Part

 1 IX   |          sem a fejedelmet –, hanem Teleki Mihály uramat, a fejedelem
 2 IX   |    fölnyitott fóliánsokkal: hogyha Teleki Mihály uram ilyenkor belépett
 3 IX   |        előkészült arccal lépett be Teleki a fejedelem szobájába, s
 4 IX   |          betűk!~– Micsoda? – monda Teleki csodálkozva, s tágra kinyitott
 5 IX   |        uram! – szólt közbe hevesen Teleki. – Azon irat, melyet kezébe
 6 IX   |         magyar uraktól jön – szólt Teleki kausztikus hangozattal –,
 7 IX   |      követnek, s indult szobájába. Teleki azonban útját állta.~– Ez
 8 IX   |          beszéljen vele kegyelmed.~Teleki erre komoly, méltóságteljes
 9 IX   |         szívesen látni.~Mindezeket Teleki igen komoly arccal mondá
10 IX   |   végigpödörve mormogá:~– Jól van, Teleki Mihály uram, emberül szólt
11 IX   |    jókedvre hangolá Apafit, kivált Teleki irányában, mely hangulatot
12 IX   |          vődet? – kérdé Telekitől.~Teleki különös mosollyal monda:~–
13 IX   | elvörösödött, s nem akart felelni. Teleki, némileg korlátozandó az
14 IX   |            Ez a kegyelmed munkája?~Teleki nyugodtan felelt:~– Igenis,
15 IX   |     cselekvé kegyelmed mindezeket, Teleki Mihály uram.~– Az még nincs
16 IX   |           látott többé menekülést.~Teleki Mihály kiszólt az apródoknak,
17 IX   |         szól felőlünk – jegyzé meg Teleki nyugodt szarkazmussal –,
18 IX   |   szólhatna a fejedelemhez – monda Teleki a főúrnak némi élességgel.~–
19 IX   |           Kegyelmedet is odaértem, Teleki Mihály uram. Oh, ismerem
20 IX   |     magyarok nádorságot Telekinek, Teleki koronát Apafinak. És mindnyájan
21 IX   |     egymást csalni.~– Uram – szólt Teleki keserűen –, lehet-e így
22 IX   |            hangon atyafiak – szólt Teleki keserű gúnnyal az urakhoz. –
23 IX   |           ünnepélyes hangnyomattal Teleki.~– Én is ott leszek – felele
24 IX   |      széledeztek ki a másik ajtón. Teleki hátramaradt.~Bánfi magas
25 IX   |           hagyom – mondá gúnyosan.~Teleki hidegvérrel tekinte utána.~
26 IX   |        Miután mindenki eltávozott, Teleki néhány szót súgott egy apród
27 XII  |     kegyelmetek! – kiálta Bánfi. – Teleki Mihály uramnak valami satellese
28 XV   |       Utánok jő az első miniszter, Teleki Mihály, selyemtakaróba burkoltan
29 XV   |    férfiúra a fejedelem balján. Ez Teleki Mihály. Ez embernek esze
30 XV   |     elvesztek, Rákóczi konvertált. Teleki tud pártokat megbuktatni,
31 XV   |         ifjú amott, Thököly Imre – Teleki lyányát eljegyzé, hogy apját
32 XV   |        összehívatta őket, azt majd Teleki Mihály uram szóval tudtokra
33 XV   |            szegletébe húzta magát.~Teleki fölállt, megvárta, míg a
34 XV   |        hazájukat vívjátok vissza!…~Teleki itt megállt, mintha közbeszólásokra
35 XV   |     bírátok lesz tinektek a sors!…~Teleki szavait végezve, Bánfi Dénesen
36 XV   |            sem öröklé; sem én, sem Teleki Mihály uram. Kiben bízhatunk
37 XV   |          oly könnyen esküjét, mint Teleki Mihály uram – gondolná.
38 XV   |            nyújtand – és bizonyára Teleki Mihály uram lesz a második.
39 XV   |           szemben megállt, kezével Teleki székére támaszkodva. Ez
40 XV   |          halotti csend uralkodott.~Teleki ez elhallgatást Béldi iránt
41 XV   |   befolyása az országra még ekkor.~Teleki zavarodottan tekinte leendő
42 XVI  |           ki sohasem szokott inni, Teleki Mihály.~Őrizkedjetek attól,
43 XVI  |             ahol mindenki mámoros.~Teleki ott járt a versengő és mulatozó
44 XVI  |        szavai ámenek az országban.~Teleki mély áhítatot színlelve
45 XVI  |             Innen Béldihez fordult Teleki, s azt egy ablakmélyedésbe
46 XVI  |       ittas kocódás volt az egész.~Teleki azonban észrevevé, hogy
47 XVI  |         miniszter további terveit.~Teleki és párthívei egyedül maradtak
48 XVI  |    szükséges az neki – szólt közbe Teleki –, az atnáme nélkül is tud
49 XVI  |           Azt ne mondja kegyelmed, Teleki Mihály uram.~– Tehát szóljon
50 XVI  |    fejedelem sérelme – szólt közbe Teleki –, azt elhalaszthatja nagyságod,
51 XVI  |           is mind semmi – folytatá Teleki. – Egyesek sérelme elenyészik
52 XVI  |        karszékében, merően tekinte Teleki Mihályra.~– Nem szégyenli
53 XVI  |            engem illet – válaszolt Teleki állhatatosan.~– A szégyen
54 XVI  |          hallgattak.~Végre megállt Teleki mellett, s annak széktámlájára
55 XVI  |         fogva volt ez eszme által. Teleki inte Székelynek, hogy íróeszközöket
56 XVI  |           színi s húzódni kezdtek. Teleki észrevevé e mozdulatot,
57 XVI  |     kegyelmed azt az írást.~Csupán Teleki maradt magánál, s ahelyett,
58 XVI  |              Tanácskozunk – felelt Teleki szigorúan.~– Tanácskoznak? –
59 XVI  |      fölött határozunk? – folytatá Teleki keményen.~– Kegyelmetek
60 XVI  |            éles szemekkel tekintve Teleki szemeibe; s azzal egyszerre
61 XVI  |   összeveszíthessék a bal kezével.~Teleki fölugrott székéről, s a
62 XVI  |         nem mertek egymásra nézni. Teleki fölkelt, bezárta az ajtót,
63 XVII |       gyötörte azon eszme, melynek Teleki szavai új életet adtak.~
64 XVII |           fölrezzenve odatekinte – Teleki Mihályt látá maga előtt.~
65 XVII |           látszik jöttömön – szólt Teleki, észrevéve Béldi megdöbbenését –,
66 XVII |          várva a kifejlődést.~Erre Teleki egy sokszorosan összehajtogatott
67 XVII |              Ez rossz munka, uram…~Teleki készülve volt ily feleletre,
68 XVII |      rosszallom, és ellene leszek.~Teleki Mihály e szavakra felkelt
69 XVII |           pillanattal később, hogy Teleki Bodolavárra érkezék, egy
70 XVII |          inkább sürgetős, minthogy Teleki hintaját megismerte az udvaron,
71 XVII |           olvasá benne:~„Barátném. Teleki Mihály férjedhez utazott.
72 XVII |         hogy férjeiket őrizzék meg Teleki Mihály ármányaitól. Óhajtom,
73 XVII |     olvasva, csaknem összeroskadt. Teleki már szinte félóra óta beszélt
74 XVII |       megállt hallgatózni. Egyedül Teleki szavát hallá, mely mindig
75 XVII |            s meglátta, mint térdel Teleki férje előtt, s kezét égre
76 XVII |         Szívem uram! Ne adj hitelt Teleki szavának, mert el akar téged
77 XVII |           férje bele talál egyezni Teleki céljaiba, megfosztá őt helyzetének
78 XVII |          első, te léssz a második!~Teleki fölfedezve látván titkát,
79 XVII |            kígyó csípte volna meg.~Teleki észrevevé e név hatását,
80 XVII |    Telekinek:~– Hol van azon irat?~Teleki elébe tevé a pergament az
81 XVII |         odaírta Apafi Mihályé alá.~Teleki diadalmasan mosolygott.~
82 XVII |           ligával még aznap elment Teleki Csáky Lászlóhoz; onnan Hallerhoz,
83 XVIII|        figyelve többet a főúrra.~*~Teleki meghallva Bánfi elfogatását,
84 XIX  |        állapotát szokta tanúsítni.~Teleki nem bírva az országgyűléssel,
85 XIX  |           Legutoljára vált el tőle Teleki. A fejedelem egészen a tornácig
86 XIX  |        akarta Telekit elereszteni.~Teleki hidegen húzta ki kezét a
87 XIX  |         ugyane percben szorítá meg Teleki leendő veje, Thököly Imre
88 XIX  |  kettépattant a jegygyűrű, mely őt Teleki leányával eljegyezte, s
89 XIX  |            leányával eljegyezte, s Teleki érzé, hogy az ifjú keze