Part
1 I | elejtendő vadakat fogják majd összehordani; a hajtásra
2 I | mogorván a dalia. – Hiszen majd meglássuk.~Ezzel elfordult
3 II | rántásillat messzire elérzik. Majd hozzák az ételt nagy zöldmázos
4 II | fenn vagyok. Holnap úgyis majd korán kelsz.~– Úgysem tudnék
5 II | Mennyi processzusa van majd ezzel, majd amazzal, szomszédokkal,
6 II | processzusa van majd ezzel, majd amazzal, szomszédokkal,
7 II | leány. – Tudom istenem, hogy majd én is végighúztam volna
8 II | valami pénzt teremthetett, majd vályogot vettetett, s kőbányát
9 II | pénzt adtak a környéken, majd göbölyöket hizlaltatott,
10 II | minden órán várom vissza, majd csak megtudunk már tőle
11 II | volna meg. De hisz az isten majd így is megsegít.~E pillanatban
12 II | nagyasszonyomat. Azt izente, hogy – majd jó az isten.~– De hát mit
13 III | ha ő nem jön ide ki, hát majd bemegyek én.~S azzal leugrott
14 III | sarc kell nekik, azt meg majd előteremtem.~– Oh, én rosszat
15 III | lehessek?~– Az az én gondom. Majd azzá teszlek én.~– De Erdélynek
16 III | János.~– Az is az én gondom. Majd elbánok vele én.~Apafi vállat
17 III | mondják, hogy bolond vagyok.~– Majd átlátják, hogy ők voltak
18 III | elküldjük a székelységre, majd eljönnek onnan.~– Azok között
19 III | csak kezdőbetű, a többi majd apró lesz.~– No, hát mondja
20 III | Mehet kegyelmed a menkőbe! Majd hogy elszökjék előlünk!
21 IV | kezeivel egy-egy ezüst tálon majd egy Bábel tornya mintájára
22 IV | narancsozott mandulatortát, majd egy nagy, virágos porceláncsebret,
23 IV | fűszeres illata gőzölög szerte, majd egy nagy fatálat, melyen
24 IV | tétováznak erre-arra – piros ajka majd megcsattan – szemöldeiben
25 IV | újra felkacagtak.~– No, majd inauguráljuk – szólt gúnyosan
26 IV | közel egypár száz.~– No, majd megszámláljuk őket, ha egyéb
27 V | járnak a völgyben, hogy néha majd ezt, majd amazt a tárgyat
28 V | völgyben, hogy néha majd ezt, majd amazt a tárgyat takarják
29 VII | elhatározá, hogy egypár arannyal majd kiszúrja szemét az impertinens
30 VII | akartam; egypár arannyal majd lerázom íróját a nyakamról.~–
31 VII | pedig, Zágoni Mózes uram, majd az illető kincstári bírák
32 VII | megerősítést illeti, azt majd Budán a nagyvezérrel elvégezzük,
33 VIII | sziklafalaira, s azt hivék, hogy majd kiéheztetik: megtette azt
34 VIII | merném előre odaadni, hanem majd csak szokás szerint apródonkint,
35 VIII | pusztát, szabad szeleivel, majd megtalálom én ottan jókedvemet.~
36 VIII | míg ott magánosan leendsz, majd én mulattatni foglak. Tudok
37 IX | hittel ment odább, hogy majd kiszúrja máskor.~*~Ebesfalván
38 IX | vissza, köszöntsd uradat, majd eleget teszünk neki.~S azzal
39 IX | évben föl nem épül. Nekünk majd gondunk leend rá, hogy azon
40 IX | keresztül ebédlőjébe, akkor majd beszélhet vele.~A fiatalember
41 IX | neki, gondolván, hogy itt majd nagy pártfogómra találok
42 IX | Legyen nyugton kegyelmed. Majd megmutatom én, hogy ki hát
43 X | másikat emelgette sziszegve, s majd kékre, majd zöldre sápadva,
44 X | sziszegve, s majd kékre, majd zöldre sápadva, amint a
45 X | fáradjon kegyelmed ló után, majd egyik csatlósom leszáll
46 X | kapá rezes kardját, hogy majd mindjárt kihúzza, s levágja
47 X | diák, arra gondolva, hogy majd elhagyja ő azt a becsületes
48 XI | hogy még jó messze van.~Majd egy-egy oláh paraszt jött
49 XI | sebesebb menésre serkenteni; majd egy-egy patakon kellett
50 XI | szomjú utazóknak.~Az út majd a mélybe, majd a magasba
51 XI | utazóknak.~Az út majd a mélybe, majd a magasba vitt, az utazók
52 XI | búsan a leány. – „Akkor majd meglátogatlak” – szólt Sange
53 XI | a gyászfenyős armindenu; majd ha meglátja Sange Moarte,
54 XI | Kelemen hátranézett, hogy majd megmutatja nekik, s íme –
55 XII | befolyása alatt látszott lenni, majd nyájas, mosolygó, rózsapiros,
56 XII | nyájas, mosolygó, rózsapiros, majd vad, elboruló, sötét bíborvörös;
57 XII | szólalt meg erre Naláczi. – Majd az én tisztelkedésem adja
58 XII | Dacára a békeszövetségnek, majd török, majd tatár üt be
59 XII | békeszövetségnek, majd török, majd tatár üt be határainkon,
60 XII | harcra leend szükség, azt majd megmondom én.~Az átmelegült
61 XII | között.~– Rövidségnek okáért majd hamar elmondom én – vágott
62 XII | közbe Bánfi –, a nagyasszony majd csak azt tegye hozzá, ami
63 XII | kapura; jó, olvasható írás; majd meglátom, ki mer akkor benyitni
64 XII | zsarol tőlünk ajándékokat, majd egy, majd más alkalom ürügye
65 XII | tőlünk ajándékokat, majd egy, majd más alkalom ürügye alatt.~–
66 XII | Hát csak hadd hozza be; majd kiverjük innen vele együtt.~–
67 XIII | lehete őket.~Bánfihunyad felé majd múló, majd terjedő veresség
68 XIII | Bánfihunyad felé majd múló, majd terjedő veresség látszott
69 XIII | sajátja, mosolyogva mondá: – Majd én tanítalak meg benneteket
70 XIII | számlálgassuk az ellenséget most, majd ráérünk, ha leöltük! – S
71 XIII | szárnya forgott az kezében, majd fokával, majd gombos végével
72 XIII | az kezében, majd fokával, majd gombos végével csapkodva
73 XIII | a sötétben és zavarban majd ellenségeihez menekülve,
74 XIII | ellenségeihez menekülve, majd saját társait öldösve, el
75 XIII | nyugtalan dühvel próbált majd itt, majd amott nyomába
76 XIII | dühvel próbált majd itt, majd amott nyomába törhetni a
77 XIII | aláhengeríteni.~Ali basa majd egy, majd más úton iparkodott
78 XIII | aláhengeríteni.~Ali basa majd egy, majd más úton iparkodott keresztültörni
79 XIII | Bánfi dühtől sápadtan. – Majd megtanítom én e tányérnyaló
80 XIV | Amelyet én nem ismerek.~– Majd meg fogom kegyelmedet ismertetni
81 XIV | eléggé informálva vagyunk.~– Majd csak magam leszek a bíró –
82 XIV | neheztelő hangon.~– Nem? Tehát majd egypár körülményt eszébe
83 XIV | visszatartá.~– Távozzék kegyelmed. Majd gondját viselem én.~– Tehát
84 XV | azután fizethetnék az adót. Majd ha a java jön, akkor helyre
85 XV | amiért összehívatta őket, azt majd Teleki Mihály uram szóval
86 XV | Urak – e pecsétnyomót – s majd a többit is – el ne feledjétek
87 XVI | Zólyomit a török.~– No, majd elvégzem én vele. Ne beszéljünk
88 XVIII| mutatva. – Ejnye, bizony, majd meg találtuk ölni, nem tudtuk,
89 XVIII| bográcsba, s attól aztán majd megvesztek; aminek az lett
90 XVIII| lenyargalt a pincébe, hogy majd ott agyonissza magát, de
91 XVIII| merőn maga elé a földre, majd az ég fellegeire tekintve.
|