Taliánországból megérkeznek a bálisok. Stíriából idáig 15355 9 | még jobban örült Kálmán megérkeztének.~– Hahá, domine fráter! – 15356 37| akkor ennek legkisebb maga megerőltetése nélkül sikerülend azt a 15357 3 | Csollán Berti.~Barkó Pali megerőltette a derekát egy halk megköszönésig. 15358 4 | Kutyánszki-labánszki!” megerősített kifejezés. „Kutya-kutyánszki, 15359 10| elfoglalt egy pozíciót, abban megerősítette magát, s bal lábát a jobb 15360 46| a legfőbb törvényszék is megerősíti. Városunott lett. Vágyott 15361 14| valamit hiteles okiratokkal megerősítve bizonyítunk, hogy valósággal 15362 36| magára ismer; nyelv, amelyet megért; humor, mely kedélyével 15363 32| őtőle van, – te majd megérted.”~Kálmánnak kettős oka volt 15364 11| magyarul írtam.~– Jó, jó. Úgyis megértem.~(Az „úgyis” magyarázatául 15365 1 | kollégiumi műnyelvvel, melynek megértésére hiába forgatná fel a szótárát, 15366 46| Berti a szabadsággal élve, megérteté az asszonysággal, hogy íme, 15367 34| papokkal; megbecsültetnek, megértetnek minden idegen által, s munkáikban 15368 32| ért meg semmit, hanem ő megértett mindent.~Genuába utaztak. 15369 4 | ugorni és szaladni hozzám!~– Megértettem.~– És most, hogy mindjárt 15370 14| szóra a szerecsenre, hogy az megértheté ebből a tekintetből a választ: „ 15371 37| egyet, hiszen egynél is megérthetik egymást; hogy az eldobott 15372 28| beszélek róla, s ha lehet, megértjük egymást; azért légy figyelemmel, 15373 27| mondják neki, hogy „nincs, aki megértsen!” Zeng a köveknek, mint 15374 4 | perc múlva.~A komornyik megértve, hogy az ifjú a „nagyságos 15375 46| Katinka minden csepp vérével megérzé a költő átkát:~„Éljen ön 15376 31| keserűen mosolygott: „az megeshetik.”~– A búcsúzásra még van 15377 20| asszony? És ha tenné? Ha megeshetnék az életben az, hogy egy 15378 12| annyi volt; a hitelező is megesküdhetett rá, s még maga az adós sem 15379 41| Száz tanú állt elő ellene megesküdni, hogy ő volt az, aki előénekelt 15380 10| házastársak, azon a napon, amelyen megesküdtek, el is váltak. Az okokat 15381 20| idegen nyelven társalkodom, megesküdtem volna, hogy soha más szót 15382 10| amikor Csollán Berti úrral megesküszik. Csollán Bertalan úrhoz 15383 24| kap egy darab kenyeret, megeszi a szederfa tetején; nem 15384 24| szárazság lett; az emberek megették a lapulevelet is, fűrészporból 15385 29| lehull, de ott egyszerre megfagy, s körül bekandírozza az 15386 32| hasztalan volna még egyszer megfájdítania szívét miattam, mert én 15387 37| a hideg Béni bácsit, úgy megfázott és megizzadt Bálvándy játékának 15388 21| vett, még a puskaaggyal is megfejelje. A medvebőrt megkapod tőlem 15389 27| kezén két köröm egyszerre megfeketült, még két hét múlva is fájni 15390 19| étkezéshez szokva, s aztán mindig megfekszi egy hétig a lakmározást. 15391 24| vissza. Megjártam Párizst, megfeküdtem Mantuát, jártam Varsóban 15392 3 | lesznek. Azokról mindenki megfeledkezett.~Csollán Berti dühödt lett 15393 9 | kapta. Én bizony egészen megfeledkeztem róla, mert már húsz éve 15394 28| bécsiek csúfondáros elnevezése megfelel; ahol nem hívnak másképp, 15395 4 | majd én megtanítom rá, hogy megfelelhessen vers szerint.~Mózses volt 15396 32| ethnolog, nemzetgazdász – megfelelhet rá. Hát mit keresnek az 15397 1 | calumnia pedig, melyet II: 71. megfenyít, nem rágalom, hanem igaztalan 15398 42| jöjjön a szobámba.~Az ekként megfertőztelenített levelet azután a komornyik 15399 32| nevelt leányát. Ő azt a megfertőztetés legutálatosabb nemének tartja. 15400 16| Simulni fogunk egymáshoz.~– Megfésüli és megmosdatja minden szombaton 15401 46| mikor nem volt megmosdva és megfésülködve.~Ily készülettel hajtatott 15402 10| pörbe, azt oly kegyetlenül megfésülte, hogy egy jó szál hajat 15403 10| tanúbizonyság nem szólt, s abban megfészkelve magát, onnan szétrombolá 15404 1 | siheder, kinek izmos karjain megfeszül a tóga, s széles öblös melle 15405 41| bocsátani szerelemből, vagy megfizetnek érte hasonló pénzzel.~Hanem 15406 20| megbocsátottam azt magamnak. – Megfizettem érte mindenkinek. Senki 15407 17| hölgy elfogja az embert, s megfizetteti tíz kemény krajcárig, s 15408 42| keresztülmenni és mindannyiért jól megfizettetni. Ilyenben pedig bőven volt 15409 21| nem ezt tette volna, hanem megfogadja, amit kiáltoznak hozzá: 15410 23| meg egymást.~S hogy jobban megfogadják szavát, leült egy mohos 15411 35| Ezt az utolsó parancsodat megfogadom. Isten veled.~S azzal, anélkül, 15412 39| Bányaváry erős volt abban, amit megfogadott; ha ő egyszer megfogadta, 15413 30| voltak, összekeltek, akkor megfogadták egymásnak, hogy soha nem 15414 35| kocsmába, hadd tapasztalom, megfogadták-e parancsomat!~– Nem vagyok 15415 27| van nagyon jól.~A szegény megfogott idegen hiába szabadkozik, 15416 35| haragudott érte nagyon, ha megfogták a királyi pálcát a kezében, 15417 4 | kőnyomatú felzet; igazi megfontolással írt, veres és fakó betűk, 15418 34| megfordulás képezte egész életének megfordító tropicusát.~Idejött mint 15419 10| a szárából a szopókáját, megfordította a végén a tillanglét, csak 15420 31| az egyszerre oly dühödten megfordítsa a puska agyát, s közénk 15421 5 | mázolt el belőle. Azután megfordítván a levelet, ráírta a címet, 15422 34| felkereste a génovai vargát.~Ez a megfordulás képezte egész életének megfordító 15423 7 | látta őt már városukban megfordulni, s a gyűlölet alapja volt 15424 3 | stereotip tréfája, amit a háznál megforduló legátusokon rendesen foganatba 15425 2 | főhivatalnokok, s akkor mi is megfordulunk saját magunk ellen, akik 15426 25| hajítja, hogy nem értő hazáját megfossza tőle. Ennek a te művednek 15427 39| akarta ily nagy embertől megfosztani, a te golyód pedig keresztülment 15428 40| gondos, hogy a mellbeteget megfosztja attól a tudattól, hogy melle 15429 28| vágytok. Nyelvújító tudósaitok megfosztják a klasszikus műveltségtől 15430 35| barátságától, atyafiságától megfosztotta; jó szerencse, hogy ő arra 15431 34| elszoktatva az erélytől, megfosztva nagyságától, kitörülve a 15432 10| tetejére kívánta annak a megfőzőjét.~Korcza úr aztán az egész 15433 20| a hűs permetegben testét megfüröszteni.~S valóban, ha elvár addig, 15434 42| vasvillával keresztüllyuggatták, megfüstölték valamennyit, a gyanúsakat 15435 20| s a völgy felé fordulva, megfújta a „hallali” jelszavát hosszasan, 15436 33| a tréfás beszéden, majd megfulladt a torkán akadt malacpecsenyétől. 15437 25| tesz boldoggá, kétszeresen meggazdagít. Előtted áll a leendő nexusnál 15438 24| Ez a paraszt bölcsesség a meggazdagodásra.~– De az életnek gyönyörűségei 15439 17| végignézett a kérdezőn; meggondolá, hogy mit mondjon, és aszerint 15440 45| halálórabogár elhallgattak, ha ezt meggondolták.~Csak őhozzá nem jöttek 15441 15| mindenre magyarul, okosan, meggondoltan, s amíg magyarul beszélt, 15442 17| tallért odadobott a földre.~– Meggubellirozom! – hangzék a műkifejezés 15443 32| hanem a nő gyűlölete a meggyalázó leány iránt: az is együtt 15444 32| megmentse, s a háládatlan meggyalázók vesszenek el nála nélkül.~ 15445 35| elcsábította, elszöktette, meggyalázta. Az nem volt elég, még önt 15446 38| járni, a Dunán a jég nagyon meggyengült, szekerek már több nap óta 15447 22| fénykép gyanánt ott marad a meggyilkolt szemének hártyarecéjén: 15448 16| hisz ő nem akarta Kálmánt meggyógyítani.~Márpedig itt az ellenméreg 15449 5 | reggel imádkozott szerencsés meggyógyulásodért az egész gyülekezettel egyben. 15450 12| meglátogatlak; talán akkorra meggyógyulsz. Talán a szép comtesse-nek 15451 43| savóval itatnák – attól sokan meggyógyultak már ilyen betegségből, s 15452 5 | minden ember örül, hogy meggyógyultál; a pap tudatja veled, hogy 15453 16| gyógyíttassa magát.~– Köszönöm, már meggyógyultam – viszonza mosolyogva a 15454 17| és utána nézett, s mély meggyőződés hangján monda:~„Aztán ne 15455 34| nyomdokaiba lépnek; a rajongót, ki meggyőződésből gyilkol, s aztán ízekre 15456 5 | biztos menedékből; azon erős meggyőződése lévén, hogyha tálaláskor 15457 29| kezemmel, hűségemmel; de meggyőződésemet nem adtam bérbe senkinek.~ 15458 37| szobájába, és lefeküdt azzal a meggyőződéssel, hogy Bálvándy reggelig 15459 39| mintha szemeivel akarna meggyőződni, hogy csakugyan pirosabb-e 15460 2 | hagyjunk erőre jutni. Légy is meggyőződve, hogy azon illetlen megbántásért, 15461 42| nézetemet. Hát én, hogy meggyőzzelek őszinte jóakaratom felől, 15462 35| rumot töltött cukorral, azt meggyújtá, s a lángoló tálat körülülő 15463 4 | talpára papirost kötnek, s azt meggyújtják.)~Barkó Pali is elpárolgott 15464 22| volt már merítve. A hajdúk meggyújtották a csillárok gyertyáit, a 15465 42| füstölő papiros, melyet meggyújtva, úgy forgatott maga előtt, 15466 18| pipából, s a dohány igazán meggyullad. Akkor aztán Wasztl is nagylelkű 15467 32| Megharagudhatom barátaimra, meggyűlölhetem kedvesemet; de nagyanyámat 15468 41| egymásból, hogy egymást meggyűlöljék.~Bálvándy nem nézett Dorothea 15469 20| Vagy csak egyszerűen meggyűlölte a két szememet s nem akart 15470 37| nagy állam van.~Hanem aztán meggyűlt a baja Béni bácsinak azzal 15471 33| ezen újságból – monda a jól meggyűrt hírlapot letéve az asztalra 15472 5 | csak asszony bírja kiállni megháborodás nélkül, férfi nem. Én nem 15473 28| kincseinket, amit a véres múlt meghagyott, s amit a verítékes jövendő 15474 24| halotti búcsúztatómban is meghagytam, hogy versben ne papoljanak 15475 46| Énnekem az ítéletben van meghagyva, hogy minden uraságomtól 15476 2 | a dolgot, a kofahad úgy meghajigálta sült tökkel, hogy csupa 15477 9 | mely előtt minden nemzet meghajol, s a „senki” nyelve, mely 15478 13| kancellárja, s minden zászlósúr meghajolva lép be hozzá. – Látja ön 15479 13| ami szívét betölti. Némán meghajtá magát, s miután a hercegnő 15480 1 | hanem sietett kurta térdeit meghajtani s nádpálcájával belekotorászni 15481 17| bolha leszökik helyéből, meghajtja magát a publikum előtt, 15482 31| sokszor látjuk önt.~Kálmán meghajtotta magát és távozni készült.~– 15483 13| Dorothea grófnő”, hogy annak is meghajtsák magukat.~Valóban hercegi 15484 31| vele, az minden fogalmat meghalad. De hogy lehetett olyan 15485 7 | rovására.~Bálvándy harminc évet meghaladt férfi, kinek olyan szerencsés 15486 34| ritkán őszül meg, s ha korát meghaladta, alább száll, elnémul, élőhalott 15487 46| után, tehát még három évvel meghaladva a trójai háború tartamát, 15488 14| ha ön nagy úr lesz, akkor meghálálja azt nekem. Mert higgye el 15489 2 | Ami valóban hasonlatos a meghaláshoz. Kiűzetni az „alma mater” 15490 10| határozza rá magát, hogy meghaljon. Amíg a praefecta el nincs 15491 3 | midőn mennydörgő hangját meghallák a hívek, akkor aztán csakugyan 15492 21| hölgyek is kapnak sok olyan meghallanivalót, amiért máskor tenyerükkel 15493 43| falevélben, mikor lehull; meghallasz az esti harangszóban, mikor 15494 40| áldom az Úristent! Mert meghallgatá az én kérésemet… Melyért 15495 31| költeményének kiemelkedő részeit meghallgatják; csak árva Aszályinak jut 15496 27| fog történni, hogy bizony meghallhatja az ajtón keresztül is az 15497 5 | fehérnép voltak már, azok meghallhatták.~Kárpótlásul aztán megtanította 15498 23| győzni. Hát mikor egyszer meghallom, hogy N…n restauráció lesz: 15499 20| nyivákolni, s ezt az anyamedve meghallotta.~Visszajött érte.~A szájában 15500 13| miről volt szó. Mert ha meghallották, akkor meg is értették.~ 15501 43| kiváltságos halála; kik meghalnak, mert alkottak, mert szerettek…~ 15502 42| kimondott nevétől megrettenni és meghalni. A csodálatos pusztító, 15503 37| nem adnak pénzt? Éhen kell meghalnia ez idegen országban, és 15504 13| Ébren vagy-e?” – „Nem. Meghaltam.” – „A feltámadás reményében…”)~ 15505 1 | amiket az udvaronc hízelgés meghamisított azokban.~Ezért a neve „csittvári 15506 11| szívén, mint a hónapos retket meghámozni.~Korcza úr magában nevetett.~– 15507 20| vétek ön ellen, ha én önt megharagítom, engem megverhet, bezárhat, 15508 32| forrást nem akarom bemérgezni. Megharagudhatom barátaimra, meggyűlölhetem 15509 25| költészethez nyúlsz, ott megharap; mert az az ő moslékja! 15510 37| jegyzőnél le van téve a meghatalmazás. Amikor tetszeni fog önnek 15511 9 | fogalmazzon egy ügyvédi meghatalmazást e tárgyban, s Tóth uram 15512 22| óvástétele csak tréfa volt, s azt meghatalmazója nevében visszavonja. – S 15513 14| Henry kész volt az órát is meghatározni, amikor Kálmánnak e nagy 15514 12| nehéz, szigorú törvények meghatározzák a 6 százalékos kamatlábat, 15515 25| kinek kesergésében annyi megható van, lesz egy sápítozó vén 15516 27| ismeré. Kálmánt is nagyon meghatotta kis pártfogójának halála.~ 15517 5 | másikat Kálmán felesége, ha megházasodik.~Ezekben aztán nagy gyönyörűsége 15518 20| mellőlem. Nem akartam önt meghazudtolni. – Önök valósággal szeretik 15519 1 | eltiltva, megüldözve; sok ember megheverte miatta a börtönök reves 15520 41| mindenét elveszté. Emez meghidegült; mert nejének csak szívét 15521 38| potyacimbora.~Az ilyen meghívásokon az illetők természetesen 15522 16| melyben örömmel fogadja meghívásomat; holnapután itt lesz.~– 15523 19| alkalommal a vidék notabilitásai meghívattak; a püspök maga pontificált, 15524 12| is reménykedem nagysádat meghívhatni alázatos audiencián élőszóval. 15525 33| maga volt itt, bennünket meghívni egy kis barátságos lakomára, 15526 38| színésznők öltözőszobáit, meghívogatta őket ma estére előadás után 15527 24| sarokra” darálja el bolondos meghívóját. – Én már azt hiszem, hogy 15528 30| termeiben. Összejöveteleiket a meghívókon nem nevezték táncvigalomnak, 15529 1 | éneklik, s e méregevéstől úgy meghízott, hogy már imádkozni sem 15530 14| pedig az egész világot meghódíthatnátok vele. Ez a minden szépet 15531 36| Homéri tréfa! Csupa élet. Meghódítjuk vele a hűtlen közönséget 15532 25| publikum bálványozni fog; meghódítod egészen. Meglehet, hogy 15533 6 | theátristák első föllépésükkel meghódították az egész közönséget. A vármegyegyűlésen 15534 22| rácokat, oláhokat. Azokat mind meghódítottuk. Most a lengyeleken a sor. 15535 23| e dalokkal fél országot meghódítottunk mi már! – mondá büszkén 15536 37| a főszemély nem volt még meghódítva: – az öreg Decséry. Mert 15537 20| öl meg. Egy istennő, aki meghódol.~E percben csörtető robaj 15538 27| meg az esetet, amikor a megholt úr kedvenc trombitása elment 15539 40| hiúságot s a pongyola irályt meghonosítani segítsen, az volt a főkötelessége, 15540 13| tündéreknek való élvezeteket meghonosulni a közös bárkában. Elkezdett 15541 29| van valami, ami az utakat meghosszabbítja ősszel, a sár.~Kálmán a 15542 29| megjött a nyugati szél, az meghozta az ónos esőt, mely csepp, 15543 24| sokat sóhajtozunk: a farsang meghozza a lakodalmat, s később az 15544 30| lenge bajadért, mely azt a meghűléstől megóvja.~Szokás szerint 15545 42| Cilike volt. Valószínűleg meghűlt és görcsöket kapott. – Ő 15546 9 | alázatos kis emberke szerény meghunyászkodással monda:~– Alázatos szegény 15547 10| nem hagyott rajtuk. Végre meghurcolta az olvasót a Corpus Juris 15548 33| fűtve, s mikor kimennek, meghűtik magukat. Engemet pedig ne 15549 4 | Határjárásoknál segít meglépni a meghúzandó vonalt. 12-mo. Az érkező 15550 24| Tulajdonképpen magát a sarokban meghúzni.~A főispán kezet akart vele 15551 4 | miért küldték ide? – szólt meghúzogatva az orrát, s a száját nyitva 15552 17| bolondul utána. Az pedig meghúzta magát csendesen egy ághoz 15553 28| miért akar Magyarország megifjodni? Erre felelj nekem!~Kálmán 15554 14| a hibát, amiért egyszer megigazította, úgy igyekezett többé el 15555 35| választhatok tetszésem szerint, ha megígérem, hogy felhagyok azzal a 15556 20| tesz; az elfutásnak neve: „megijedés”. Ön megijedt attól, akit 15557 30| több reunio!~– A grófnő megijeszt.~– De kérem, ne mutassa 15558 23| poétázás volt.~– De mint megijesztettél! – monda Cilike panasszal.~– 15559 37| a pénzem, s elárulja, ha megijesztik.~A fiatal házaspár nagyon 15560 41| helyeket, ahol a főispánt megilleti az időzés: s azok között 15561 37| könyörgés nem volt képes megindítani, hogy pénzes ládáját megnyissa 15562 31| egy-egy körmönfont áldomást megindítson a mai nap hősének tiszteletére, 15563 38| dördülései voltak azok, mik a jég megindulását jelzék.~A Margitsziget táján 15564 39| embert, akivel kezet fogva megindultál dacolni az egész világgal; 15565 43| amidőn aztán Tseresnyés uram meginté, hogy a zokogással ne ingereljék 15566 41| bátorságot vett magának meginterpellálni a szíves házigazdát, hogy 15567 7 | mert mindjárt belereked!”~Meginti a kezdő debutírozót: „Tüzesebben, 15568 4 | funkcióba, itt van ez a megintő levél, vigye el ezt tekintetes 15569 6 | rokoni szeretet, hogy Kálmánt meginvitálja az együttmenetelre; de az 15570 12| pecsétes levéllel fogom meginvitálni.~„Hívjad, hívjad!” – mondá