bold = Main text
     Part                                               grey = Comment text

1501 VIII   |           dámvadak; a vadméhe köpűt ásott a vízre hajló fa odvában,
1502 VIII   |                    s dongva repkedi körül a havasi virágokat, mik a
1503 VIII   |                   a havasi virágokat, mik a víz fölött inganak.~E folyam
1504 VIII   |                  fölött inganak.~E folyam a Rima vize.~Messze, vigasztalan
1505 VIII   |                folyam alázuhogni látszik; a reggeli köd növeli a bűvös
1506 VIII   |             látszik; a reggeli köd növeli a bűvös messzeséget, s ha
1507 VIII   |               magasok, oly szakadatlanok.~A Rima mindenütt rovátkokat
1508 VIII   |                harsogó robajjal rohan alá a gránitsziklák fokairól,
1509 VIII   |        csöppjeiben örök szivárványt képez a napsugár, mintegy tündérhidat
1510 VIII   |          tündérhidat egyik bársonyparttól a másikig. A zuhatag közepéből
1511 VIII   |                 bársonyparttól a másikig. A zuhatag közepéből mohos
1512 VIII   |                  azt kétfelé választva, s a mohos szikláról virágos
1513 VIII   |            virágos vadbokrok hajolnak alá a szédítő, tomboló örvénybe,
1514 VIII   |                 bazaltsziklák közé szorul a szilaj folyam, lassú csergedezéséből
1515 VIII   |              melankolikus zenét sokszoroz a kettős visszhang, átlátszó
1516 VIII   |           sziklára, haragosan korbácsolva a medre közepén fekvő óriási
1517 VIII   |                  hengergetett le idáig, s a legközelebbi hóolvadás vagy
1518 VIII   |                 ölnyire hengerítend alább a sziklákkal eltorlasztott
1519 VIII   |                 följebb, följebb megyünk. A tölgy- és bükkerdő elmarad,
1520 VIII   |             bükkerdő elmarad, következnek a fenyvesek. A láthatár mindig
1521 VIII   |                  következnek a fenyvesek. A láthatár mindig távolabbnak
1522 VIII   |                  átlátszó köd, mely eddig a magasságot fedé, most már
1523 VIII   |                 magasságot fedé, most már a mélységet lepi el. A kis
1524 VIII   |                  már a mélységet lepi el. A kis zöldes völgyfoltocskák
1525 VIII   |        völgyfoltocskák alig látszanak meg a levegő opálszínén keresztül,
1526 VIII   |             mosódott erdős hegyeknek csak a szélei kivehetők, arannyal
1527 VIII   |                 vagy lilaszínnel rajzolva a kelő napsugártól.~És előttünk
1528 VIII   |              lesz-e hát ezeknek vége. Már a folyam is elhagyott bennünket,
1529 VIII   |           tükrében fehér hattyúk fürödnek a vízbe hajló fenyők árnya
1530 VIII   |                  E tó közepéből bukik föl a Rima forrása, öles magasságra
1531 VIII   |                  örök hullámzásban tartva a tavacskát, mintha valami
1532 VIII   |                  sötét fenyvesektől, csak a gerinceinek nem jutott már
1533 VIII   |             látszik alá.~Ide is följutva, a legmagasabb pontot véljük
1534 VIII   |                elérhetni, midőn egyszerre a sötét fenyvesek fölött egy
1535 VIII   |              fehér óriás emelkedik elé, s a kifáradt hegyjáró szemei
1536 VIII   |                fehér gúláikkal képviselve a lehetlenséget.~Itt állapodjunk
1537 VIII   |       lehetlenséget.~Itt állapodjunk meg. A hegygerinceken végig, kivált
1538 VIII   |              hegygerinceken végig, kivált a távolban, némi ösvény kanyargása
1539 VIII   |                   látszik, mely el-elvész a fenyőerdők között, s más
1540 VIII   |             helyig laktalannak mutatkozik a vadon, s túl rajta a még
1541 VIII   |           mutatkozik a vadon, s túl rajta a még látogatatlanabb havasok
1542 VIII   |        látogatatlanabb havasok fénylenek.~A hegycsúcsról száz meg száz
1543 VIII   |                   mindenben hasonlatosak; a szem elfárad rajtok végigtekinteni,
1544 VIII   |             rajtok végigtekinteni, s amíg a nap sugarai rézsút feküsznek
1545 VIII   |                  sugarai rézsút feküsznek a tájon, arany ködfátyolt
1546 VIII   |                    arany ködfátyolt szőve a vidékre, alig lehet egyes
1547 VIII   |                   egyes tárgyakat kivenni a nagyszerűsége által nyomasztó
1548 VIII   |                egy tágas sziklaöböl kezdi a figyelmet magára vonni,
1549 VIII   |                   figyelmet magára vonni, a bércek kékesen szürkék,
1550 VIII   |                  égből szakadt volna ide.~A futólagos pillanat elcsúszik
1551 VIII   |              futólagos pillanat elcsúszik a sziklatömeg fölött, de a
1552 VIII   |                  a sziklatömeg fölött, de a figyelmesebb vizsgáló előtt
1553 VIII   |        fenyőlábakra verve, e bérccsutakot a legközelebb álló meredek
1554 VIII   |                  hogy e bércemelvényt nem a természet alkotá ily magasnak,
1555 VIII   |              körös-körül falakat képezve, a bércet mintegy folytatni
1556 VIII   |                 csaknem olyan magas, mint a talapjául szolgáló bérc
1557 VIII   |              szolgáló bérc maga. S miután a fal mindenütt a szikla meredek
1558 VIII   |                  S miután a fal mindenütt a szikla meredek széleig van
1559 VIII   |          egyenesen abból nőtt volna ki, s a szikláról a falakra kapaszkodó
1560 VIII   |                   volna ki, s a szikláról a falakra kapaszkodó növények
1561 VIII   |                 ezen helyről alátekintve, a kopár bástyákon belül tündérien
1562 VIII   |                tarka épületeket láthatott a szem. Korzár bég lakott
1563 VIII   |                   szem. Korzár bég lakott a várban, a környék rémura,
1564 VIII   |               Korzár bég lakott a várban, a környék rémura, s parancsára
1565 VIII   |           parancsára rózsasövények nőttek a bástyákon, a várudvart egész
1566 VIII   |         rózsasövények nőttek a bástyákon, a várudvart egész ligete a
1567 VIII   |                  a várudvart egész ligete a narancs- és gránátalmafáknak
1568 VIII   |                  pompás épületeket, miket a keleti pompa a mulandó gyönyör
1569 VIII   |          épületeket, miket a keleti pompa a mulandó gyönyör számára
1570 VIII   |                   lehete látni mindenütt. A kerek, tágas rotondák, gömbölyű
1571 VIII   |                   voltak zománcolva, hogy a nap tündökölt rajtok; a
1572 VIII   |                   a nap tündökölt rajtok; a bástyák tarkára festett
1573 VIII   |                  tarkára festett tornyai, a moreszk faragványokkal terhelt
1574 VIII   |             porcelán virágcserepeikkel; – a karcsú, hófehér minarék,
1575 VIII   |                minarék, mikre fölfutottak a tölcséres virágok indái;
1576 VIII   |                  tölcséres virágok indái; a rostélyos kioszkok vékony,
1577 VIII   |                cserép és tarka szőnyegek. A hegyes rézfödeleken libegtek-lobogtak
1578 VIII   |            rézfödeleken libegtek-lobogtak a tarka zászlók, s a zászlók
1579 VIII   |      libegtek-lobogtak a tarka zászlók, s a zászlók hegyében ragyogott
1580 VIII   |                   készülő tündértanya.~De a bástyák, melyek e töredékeny
1581 VIII   |                   ellen megvédheté magát.~A komparadzsik éjjel-nappal
1582 VIII   |                  füstölgő kanóccal jártak a hosszú álgyúk előtt, miket
1583 VIII   |                álgyúk számára út nem volt a környékben. Kettő ezek közől
1584 VIII   |              környékben. Kettő ezek közől a hídnak volt szegezve, azt
1585 VIII   |                 hídnak volt szegezve, azt a megtámadás percében az első
1586 VIII   |           szpáhijait és beduinjait, s míg a hegyutakon öszvérekre rakott
1587 VIII   |       zsákmányával várába menekült, addig a lesbe állított timarióták
1588 VIII   |                kövekkel verték agyon, aki a völgyek közé merészkedett
1589 VIII   |                 kiéheztetik: megtette azt a tréfát, hogy valahol, tán
1590 VIII   |            kiszökve várából, egyszer csak a hátuk mögött kezdett el
1591 VIII   |                 meglepni vagy körülfogni. A közellevő falvak lakosai
1592 VIII   |             félelmetes szomszédsága elől.~A szentgotthárdi csata után,
1593 VIII   |          tizenkétezer halottal elvesztett a török vezér a magyar és
1594 VIII   |                  elvesztett a török vezér a magyar és osztrák seregek
1595 VIII   |                    húszévi béke lőn kötve a porta, az erdélyi fejedelemség
1596 VIII   |              osztrák császár között, mely a törököt meghagyta mindazon
1597 VIII   |     Magyarországon. E várak vezérei aztán a magok kezére folytatták
1598 VIII   |                   magok kezére folytatták a háborút, raboltak, gyújtogattak,
1599 VIII   |            gyújtogattak, amerre lehetett. A szultán mindegyiket nem
1600 VIII   |                   mint hogy fölhatalmazza a panaszttevőket, miszerint
1601 VIII   |          miszerint ahol tudják, fogják el a béke megszegőit, s amit
1602 VIII   |                   egyesült, maga rovására a magánellenséggel háborút
1603 VIII   |               gondja, de nem is lehetett. A római császár figyelmét
1604 VIII   |                   római császár figyelmét a spanyol öröködési had, a
1605 VIII   |                  a spanyol öröködési had, a szultánét a velencések ellen
1606 VIII   |                öröködési had, a szultánét a velencések ellen viselt
1607 VIII   |               nyári alkony óráiban, midőn a sziklák közt megszorult
1608 VIII   |            megszorult nap melege elfojtja a levegőt, hogy a hang is
1609 VIII   |                  elfojtja a levegőt, hogy a hang is alig hallik, két
1610 VIII   |                   néz, azt zavarba hozza. A másik egy vén török nő,
1611 VIII   |                 hétről hétre benne hálna.~A közös találkozási pont,
1612 VIII   |                  barlang, melynek odvából a várra lelátni.~A két alak
1613 VIII   |                  odvából a várra lelátni.~A két alak egyetértve surran
1614 VIII   |                 alak egyetértve surran be a barlangba, melynek sötétéből
1615 VIII   |            melynek sötétéből ők láthatják a várat, de a várból őket
1616 VIII   |                  ők láthatják a várat, de a várból őket senki.~A vénasszony
1617 VIII   |                   de a várból őket senki.~A vénasszony undok mosolygással
1618 VIII   |                  mosolygással súg valamit a férfi fülébe.~– Bizonyos
1619 VIII   |                   tőle vizsga tekintettel a kancsal.~– Annyira bizonyos
1620 VIII   |           elhiszem – szólt bántó kacajjal a férfi –, de én meg nem merném
1621 VIII   |            asszony.~– Tehát mikor jön meg a bég? Ez a kérdés öt arany.~–
1622 VIII   |                   mikor jön meg a bég? Ez a kérdés öt arany.~– Ez a
1623 VIII   |                   a kérdés öt arany.~– Ez a felelet tíz arany. Az árát
1624 VIII   |                  Nesze pénzed, válaszolj.~A nő megszámlálta az aranyakat,
1625 VIII   |               keblébe dugva, válaszolt:~– A bég ma este jő haza.~– Melyik
1626 VIII   |                 ma este jő haza.~– Melyik a föld alatti út bejárása?~–
1627 VIII   |                  alatti út bejárása?~– Ez a kérdés száz arany.~– Fogjad,
1628 VIII   |                   számláld, hanem felelj.~A nő elvevé a pénzt, s a hátuk
1629 VIII   |                 hanem felelj.~A nő elvevé a pénzt, s a hátuk mögött
1630 VIII   |                    A nő elvevé a pénzt, s a hátuk mögött tátongó üregre
1631 VIII   |                   szólt:~– Benne vagyunk.~A férfi meglepetve tekinte
1632 VIII   |                  azzal erszényét, melyből a nőnek koronkint pénzt adott,
1633 VIII   |              elárulsz bennünket, akkor ez a tőr lesz a tied, mert én
1634 VIII   |            bennünket, akkor ez a tőr lesz a tied, mert én életben maradok,
1635 VIII   |            életben maradok, s föltalállak a pokolban is.~A vénasszony
1636 VIII   |                föltalállak a pokolban is.~A vénasszony vigyorgott.~–
1637 VIII   |                  tudnám én tenni, hogy az a pénz, amit itt csörgetsz,
1638 VIII   |               távozni készült.~– Megállj! A leveled add, vagy megöllek.~–
1639 VIII   |               kiáltok, s véged van.~– Hol a levél?~– Tán bolond vagyok,
1640 VIII   |              nálam nincsen, ne is keresd.~A férfi bosszúsan veté oda
1641 VIII   |                   egész erszényt, mire az a barlang nyílásához tipegve,
1642 VIII   |                előhozá, s lecsavarva róla a felső részt, a bot üregéből
1643 VIII   |            lecsavarva róla a felső részt, a bot üregéből egy összegöngyölt
1644 VIII   |          selyemtekercset vont elő, melyet a férfi szétterítve, amint
1645 VIII   |               szólt bizalmas vigyorgással a némber –, hogy bátran kifizetheted
1646 VIII   |                  valamit.~– Csitt. Kerülj a víz felé, a szokott úton
1647 VIII   |                 Csitt. Kerülj a víz felé, a szokott úton ma portyások
1648 VIII   |                 fognak járni.~Ezt mondva, a két alak a barlangból hirtelen
1649 VIII   |                    Ezt mondva, a két alak a barlangból hirtelen kisuhant,
1650 VIII   |         Engedjetek egy pillantást vetnünk a titkos gyönyörök, az elfojtott
1651 VIII   |           gyönyörök, az elfojtott csókok, a forró sóhajok szentek szentébe;
1652 VIII   |                   ahol nem él semmi, csak a szerelem, s ami szerelemre
1653 VIII   |                amint egyszerre megrohanja a lelket, egy új, egy szebb
1654 VIII   |                   az magát átragadva, míg a tárgyról tárgyra repkedő
1655 VIII   |                  elfárad átérezni mindazt a szépet, azt az élvadót,
1656 VIII   |              szépet, azt az élvadót, amit a gyönyörvadászat fantáziája
1657 VIII   |                   halmazba összegyűjtött.~A gömbölyű terem falai tükrökkel
1658 VIII   |                 oly különös világítást ad a tárgyaknak, nem engedve,
1659 VIII   |                  árnyékuk legyen valahol. A boltozat égszínkék harangját
1660 VIII   |              miket félig takarva tartanak a keleti virágok bozótjai,
1661 VIII   |     porcelánvedrekben összecsoportozva, s a padlatra hullatva bársonyvirágaik
1662 VIII   |                márványja mozaikkirakatát. A terem közepén rózsaszín
1663 VIII   |             közepéből magosra szökell föl a szivárványló vízsugár, gyöngycseppekben
1664 VIII   |                rejtett csövek vezetik föl a várba a titkos úton keresztül.
1665 VIII   |                csövek vezetik föl a várba a titkos úton keresztül. A
1666 VIII   |                  a titkos úton keresztül. A falak mellett körös-körül
1667 VIII   |            tündérek, ifjú nevető leányok, a szőnyegeken táncolva, a
1668 VIII   |                   a szőnyegeken táncolva, a kereveteken hentergőzve,
1669 VIII   |                  kereveteken hentergőzve, a szökőkút vizében locsolódva.~
1670 VIII   |                merész szökelléssel táncol a többiek között, kik kezeiket
1671 VIII   |       melankolikus szerelmes danákat zeng a tánchoz egyszerű hangszereivel.~
1672 VIII   |                   egyszerű hangszereivel.~A tündéralakok fátyola leng
1673 VIII   |              lábaik dobbanása alig hallik a puha szőnyegen, mintha repülnének.
1674 VIII   |             szőnyegen, mintha repülnének. A vékony muszlin rosszul rejti
1675 VIII   |                  rejti termetük bájait, s a turbánok alól kiszabadult
1676 VIII   |                mint szelíd kígyók omlanak a hófehér vállakra.~A szökőkút
1677 VIII   |               omlanak a hófehér vállakra.~A szökőkút vizében fekete
1678 VIII   |              aranyövvel átszorítva, amint a rózsaszín márványon ül,
1679 VIII   |                  halmai s gömbölyű karjai a naptól fénylenek, fekete
1680 VIII   |                    korallajkai átragyogva a jókedv melegétől, a legtisztább
1681 VIII   |            átragyogva a jókedv melegétől, a legtisztább két sor gyöngyfogat
1682 VIII   |         emelvényen áll egy bíbor ottomán, a mennyezetét képező rózsaszín
1683 VIII   |                   nehéz aranybojtjaikkal; a jázmin ezüst virágain keleti
1684 VIII   |             ultramarinkék szárnyaikkal; – a szófa fejénél aranyvesszős
1685 VIII   |              mindig csókolgatják egymást.~A bíbor ottomán felett hever
1686 VIII   |            Hófehér könyöke alatt, melyről a kaftán bő csipkeujja alátüremlett,
1687 VIII   |                 sima talpát nyalogatva, s a fejére omló jáspis feketeségű
1688 VIII   |                    mint kis macskakölyök.~A hölgy jól választá társát,
1689 VIII   |                  szelídített fenevadéban.~A hölgy hosszan elnyúlva fekvék
1690 VIII   |                   elnyúlva fekvék hanyatt a díványon, az illatos nargilé
1691 VIII   |            szopója illetlen volt kezében, a fűszeres serbet ott párolgott
1692 VIII   |            ákászvirágok idején gyűjtöttek a méhek.~Azraëlének egy pillantása
1693 VIII   |            fölveti bágyadt szemeit, miket a hosszú selyempillák félig
1694 VIII   |                  születhetik másutt, mint a délöv napja alatt, melynek
1695 VIII   |                    kielégíthetlen, melyet a gyönyör csak növel. Ha a
1696 VIII   |                  a gyönyör csak növel. Ha a világot adnád neki, egy
1697 VIII   |                   Ha minden érzéke eltelt a kéj-, az élvezettől, a szív
1698 VIII   |             eltelt a kéj-, az élvezettől, a szív mégis üres maradt,
1699 VIII   |                 kigyullad az, hogy szinte a vér lobogását látni rajta.~
1700 VIII   |               Körüle táncolnak, énekelnek a háremhölgyek, fekete rabgyermek
1701 VIII   |                   látja, nem hallja őket. A tükörbe nézve beszél önmagával,
1702 VIII   |                villámlik, egy pillanatban a hetedik égig emel, a másikban
1703 VIII   |          pillanatban a hetedik égig emel, a másikban a földre sújt.
1704 VIII   |             hetedik égig emel, a másikban a földre sújt. Most egyszerre
1705 VIII   |                   vonnak fehér homlokára, a szemek csillaga alámélyed,
1706 VIII   |                 csillaga alámélyed, fölül a szemfehérét láttatva, az
1707 VIII   |                    fúriai kifejezést adva a gyönyörű arcnak, s a göndör
1708 VIII   |                 adva a gyönyörű arcnak, s a göndör fürtök mint tekergő
1709 VIII   |              kígyók omlanak kétfelől alá. A reszkető ujjak öntudatlanul
1710 VIII   |          öntudatlanul görcsösen markolnak a párcuc sima nyakába; a bántott
1711 VIII   |          markolnak a párcuc sima nyakába; a bántott fenevad fölordít.~
1712 VIII   |                 bántott fenevad fölordít.~A hölgy visszaretten önarcától,
1713 VIII   |                 visszaretten önarcától, s a szerecsen fiút tükröstül
1714 VIII   |                 kapva, hajlékony testével a párduc nyakára dűl, s oly
1715 VIII   |              összerezzen, akire esik, még a vadállat is.~De egy pillanatig
1716 VIII   |             pillanatig sem marad nyugton. A kínzó unalom minden percben
1717 VIII   |              minden tagja hullámzik, mint a kígyóé, s szemeiben elfojtott
1718 VIII   |                    hogy megtetszenék neki a kérdező, s azt kívánná tőle,
1719 VIII   |             örömsugár kezd derülni, amint a belépőt meglátja.~Azon bibircsós
1720 VIII   |                 állú vénasszony ez, kivel a barlang előtt találkozánk.~
1721 VIII   |                Rút, fertelmes arcú duéna; a török nő korán vénül; tíz
1722 VIII   |                 rabszolgálója Azraëlének.~A nő mosolyogva ül le Azraële
1723 VIII   |                 Unjuk magunkat? – kérdezé a nő bizodalmas sipogással
1724 VIII   |                  nő bizodalmas sipogással a szép odaliszktől, vigyorgó
1725 VIII   |           vigyorgó szájában megfeketültek a fogak a cukorevés s bételrágás
1726 VIII   |            szájában megfeketültek a fogak a cukorevés s bételrágás miatt. –
1727 VIII   |                   ugye? Nem táncoltak még a bajadérek égő gyertyák közül?
1728 VIII   |              színtelenek? Nincs íze többé a lépesméznek, nincs zamatja
1729 VIII   |                 olasz eunuch danái? S még a tükör sem mutat többé semmi
1730 VIII   |              haragos, miért oly kedvetlen a napok napja? Mi szükség
1731 VIII   |                  földerítésére? Elmondjam a fogoly oroszlán meséjét,
1732 VIII   |                 meséjét, melyet Medzsnun, a halhatatlan költő megírt?~
1733 VIII   |                vette őt meg ezer aranyon. A dej hatalmas ember volt,
1734 VIII   |               pálmafák fértek el benne, s a kalitka boltozata lazúrkővel
1735 VIII   |             feküdt, csak mikor leszállott a nap, kelt föl, haragos ordítással
1736 VIII   |             ijesztve az éjszaka csendjét. A dej kérdé az oroszlántól:
1737 VIII   |                 oroszlán ordítva szólt: – A kalitka, ha aranyból van
1738 VIII   |               pálmafák nem Núbia ligetei, a medence itt nem Berzendár
1739 VIII   |                   forrása. Nem kell nekem a te fűszereid illata, sem
1740 VIII   |                  szívei; add vissza nekem a pusztát, szabad szeleivel,
1741 VIII   |                   lihegő keblére, s amint a duéna megszűnt beszélni,
1742 VIII   |                   regét.~– Akarod hallani a regét a tündérről és a halandó
1743 VIII   |                    Akarod hallani a regét a tündérről és a halandó leányról?~–
1744 VIII   |            hallani a regét a tündérről és a halandó leányról?~– Egyszer
1745 VIII   |               halandó leányról?~– Egyszer a szivárvány tündére meglátott
1746 VIII   |                szavakkal elcsábítva, azon a hétszínű hídon fölvitte
1747 VIII   |           hétszínű hídon fölvitte magával a harmadik égbe. Minden szebb
1748 VIII   |                    Minden szebb ott, mint a földön; a virág hervatag
1749 VIII   |                 szebb ott, mint a földön; a virág hervatag gyémánt,
1750 VIII   |                   virág hervatag gyémánt, a szellő susogása zengő dal,
1751 VIII   |                szellő susogása zengő dal, a paloták oszlopai kristály
1752 VIII   |              többet érez, mint itt alant. A tündér tenyerén hordta a
1753 VIII   |                  A tündér tenyerén hordta a leányt, a tündérek forróan
1754 VIII   |                 tenyerén hordta a leányt, a tündérek forróan tudnak
1755 VIII   |                forróan tudnak szeretni. S a leány mégis bús volt, unta
1756 VIII   |                  magát ott az égben, s ha a tündér olykor eltávozott
1757 VIII   |               olykor eltávozott fölszívni a tengerekből az ég számára
1758 VIII   |                 tengerekből az ég számára a vizet, látta, hogy a leány
1759 VIII   |              számára a vizet, látta, hogy a leány epedve néz alá a felhős
1760 VIII   |               hogy a leány epedve néz alá a felhős földre, a szivárványról
1761 VIII   |                  néz alá a felhős földre, a szivárványról kihajolva.
1762 VIII   |           kihajolva. Mi hiányzik? – kérdé a leánytól. – Miért vagy bús,
1763 VIII   |                vagy bús, miért nézesz úgy a földre? Szólj, mi kell?
1764 VIII   |           Csillagok esnek az égről, szólt a leány, azok hullanak a földre,
1765 VIII   |              szólt a leány, azok hullanak a földre, szeretném hajamba
1766 VIII   |                   hajamba gyöngyfüzérnek. A tündér ment, s elhozá a
1767 VIII   |                   A tündér ment, s elhozá a csillagokat. A leány újra
1768 VIII   |                   s elhozá a csillagokat. A leány újra búsan nézett
1769 VIII   |                   leány újra búsan nézett a földre. A tündér kérdé:
1770 VIII   |               újra búsan nézett a földre. A tündér kérdé: Mi bánt? Mi
1771 VIII   |                kérdé: Mi bánt? Mi van még a földön, amit szíved megkívánhat?
1772 VIII   |                  amit szíved megkívánhat? A leány felelt: karcsú leányok
1773 VIII   |             Szeretnék fejeikkel labdázni. A tündér elhozta a leányok
1774 VIII   |                labdázni. A tündér elhozta a leányok fejeit lapdának.~
1775 VIII   |              összevont szemölddel tekinte a nőre, s félig fölemelkedve,
1776 VIII   |          keresgélé aranyos öve mellett.~– A leány ismét búsan tekinte
1777 VIII   |                   ismét búsan tekinte alá a földre – folytatá mosolyogva
1778 VIII   |            kívánsz? – kiálta kétségbeesve a tündér. Dali ifjak járnak
1779 VIII   |               járnak ottan, válaszolt reá a leány, mindegyik oly kedves,
1780 VIII   |                szerelmet. Bocsáss engemet a földre.~Azraële égő arccal
1781 VIII   |                ottománjáról, s megragadta a nő vállát. Keble zihált,
1782 VIII   |                 Jer fördőszobádba – monda a fölindult odaliszknak. –
1783 VIII   |                ideges izgatottsággal inte a rabnőknek, hogy távozzanak
1784 VIII   |                gyorsasággal futottak szét a mellékajtókon. Félelmük
1785 VIII   |                azzal egy hosszú szökéssel a terem közepére ugrott, s
1786 VIII   |             kétszer-háromszor körös-körül a terem falai mellett, minden
1787 VIII   |                  törhetett rajtok; azután a medencének állt, két első
1788 VIII   |              piros nyelvével sokáig ivott a kristálytiszta vízből, azzal
1789 VIII   |               vízből, azzal lehengeredett a puha szőnyegekre, s hosszú
1790 VIII   |                  kakadut rézkalitkájában, a földön elnyúlt hassal közelített
1791 VIII   |          nekiugrott, s körmeivel megkapta a kalitka pálcáit. A fölriadt
1792 VIII   |               megkapta a kalitka pálcáit. A fölriadt kakadu vijjongva
1793 VIII   |                 orrával megtámadója felé, a párduc azonban sem földönteni,
1794 VIII   |                 sem szétbontani nem tudva a padozathoz szegzett kalitkát,
1795 VIII   |                   farkával verve kétfelől a földet, s nyugtalan ásításokkal
1796 VIII   |              nyugtalan ásításokkal mutatá a fenyegetett állatnak ellenséges
1797 VIII   |                  verte kalitja pálcáit.~*~A mély úton, mely kacskaringós
1798 VIII   |            kacskaringós tekergéssel vonul a völgyeken keresztül Korzárvár
1799 VIII   |            kivehetnők. Nemsokára fölérnek a hegytetőre, hol az út a
1800 VIII   |                   a hegytetőre, hol az út a hegygerincre kapaszkodva
1801 VIII   |            rablócsoportjával.~Előcsapatul a zsákmánnyal megrakott öszvérek
1802 VIII   |                 megrakott öszvérek jőnek, a fölhalmozott bőrzsákokból
1803 VIII   |                   villognak elő, leghátul a gyalog timarióták maradtak.
1804 VIII   |                maradtak. Középett jő maga a bég, tarkán rendezett lovagjaival,
1805 VIII   |           rendezett lovagjaival, kik közt a török lovasság minden osztályaiból
1806 VIII   |               rézkarikás puskáikkal.~Maga a bég egy élte javában levő
1807 VIII   |                 arcszínéből alig tűnik ki a ritka szakáll és bajusz,
1808 VIII   |              virágok hímezve, s paripáján a patkóktól a kengyelig minden
1809 VIII   |                   s paripáján a patkóktól a kengyelig minden vert arany.
1810 VIII   |               vert arany. Gömbölyű paizsa a legfénylőbb ezüst, s buzogányának
1811 VIII   |                öszvérek csendesen ügetnek a vár felé, fellah hajcsáraiktól
1812 VIII   |             fellah hajcsáraiktól üttetve; a harci csoport lépést menve
1813 VIII   |             lépést menve poroszkál utánok a hosszú hegy gerincein, a
1814 VIII   |                  a hosszú hegy gerincein, a gyalog timarióták szétszórva
1815 VIII   |              leghátul, összevissza veszve a hátukon cepelt prédán. Senki
1816 VIII   |                  Senki sem üldözi őket.~*~A nagy ovál terem üres. A
1817 VIII   |                   A nagy ovál terem üres. A háremhölgyek eltávoztak
1818 VIII   |               eltávoztak mellékszobáikba. A teremben egyedül van Azraële.~
1819 VIII   |               szőnyeget vonatva keresztül a szökőkút fölött, abban végigfeküdt,
1820 VIII   |          kedélyesen hintálva magát benne, a fölszökellő vízsugárral
1821 VIII   |         mosolygással nézi, mint törik meg a gyémántos vízsugár márványsima
1822 VIII   |        márványsima termetén, valahányszor a ringatott függőágy bájló
1823 VIII   |              terhével átcsap rajta.~E víz a várőrség kútjába folyik
1824 VIII   |                engedve hosszan végigúszni a víz színén.~Az alkonyi napsugár
1825 VIII   |                   elől le vannak bocsátva a piros függönyök, s ezáltal
1826 VIII   |                  rózsaszín világ ömlik át a teremen, tündéries színezetet
1827 VIII   |                 tündéries színezetet adva a tárgyaknak. Az odaliszk
1828 VIII   |              lótuszlevélen hintálja magát a rubincseppekre változó forrás
1829 VIII   |     rubincseppekre változó forrás fölött.~A terem légköre valami bűbájos,
1830 VIII   |               hang sem hallik körül, csak a medencébe visszaeső vízcseppek
1831 VIII   |                  kürtrivallás harsog föl. A várudvaron robogó paripák
1832 VIII   |                paripák tombolása veri föl a csendet. A fegyverek csendülése
1833 VIII   |             tombolása veri föl a csendet. A fegyverek csendülése közől
1834 VIII   |                 Az aranyos ajtóban hallik a kulcs fordulása. Azraële
1835 VIII   |                   élő alszik mélyen, csak a szerelem van ébren.~– Oh,
1836 VIII   |             odaliszk, s szorosabban simul a vad mór lovag keblére.~–
1837 VIII   |             vagyok én – szól az, átölelve a hölgy karcsú derekát.~–
1838 VIII   |              rossz álmokat hozott – szólt a hölgy reszkető hangon. –
1839 VIII   |                   hangon. – Álmodám, hogy a gyaurok éjjel váradra rohantak,
1840 VIII   |                 tégedet legyilkolának. Én a bástyákról akartam magamat
1841 VIII   |                  félj – dörmögé Korzár. – A Korán azt mondja, hogy csak
1842 VIII   |               Korán azt mondja, hogy csak a madár tud repülni; e várba,
1843 VIII   |          meglepjenek, ne tarts tőle, hogy a hitlenek kezére juss, megfertőztetve
1844 VIII   |                 egy kanóc, mely leszolgál a lőporos bástyák alá; ha
1845 VIII   |              velünk s elleneinkkel együtt a levegőbe repülne.~– Oh,
1846 VIII   |                   Azraële, magával rántva a béget.~– La illah, il allah!
1847 VIII   |               illah, il allah! Nem hallod a dzsinek robaját? – kérdé
1848 VIII   |                 reszketve minden ízeiben.~A bég ijedten tekinte szét.
1849 VIII   |                 bég ijedten tekinte szét. A vihar őrülten tombolt odakünn,
1850 VIII   |                  őrülten tombolt odakünn, a szélvitorlák csikorogtak,
1851 VIII   |                 szélvitorlák csikorogtak, a minarék tetejéről cserepeket
1852 VIII   |             tetejéről cserepeket hajigált a szél a kioszkok boltozatára;
1853 VIII   |                cserepeket hajigált a szél a kioszkok boltozatára; a
1854 VIII   |                   a kioszkok boltozatára; a villám lobogott, s a mennydörgés
1855 VIII   |         boltozatára; a villám lobogott, s a mennydörgés reszketni tanítá
1856 VIII   |              mennydörgés reszketni tanítá a kősziklákat.~– Hallod, mint
1857 VIII   |                 zörgetik erőszakos kézzel a bezárt ablakot e láthatlan
1858 VIII   |                 Igen jól hallom – dörmögé a reszkető férfi, bámulástól,
1859 VIII   |                fölbomlott hajakkal omolva a szőnyegre s mezetlen karjait
1860 VIII   |                 kitárva. – Legyetek verve a napsugártól, hogy temessen
1861 VIII   |               hogy temessen el benneteket a sötétség. Menjetek a keresztyéneket
1862 VIII   |           benneteket a sötétség. Menjetek a keresztyéneket kínozni,
1863 VIII   |                   lássanak tűzszemeikkel.~A nagy, erős férfi reszketve
1864 VIII   |               Mondd el sebesen fönnhangon a Naáma imáját, s takard el
1865 VIII   |                  mit beszélnek.~E percben a szörnyű vihar kiszakított
1866 VIII   |            kiszakított egy ablaktáblát, s a szabadon berontó szél elkezdé
1867 VIII   |              berontó szél elkezdé ingatni a függönyöket s lobogtatni
1868 VIII   |                  függönyöket s lobogtatni a lámpa mécsét.~– Hah! Látod
1869 VIII   |                   palástomba. Ez Azaziel, a halál angyala, aki megjelent.
1870 VIII   |              reáhajolt, mintegy eltakarva a láthatlan lény szemei elől.~–
1871 VIII   |               elől.~– Távozzál, távozzál!~A villám e percben valamelyik
1872 VIII   |             bástyába csapott le, megrázva a bércet fundamentomaiban,
1873 VIII   |                bércet fundamentomaiban, s a repedező dörgés, mint pokoli
1874 VIII   |               azon helyzetben maradt, míg a dörgés hangai elzengtek,
1875 VIII   |                hangai elzengtek, s utánok a csendes zápor kezdte el
1876 VIII   |               verni az épület rézfödelét, a szél zúgása messzebb, messzebb
1877 VIII   |               enyészetes búgással üvöltve a távol erdők között.~Azraële
1878 VIII   |               kardodat láttam kettétörni. A te napjaid számlálva vannak.
1879 VIII   |              vannak. Csak egy mód van még a menekülésre; egyetlenegy
1880 VIII   |            vérengző angyalt: ha volna egy a holtak közől, ki nevét megcserélné
1881 VIII   |             megcserélje velem. Te ismered a bűvészet szavait, menj,
1882 VIII   |                    menj, hívj elő valakit a sírból, ígérj neki sokat,
1883 VIII   |           Magadnak kell odamenned – szólt a hölgy –, sebesen öltsd föl
1884 VIII   |                Fegyvereidet hagyd itthon, a lelkek félnek az éles vastól.
1885 VIII   |                 az éles vastól. Lemegyünk a temetőbe, a vár bástyája
1886 VIII   |             vastól. Lemegyünk a temetőbe, a vár bástyája alá; háromlábú
1887 VIII   |                   bóraxot gyújtunk meg, s a bűvös vesszőt leszúrva a
1888 VIII   |                  a bűvös vesszőt leszúrva a legifjabb sírba, kényszerítendjük
1889 VIII   |                  megjelenni. Ha megjelent a lélek, ő állva marad, s
1890 VIII   |                  szellem, ki vagy?” Ekkor a lélek meg fogja magát nevezni,
1891 VIII   |                 Halj meg helyettem.” Erre a lélek eltűnend, s Azaziel
1892 VIII   |         félelmesen Korzár, s erősen fogta a hölgy kezét, mintha attól
1893 VIII   |                    hogy ha azt elbocsátá, a halál rögtön elragadja.~–
1894 VIII   |                   valaki meg talál lesni, a bűbáj hatalma meg lesz törve,
1895 VIII   |              ellenkező imát talál mondani a mienkkel. Magunk fölnyergeljük
1896 VIII   |            mienkkel. Magunk fölnyergeljük a paripákat, a titkos úton
1897 VIII   |                fölnyergeljük a paripákat, a titkos úton lemegyünk. Odáig
1898 VIII   |                 se visszafelé ne tekints.~A bég készen volt már; éppen
1899 VIII   |                 fázott.~– Oglán! – kiálta a hölgy a szőnyegen nyugvó
1900 VIII   |                   Oglán! – kiálta a hölgy a szőnyegen nyugvó párducnak. –
1901 VIII   |                    védni fogsz bennünket.~A vadállat, mintha értené
1902 VIII   |              annak karjaira, míg másfelől a reszkető férfi kapaszkodott
1903 VIII   |                 üldözve az örömtől kezdve a kétségbeesésig.~*~A török
1904 VIII   |                kezdve a kétségbeesésig.~*~A török temető a vár alatt
1905 VIII   |          kétségbeesésig.~*~A török temető a vár alatt ciprusokkal van
1906 VIII   |                ciprusokkal van beültetve. A sötét gyászbokrok közől
1907 VIII   |            kísérteties fehéren tűnnek elő a turbános síremlékek, széles
1908 VIII   |                 ágyforma kőborítékaikkal.~A közeledő léptek neszére
1909 VIII   |                   ordas farkas száguld el a sírok közől, különben puszta
1910 VIII   |              sírok közől, különben puszta a tájék. A zápor után fölszakadoztak
1911 VIII   |                  különben puszta a tájék. A zápor után fölszakadoztak
1912 VIII   |                 zápor után fölszakadoztak a felhők, itt-ott láttatva
1913 VIII   |                  felhők, itt-ott láttatva a sötétkék eget gyémánt csillagzataival,
1914 VIII   |                  gyémánt csillagzataival, a fák leveleiről hullanak
1915 VIII   |                   hullanak az esőcseppek.~A vihar zengése fölmordul
1916 VIII   |              zengése fölmordul még olykor a távolból; a néma villám
1917 VIII   |          fölmordul még olykor a távolból; a néma villám messze lobog
1918 VIII   |                  néma villám messze lobog a havasok fölött, egy percre
1919 VIII   |               festve mindent, ami fekete. A villámfény éppen úgy csak
1920 VIII   |                   csak egy színt tud adni a tájnak, mint az éj: ez feketét,
1921 VIII   |               amaz fehéret.~Az éj alakjai a föld alatti úton a bekerített
1922 VIII   |                alakjai a föld alatti úton a bekerített temetőhez jutnak,
1923 VIII   |                  két hátulsó lábára ülve, a két horkoló paripát minden
1924 VIII   |                cöveknél erősebben tartva.~A mór lovag s az odaliszk
1925 VIII   |         sírdombhoz érnek, melynek sírköve a lehajló szomorúfűz gallyaitól
1926 VIII   |               nyugszik – suttogja Azraële a remegő lovagnak, s varázsserpenyőjét
1927 VIII   |             lovagnak, s varázsserpenyőjét a kőlapra téve, foszforgalacsinnal
1928 VIII   |       foszforgalacsinnal meggyújtja benne a porrá tört ámbrát és bóraxot,
1929 VIII   |                 füstöt önt egyszerre szét a sír körül.~A távolban halk
1930 VIII   |               egyszerre szét a sír körül.~A távolban halk zörej hallatik,
1931 VIII   |                  nyerít.~– Mi az? – kérdi a lovag.~– A dzsinnek – viszonz
1932 VIII   |                 Mi az? – kérdi a lovag.~– A dzsinnek – viszonz Azraële. –
1933 VIII   |              mondatokkal keverve, elmondá a boszorkányos idézetet a
1934 VIII   |                   a boszorkányos idézetet a sír fölött.~– Te kósza lélek,
1935 VIII   |                   szavamra! Akárhol vagy: a pokol sötét fája alatt vagy
1936 VIII   |               pokol sötét fája alatt vagy a hurik kertjeiben; ha alszol
1937 VIII   |                  halld meg szavam: repülj a levegőn keresztül, oszd
1938 VIII   |                   keresztül, oszd kétfelé a sötétséget, s amint éltél,
1939 VIII   |                  E szavak után pálcájával a sír kőlapjára ütött, mely
1940 VIII   |                  fehér alak emelkedett ki a sír mögül, fehér lepellel
1941 VIII   |               hangos szózattal az alak, s a fehér lepel lehullva róla,
1942 VIII   |                foglyommá lettél! – kiálta a percnyi meglepetéstől megmerevedett
1943 VIII   |      meglepetéstől megmerevedett törökre.~A következő pillanatban oldalához
1944 VIII   |              pillanatban oldalához kapott a bég, s amint fegyverét nem
1945 VIII   |               Oglán erősen tartá fogaival a paripát kantáránál fogva,
1946 VIII   |             dühvel Korzár, lábaival rúgva a párduc felé, de az, jobbra-balra
1947 VIII   |                 az, jobbra-balra rángatva a kötőféket, meggátolá a paripát
1948 VIII   |           rángatva a kötőféket, meggátolá a paripát a futásban, s ijesztgetve
1949 VIII   |            kötőféket, meggátolá a paripát a futásban, s ijesztgetve
1950 VIII   |              ágaskodva keringeni.~– Szólj a vadnak, Azraële! – kiálta
1951 VIII   |                 vadnak, Azraële! – kiálta a bég hátrafordulva, s amint
1952 VIII   |                   szerelemittasan függni, a fiatal magyar férfi nyakára
1953 VIII   |               katonaság lerángatá lováról a béget, ki még a földön is
1954 VIII   |                   lováról a béget, ki még a földön is fölkapott kövekkel
1955 VIII   |              Legyetek átkozottak! – hörgé a legyőzött rablóvezér. A
1956 VIII   |                   a legyőzött rablóvezér. A támadó csoport szeme láttára
1957 VIII   |                   szeme láttára vonult be a fölfedett rejtekúton alvó
1958 VIII   |                  mint ül fel Balassa mögé a lóra kedvenc hölgye, Azraële,
1959 IX     |                                       IX. A fejedelem és minisztere~
1960 IX     |               Miklós véletlen halála után a magyarországi elégületlen
1961 IX     |              menekült, mely ország akkor, a római és török császárok
1962 IX     |               állott. Fizetett ugyan adót a magas portának, de országgyűlésein
1963 IX     |                   s ha leégeté is falvait a tatár, de legalább azzal
1964 IX     |                  az országhoz. Minden vár a fejedelem kezeiben volt;
1965 IX     |                 azonfelül rá is szedhette a törököt, ha jókedvében találta.~
1966 IX     |             szisztémájával megismertetni; a monda szerinti törökként,
1967 IX     |                 ki látva, hogy mint eszik a magyar ember sajtot kinyitott
1968 IX     |               várva, hogy mikor szúrja ki a magyar saját szemét, amint
1969 IX     |                magyar saját szemét, amint a falatokat szájához viszi,
1970 IX     |                 ez nem történt meg, azzal a hittel ment odább, hogy
1971 IX     |                 egyszerű nemesi ház többé a fejedelem lakása; távol
1972 IX     |              kiülő tornyocskák látszanak. A kapu elejét büszke kőoroszlányok
1973 IX     |                     FATA VIAM INVENIUNT.”~A vár elején faragott oszlopokon
1974 IX     |               végig, annak egyik szárnyát a másikkal összekötve, s cifra
1975 IX     |               cifrázatokkal tűnnek elő, s a vár belső udvarára kapuidomú
1976 IX     |                  és hosszú csatakígyókat. A béresek helyett sárga dolmányos,
1977 IX     |             nadrágos testőrök szédelegnek a kapuk előtt; s a fejedelem
1978 IX     |              szédelegnek a kapuk előtt; s a fejedelem szobájáig csak
1979 IX     |               előtt látja – még akkor sem a fejedelmet –, hanem Teleki
1980 IX     |               hanem Teleki Mihály uramat, a fejedelem első tanácsosát.~
1981 IX     |               kegyvesztett kapitánya volt a jó úr, azóta fölvitte isten
1982 IX     |                  úr, azóta fölvitte isten a dolgát, most kővári főkapitány,
1983 IX     |                 most kővári főkapitány, s a fejedelem nevében mindenható.~
1984 IX     |           mindenható.~Anyja testvére volt a fejedelem nejének; nénje
1985 IX     |                   pártfogása útján jutott a fejedelem mellé, ő ugyan
1986 IX     |               ugyan mindig húgának szokta a fejedelemnőt nevezni. Az
1987 IX     |                 mutatnak haragot.~Egyszer a fejedelem közelébe jutva,
1988 IX     |               nélkülözhetetlenné tevék őt a fejedelemre nézve, ki szeretett
1989 IX     |                 is tömve van urakkal, kik a fejedelemmel beszélni akarnak;
1990 IX     |            fejedelemmel beszélni akarnak; a magyarországi menekültek
1991 IX     |                 miatt kedves személy vala a fejedelem előtt.~Apafi Mihály
1992 IX     |              rakott állványok temették el a falakat, a szögletekben
1993 IX     |          állványok temették el a falakat, a szögletekben nagy, összegöngyölgetett
1994 IX     |                 álltak halmazonkint. Ahol a tékáktól helye maradt egy-egy
1995 IX     |                  voltak elhelyezve, miket a fejedelem rendesen maga
1996 IX     |                  maga szokott fölhúzni, s a székek, pamlagok elannyira
1997 IX     |                  ha bizalmas vendége jött a fejedelemnek, azt sem tudta,
1998 IX     |              ültesse le; sőt gyakran maga a padozat is el volt árasztva
1999 IX     |                 aki nagy sárban keresgeti a jó utat.~A két úr e pillanatban
2000 IX     |               sárban keresgeti a jó utat.~A két úr e pillanatban az