bold = Main text
     Part                                               grey = Comment text

1001 VI     |             valamennyien, s legalább fele a seregének puskás, itt pedig
1002 VI     |                puskás, itt pedig puskával a szász urakon kívül alig
1003 VI     |                   kirontanak, az ellenség a másik kapun bejön, s akkor
1004 VI     |                  hiszi, hogy amit egyszer a székely fejébe vett, azt
1005 VI     |                  itt tíz esztendeig, mint a trójaiak, mert nekünk otthon
1006 VI     |                   aztán vágja le mindenki a maga rátáját, s eresszék
1007 VI     |            bolondjába nem kezdek veletek.~A székelyek egy szót sem szóltak
1008 VI     |            ellensége volt e perctől fogva a székely nemzet Apafinak.~
1009 VI     |                  székely nemzet Apafinak.~A legközelebbi napon már a
1010 VI     |                  A legközelebbi napon már a város alatt voltak Kemény
1011 VI     |                 mint aki legtöbbet értett a hadi tudományokhoz.~E hadvezér,
1012 VI     |                   először szemle alá vevé a terrénumot, a föld helyzetét,
1013 VI     |             szemle alá vevé a terrénumot, a föld helyzetét, óvatosan
1014 VI     |                   oly hosszadalmassá tevé a hozzákészülést, hogy mikor
1015 VI     |                    akkor véve hírül, hogy a török segédcsapatok sietve
1016 VI     |         mindenestől elébe készült vonulni a közelgő török hadnak, melyre
1017 VI     |              közelgő török hadnak, melyre a magyar urak is mind egyik
1018 VI     |                   de Kemény János ellenzé a szemközt menetelt, attól
1019 VI     |            menetelt, attól tarva, hogy ha a török oly haderővel talál
1020 VI     |            támadjon, s e célból elvonulva a város alól, helyet foglalt
1021 VI     |              midőn hírül hozák neki, hogy a segédsereg megérkezett.
1022 VI     |               volt már, midőn Kucsuk basa a városba vergődött, erőltetett,
1023 VI     |               elébe lovagolt, s üdvözölte a törököt, kit megmentő angyalának
1024 VI     |               háromszor is végiglovagolva a hadakon, s összeszámlálván
1025 VI     |               szándéka kegyelmednek ezzel a kisded csapattal? – kérdé
1026 VI     |            csapattal? – kérdé fészkelődve a basától.~– Azt az isten
1027 VI     |                  olvassa odafenn – felelt a török, predesztinácionális
1028 VI     |               hittel, s többre nem oktatá a fejedelmet haditerveiből.~
1029 VI     |                 fejedelmet haditerveiből.~A török hadak azon éjjel a
1030 VI     |                  A török hadak azon éjjel a városház piacán ütöttek
1031 VI     |                ütöttek tábort, éppen ahol a fejedelem lakott.~Apafi
1032 VI     |            jólesik ablakai alatt hallania a csatamének prüszkölését,
1033 VI     |             abrakolás idejét adák tudtára a török lovasságnak. – „Ugyan
1034 VI     |             abrakolnak” – gondolá magában a fejedelem, s befelé fordult,
1035 VI     |            Félálmában úgy tetszék, mintha a dervisek énekelnének valamit.
1036 VI     |                   trombitaszó riasztá fel a fejedelmet álmából. – „Ejnye,
1037 VI     |                   ablakon, és látta, hogy a sötétben minden török lovára
1038 VI     |              indul az egész csapat odább, a patkók robogása a kövezeten
1039 VI     |                  odább, a patkók robogása a kövezeten s a vezérek jelszava
1040 VI     |             patkók robogása a kövezeten s a vezérek jelszava messze
1041 VI     |                 Beh nyughatatlan ember ez a basa” – gondolá magában
1042 VI     |                   késő reggel ébredt föl.~A nap már magasan jár az égen,
1043 VI     |                 az volt, hogy „mit csinál a basa?”~– Még az éjjel kiment
1044 VI     |                       Még az éjjel kiment a városból, s onnan egy követet
1045 VI     |                 Daczó uraimék is beléptek a fejedelemhez, kik szinte
1046 VI     |                kíváncsiak lőnek megérteni a basa izenetét.~– Beszéljen
1047 VI     |           beszéljen gyorsan – szólt Apafi a követnek.~Az meghajtá magát
1048 VI     |               követnek.~Az meghajtá magát a földig, keresztbe vetett
1049 VI     |                  és légy jó reménységben. A nálad levő csapatokkal vigyáztass
1050 VI     |               levő csapatokkal vigyáztass a falakon és a bejárások előtt.
1051 VI     |                   vigyáztass a falakon és a bejárások előtt. Az én uram,
1052 VI     |                   ví vele életre-halálra.~A fejedelem nem tudott szóhoz
1053 VI     |          Keménynek, és az is agyonfáradva a terhes utazásban. Aki itt
1054 VI     |                 terhes utazásban. Aki itt a győzelmet remélte, csodákban
1055 VI     |                  hinnie.~– Legyünk készen a legrosszabbra – szólt Apafi
1056 VI     |                   magunkat az Istenre.~Ez a legokosabb szó volt, amit
1057 VI     |               uram tehát engedte történni a történendőket; vigyázott
1058 VI     |                  történendőket; vigyázott a falakon, aki akart; – a
1059 VI     |                   a falakon, aki akart; – a hadnagyok otthagyták közlegényeiket,
1060 VI     |                otthagyták közlegényeiket, a legények a vártákat; a szó
1061 VI     |                közlegényeiket, a legények a vártákat; a szó teljes értelmében
1062 VI     |                    a legények a vártákat; a szó teljes értelmében isten
1063 VI     |             kezeiket.~Csupán azt tevé meg a fejedelem, hogy az öreg
1064 VI     |                 Cserei Jánost felküldötte a toronyba, hogy ott vigyázzon,
1065 VI     |                   Ott volt főhadiszállása a fejedelemnek a lelkész egyszerű
1066 VI     |             főhadiszállása a fejedelemnek a lelkész egyszerű lakában;
1067 VI     |             lakában; maig is mutatják azt a kisded szobát, melyben utolszor
1068 VI     |             melyben utolszor megpihent, s a kerek halmot a kertben,
1069 VI     |               megpihent, s a kerek halmot a kertben, melyen akkor egy
1070 VI     |             deszka mulatólak állott, ahol a fejedelem ebédelni kezdett,
1071 VI     |             kezdett, és azt be nem végzé.~A magyar urak Wenzingerrel
1072 VI     |               magyar urak Wenzingerrel és a fejedelemmel hosszas ideig
1073 VI     |                  hosszas ideig tanakodtak a hadjárat teendői felől.
1074 VI     |                hogy rohammal kell bevenni a várost, mások, hogy ostromzár
1075 VI     |                  s éhséggel kényszeríteni a feladásra.~Wenzinger fejét
1076 VI     |              Megbocsássatok, urak – szólt a tapasztalt német úr –, én
1077 VI     |             harcban megfordultam, ismerem a hadban a számok értékeit,
1078 VI     |            megfordultam, ismerem a hadban a számok értékeit, és a helyzetekét
1079 VI     |              hadban a számok értékeit, és a helyzetekét is, s össze
1080 VI     |        helyzetekét is, s össze tudom mind a kettőt vetni. Tapasztaltam,
1081 VI     |               sokszorozni vagy devalválni a számokat a lelkesülés vagy
1082 VI     |                vagy devalválni a számokat a lelkesülés vagy közönyösség;
1083 VI     |              lelkesülés vagy közönyösség; a külön fegyvernemek nyomatékát
1084 VI     |                  tudom számítani, sőt még a nemzetiségek értéke sem
1085 VI     |                föl kell számítanunk, hogy a velünk levő magyarságnak
1086 VI     |            lehetetlen. Még kevésbé lehető a magyar lovasokat arra rábírni,
1087 VI     |                   bárminő vitéz harcos is a magyar idegen ellenséggel
1088 VI     |                valamerre elszabadulhasson a csatatérről. Van még velünk
1089 VI     |                    s ha ők volnának belül a sáncon, tízannyi ellennel
1090 VI     |                  erősek, bevenni gyöngék. A falakat kellene tehát legelébb
1091 VI     |              ostromlövegekért, s míg azok a rossz utakon megérkeznek –
1092 VI     |                nincs mit időznünk tovább. A benn levő ellenséget ostrommal
1093 VI     |            hihetjük, hogy őt kicsalhassuk a síkra; eszerint a legokosabb,
1094 VI     |            kicsalhassuk a síkra; eszerint a legokosabb, amit tehetünk,
1095 VI     |                   gondja is nagyobb volna a hadjárat így vagy amúgy
1096 VI     |                nem délután! – pattant föl a német úr. – Mert itt nincs
1097 VI     |                    ahol egyik esztendőről a másikra lehet halogatni
1098 VI     |                 lehet halogatni az ügyet.~A magyar urak fölkacagtak
1099 VI     |                  magukkal nagy tréfálózva a lakomához.~– Ráérünk erre
1100 VI     |                   arccal Uzdi János uram, a portyások hadnagya, a fejedelem
1101 VI     |               uram, a portyások hadnagya, a fejedelem ebédlő sátorába,
1102 VI     |             sátorába, alig bírva beszélni a nagy igyekezet miatt.~–
1103 VI     |            porfellegeket látok közeledni.~A fejedelem humorisztikus
1104 VI     |        humorisztikus flegmával fordította a hírnök felé fejét.~– Ha
1105 VI     |             mulattatja kegyelmedet azokat a porfellegeket nézni, hát
1106 VI     |               bennünket közelebb csaljon.~A többiek tovább vigadtak,
1107 VI     |                  nem bírván elrejteni azt a titkos örömet, amit professzionátus
1108 VI     |                 kezdték felcsatolni. Maga a fejedelem ülve maradt.~–
1109 VI     |                 üljön addig mellénk.~– Ül a patvar! – kiálta bosszúsan
1110 VI     |                patvar! – kiálta bosszúsan a vezér. – Úgyis alig van
1111 VI     |              vezér. – Úgyis alig van időm a sereget mindenfelé elhelyezni.~–
1112 VI     |               inkább körülkeríteni. Felét a seregnek szemközt állítom
1113 VI     |             seregnek szemközt állítom rá, a többit elosztom. Egy rész
1114 VI     |                 többit elosztom. Egy rész a kukoricaföldek között lappangva
1115 VI     |                  között lappangva elzárja a város felőli útját, a másik
1116 VI     |             elzárja a város felőli útját, a másik a malom árka felől
1117 VI     |               város felőli útját, a másik a malom árka felől oldalába
1118 VI     |                árka felől oldalába kerül, a harmadik megmarad tartaléknak.
1119 VI     |                Kegyelmed udvarával együtt a tartalékhoz megyen.~– Mit? –
1120 VI     |                  Kemény sértődötten. – Én a tartalékhoz? Legelől szokott
1121 VI     |        tartalékhoz? Legelől szokott járni a magyar fejedelme a csatában
1122 VI     |                  járni a magyar fejedelme a csatában mindig!~– Jó volt
1123 VI     |           vigyázni kell, csak útjában van a vezérnek, s gátolja a sereg
1124 VI     |                 van a vezérnek, s gátolja a sereg mozdulatait. Hanem,
1125 VI     |              kívánja nagyságod, én átadom a vezéri botot, s magam a
1126 VI     |                   a vezéri botot, s magam a sorba állok; parancsoljon
1127 VI     |                 korlátolja magát.~S ezzel a fejedelem néhány urakkal
1128 VI     |                  Alig tette meg Wenzinger a szükséges elhelyezéseket,
1129 VI     |                    midőn jöttek jelenteni a fejedelemnek, hogy a sereg
1130 VI     |            jelenteni a fejedelemnek, hogy a sereg csatarendben áll.~
1131 VI     |              úgymond. – Bátrabban ver tán a páncél alatt a szív?~Erre
1132 VI     |          Bátrabban ver tán a páncél alatt a szív?~Erre előhozatá legdélcegebb
1133 VI     |                 tartani kantáránál fogva, a fekete tűzszemű paripa ágaskodott,
1134 VI     |               ágaskodott, orrlyukain fúva a gőzt, s a fehér tajtékot
1135 VI     |                 orrlyukain fúva a gőzt, s a fehér tajtékot szügyébe
1136 VI     |             hosszú hullámzó farka csaknem a földig ért.~Kemény János
1137 VI     |                kardját kivonva, vágtatott a seregek elé. Mindenki bámulta,
1138 VI     |              mintha hozzá lett volna nőve a ménhez, annak minden szökellésével
1139 VI     |                   saját mozdulatai; midőn a seregek elé ért, délceg
1140 VI     |              mintegy köszöngetni látszott a seregnek, mely egyszerre
1141 VI     |               azon pillanatban megbotlott a fejedelem lova, s amint
1142 VI     |              zabola kettétört szájában, s a fejedelmet csak a legnagyobb
1143 VI     |             szájában, s a fejedelmet csak a legnagyobb ügyesség és lélekjelenlét
1144 VI     |               maradna nagyságod rajta. Ez a ló már most mindig botlani
1145 VI     |                  pillanatban hangzott föl a távolból Kucsuk basa seregeinek
1146 VI     |                fordult félholdat képezett a török lovasság, melynek
1147 VI     |             közepén Kucsuk basa lovagolt.~A basa szokatlan pompájú öltönyt
1148 VI     |                   kötött kardja ragyogott a drágakövektől, s turbánja
1149 VI     |              leszállt paripájáról, arccal a földre borulva, azt háromszor
1150 VI     |                   maga elé hívatva, egyet a kontyában levő kerecsentollak
1151 VI     |                közől kiszakasztott, s azt a dali ifjú kontyába tűzve,
1152 VI     |                   így szólt hozzá:~– Menj a sereg balszárnyára, és ott
1153 VI     |                köntösét, büszkén nyargalt a kimutatott helyre: szinte
1154 VI     |               tűzött.~Ezzel végiglovagolt a basa a hadsorok előtt, s
1155 VI     |                Ezzel végiglovagolt a basa a hadsorok előtt, s ily szavakat
1156 VI     |                  vagyunk; aki elfut, mire a határokig ér, az üldözők
1157 VI     |             agyonverik, s aki megmenekül, a császár fojtatja meg. Nincs
1158 VI     |           győzelem és halál között.~Azzal a kurtányokhoz fordulva, rájok
1159 VI     |                megszaladni, de meghagytam a határokra rendelt seregeknek,
1160 VI     |                  Ezzel serege élére állva a basa, kivont kardjával intett,
1161 VI     |                   intett, hogy fújják meg a trombitákat, s amint széttekinte
1162 VI     |            seregei fölött, meglátta, hogy a háta mögött levő szerecsenyek,
1163 VI     |                mit akartok? – riadt rájok a basa. – Tegyétek le azt
1164 VI     |                   basa. – Tegyétek le azt a puskát, több van amott az
1165 VI     |                 inteni fogok, boruljon le a lova nyakára, s nyargaljon
1166 VI     |               minden tétova nélkül előre.~A sereg úgy tett, miként parancsolva
1167 VI     |                   miként parancsolva lőn. A szerecsenyek nyakukba vetették
1168 VI     |                 ügettek mindnyájan előre, a basa nyomdokában.~Kemény
1169 VI     |             ércfal állottak előttük, elöl a puskások, hátul a lándzsás
1170 VI     |                    elöl a puskások, hátul a lándzsás had. Középett Wenzinger,
1171 VI     |                  had. Középett Wenzinger, a jobbszárnyon Kemény János.
1172 VI     |               Kemény János. Az oldalhadak a malomárok s a máléültetvények
1173 VI     |                  oldalhadak a malomárok s a máléültetvények mögött vonultak
1174 VI     |                 mögött vonultak lappangva a török háta mögé.~Midőn a
1175 VI     |                  a török háta mögé.~Midőn a török had szinte lőtávolságnyira
1176 VI     |                     hangzék háromszorosan a támadó törökök kiáltása,
1177 VI     |                  támadó törökök kiáltása, a harmadikra roppant dördülés
1178 VI     |                  egyszerre sortüzet adtak a támadó lovasságra, mely
1179 VI     |             füstföllegbe borítá soraikat.~A puskatűz rendesen keveset
1180 VI     |                  rendesen keveset szokott a hadban ártani, s nagyobb
1181 VI     |                  hadban ártani, s nagyobb a hangja, mint a veszedelme.
1182 VI     |                  s nagyobb a hangja, mint a veszedelme. Itt is alig
1183 VI     |                   ki miatta egy-két török a sorból, bukfencet vetve
1184 VI     |                  bukfencet vetve lovával. A többi veszett ordítással
1185 VI     |                 másodszor tölteni, rögtön a lándzsás csapatokat parancsolá
1186 VI     |               időkben nem volt föltalálva a puskára alkalmazott szurony,
1187 VI     |                    s külön csapat kezelte a puskát, ismét másik a dárdát.~
1188 VI     |             kezelte a puskát, ismét másik a dárdát.~Ha a lándzsás csapatok
1189 VI     |                  ismét másik a dárdát.~Ha a lándzsás csapatok csak annyi
1190 VI     |                ellent bírtak volna állani a lovas rohamnak, míg a puskások
1191 VI     |              állani a lovas rohamnak, míg a puskások újra megtölthetik
1192 VI     |                  oldalt előrohanó seregek a törököt hátul megszorítják,
1193 VI     |              megnyerendé az ütközetet; de a lándzsás had az összeütközés
1194 VI     |            nagyobbrészint leaprítva, mire a védtelen puskás had tömegestül
1195 VI     |                 had tömegestül megfutott, a legnagyobb rendetlenséget
1196 VI     |                 rendetlenséget idézte elő a hadseregben kétségbeejtő
1197 VI     |             rögtön helyre akarva állítani a megbomlott rendet, parancsot
1198 VI     |              adott az egész csatavonalnak a visszavonulásra, s ha parancsát
1199 VI     |           megfordítá még az ütközetet, de a lovasság, melyet a fejedelem
1200 VI     |          ütközetet, de a lovasság, melyet a fejedelem vezérlett, ennek
1201 VI     |               maradt elébbi helyén, midőn a többi csapatok már mind
1202 VI     |                 állásukat, egyedül küzdve a neki jutott szakasszal.~
1203 VI     |                  jutott szakasszal.~Ekkor a basa rögtön fölhagyva a
1204 VI     |                   a basa rögtön fölhagyva a hanyatt-homlok rohanó puskások
1205 VI     |         gyalogságát gázolja el; aminthogy a lovasság bomlott nyargalással
1206 VI     |              bomlott nyargalással rohanva a még rendben levő sorokra,
1207 VI     |           eltipratni, teljesen meggátolva a tartalék kifejlődhetését,
1208 VI     |               tartalék kifejlődhetését, s a legbomlottabb zavarba hozva
1209 VI     |                   hozva az egész sereget. A gyalogság fegyvereit elhányva
1210 VI     |               elől; aki útban maradt, azt a nyargaló tömegek agyontaposták;
1211 VI     |                tömegek agyontaposták; sem a vezér talentuma, sem egyes
1212 VI     |        önfeláldozása nem volt képes többé a csatát rendbehozni, az egyik
1213 VI     |                  vad futása zavarba hozta a többit; a csata tökéletesen
1214 VI     |                   zavarba hozta a többit; a csata tökéletesen elveszett.~
1215 VI     |              csata tökéletesen elveszett.~A bomlott viadalban futott
1216 VI     |             bomlott viadalban futott maga a fejedelem is; minthogy a
1217 VI     |                  a fejedelem is; minthogy a küzdelemben legelöl volt,
1218 VI     |                   üldözői elől menekülni. A törökök mindenütt nyomukban
1219 VI     |                mindenütt nyomukban voltak a futóknak, pusztítva, akit
1220 VI     |                pusztítva, akit utolértek; a fejedelem mögé egy fiatal
1221 VI     |                könnyebb terhe levén, mint a fejedelmének, hamar utolérte.
1222 VI     |             fejedelmének, hamar utolérte. A kontyába tűzött sastollról
1223 VI     |               lehete ismerni Feriz bégre.~A fiatal levente arca ifjúi
1224 VI     |                arca ifjúi hévtől lángolt, a fejedelemé sötét volt düh
1225 VI     |                   kezde feléje csapkodni. A fejedelem eleinte védelemre
1226 VI     |             eleinte védelemre sem méltatá a suhanc támadását, csak amidőn
1227 VI     |              karcsú görbe damaszk kardját a fejedelem nyakának mérve,
1228 VI     |             szemekkel tekinte le reá, míg a fejedelem elborult arccal
1229 VI     |               mely arra volt szánva, hogy a merész ifjút derékban kettészelje
1230 VI     |                  Azon percben, midőn mind a két kard egyszerre süvöltött,
1231 VI     |                 alatt újra nagyot botlott a ló, s megtört lábbal bukott
1232 VI     |                    míg Feriz kardja éppen a fejedelem homlokára villant.~
1233 VI     |              fejedelem homlokára villant.~A lováról lebukó fejedelem
1234 VI     |                  homlokáról patakzott alá a vér a fenyegetően összevont
1235 VI     |            homlokáról patakzott alá a vér a fenyegetően összevont ráncok
1236 VI     |                lovagját maga alá temetve, a rohanó ellenség által urastul
1237 VI     |             urastul együtt elgázoltatott.~A vad viadalban senki meg
1238 VI     |            viadalban senki meg sem jegyzé a helyet, hol a fejedelem
1239 VI     |                  sem jegyzé a helyet, hol a fejedelem elhullt. Csak
1240 VI     |               Csak napok múlva lelték meg a segesvári piacon hasgatott
1241 VI     |                 is sokáig keresteté Apafi a csatatéren, hogy tisztességesen
1242 VI     |              tisztességesen eltemettesse; a megfosztott s eléktelenült
1243 VI     |                     Kucsuk basa megnyerve a csatát, trombitát fúvatott
1244 VI     |              hadainak, visszatérítve őket a vert had kergetésiből. A
1245 VI     |                  a vert had kergetésiből. A takarodó hangjaira visszaszállingóztak
1246 VI     |             hangjaira visszaszállingóztak a török lovagok, ellenkezőleg
1247 VI     |             rendes szokásukkal, miszerint a török sergek megnyert csata
1248 VI     |                   szórva lenni, mint maga a megvert ellen. Kucsuk szoros
1249 VI     |                 fegyelemre szoktatá őket.~A visszatérők füsttel és vérrel
1250 VI     |             köntösén itt-amott látszottak a keresztüllőtt golyók szakadásai,
1251 VI     |        keresztüllőtt golyók szakadásai, s a harmadik paripán ült a csata
1252 VI     |                  s a harmadik paripán ült a csata kezdete óta, kettőt
1253 VI     |             kardját megcserélte vele, ami a tiszteletadás elképzelhető
1254 VI     |                tartatott.~De Ferhád agát, a jobbszárny vezérét halva
1255 VI     |           jobbszárny vezérét halva hozták a vezér elé, lándzsákra fektetve.
1256 VI     |                 Minden nemei voltak rajta a sebeknek, golyó, kardcsapás
1257 VI     |            leugrott lováról, sírva borult a holttestre, s összevissza
1258 VI     |             életét.~S addig be nem vonult a városba, míg Ferhádot el
1259 VI     |                Ferhádot el nem temetteté. A dervisek rögtön körülállták
1260 VI     |               dervisek rögtön körülállták a halottat, megmosdaták, betekergeték
1261 VI     |                  illatos patyolatba, maga a basa keresett ki számára
1262 VI     |           holttestét meg ne csonkíthassák a boszorkányos dzsinek.~
1263 VII    |                                      VII. A fejedelemnő~A nagyszőllősi
1264 VII    |                        VII. A fejedelemnő~A nagyszőllősi nap után Kemény
1265 VII    |                  Aranyosmeggyesen maradt; a hanyatló ügynek azonban
1266 VII    |               akként nőtt nyomról nyomra. A diadalmas siker által az
1267 VII    |                   meg lőn számára nyerve, a városok főbírái, az előkelő
1268 VII    |             főbírái, az előkelő nemesség, a várak kapitányai siettek
1269 VII    |              számára az Óvár átellenében, a Hídelvén, hol még akkor
1270 VII    |              látogatóit.~Alig virradt meg a nap, már ostromolva volt
1271 VII    |                ábrázattal vártak ott künn a sátor előtt. Apafi sietett
1272 VII    |              eleget tehessen mindenkinek.~A betolakodók közt első helyen
1273 VII    |                látni Csáky László uramat. A fiát ajánlotta apródul a
1274 VII    |                  A fiát ajánlotta apródul a fejedelem mellé, ki néhány
1275 VII    |                melyben minden tizedik szó a megszólítás volt, s Apafi
1276 VII    |                 neveztetni, ami Erdélyben a nagyfejedelemnek címe volt.
1277 VII    |                   meghívá magához ebédre.~A sátor hátterében egy magasabb
1278 VII    |              magasabb szék állott, melyet a szégyenkedő fejedelem sehogysem
1279 VII    |       tisztelkedők, instánsok és hódolók.~A fejedelem mellett álltak
1280 VII    |                János, kiket váltig kínált a jó fejedelem, hogy üljenek
1281 VII    |               fejedelem, hogy üljenek le.~A hódolatok elfogadása után,
1282 VII    |                 elfogadása után, miközben a várkapitányok kulcsaikat
1283 VII    |        várkapitányok kulcsaikat rakták le a fejedelem kezeibe, következtek
1284 VII    |            fejedelem kezeibe, következtek a kérelmezések.~Jött Pók Márton
1285 VII    |       kérelmezések.~Jött Pók Márton uram, a fogarasi porkoláb, azon
1286 VII    |                 instanciával, hogy miután a fogarasi kapitány Kemény
1287 VII    |                    Jött Szász János uram, a szebeni főbíró, töredelmes
1288 VII    |                   polgártársai üldözik, s a fejedelem védelmeért esedezett.~
1289 VII    |                 nevében hódolatát adta át a fejedelemnek, s kétrendbeli
1290 VII    |                 furfangos kéréssel járult a fejedelem elé, melyek ilyformán
1291 VII    |                   nincsen, járjon gyalog.~A fejedelem nevetve hagyá
1292 VII    |              másodmagával belekapaszkodva a nagy pergamenbe, amint azt
1293 VII    |               festve, mely által családja a Bethlenekkel és Báthoriakkal
1294 VII    |                  Sámuel királyig, s ennek a révén a hét vezérek egyike,
1295 VII    |                 királyig, s ennek a révén a hét vezérek egyike, Hubáig,
1296 VII    |                   aki legelső király volt a világon.~Apafit némileg
1297 VII    |               némileg bosszantani látszék a hízelgés, de nem érze magában
1298 VII    |            magában elég elhatározottságot a hízelgőt kidobatni a sátorból,
1299 VII    |    elhatározottságot a hízelgőt kidobatni a sátorból, tehát csak összegöngyölgeté
1300 VII    |               tehát csak összegöngyölgeté a genealógiát, s háta mögé
1301 VII    |            maradhatlan jókedvűnek látszék a fejedelem, úgy látszott
1302 VII    |                  tudva, hogy mit kérjenek a fejedelemtől, nehogy keveset
1303 VII    |              generálisra nem lesz szükség a székelyekhez.~– Én magam
1304 VII    |               magában arra gondolva, hogy a Bánfi Dénes elfutásával
1305 VII    |                számára.~Apafi rájok nézve a legjobb kedélyben vala,
1306 VII    |                 belső tanácsosaivá teendé a két jámbor, de különben
1307 VII    |        pillanatban tolongás kezde támadni a sátor előtt, s amint a testőrök
1308 VII    |            támadni a sátor előtt, s amint a testőrök félrevonták a függönyöket,
1309 VII    |              amint a testőrök félrevonták a függönyöket, Kucsuk basa
1310 VII    |                 basa lépett be Apafi elé.~A fejedelem székéről felugorva,
1311 VII    |              Tartson kegyelmed tekintélyt a török előtt, ez csak egy
1312 VII    |                hogy maradjon ülve, s noha a török állva maradt a fejedelem
1313 VII    |                 noha a török állva maradt a fejedelem előtt, mégis az
1314 VII    |                    mégis az maradt köztük a különbség, hogy Apafi arca
1315 VII    |           különbség, hogy Apafi arca volt a nyájas, háládatos, Kucsuké
1316 VII    |                nyájas, háládatos, Kucsuké a büszke, méltóságteljes.~–
1317 VII    |                 Apafi őszinte buzgalommal a basától.~– Hálával nem nekem
1318 VII    |                  bevégzem kötelességemet, a többi azután a te dolgod.
1319 VII    |            kötelességemet, a többi azután a te dolgod. Holnap hozzákezdetek
1320 VII    |                  foglalám. Ha az elesett, a többi önkényt utána fog
1321 VII    |              szükségesnek kegyelmed, hogy a vármegyék bandériumait felültessem? –
1322 VII    |                 Apafi meg akarta köszönni a basa nagylelkűségét, midőn
1323 VII    |                  észrevevé, hogy mindenki a sátor egyik mellékajtajára
1324 VII    |               bejelentés nélkül belépett.~A fejedelem odafordult, s
1325 VII    |             Kolozsvárt. Neje állt előtte, a szép, a méltóságteljes Bornemissza
1326 VII    |                 Neje állt előtte, a szép, a méltóságteljes Bornemissza
1327 VII    |                  szép volt, mint azelőtt; a boldogsághoz és kényelemhez
1328 VII    |              sajátított el, szemei, miket a bánat könnye régóta nem
1329 VII    |             mosolyogtak, termete megtelt, a karcsúság mellé gömbölydedséget
1330 VII    |              gömbölydedséget is nyerve, s a bizalmas, öntudatos méltóság,
1331 VII    |                   kezét, s keblére ölelve a bájoló asszonyt, mint szokta,
1332 VII    |                   férje vállain keresztül a sátorban összegyűltek arcait
1333 VII    |                 mint egész Erdélyországot a partes adnexae-vel együtt;
1334 VII    |       mosolygástól fényes orcával kísérte a sátorba, s Apafi örömittas
1335 VII    |                   selyemszőnyeggel födve, a vén dajka karjain dúcolgatott.~
1336 VII    |                magánkívül ragadta kezeibe a gyermeket, s összevissza
1337 VII    |               annak gömbölyű angyalarcát. A gyermek fölébredve, engedé
1338 VII    |                minek az még jobban örült.~A körüllevő urak illendőnek
1339 VII    |          körüllevő urak illendőnek tarták a fejedelemnek gratulálni
1340 VII    |                kegyelmetek neheztelni, ha a fejedelem családi örömei
1341 VII    |              néhány pillanatot elrabolnak a közügyektől.~– A nyelvemről
1342 VII    |               elrabolnak a közügyektől.~– A nyelvemről vette le nagyságod
1343 VII    |             nyelvemről vette le nagyságod a szót – monda István –, éppen
1344 VII    |             akartam az urakkal! – S azzal a jelenlevőkhöz fordulva,
1345 VII    |               azon néhány pillanatig, míg a fejedelem e családi jelenettel
1346 VII    |               magokra, s vonuljanak addig a sátor mellékrekeszébe.~Az
1347 VII    |                   természetesnek találták a felszólítást, s Kucsuk basát
1348 VII    |                    kivette annak kezeiből a gyermeket, s átadva Sárának,
1349 VII    |                   Sárának, azt is kiküldé a sátorból.~Ahogy egyedül
1350 VII    |               annak szemeibe, monda:~– Én a fejedelemhez jöttem.~Apafit
1351 VII    |                Azt kezdém gyanítani, hogy a fejedelemnek több szüksége
1352 VII    |               több szüksége van rám, mint a férjnek. – S azután ellenállhatlan
1353 VII    |                 Annát, maga mellé ülteté. A trón elég széles volt arra,
1354 VII    |               széles volt arra, hogy mind a ketten elférjenek rajta.
1355 VII    |              Félig ugyan férje térdén ült a szép nő, hanem az nem tesz
1356 VII    |            ellenségeid kéme volt, ő vitte a legelső hírt Keménynek beiktatásod
1357 VII    |                 Hiszen azt akarom – szólt a faggatott fejedelem, s mindenképp
1358 VII    |         mindenképp azon volt, hogy inkább a férj szerepébe vihesse a
1359 VII    |                  a férj szerepébe vihesse a jelenet folyamát, de Anna
1360 VII    |                Apafi röviden, unni kezdve a mulatságot.~– Azon emberről
1361 VII    |              mordult fel:~– De ha így van a dolog, akkor bekötöm a koszorúját
1362 VII    |                van a dolog, akkor bekötöm a koszorúját Szász uramnak,
1363 VII    |                 veszi magát.~– S vajon az a becsületes condrás székely
1364 VII    |              furfangosnak látszik előttem a képe; a székely, mikor legegyügyűbb
1365 VII    |                   látszik előttem a képe; a székely, mikor legegyügyűbb
1366 VII    |               csinál, akkor legravaszabb.~A fejedelem elnevette magát,
1367 VII    |                 hogy el ne mosolyodjék.~– A jó oláhfalusiak – folytatá
1368 VII    |                    akik lepedővel hordják a templomba a világot, s agyonverik
1369 VII    |             lepedővel hordják a templomba a világot, s agyonverik a
1370 VII    |                   a világot, s agyonverik a zsebórát.~– Ah, sokat ráfognak
1371 VII    |                     De az csak igaz, hogy a lajtorját keresztbe vitték
1372 VII    |                 át az erdőn.~– Igen, mert a kapitány megtiltá nekik
1373 VII    |              keresztbe vitték át az erdőn a hágcsót fészket szedni,
1374 VII    |                  csak nem tagadható, hogy a hegyen nem szántják végig
1375 VII    |                 hegyen nem szántják végig a földjeiket, attól tartva,
1376 VII    |                   attól tartva, hogy mire a szélére érnek, fölbillen
1377 VII    |            szélére érnek, fölbillen velük a föld.~– Ezt azért teszik,
1378 VII    |                    Ezt azért teszik, mert a föld széle kősziklás, s
1379 VII    |              széle kősziklás, s nem fogja a szántóvas.~– Hát meg az,
1380 VII    |                  az országgyűlésre, akire a község ősi zekéje legjobban
1381 VII    |              fogadom, hogy már láttam ezt a zekét, ami ezen a követen
1382 VII    |              láttam ezt a zekét, ami ezen a követen van, ezelőtt tizenkét
1383 VII    |              ezelőtt tizenkét esztendővel a kolozsvári országgyűlésen,
1384 VII    |                úgysem sok szólója van ott a követnek, ott ülni pedig
1385 VII    |                   fejtsd meg azt, amit ez a székely megígértetett velem.
1386 VII    |           Kolozsvárhoz két mérföld.~– Oh, a ravasz együgyűek! – kiálta
1387 VII    |             meggyőződve Apafi –, már most a másik kérésük is gyanús
1388 VII    |         gondolkodás után. – Újabb időkben a postajárás falujokon visz
1389 VII    |            sokszor követelnek tőlük lovat a futárok. A jó emberek unják
1390 VII    |         követelnek tőlük lovat a futárok. A jó emberek unják a terhet,
1391 VII    |               futárok. A jó emberek unják a terhet, s kellene nekik
1392 VII    |               kellene nekik törvény, mely a futárokat gyalog járni parancsolja.~
1393 VII    |                Kucsuk basát is itt láttam a tisztelgők között, hihetőleg
1394 VII    |                   Kolozsvárt bevegyük. Ez a munka Kucsuk basára néz.~–
1395 VII    |                   Mihály! – szólt Apafiné a könyörgés reszketeg hangján,
1396 VII    |                  férje vállára téve. – Te a törökkel akarod elfoglaltatni
1397 VII    |              bandériumot összehívni, hogy a várost körülvéve, az őrséget
1398 VII    |                basát? Ő ostromolni akarja a várost, s én nem találok
1399 VII    |                  siessenek Érsekújvár alá a fővezér seregéhez csatlakozni,
1400 VII    |                   fog ily parancsot kapni a dívántól, hogy Érsekújvár
1401 VII    |           megérkezett volna, könnyű leend a basát szép színnel és szóval
1402 VII    |                   okosan. – Van út és mód a vár birtokába jutni, anélkül,
1403 VII    |                  együtt odautasítám, hogy a várőrséget iparkodjanak
1404 VII    |                tudósítottak kémeink: hogy a gyalogság fraternizációk,
1405 VII    |               fraternizációk, ígéretek és a körülmények fenyegetése
1406 VII    |                van számunkra nyerve, hogy a legelső dobszóra, melyet
1407 VII    |                  legelső dobszóra, melyet a falakon kívül meghall, kész
1408 VII    |               falakon kívül meghall, kész a kapukat megnyitni s seregestül
1409 VII    |             seregestül hozzád átpártolni. A lovasság aztán magában nem
1410 VII    |                 vezetve, abba leülteté.~– A kormánypálca nem játékszer,
1411 VII    |               Apafi – monda komoly hangon a nő –, sohase feledd, hogy
1412 VII    |                 feledd, hogy az utókor és a túlvilág ítéletet mond a
1413 VII    |                  a túlvilág ítéletet mond a fejedelmekre; minden szava,
1414 VII    |                minden szava, minden tette a fejedelemnek milliók üdve
1415 VII    |              magasztos arccal csókolá meg a fejedelem homlokát; e pillanatban
1416 VII    |            haditerv ez? – kérdé, felfogva a pergament.~Apafi restelkedve
1417 VII    |             felgöngyölgette azt, meglátva a hízelgő családfát, megpirító
1418 VII    |                   szemrehányással tekinte a szemlesütő fejedelemre.~–
1419 VII    |              Valami szemtelen poéta hozta a nyakamra.~– Vesd a tűzbe –
1420 VII    |                  hozta a nyakamra.~– Vesd a tűzbe – monda Apafiné nyugodtan.~–
1421 VII    |              arannyal majd lerázom íróját a nyakamról.~– Korbácsot neki,
1422 VII    |                 légy fejedelem! Pártfogás a hűnek – bocsánat a megtérőnek –
1423 VII    |              Pártfogás a hűnek – bocsánat a megtérőnek – megvetés a
1424 VII    |                   a megtérőnek – megvetés a hízelgőnek.~S azzal lehajolt,
1425 VII    |              mielőtt az visszaadhatá neki a kézcsókot, eltűnt a sátorból.~
1426 VII    |                  neki a kézcsókot, eltűnt a sátorból.~Apafi hívatá rögtön
1427 VII    |             sátorból.~Apafi hívatá rögtön a belépő Cserei által a várakozó
1428 VII    |              rögtön a belépő Cserei által a várakozó urakat.~A bejövők
1429 VII    |                  által a várakozó urakat.~A bejövők arcairól világosan
1430 VII    |                gondolatot, miszerint most a fejedelemtől minden jót
1431 VII    |                fogadtuk, s reméljük, hogy a hűségben mindvégig állhatatosak
1432 VII    |            költségünkön neveltetni fogjuk a külföldön addig, míg szolgálatunkra
1433 VII    |               savanyú képpel köszönte meg a kegyelmet, mely neki megengedé,
1434 VII    |                  Gábort egészen átugrotta a fejedelem, mintha meg sem
1435 VII    |                  csíkszeredai hadnagynak.~A két úr oly képet csinált,
1436 VII    |                   kapott. Mosolyog, pedig a méreg eszi belől, szeretne
1437 VII    |                   Alig bírták megköszönni a fejedelem kegyelmét a nagy
1438 VII    |         megköszönni a fejedelem kegyelmét a nagy elfogódás miatt.~Pók
1439 VII    |                   előrefurakodott, nehogy a fejedelem figyelmét kikerülje,
1440 VII    |               egészen eltakarva alakjával a becsületes Csereit, ki szerényen
1441 VII    |                  ki szerényen húzta magát a többiek háta mögé.~– Miért
1442 VII    |                    Cserei uram – folytatá a fejedelem. – Vagy azt hiszi
1443 VII    |                 Pók Márton uram ijedtében a padlásra nézett, azt gondolta,
1444 VII    |                   uramat pedig – folytatá a fejedelem – megerősítjük
1445 VII    |                  kifogásokat akart tenni. A fejedelem kezével inte,
1446 VII    |                 Szász János uramra került a sor.~– Kegyelmed nagy bűnökkel
1447 VII    |                   sehogysem akarva érteni a dolgot.~– Kegyelmed pedig,
1448 VII    |                 oláhfalusi követre került a sor. Ideje is volt már,
1449 VII    |                   Ideje is volt már, mert a fejedelem kegyelemosztása
1450 VII    |            arcokról, miszerint éppen csak a góbéra volt szükség, hogy
1451 VII    |                   amit megígértem – szólt a fejedelem, alig bírva uralkodni
1452 VII    |                   úgy kívánják; hanem azt a záradékot kötöm ki magamnak,
1453 VII    |                   kötöm ki magamnak, hogy a deszkát ezentúl sem árulhatják
1454 VII    |               kegyelmetek Kolozsvárott, s a futároknak kiszolgáltatandják
1455 VII    |             futároknak kiszolgáltatandják a kívánt előfogatokat.~A székely
1456 VII    | kiszolgáltatandják a kívánt előfogatokat.~A székely vigyorogva csóvált
1457 VII    |                  azután fölütötte szemeit a fejedelemre, mintha azt
1458 VII    |                 találhatta már ezt is ki.~A fejedelem nem állhatá meg,
1459 VII    |           fejedelem nem állhatá meg, hogy a góbé zavarba hozott ábrázatján
1460 VII    |                 el ne nevesse magát, mire a jelenlevők egyszerre kitörtek
1461 VII    |                   fékezhetett kacajukkal; a székely azonban, ki egész
1462 VII    |                  zavarodottan mosolygott, a kacajra egyszerre elkomolyodék,
1463 VII    |                 pattogva hányta nekik oda a szót.~– Hallják uraimék!
1464 VII    |                  rovásomra ne kacagjanak.~A fejedelem inte, hogy csendesüljenek
1465 VII    |                  el, s más tárgyra viendő a figyelmet, inte Kelemen
1466 VII    |                 kincstárnokunknak – monda a fejedelem –, hogy azon munkáért,
1467 VII    |              mondani? – hebegé megütközve a poéta.~– Jól hallotta kegyelmed.
1468 VII    |             márjást mondtam. Ennyit megér a papiros és a tinta, amit
1469 VII    |                 Ennyit megér a papiros és a tinta, amit kegyelmed rávesztegetett,
1470 VII    |            hasznosabb munkára.~Azzal inte a fejedelem az uraknak, hogy
1471 VII    |                 hajlongások közt elhagyák a sátort; egyedül Kucsuk basa
1472 VII    |               meglepetve csóválgatá fejét a basa, mintha mindazt, mi
1473 VII    |          Sajnálkozva értettük meg – szólt a basához –, miszerint kegyelmedet,
1474 VII    |                 időn el kell veszítenünk.~A basa meglepetve ütötte föl
1475 VII    |                 mik az erdélyi vezéreknek a nagyvezér táborához gyülekezést
1476 VII    |              mindenkinél. De tudjuk, hogy a magas porta parancsai haladéktalan
1477 VII    |                   nézve, nehogy kegyelmed a hozzánk való túlságos jóakarat
1478 VII    |              mulasztást kövessen el, mely a magas porta rossz kedvét
1479 VII    |               időztetni kényszerítse. Ami a fejedelemségbeni megerősítést
1480 VII    |       megerősítést illeti, azt majd Budán a nagyvezérrel elvégezzük,
1481 VII    |             kemény tekintettel bámult fel a fejedelemre. Midőn az beszédét
1482 VII    |                 kirakott aranyláncot, azt a basa nyakába fűzte.~Kucsuk
1483 VII    |               helyzetében állt, szemeivel a fejedelem arcát vizsgálva,
1484 VII    |               homlokán legmélyebben vonta a ráncokat, egyszerre elmosolyodék,
1485 VII    |                amint látom, te az eszedet a feleségednél szoktad tartani.
1486 VII    |              tartani. Béke veled.~S azzal a basa nagy fejcsóválások
1487 VII    |             kijött hozzá hírül adni, hogy a fejedelem ma családja körében
1488 VIII   |                   Magyarországon vagyunk, a Homolka hegyei közt.~Egyikében
1489 VIII   |           keresztül egy járható út; magok a gyalogösvények is rendesen
1490 VIII   |      gyalogösvények is rendesen elvesznek a hegyek kanyarodásai közt –
1491 VIII   |                   sokáig nem tudja benőni a fű.~Már a szélei is laktalanok
1492 VIII   |                nem tudja benőni a fű.~Már a szélei is laktalanok e vadonnak,
1493 VIII   |                   irtatlan fák alatt csak a fakó haraszt zörög, melyből
1494 VIII   |                   csoportosan dülledve ki a mohos fák tövei mellől.~
1495 VIII   |               tövei mellől.~Csak ott, hol a hegyekről lejövő folyam
1496 VIII   |                  lejövő folyam kettészeli a völgyet, tűnik elő a zöldes
1497 VIII   |           kettészeli a völgyet, tűnik elő a zöldes pázsit; a buja fűben
1498 VIII   |                tűnik elő a zöldes pázsit; a buja fűben hevernek a félelmetlen
1499 VIII   |             pázsit; a buja fűben hevernek a félelmetlen dámvadak; a
1500 VIII   |                   a félelmetlen dámvadak; a vadméhe köpűt ásott a vízre