Part

  1 I    |           bölényt is láttak e tájon, amint estenkint a közelben fekvő
  2 I    |              büszkeség lángja arcán, amint észrevevé, hogy a délceg
  3 I    |            dalia mindenütt nyomában. Amint azonban a két ifjú lovas
  4 I    |             idomtalanul végighevert, amint roppant fejét elhelyezte,
  5 I    |    csemetéket törve ki gyökereikből.~Amint a közelgő férfi lépteit
  6 I    |          szikrázva csattogtak össze, amint egyenesen ellenfelére rohant.
  7 I    |              megszédíté a vadkant, s amint agyarával felcsapott a férfihoz,
  8 II   |  előkereshette, s szinte reszketett, amint átadta asszonyának.~– Sok
  9 III  |              s szinte visszahökkent, amint a nem várt vendéggel szembetalálkozott.~–
 10 III  |              belőle, de visszajövök, amint eresztenek.~– Sohasem látandlak
 11 III  |            visszalépett szobájába, s amint ágya fölül leakasztá nagy
 12 III  |           visszabocsátva a hírnököt, amint bánatának alapeszméje elröppent
 13 III  |          neked, hitvány szolga, hogy amint e levelet veszed, legottan
 14 III  |            ami körüle történik, hogy amint szónoklat végeztével a gyülekezet
 15 IV   |        Kemény János ránézett, azután amint kezében tartá a serleget,
 16 IV   |            most még a bor is hevíté; amint egyszer szép táncosnéja
 17 V    |              beszögellő kerületében, amint az ember a bozai szorost
 18 V    |      szerelem hódításait az arcáról; amint láthatod, arcom keresztül-kasul
 19 V    |          lefutott a basa neje elé, s amint az kiszállt hintajából,
 20 VI   |      helyéről, fölkötteté kardját, s amint páncélját föl akarták csatolni,
 21 VI   |       megbotlott a fejedelem lova, s amint két első lábaival egyszerre
 22 VI   |          fújják meg a trombitákat, s amint széttekinte seregei fölött,
 23 VII  |      tagadott meg valakitől valamit.~Amint észrevették, hogy csizmáit
 24 VII  |   belekapaszkodva a nagy pergamenbe, amint azt széjjelhúzá, az Apafi-nemzetség
 25 VII  |             támadni a sátor előtt, s amint a testőrök félrevonták a
 26 VII  |       feledve illemet és méltóságot, amint feleségét meglátta, felugrott
 27 VII  |               mind jól van ez. Hanem amint látom, te az eszedet a feleségednél
 28 VIII |          melyet a férfi szétterítve, amint elolvasott, arca repesni
 29 VIII |           előtt, melynek ragyogványa amint egyszerre megrohanja a lelket,
 30 VIII |       köntöse aranyövvel átszorítva, amint a rózsaszín márványon ül,
 31 VIII |        gyöngyfogat engedik láttatni, amint gyermekes jókedvvel nevet
 32 VIII |              örömsugár kezd derülni, amint a belépőt meglátja.~Azon
 33 VIII |              fejét lihegő keblére, s amint a duéna megszűnt beszélni,
 34 VIII |           oka nemsokára kitűnt, mert amint Azraële eltávozott, az ott
 35 VIII |        teremben egyedül van Azraële.~Amint ámbraillatos fürdőjét elhagyta,
 36 VIII |         szemeiben pusztító csáb ül – amint az aranyozott ajtóra tekint,
 37 VIII |              kétfelé a sötétséget, s amint éltél, tűnj elém veszendő
 38 VIII |            oldalához kapott a bég, s amint fegyverét nem érzé ott,
 39 VIII |          paripát kantáránál fogva, s amint az rohanni akart, megfeszítette
 40 VIII |        kiálta a bég hátrafordulva, s amint szemeivel kedvesét kereste,
 41 IX   |            ki a magyar saját szemét, amint a falatokat szájához viszi,
 42 IX   |           Várhelyen, nagyságos uram. Amint az oláhok a régi templomot
 43 IX   |          leend, nagyságos uram, mert amint megtudták ez emberek, hogy
 44 IX   |              beletekintve az iratba, amint meglátta annak hosszúságát,
 45 IX   |            puszta falakra találtunk, amint azokat tavaly leégettük.
 46 IX   |              itthon a fejedelem?”, s amint e szóra az apród útját állotta,
 47 IX   |               Bánfi Dénes.~Úgy volt, amint a kocsiról leszállott. Arca
 48 IX   |             elfeledtem üdvözleni; de amint meghallám, hogy a magyarországi
 49 IX   |            lenézéssel fordult hozzá, amint eltávozott, süvege nyusztprémét
 50 IX   |            magával ecsegi váramba, s amint láttam, hogy a nádor minden
 51 X    |               és ismét leült és írt.~Amint ekképpen törné magát az
 52 X    |       rendkívül meg látszott ijedni, amint meglátta, hogy kinyílik
 53 X    |         hangzottak kívül az utcán, s amint Kelemen diák kitekinte az
 54 X    |          kékre, majd zöldre sápadva, amint a csizma kezdte szorítani
 55 X    |               Az úri paripa azonban, amint észrevette, hogy a diák
 56 X    |         szállingózni faluról falura.~Amint egy szűk útból kiérve, egy
 57 X    |           ellene, s bevárta magához.~Amint azonban melléért a két kutyafejű,
 58 X    |             azokat a zöld csizmákat, amint hazaérsz, mert ha még egyszer
 59 XI   |           holt szerelmesét megnézni, amint annak megígérte, mert ő
 60 XI   |             odalépett a legényhez, s amint rátekinte, megismeré benne
 61 XI   |          vagyunk! – szólt egyszerre, amint egy meredek sziklafalra
 62 XI   |        legalól benőve fenyőfákkal, s amint a két bérc egymáshoz ért,
 63 XI   |       nyugtalanság volt észrevehető, amint néhány lépést téve a barlangban,
 64 XI   |           basa átvevé a szekrényt, s amint annak zsinegeit szétmetélve
 65 XII  |        komolyabb vonást sajátíta el, amint azokban nem vett észre senkit.~
 66 XII  |              kitekintve a folyosóra, amint ott néhány jobbágyot meglátott
 67 XII  |              ez arc kifejezésitől, s amint hevesen távozni indult,
 68 XIII |                    XIII. Az éji harc~Amint Bánfi Dénes, neje szobáját
 69 XIII |             és tajtékkal volt lepve; amint leugrott lováról, a mén
 70 XIII |            vett, a másikba kardot, s amint mellette voltam, e szavakat
 71 XIII |       zsibongást kezdének hallani, s amint egy dombtetőre értek, föltűnt
 72 XIII | fölágaskodott két hátulsó lábaira, s amint az óriás urával dulakodott,
 73 XIII |           ezüst páncéljára hullt le. Amint lőtávolságnyira ért Bánfihoz,
 74 XIII |              sötétében előrehaladva, amint arnautáival az utakat egyengetné,
 75 XIII |              magyarok közé lépett, s amint azok elcsípték, nyugodtan
 76 XIV  |            Csáky magánkívül dühében.~Amint azonban egy falun keresztülmentek,
 77 XIV  |      felkarolá Apafiné Margitot, ki, amint ez erősebb lény karjai közt
 78 XVI  |            régóta kerülgette Bánfit.~Amint meglátta őt a főúr maga
 79 XVI  |          Béldi nem vette őt észre, s amint a fejedelem éppen odavetődék
 80 XVI  |  kegyeskedjék bennünket elbocsátani; amint látjuk, ez már családi jelenet
 81 XVII |          legszívesebb ismerőinek, ki amint meglátta Béldit, sietett
 82 XVII |         fokán ráleső családját, kik, amint hintaját megismerék, lefutottak
 83 XVII |             az ifjú komoly hangja, s amint várába ért, rögtön különszobájába
 84 XVII |        választ, megnyitá az ajtót, s amint Béldi gondolataiból fölrezzenve
 85 XVII |           arca mind sötétebbre vált, amint a ligát olvasá, s azzal
 86 XVII |         gyermekeimet úgy boldogítsa, amint én kegyelmed igaz, tökéletes
 87 XVII |              diadalmasan mosolygott.~Amint ez megtörtént, mégis egy
 88 XVIII|          Bánfiné vetkőzni készült, s amint magányos fekhelyére tekinte,
 89 XVIII|        kimondhatlan iszonyatot érze, amint ez alak mágneses gőzkörébe
 90 XVIII|              hiányzani a pisztolyok, amint azoknak agyát kezeiben érzé,
 91 XVIII|          Bonchidán maradt székelyek, amint megérezék, hogy kapitány
 92 XVIII|            székely atyafiaknak, hogy amint e négylábon mászó alak megjelent
 93 XVIII|            Angyal Mihálytól kísérve. Amint palotája szegletén befordult
 94 XVIII|            még a lehordott házból, s amint Bánfi véletlenül odatekinte,
 95 XVIII|           sugárzó arccal a főúrra, s amint az megdöbbenve félrekapta
 96 XVIII|          püspök kocsijának.~A püspök amint meglátta őt utána nyargalni,
 97 XVIII|        beszéd ez? Hova mentek?~– Hát amint észrevették, hogy méltóságod
 98 XVIII|             nem is üdvözli a leányt, amint belép. Fázni látszik, minden
 99 XVIII|         kezét nyújtá Azraële felé, s amint az odaliszk elvetve mandolinját
100 XVIII|          boltozatot érte röptében, s amint visszahullott, éppen egy
101 XVIII|              Szemközt megyek eléjök, amint illett volna tennem legelőször.”~
102 XVIII|         gyászba öltözött nő volt, ki amint meglátta Bánfit, halálsápadtan
103 XIX  |         Bánfihoz, hogy őt fölköltse. Amint kezéhez ér, Bánfi fölébred,