Part
1 I | pirulni, ha rokoncsók éri.~– Hát hiába volna ő az én vérem,
2 I | neheztelőleg el ne mondja: „hát csak különb vadak teremnek
3 I | ismét egy lövés hallatszott. Hát ez mi volt? – kiáltának
4 II | tőle akármicsoda pókátor; hát, mikor Bánfi János uram
5 II | pemetefával.~– Látod, Klári, hát mikor az asszonyember annyi
6 II | született volna leánynak.~– De hát mondja meg kend nékem, Magda
7 II | majd jó az isten.~– De hát mit tekingetsz félre? Kit
8 II | oldalról.~Bandi elvörösödött.~– Hát, hát – semmi sincs hátra! –
9 II | Bandi elvörösödött.~– Hát, hát – semmi sincs hátra! – kiáltá
10 III | sem várva a feleletet –, hát mondd meg neki, hogy jöjjön
11 III | vagy ha ő nem jön ide ki, hát majd bemegyek én.~S azzal
12 III | mehetünk – mondá neki.~– Hát csak nem fog kend kard nélkül
13 III | végbemehessenek.~– Én! De hát ki fog az én szóltomra megjelenni?
14 III | Naláczi István uraimék.~– Hát hívja meg kend Kun István
15 III | fejét kezdte vakarni.~– De hát ha fölteszem, hogy eljönnének,
16 III | fölteszem, hogy eljönnének, hát hol tartanók meg velük az
17 III | maga ül Kemény János.~– Hát itt van Kisselyk. Gyűljenek
18 III | válaszolt Apafi.~– De hát a többinek is hagyjon kend
19 III | többi majd apró lesz.~– No, hát mondja kegyelmed fennhangon,
20 III | megengedett neki, hogy fogalmazza hát úgy a levelet, ahogy neki
21 III | kegyelmed a táboromban.~– Hát nem mehetek haza a feleségemhez
22 III | most mitévők lehetünk?~– Hát azt tesszük, hogy nagyságodat
23 III | itt fogok maradni.~– De hát te is vesztedre törsz?1~–
24 III | van diadalmaskodni.~– De hát ha nem? Mi lesz feleségemből?
25 III | kegyelmedet.~– No, akkor hát jobb szeretném, ha őtet
26 V | homlokát megcsókoltatni.~– Hát öcsédet? Őt is meg kell
27 V | Hisz én nem vagyok török.~– Hát micsoda?~– Keresztyén reformata,
28 V | felvilágosult a többi között.~– Hát akkor miért nem vetted őt
29 V | is van hite, vallása; de hát hazád? Nem gondoltál hazádra
30 VI | maradtok, édes atyámfiai, hát elmehettek – volt Apafi
31 VI | azokat a porfellegeket nézni, hát csak nézze tovább.~De Wenzinger
32 VI | puskáikat, s lövésre készítik.~– Hát ti mit akartok? – riadt
33 VII | Naláczi és Daczó uraimékhoz.~– Hát kegyelmetek kedveért nem
34 VII | dörmögé fogai között.~– Hát Naláczi és Daczó uraimék
35 VII | nem tágított e tárgytól.~– Hát Szász János uram mit keres
36 VII | nem fogja a szántóvas.~– Hát meg az, hogy követül azt
37 VII | nem tudtam. Azért sietteti hát az ostromot oly nagyon.~–
38 VII | mérgesen harapott ajkaiba.~„Hát ezt már honnan tudja?” –
39 VIII | fölhágni, megtudandó, ha lesz-e hát ezeknek vége. Már a folyam
40 VIII | minden szóért külön.~– No, hát kérdezz! – sürgeté mohón
41 VIII | macskát nem veszünk.~– Úgy hát áldjon isten. – Amiért megfizettél,
42 VIII | Az én nevem Korzár bég, hát te, éji szellem, ki vagy?”
43 VIII | Az én nevem Korzár bég, hát te, átkozott szellem, ki
44 IX | templomot széthányták.~– Hát mi a patvarnak hányták szét
45 IX | porzó gyanánt árulhatják.~– Hát a dévai nemesemberrel beszélt-e
46 IX | kán őkegyelmességétől.~– Hát mit akar? – szólt Apafi,
47 IX | fejedelmi trón előtt.~– No, hát beszéljen vele kegyelmed.~
48 IX | kérdé Bánfi vállvonítva. – Hát hozzáférhetek én a fejedelemhez
49 IX | útját állotta legottan.~– Hát kegyelmed ki fia? – kérdé
50 IX | vagyok kénytelen fordítani.~– Hát azzal mi dolga van kegyelmednek?
51 IX | másodszor föl nem veszi.~– De hát mi közöm nekem Kapiné viganóihoz?~–
52 IX | Majd megmutatom én, hogy ki hát az igazi fejedelem Erdélyországban!~
53 X | Kelemen diák méregbe jött.~– Hát te ki ökre vagy? – kiálta
54 X | levelet az oláh kezéből.~– Hát nagyságos úrnak.~Kelemen
55 X | adjam tudtára a népnek; de hát te éppen jókor jössz előmbe,
56 XI | Ennyire sohasem jártam.~– Hát csak menjünk a járt úton –
57 XI | tűzön vad örömriogással.~– Hát ki kik vagytok, s mit csináltok
58 XI | bölcs dolgot végeztek.~– No, hát csak végezzétek hamar, azután
59 XI | örvendetes kíváncsisággal.~– Hát – kutyafejű tatárok.~– Bolond!
60 XI | barlangokat járja bolondképpen.~– Hát hol az a Sange Moarte? Ide
61 XI | burkolva fehér kendőjével.~– Hát kend micsoda bolond nevet
62 XI | megnéznélek.” – „Meg is halok én hát nemsokára” – szólt búsan
63 XI | akármi kérdésre.~– Legyen hát; vezessetek oda – szólt
64 XI | kell tennem.~– Legalább hát tűzzön kegyelmed egy szentelt
65 XI | legalább védhessem magamat.~– Hát te olyan kardot tartasz,
66 XII | tennék, az más volna, de hát micsoda Bánfi Dénes uram?
67 XII | hozza be fejedelemnek.~– Hát csak hadd hozza be; majd
68 XII | ne ijesztgessék vele.~– Hát csak isten hírével.~– Jól
69 XII | de nem lehetett ám.~– Hát miért nem lehetett? – kiálta
70 XII | aztán ismét megbánt.~– De hát mit kívánsz tőlem? Van okod
71 XIII | indulóval zeng.~Ne késsél hát, talpadra kelj ~Vitéz magyar,
72 XIII | dühében.~– Nem bírjátok hát leverni ezt a csúfondáros
73 XIII | felele Dzsem-Hamán. – Hát ti?~– Mi is köveket hordunk –
74 XIII | alól takarítom a köveket, hát ti nem Csáky László emberei
75 XIII | hagyják őt vele egyedül.~– Hát te törökké lettél? – kérdé
76 XV | eredmény! Próbáljunk más utat; hát nem volna a magyarnak annyi
77 XVI | feleségét, hadd menjen, hát még ki?~– Bánfi.~– Üm. Az
78 XVI | ki?~– Bánfi.~– Üm. Az is? Hát az miért?~– Hazament uralkodni –
79 XVI | sodrából e bormondatta szó.~– Hát becstelenségen törjük-e
80 XVII | még ki tudja hogy. – De hát elég-e az: egy asszonyt
81 XVII | Arra is emlékezem.~– No, hát – meg fogod látni.~Gyergyai
82 XVII | elbúcsúzék házigazdájától.~– Hát elküldendő leveled? – kérdé
83 XVII | sorok olvastára. Hiába verte hát ki fejéből Bánfi Dénes nevét,
84 XVIII| elől.~– Ejnye, beste fiai, hát ki parancsol itten? Hát
85 XVIII| hát ki parancsol itten? Hát nem kapitánytok vagyok-e
86 XVIII| az pedig nincs itt.~– No, hát menjetek utána. Most pedig
87 XVIII| dárdájával kiszúrta a szemét.~– Hát az a szép asszony ott tán
88 XVIII| fővel be ne lépjen oda.~– Hát hol akarnak kegyelmetek
89 XVIII| látszottak keresgélni.~– Hát ti mit csináltok itt? –
90 XVIII| nemes urak itt elhánytak.~– Hát hol vannak a nemes urak?~–
91 XVIII| beszéd ez? Hova mentek?~– Hát amint észrevették, hogy
92 XVIII| túl? Még magasabb hegyek; hát azután? A havasok; és sehol
93 XVIII| ház, mely őt elrejtené? Hát az első csapásra mindenki
94 XVIII| Ő üldöz legkeserűbben.~– Hát híveid elhagytak mind?~–
95 XVIII| professzort, tréfálózva kérdezé:~– Hát kegyelmedet gyóntató atyául
96 XIX | szekere alatt kellett hálnia.~Hát még az égben mi történhetett?
|