Part

 1 I    |      tüsszögő lovaikra, a pecéreket egyszerre jobbra-balra húzták a csaholó,
 2 I    |       szorítá össze ajkait, s azzal egyszerre mosolyogva fordult az előtte
 3 I    |        eleven, oly szeretetreméltó.~Egyszerre megáll merően a hím, s elröffenti
 4 I    |             mely ösztönében támadt. Egyszerre odafut nőstényéhez; valami
 5 I    |            valami zajt vél hallani.~Egyszerre fölugrik. Valamit hallott,
 6 I    |            kopók már nyomon vannak, egyszerre azon oldalról, merre a szarvas
 7 I    |    keresztül a széles árkon, lábait egyszerre kapva föl s fejét hátravágva,
 8 I    |       különben oly félénk állatnak, egyszerre arcra veték magokat előtte,
 9 I    |        szerencséjére a szökés előtt egyszerre kettészakadt nyeregszorítója,
10 I    |            sűrű nád közé vágtatott, egyszerre vad horkanással röffen föl
11 I    |        rohant megtámadóira. Az emse egyszerre felugrott, s vaktában egyenesen
12 I    |            hasához fehér agyarával, egyszerre felszökött a betanított
13 I    |        valamit fülébe. A dalia arca egyszerre kiderült e szóra. Hirtelen
14 I    |        tekingetve az erdőszél felé.~Egyszerre lövés hallatszék az erdőben.~
15 I    |             lőtt rá, midőn az fejét egyszerre fölkapta. A golyó a vad
16 I    |          volna.~A megsebesített vad egyszerre dühösen ugrott fel fektéből,
17 I    |          ellenfelét feltaszítsa, ez egyszerre óriási erővel egyet csavarintott
18 I    |             kése övébe van dugva, s egyszerre véget vetendő a további
19 I    |              s azzal végső erejével egyszerre lehányva magáról a férfit,
20 II   |         sírva fakadt.~Apafiné lelke egyszerre megkapta az igazi eszmét.~–
21 II   |           fejével némán billentett, egyszerre sírt és kacagott, semmi
22 III  |         hízelgő szavakkal biztatni.~Egyszerre vad robogás hallatszik az
23 III  |      elmúltak a többi aggodalmak is egyszerre, fiára gondolt, és e gondolat
24 IV   |         arca oly közel esett hozzá, egyszerre egészen elfeledkezék magáról,
25 V    |          róla. Feriz bég is, mintha egyszerre eszébe jutott volna, hogy
26 V    |             belőle!~Kucsuk és Feriz egyszerre valami büszke tekintetvillámmal
27 V    |             Béldire.~A gyermek arca egyszerre elváltozott, s e pillanatban
28 V    |   végigpödörve bajuszát, mely ismét egyszerre helyrekunkorodott.~– Ah!
29 V    |          volna azt kezéből.~Szülőik egyszerre úgy elhallgattak. Arcaik
30 VI   |   öltözködni.~Kucsuk basa követével egyszerre Apafi István, Naláczi és
31 VI   |  szükségképpen csak egy ember lehet egyszerre fővezér.~– Csak maradjon
32 VI   |           látszott a seregnek, mely egyszerre hangos éljenzésben tört
33 VI   |             amint két első lábaival egyszerre előrebukott, az ezüst zabola
34 VI   |           katonái fölött, mire azok egyszerre lehúzva fejeiket lovaik
35 VI   |   következett; Kemény János seregei egyszerre sortüzet adtak a támadó
36 VI   |           Kemény ellen fordult, aki egyszerre oldalt és elöl levén megtámadva,
37 VI   |      percben, midőn mind a két kard egyszerre süvöltött, Kemény alatt
38 VII  |          basa nagylelkűségét, midőn egyszerre észrevevé, hogy mindenki
39 VII  |             amit maga előtt látott, egyszerre elfeledteté vele fejedelemségét,
40 VII  |            magát, mire a jelenlevők egyszerre kitörtek alig fékezhetett
41 VII  |  zavarodottan mosolygott, a kacajra egyszerre elkomolyodék, fejét dacosan
42 VII  |      legmélyebben vonta a ráncokat, egyszerre elmosolyodék, s fejét előrerázogatva,
43 VIII |             véljük elérhetni, midőn egyszerre a sötét fenyvesek fölött
44 VIII |           melynek ragyogványa amint egyszerre megrohanja a lelket, egy
45 VIII |        másikban a földre sújt. Most egyszerre valami gondolatja támadt,
46 VIII |          úrnője igéző közellététől, egyszerre fölemelkedék, nagyot nyújtózott,
47 VIII |          lehúzott fővel leskelődve, egyszerre kétöles ugrással nekiugrott,
48 VIII |     vízcseppek titkos hullása.~Künn egyszerre ismert kürtrivallás harsog
49 VIII |            előtt horkoltak az őrök. Egyszerre sikoltva szökött föl újra
50 VIII |             vetve, fehér füstöt önt egyszerre szét a sír körül.~A távolban
51 IX   |             homlokát összeráncolta. Egyszerre örvendve kiálta föl:~– Hiszen
52 X    |          hadnagy uram! – kiálta föl egyszerre véletlenül tiszta magyarsággal
53 XI   |    láthatatlanná teszik?~E kérdésre egyszerre száz felelet szólalt föl.
54 XI   |         körül.~– Csak egy beszéljen egyszerre! – parancsolá a hadnagy
55 XI   |             volna föl: merev szemei egyszerre ragyogva tekintének a kérdezőre,
56 XI   |              Közel vagyunk! – szólt egyszerre, amint egy meredek sziklafalra
57 XI   |          hallani semmi hangot.~Most egyszerre az útjában levő szikla mögött
58 XI   |       kezdék találni a patakot, míg egyszerre sziszegő zuhogást hallva,
59 XI   |          medence felé.~Ez ordításra egyszerre kiugrék Azraële a víztükörből,
60 XII  |             az utána özönlő sokaság egyszerre tódult be vele az ajtón,
61 XII  |            látta: mint változott el egyszerre nejének kétségbeesés dúlta
62 XIII |       futottak előttünk, mi azalatt egyszerre oldalról látjuk magunkat
63 XIII |             arcok elsápadtak, midőn egyszerre előlépett a ház asszonya,
64 XIII |      hegyeken, hogy az elődandárral egyszerre elölről támadhassam meg
65 XIII |              a három beduin dárdája egyszerre süvöltött, s Bánfi társai
66 XIII |             s Bánfi társai kétfelől egyszerre estek le a lórul átszegezve,
67 XIII |      meglátva, hogy egyedül maradt, egyszerre fordult mindkét ellenének,
68 XIII |             csapással Kariasszárnak egyszerre négy ujját leütötte, a nehéz
69 XIII | megmarcangolt karját – a harcparipa egyszerre nekifordult a szerecsennek,
70 XIII |           az óriásnak, a roppant fő egyszerre alágördült, s míg a levágott
71 XIII |     összetörött. Erre mindkét lovag egyszerre döbbenten hátrált vissza,
72 XIII |         paizsra, s védve és támadva egyszerre. Ali basa meglepetve ez
73 XIII |       mögött, s egy új, általánosan egyszerre megszólaló csatakiáltás
74 XIII |             intézve; minden utcáról egyszerre tört be a lovas nemesség,
75 XIII |         valamit vizsgálni látszott. Egyszerre örömteljes hangon kiálta
76 XIII |   arnautáival az utakat egyengetné, egyszerre beszédet hall a feje fölött
77 XIII |          ott megjelenni.~A csapatok egyszerre kiáltanak egymásra:~– Kik
78 XIV  |             Bánfi, s kürtjébe fúva, egyszerre minden oldalról fegyveres
79 XIV  |      legvígabban voltak a kedélyek, egyszerre megnyílik a középső szárnyajtó,
80 XIV  |        dühösen harapott ajkaiba, de egyszerre urává téve magát indulatainak,
81 XIV  |             karjai közt érzé magát, egyszerre elhagyatott erőszakkal gyűjtött
82 XVI  |             versengései miatt. Most egyszerre három levél érkezett hozzánk,
83 XVI  |            Teleki szemeibe; s azzal egyszerre kitörő, csattogó hangon
84 XVII |  eltávolított mindenkit. A nő lelke egyszerre megérte mindent. Megijedt.
85 XVII |        esküszik oly szenvedélyesen? Egyszerre megüté füleit Bánfi neve;
86 XVIII|             gyászoló márványszobor.~Egyszerre, az éj és a gondolatok csendjében
87 XVIII|            nem hagyta szóhoz jutni.~Egyszerre azonban észrevevé az ajtón
88 XVIII|           tőle, hol van Bánfi, a nő egyszerre fölugrott székéből, s gyorsabban
89 XVIII|       fejére. Száz kard villant meg egyszerre feje fölött.~– Megálljatok! –
90 XVIII|       lassankint fölemelte fejét, s egyszerre mintha határozattá ért volna
91 XVIII|             tájat, a havasok hegyei egyszerre elfeketülnek, s az ég lesz
92 XVIII|       csillagokról, miknek napja ő.~Egyszerre halk dobogás hallatszik,
93 XVIII|            minden látható ok nélkül egyszerre szétpattant, s a főúr kezében
94 XVIII|           Annyi érzelem rohanta meg egyszerre keblét, hogy még az ő erős
95 XIX  |         mérföldekre van tőle távol.~Egyszerre sikoltás üté meg füleit.~