bold = Main text
     Part                                               grey = Comment text

3501 XV     |                 nyomtalanul eltűnt. Emitt a régi Mythras-tisztelet faragványai, –
3502 XV     |                    alant régi oltárcsúcs, a nap összetört képével, fenn
3503 XV     |                   És ismét elveszté nevét a város. Most neveztetik Károlyfehérvárnak.~      ~
3504 XV     |                 hol történetünk alapszik, a fejedelmek beavatása s országgyűlések
3505 XV     |                   volt e város. Ahol most a püspöki lak van, ott a János
3506 XV     |               most a püspöki lak van, ott a János Zsigmond által megújított
3507 XV     |                 csaták képeivel befestve. A nagy terem, melyben az országgyűlések
3508 XV     |        korlátokkal volt körülzárva. Körül a falakon vajdák és fejedelmek
3509 XV     |                    trófeumok között; elöl a trón, bíborral redőzve,
3510 XV     |                  összerakott diadalsátor.~A város többi része azonban
3511 XV     |                   lehetett összhangzásban a fejedelmi lak pompájával,
3512 XV     |     országgyűlésnek rá kelle parancsolnia a lakosokra, hogy szűnjenek
3513 XV     |                 már fölgyülekeztek, ki-ki a maga helyén van, csak a
3514 XV     |                   a maga helyén van, csak a fejedelem széke üres még.~
3515 XV     |                   az erdélyi patríciusok; a magyar nemesség színe java,
3516 XV     |              birtok és vitézség előkelői; a Bethlenek, Kornisok, Csákyak,
3517 XV     |                    Bánfiak, Mikesek. Ezek a középkori klánok, kiknek
3518 XV     |                  kiknek akarata képviselé a nemzetet; kiknek tettei
3519 XV     |           nemzetet; kiknek tettei alkoták a históriát; kiknek ősei,
3520 XV     |               ősei, apjai, nagyapjai vagy a csatatéren hullottak el,
3521 XV     |                 fejedelmeiket védve, vagy a vérpadon haltak meg, ellenük
3522 XV     |                  vagy ellene, ahogy hozta a sors.~A fényes magyar urakkal
3523 XV     |               ellene, ahogy hozta a sors.~A fényes magyar urakkal festői
3524 XV     |                festői ellentétet képeznek a székely követek és urak,
3525 XV     |               komoly, makacs arcaikkal, s a szász rendek, jámbor képeik,
3526 XV     |                  német viseletük mellett.~A karzatokon s a korlátok
3527 XV     |                   mellett.~A karzatokon s a korlátok mögött egybegyűlt
3528 XV     |                    akire haragszik.~Végre a trombitaharsogás adja tudtul,
3529 XV     |        trombitaharsogás adja tudtul, hogy a fejedelem megérkezett. A
3530 XV     |                  a fejedelem megérkezett. A senechalok szétnyitják az
3531 XV     |                   szétnyitják az ajtókat, a sokaság éljent kiált, s
3532 XV     |             sokaság éljent kiált, s belép a fejedelem, udvari kíséretétől
3533 XV     |                 mellette Uzoni Béldi Pál, a fejedelmi buzogánnyal kezében,
3534 XV     |                 buzogánnyal kezében, mint a székelység generálisa. Utánok
3535 XV     |            selyemtakaróba burkoltan hozva a császári atnámét, mindhárman
3536 XV     |                  díszruhában. Középett jő a fejedelem maga, hosszú zöld
3537 XV     |            kezében. Körüle és háta mögött a külfejedelmi udvarok követei,
3538 XV     |                   közt első helyen állnak a török szultáné, gyémántos
3539 XV     |          bekecsben, mely annyira hasonlít a magyar öltözethez.~Mind
3540 XV     |                   balra helyet foglalnak. A küludvarok követei a fejedelem
3541 XV     |           foglalnak. A küludvarok követei a fejedelem háta mögött maradnak,
3542 XV     |                  beszélgetve azalatt, míg a múlt országgyűlések unalmas
3543 XV     |      ismeretségben volt, s amellett, hogy a korral előhaladt műveltséget
3544 XV     |                   jellemét; sőt, mint ezt a franciák magok állítják,
3545 XV     |                  franciák magok állítják, a huszáröltönyt ő ismerteté
3546 XV     |                  ő ismerteté meg velök, s a rajta megtetszett öltöny
3547 XV     |               üdvözlé.~– Nem veszted-e el a tanácskozás folyamát? –
3548 XV     |                   embereket kényszeríteni a meggazdagulásra, hogy azután
3549 XV     |              fizethetnék az adót. Majd ha a java jön, akkor helyre megyek.~–
3550 XV     |                 el nekem azalatt, kik itt a derék emberek, és kik nem
3551 XV     |               amióta odajárván, elszoktam a ligák látogatásától, kezdem
3552 XV     |                  hogy ki viszi eszesebben a dolgát. Hanem ha kívánod,
3553 XV     |               hogy melyik viszi keresztül a magáét. – Ez a büszke férfi
3554 XV     |                  keresztül a magáét. – Ez a büszke férfi itt jobbról
3555 XV     |                  büszke férfi itt jobbról a fejedelem mellett Bánfi
3556 XV     |           összetartanak. Az egyik, Bánfi, a római császárral látszik
3557 XV     |                   összeköttetésben lenni, a másik a törökkel. E két
3558 XV     |           összeköttetésben lenni, a másik a törökkel. E két férfi kezében
3559 XV     |                  eszes, nem törni viszont a máséba. Most nézz azon kopasz
3560 XV     |                   kopasz homlokú férfiúra a fejedelem balján. Ez Teleki
3561 XV     |                   egyensúlyt bír tartani. A fejedelemnőnek közel rokona,
3562 XV     |       fejedelemnőnek közel rokona, miután a magyarországi nemzeti párt
3563 XV     |                  három férfi közt.~– S ha a békepárt talál győzni?~–
3564 XV     |               békepárt talál győzni?~– Az a nemzet határozata lesz.~–
3565 XV     |              nemzet határozata lesz.~– És a fejedelem nem mondhat annak
3566 XV     |                ellent?~– Barátom. Itt nem a versailles-i udvarban vagyunk,
3567 XV     |            egyenkint oly hatalmasak, mint a fejedelem maga; hatalmuk
3568 XV     |                   hatalmuk egyesülten áll a fejedelem körül; de próbáljon
3569 XV     |          fejedelem körül; de próbáljon az a nemzet akarata ellen cselekedni,
3570 XV     |                 egyenkint, ha ők tennének a nemzet határozatai ellen.~–
3571 XV     |                  őszinte. Reméled-e, hogy a harci párt győzni fog?~–
3572 XV     |                  közt nincs egy alak, aki a harcvágyó népnek ideálja
3573 XV     |           harcvágyó népnek ideálja lenne: a főnökök elvesztek, Rákóczi
3574 XV     |               csak érdekei vannak. Egyike a magyar főuraknak, ama fiatal
3575 XV     |                  őt csak egy eszme viszi: a hatalom – és a sors forgandó,
3576 XV     |               eszme viszi: a hatalom – és a sors forgandó, s az ő eszközei
3577 XV     |                    Forvalnak nem tetszett a hideg biztatás. Eközben
3578 XV     |                    s Bethlen helyére ült.~A fejedelem nagy kedvetlenül
3579 XV     |             Teleki fölállt, megvárta, míg a népzúgás lassankint elcsendesedik,
3580 XV     |              annak hervadt levelei, miket a vihar messze földre elszórt.
3581 XV     |            zászlói portól belepve függnek a fejedelmi trón körül, miért
3582 XV     |            felragadva fülébe dörghetnétek a tétovázó ivadéknak: a száműzöttek
3583 XV     |        dörghetnétek a tétovázó ivadéknak: a száműzöttek hazát kérnek
3584 XV     |         száműzöttek hazát kérnek tőletek! A hontalanoknak hazájukat
3585 XV     |                  nem egyedül leszünk, kik a síkon fogunk állani. Az
3586 XV     |                   Az elfoglalt templomok, a gályarabságra vitt lelkészek
3587 XV     |               reformált fejedelmeit. Maga a belga király, kit sorsunk
3588 XV     |             hitsorsosaink lelkipásztorait a nápolyi gályákról, s még
3589 XV     |                 meg hüvelyében. Sőt maguk a legkatolikusabb fejedelmek
3590 XV     |    legkatolikusabb fejedelmek is, sőt még a Mahomed követői is ügyünk
3591 XV     |           segítségére állanak készen. Íme a francia király, ez idő szerint
3592 XV     |                 ha kelleni fog, bizonyára a szultán sem kételkedendik
3593 XV     |                 szultán sem kételkedendik a kényszerítve kötött békét
3594 XV     |                 midőn körös-körül hangzik a harckiáltás, midőn mindenki
3595 XV     |           hazámfiai, úgy hallgassátok meg a száműzöttek könyörgését,
3596 XV     |                 oly bírátok lesz tinektek a sors!…~Teleki szavait végezve,
3597 XV     |               szokatlan csendes hangon. – A szerencsétlenek iránti rokonszenv
3598 XV     |       szerencsétlenek iránti rokonszenv s a régi ellenek iránti gyűlölet
3599 XV     |                   De az országok életében a szenvedélyeknek nincsen
3600 XV     |                   ki hidegen számít, mert a határozat egy ország sorsát
3601 XV     |                 hányan örülni felette… Az a kérdés, hogy Erdély életét
3602 XV     |            tegyük-e Magyarországért; hogy a mi vérünk föltámasztandja-e
3603 XV     |               érzeni tudnak: gondolkozzék a fő. – Most béke van Erdélyországban,
3604 XV     |                 béke van Erdélyországban, a nép kezd boldog lenni, a
3605 XV     |                  a nép kezd boldog lenni, a városok kiépülnek, a gyászruhák
3606 XV     |               lenni, a városok kiépülnek, a gyászruhák lassankint eltünedeznek,
3607 XV     |                lassankint eltünedeznek, s a vérmezők felett megérik
3608 XV     |                   vérmezők felett megérik a kalász. Most úr a magyar
3609 XV     |                 megérik a kalász. Most úr a magyar Erdélyországon belől,
3610 XV     |                  tanácskozásainkba senki. A szomszéd hatalmak csak védelemmel
3611 XV     |                legmélyebben benne leszünk a bajban, közbejöhet egy kis
3612 XV     |            intrika, s mi egyedül maradunk a csatatéren.~Forval bosszúsan
3613 XV     |                  folytatá Bánfi – nem fog a mi szép szemeinkért minden
3614 XV     |                minden ok nélkül belekötni a császárba, mostani szövetségesébe,
3615 XV     |               mostani szövetségesébe, sem a szultán nem töri meg oly
3616 XV     |                 Mi marad számunkra hátra? A kóbor tatárokat behívni
3617 XV     |     Magyarországba? Bizonyára megköszönné a szegény magyar nép ezt a
3618 XV     |                  a szegény magyar nép ezt a segítséget. A vitéz Zrínyi
3619 XV     |              magyar nép ezt a segítséget. A vitéz Zrínyi Miklós, aki
3620 XV     |              mesét, mely megérdemli, hogy a késő kor számára följegyeztessék: –
3621 XV     |                számára följegyeztessék: – A székelyt vitte az ördög
3622 XV     |                   székelyt vitte az ördög a hátán; szembejön rá a szomszédja,
3623 XV     |               ördög a hátán; szembejön rá a szomszédja, s megszólítja:
3624 XV     |        megszólítja: Hova, komé? – Visznek a pokolba – felel amaz. –
3625 XV     |                 gonosz állapot; szól erre a másik. – De még gonoszabb
3626 XV     |             gonoszabb is lehetne, viszonz a góbé; ha tudniillik ő ülne
3627 XV     |                  ellenségeskedésétől vagy a másik barátságától? S mi
3628 XV     |          következni e harcból? Ha győzünk a török által, lesz Erdély
3629 XV     |            karddal hiszik meggyógyíthatni a beteget. Ez úton nem boldogulunk.
3630 XV     |                   más utat; hát nem volna a magyarnak annyi szellemi
3631 XV     |                  férfiúi szépség dolgában a birodalom elsői vagytok,
3632 XV     |                  magyarrá tudott válni, s a nemzet általa, s ő a nemzet
3633 XV     |                    s a nemzet általa, s ő a nemzet által lett nagy és
3634 XV     |                  hatalmas. Ha tielőttetek a nemzet boldogsága az első,
3635 XV     |                  az első, cseréljétek meg a szerepeket. Erdély rendei
3636 XV     |            magokra vállalják kieszközleni a békét a császár és a nemzet
3637 XV     |            vállalják kieszközleni a békét a császár és a nemzet között,
3638 XV     |         kieszközleni a békét a császár és a nemzet között, visszaszerezni
3639 XV     |                   Teleki Mihály uram lesz a második. Ha azonban ez ajánlatunkat
3640 XV     |                kiálta föl egy gúnyos hang a tömeg közől.~Bánfi e közbeszólásra
3641 XV     |                azon szeglet felé, melyből a kérdés jött, s ott az összecsoportosult
3642 XV     |         találkozva, elfeledkezék magáról, a világ elfordult vele, s
3643 XV     |          gyümölcsét ti vesztegettétek el! A ti viszálkodástok háromszor
3644 XV     |                  háromszor döntötte sírba a hazát, Erdély háromszor
3645 XV     |                 föl újra! Mi adtuk nektek a hősöket, ti adtátok nekünk
3646 XV     |                elkiáltania Bánfinak, hogy a nőttön növő zajból kihallassék.
3647 XV     |                  Nemsokára általános lett a fölkiáltás. A magyar urak
3648 XV     |              általános lett a fölkiáltás. A magyar urak fölugráltak
3649 XV     |                  kiáltozva Bánfi ellen; s a komolyabb békepártiak aggódva
3650 XV     |           meggondolatlan kifejezése által a szenvedélyek terére löketni
3651 XV     |                 volna helyreállítva látni a csendet, kiáltozák:~– Halljuk
3652 XV     |                egy fiatalember rontott át a korlátokon, s merész, nekihevült
3653 XV     |               Thökölyhez, hogy lebeszélje a szólásról, azonban ekkor
3654 XV     |             Wesselényi Pált, ki egy szóra a mellékterembe hívta félre.~
3655 XV     |                 rettentő szavai behangzák a teremet, túlharsogva a szűnni
3656 XV     |          behangzák a teremet, túlharsogva a szűnni nem akaró zajt.~Az
3657 XV     |                eltávozott.~Belül ordított a nép. Béldi zokogni látta
3658 XV     |             keresztülhevülni; hasonlatost a keletkező bosszúhoz. Szinte
3659 XV     |                hogy kardját kirántva, ő – a békepárt főnöke – az országgyűlésbe
3660 XV     |               megszólítá:~– Uram! Te vagy a székely nemzet generálisa,
3661 XV     |                   hebegé el-elhaló szóval a beteg agg – Benfalva utolsó
3662 XV     |                   Benfalva utolsó lakója. A többit mind kiölte a harc,
3663 XV     |              lakója. A többit mind kiölte a harc, az éhség, a döghalál. –
3664 XV     |                  kiölte a harc, az éhség, a döghalál. – Én maradtam
3665 XV     |             utoljára. – Utánam üres marad a hely. – Érzem én is, hogy
3666 XV     |            lélekkel eltűrni.~Azzal elvéve a haldokló öreg kezéből a
3667 XV     |                   a haldokló öreg kezéből a pecsétnyomót, visszasietett
3668 XV     |               pecsétnyomót, visszasietett a terembe, ahol Thököly éppen
3669 XV     |              hatást gerjesztve mindenütt. A francia követek kezeit szorongaták.~
3670 XV     |                 kezeit szorongaták.~Ekkor a tábla végén megállt Béldi,
3671 XV     |              tábla végén megállt Béldi, s a kezébe adott pecsétnyomót
3672 XV     |              Béldi, s mégis meghallák azt a terem minden szögleteiben,
3673 XV     |               szögleteiben, oly nagy vala a csend. Az emberek arcain
3674 XV     |               sorsáért engedjem föléledni a visszatorlást… És én azt
3675 XV     |            beleegyezett is, ellene mondok a harcnak… Urak – e pecsétnyomót –
3676 XV     |                   e pecsétnyomót – s majd a többit is – el ne feledjétek
3677 XV     |                  rég elhangzának szavai – a teremben mégis halotti csend
3678 XV     |                nagy bíztában fölállott, s a rendeket szavazásra szólítá.
3679 XV     |                   azonban rosszul tapinta a közérzület üterére, mert
3680 XV     |                  közérzület üterére, mert a rendek legnagyobb része,
3681 XV     |                utóbbi jelenettől áthatva, a békére szavazott. Ily nagy
3682 XV     |                fogjon – szólt lehangoltan a francia.~– Sőt, most kezdődik
3683 XV     |             francia.~– Sőt, most kezdődik a remény – viszonza ez, barátja
3684 XV     |                vállára ütve. – Láttad ezt a fiút beszélni?~– Szépen
3685 XV     |                    Vagy földönfutó; ahogy a sors hozza.~
3686 XVI    |                                      XVI. A liga~Régi jó szokás szerint
3687 XVI    |                 lakomával kell befejezni; a zajongó országgyűlést még
3688 XVI    |                   e helyen méltán, miután a krónika szerint egy ülő
3689 XVI    |             elfogyasztani egy veder bort.~A bor nemcsak a szerelemnek,
3690 XVI    |                 veder bort.~A bor nemcsak a szerelemnek, hanem a gyűlöletnek
3691 XVI    |              nemcsak a szerelemnek, hanem a gyűlöletnek is ad tüzet.
3692 XVI    |                 állva folytaták az ivást, a beszélgetés így könnyebben
3693 XVI    |                   így könnyebben folyt, s a fejedelem sorba járt az
3694 XVI    |              saját kezeivel nyújtva nekik a tele serleget, s nem szűnve
3695 XVI    |               tele serleget, s nem szűnve a kínálgatással: „Igyék kegyelmetek!
3696 XVI    |         egészségemért, az ország javáért, a török szultánért, a szép
3697 XVI    |              javáért, a török szultánért, a szép asszonyokért, s isten
3698 XVI    |                  mámoros.~Teleki ott járt a versengő és mulatozó urak
3699 XVI    |                 Bánfit.~Amint meglátta őt a főúr maga körül sompolyogni,
3700 XVI    |                   mint akinek porba esett a palatinussága.~Telekinek
3701 XVI    |                  fejét, mérges tőrt döfve a büszke főúr szívébe; kit
3702 XVI    |              szerelmét tagadta meg, midőn a békére szavazott. Én azt
3703 XVI    |                válaszolni az embernek, ki a féltés legfájóbb tövisének
3704 XVI    |               mögött Bánfi, kiben forrott a vágy Béldivel éreztethetni
3705 XVI    |                   vette őt észre, s amint a fejedelem éppen odavetődék
3706 XVI    |          kegyelmed”, Béldi azt hívé, hogy a kínálás egyedül őt illeti,
3707 XVI    |                   hogy valaki más is nyúl a serleg után, elvevé azt
3708 XVI    |                   serleg után, elvevé azt a fejedelem kezéből, s ráköszöntve
3709 XVI    |                   vennéd el az orrom elől a serleget. Elhitesd magaddal,
3710 XVI    |              magaddal, hogyha így haladsz a dölyfben, keresztülesünk
3711 XVI    |                hogy nem emeled föl többet a fejedet.~– Eh! Mit bolondoskodtok! –
3712 XVI    |                  bolondoskodtok! – kiálta a fejedelem közbelépve. –
3713 XVI    |                  Ezzel összeerőteté Apafi a két főurat, s kezet fogatott
3714 XVI    |                 után mindkét főúr elhagyá a teremet, s nemsokára megtudá,
3715 XVI    |              eltávoztak, sikerülni hagyva a miniszter további terveit.~
3716 XVI    |                párthívei egyedül maradtak a mámoros fejedelemmel.~–
3717 XVI    |              szegény. Régen nem látta már a feleségét, hadd menjen,
3718 XVI    |             őkelme kedveért nem teszem le a fejedelemsüveget.~– Nem
3719 XVI    |                 szövetségeseinkkel. Mienk a trón, övé az ország.~– Azt
3720 XVI    |              helyettem Naláczi: mit izent a Zólyomi ügyében?~– Azt izeni –
3721 XVI    |               készen –, hogy ha az ország a gyalui jószágot visszakéri
3722 XVI    |                adja neki cserébe ehelyett a szamosújvárit.~– Mit? –
3723 XVI    |        szamosújvárit.~– Mit? – kiálta fel a fejedelem. – Azt, mely az
3724 XVI    |           mindjárt ma behozza is Zólyomit a török.~– No, majd elvégzem
3725 XVI    |                 erről többet, urak.~– Ami a fejedelem sérelme – szólt
3726 XVI    |               keresztül néznünk azt, amit a néppel, a nemességgel cselekszik.
3727 XVI    |               néznünk azt, amit a néppel, a nemességgel cselekszik.
3728 XVI    |             hatalmaskodást követett el; – a szegény özvegynek ősi háza
3729 XVI    |                 özvegynek ősi háza szúrta a szemét a nagy úrnak, hogy
3730 XVI    |                  ősi háza szúrta a szemét a nagy úrnak, hogy palotája
3731 XVI    |                hogy palotája elől elfogta a kilátást, s kapta magát:
3732 XVI    |                magát: kibecsülteté belőle a szegény asszonyt. Az országtanács
3733 XVI    |             oltalomlevelet írt számára, s a főkapitány úr széttépte
3734 XVI    |            széttépte az oltalomlevelet, s a szegény özvegynek egyetlen
3735 XVI    |              ilyen tettért rendes időkben a fejét szokta veszteni az
3736 XVI    |                   oly szépen tud beszélni a békesség áldásairól, s íme,
3737 XVI    |               ennek fenntartásán? Kiveszi a mi kezünkből a kardot, befogja
3738 XVI    |                    Kiveszi a mi kezünkből a kardot, befogja szánkat,
3739 XVI    |                  ne is szólhassunk, midőn a rác fölégeti Kecskemétet,
3740 XVI    |                   s ő maga hadat gyűjt, s a törököt ingerli harcra az
3741 XVI    |                   érkezett hozzánk, egyik a váradi basától, másik a
3742 XVI    |                   a váradi basától, másik a budai fővezértől, harmadik
3743 XVI    |                budai fővezértől, harmadik a szultántól, melyben mind
3744 XVI    |                  követelnek Bánfi Dénesen a váradi basa megveretéseért,
3745 XVI    |                 maga az ország: felülteti a vármegyéket, a végvárak
3746 XVI    |                  felülteti a vármegyéket, a végvárak hadait, s akkor
3747 XVI    |              László uram, hogy ő fogja el a végrehajtó bírákat, s csúffá
3748 XVI    |          Preskribálja kegyelmed. Mi az?~– A jus ligatum.~Apafi ittassága
3749 XVI    |             minden alaptörvényei ellen?~– A szégyen nem engem illet –
3750 XVI    |          válaszolt Teleki állhatatosan.~– A szégyen ott van, hogy az
3751 XVI    |             kérdőre vonni; hogy van ember a hazában, aki nyíltan dacolhat
3752 XVI    |             hazában, aki nyíltan dacolhat a törvényekkel, s kinevetheti
3753 XVI    |               törvényekkel, s kinevetheti a fejedelem határozatait.
3754 XVI    |                esetben nincs egyéb eszköz a jus ligatumnál, az nem nekem
3755 XVI    |                  nem nekem szégyen, hanem a fejedelemnek.~Apafi haragosan
3756 XVI    |           haragosan kelt föl, s végigjárt a teremben. Az urak mélyen
3757 XVI    |               egymás szemébe mosolyogtak. A fejedelem fogva volt ez
3758 XVI    |               felelt:~– Rögtön feltesszük a vádpontokat, melyek Bánfi
3759 XVI    |            elfogatásában megegyezzenek, s a ligát aláírják.~Az urak
3760 XVI    |               hogy első legyen, aki nevét a kötés alá írja. Nekem azonban
3761 XVI    |                   s aki ha aláírta magát, a rendek mind követni fogják.~–
3762 XVI    |              Apafi.~– Ez ember Béldi Pál.~A fejedelem tagadólag inte.~–
3763 XVI    |                becstelenségen törjük-e mi a fejünket? – kérdé hevesen
3764 XVI    |                    ököllel fog felelni, s a bárányból oroszlán lesz.
3765 XVI    |               ajtó, s mindenki álmélatára a fejedelemasszony lépett
3766 XVI    |                   fejedelemasszony lépett a terembe.~Ezúttal nem volt
3767 XVI    |              Ezúttal nem volt megjelenése a véletlen játéka; arca fölindulásán
3768 XVI    |                  jól tudja, mi folyik itt a teremben. Az urak megzavarodtak,
3769 XVI    |                 feje mámoros, hogy azután a jobb kezét összeveszíthessék
3770 XVI    |                   kezét összeveszíthessék a bal kezével.~Teleki fölugrott
3771 XVI    |              Teleki fölugrott székéről, s a fejedelemhez fordult:~–
3772 XVI    |                 Kegyelmedet én emeltem ki a porbul, én segítém oda,
3773 XVI    |                  kegyelmed ezért közém és a fejedelem szíve közé fúrta
3774 XVI    |                találjam. Kegyelmed kivevé a fejedelem kezéből a királyi
3775 XVI    |                kivevé a fejedelem kezéből a királyi pálcát, s pallost
3776 XVI    |              tudja meg kegyelmed, hogy ha a fejedelem szívéhez nem hagynak
3777 XVI    |                  le akarnak vele sújtani, a csapás és az áldozat között
3778 XVI    |          eszetekbe, hogy ahányszor fordul a kerék fölfelé, annyiszor
3779 XVI    |             szíveitekbe pohárral töltitek a bátorságot, gondoljatok
3780 XVI    |            mindnyájatokra, kik bort adtok a fejedelemnek, hogy vért
3781 XVI    |              szavakkal sebesen eltávozott a fejedelemnő. Az urak hallgattak,
3782 XVI    |                bezárta az ajtót, s tollát a tintába mártva mondá:~–
3783 XVII   |                más is észrevette? Ez csak a pólusa a gyanúnak, mely
3784 XVII   |              észrevette? Ez csak a pólusa a gyanúnak, mely körül a lélek
3785 XVII   |             pólusa a gyanúnak, mely körül a lélek egy egész pokolvilágot
3786 XVII   |               utána. – Más is tud róla! – A férj azt hivé, hogy egy
3787 XVII   |                Talán többről is? Tán, míg a férj jó helyre hiszi letéve
3788 XVII   |                  hiszi letéve becsületét, a világ rég a sárban hurcolja
3789 XVII   |                   becsületét, a világ rég a sárban hurcolja azt hahotázva,
3790 XVII   |              miatt…~Az éjszaka is beállt. A lovak kifáradtak. Béldi
3791 XVII   |                  Fordulj vissza! – kiálta a kocsisra. – Tarts Kolozsvár
3792 XVII   |                     Tarts Kolozsvár felé.~A vén cseléd megcsóválta fejét,
3793 XVII   |                  midőn behajtatott Béldi, a komondorok ugatására megjelenő
3794 XVII   |                   is megcsókolva vendégét a jó öreg –, nem is kérdem,
3795 XVII   |                   írás higgasztani szokta a gondolatokat, úgyhogy a
3796 XVII   |                   a gondolatokat, úgyhogy a levél meglehetős mérsékelt
3797 XVII   |          Szamosújvárra. Béldi lepecsételé a levelet, s átadta Gyergyainak,
3798 XVII   |               öcsém? – szólt ez, meglátva a levél címét. – Hisz nemrég
3799 XVII   |                 menne, melyikünk verné le a másikat…~– Arra is emlékezem.~–
3800 XVII   |                  s aluggyunk egyet rajta. A tanács nem rossz, fogadd
3801 XVII   |                hajlott az öreg tanácsára; a levelet feje alá tevé, lefeküdt,
3802 XVII   |                  föl álmából késő reggel. A legelső, ami kezébe akadt,
3803 XVII   |            mosolyogva; s azzal összetépte a levelet, és a tűzbe hajítá.
3804 XVII   |                  összetépte a levelet, és a tűzbe hajítá. Hogy kinevettek
3805 XVII   |                aggódva.~– Már elküldtem – a kandallóba – viszonza mosolyogva
3806 XVII   |                   már messziről észrevevé a vár fokán ráleső családját,
3807 XVII   |          megismerék, lefutottak elé. Mire a vár alá ért, mind a parkban
3808 XVII   |                  Mire a vár alá ért, mind a parkban találta őket, nejét,
3809 XVII   |         összevissza csókolt; legforróbban a kedves, őszintén mosolygó
3810 XVII   |                   sorsa veszélyben forog. A nagyúr föl van háborodva
3811 XVII   |                  nagyúr föl van háborodva a harc miatt, melyet Bánfi
3812 XVII   |                 miatt, melyet Bánfi Dénes a váradi basával folytat;
3813 XVII   |                   is mondják, hogy e főúr a római császárral levelez;
3814 XVII   |                  még hatalommal bírsz. Ha a fejedelem nem fog vele bírni,
3815 XVII   |                    s parancsolni nem tud, a szultán megesküvék, hogy
3816 XVII   |             szultán megesküvék, hogy mind a kettőt elűzi az országból,
3817 XVII   |                Erdély kormányzását bízni. A váradi és temesvári basák,
3818 XVII   |                váradi és temesvári basák, a határvidéki fejedelmek és
3819 XVII   |                 határvidéki fejedelmek és a tatár kán parancsot kaptak
3820 XVII   |                   azon főúr szájába, mert a halál függ fejetek fölött
3821 XVII   |               lelke előtt.~Összehajtogatá a levelet, s a komoly ifjúnak
3822 XVII   |               Összehajtogatá a levelet, s a komoly ifjúnak néhány szóval
3823 XVII   |                 afölött, mi módon lehetne a veszélynek elejét venni.
3824 XVII   |                nem lehete azt várni, hogy a basa elől hátráljon, kivált
3825 XVII   |              igazságos ügyében. És mégis, a haza javáért el kelle hallgatni
3826 XVII   |            kopogtat ajtaján, ki is, midőn a harmadik ízbeni kopogásra
3827 XVII   |                    Tudom – szólt Béldi, s a Kucsuk basa által írt levelet –
3828 XVII   |            Telekivel.~– Istenemre – szólt a miniszter –, kegyelmed még
3829 XVII   |                  az oly titok, melyet még a falaknak sem szabad hallaniok.~–
3830 XVII   |           csatlósainak meghagyá, hogy még a külső tornácra se engedjenek
3831 XVII   |                  egy szőnyegajtó volt még a háttérben, mely egy magánfolyosón
3832 XVII   |              szólt Béldi, feszülten várva a kifejlődést.~Erre Teleki
3833 XVII   |                 hogy kezéből ki nem adta.~A Bánfi ellen írott liga volt
3834 XVII   |                 ellen írott liga volt az, a fejedelem által aláírva
3835 XVII   |               mind sötétebbre vált, amint a ligát olvasá, s azzal arcát
3836 XVII   |       szofisztikáját, szólt:~– Béldi! Itt a szűkkeblű észleléssel föl
3837 XVII   |        észleléssel föl kell hagynunk. Itt a cél forog kérdésben, nem
3838 XVII   |                 hatalmat szerzett magának a hazában, hogy a törvény
3839 XVII   |                   magának a hazában, hogy a törvény karja nem elég erős
3840 XVII   |                  magának tulajdonítsa, ha a státus kénytelen ellene
3841 XVII   |           összeesküdni. Akit el nem érhet a bakó pallosa, annak megjelenik
3842 XVII   |                 pallosa, annak megjelenik a brávó tőre! Bánfi Dénes
3843 XVII   |                   brávó tőre! Bánfi Dénes a törvényeken kívül helyezé
3844 XVII   |                kívül helyezé magát, midőn a fejedelem parancsait megvetette,
3845 XVII   |               kezdett. Ily esetben, midőn a nyilvános törvénynek nincsen
3846 XVII   |                 nincsen tekintélye többé, a következés természetes:
3847 XVII   |                  engem sért meg valaki, s a törvény nem tud elégtételt
3848 XVII   |                   ahol kapja. Ezt kívánja a közjó, erre kényszerít a
3849 XVII   |                  a közjó, erre kényszerít a közveszély!~– Az Isten keze
3850 XVII   |             kezeinket soha, inkább tűrjük a bajt, mely e szabadságból
3851 XVII   |            mintsem annak gyökerébe vágjuk a fejszét. Inkább hagyjunk
3852 XVII   |               háborút, mint összeesküvést a törvények ellen. Amaz csak
3853 XVII   |                törvények ellen. Amaz csak a nemzet vérét ontja ki, ez
3854 XVII   |                 meg kegyelmednek, hogy ha a maga életét, feleségének,
3855 XVII   |        megmaradásokat szereti, előzze meg a magára következő veszedelmet,
3856 XVII   |                   veszedelmet, s írja alá a ligát! Én amit csak tudtam
3857 XVII   |                ligát! Én amit csak tudtam a kegyelmed és a haza megmentésére,
3858 XVII   |                csak tudtam a kegyelmed és a haza megmentésére, saját
3859 XVII   |             gondolva, kimondám: én mentem a lelkemet az Isten előtt.~
3860 XVII   |               nyugodt méltósággal fordult a tanácsúrhoz, s szilárd meggyőződés
3861 XVII   |                   Legyen igazság, vesszen a világ.)~      ~Néhány pillanattal
3862 XVII   |                   egy lovas hajdút látunk a várudvarra ügetni; András
3863 XVII   |               annak egy levelet kézbesíte a fejedelemasszonytól, szóval
3864 XVII   |                   titkos szövetség útján. A főurak összeesküdtek, hogy
3865 XVII   |                főurak összeesküdtek, hogy a törvényeket megcsorbítsák.
3866 XVII   |                   mindenkinek van neje, s a nők szívéből még nem haltak
3867 XVII   |                szívéből még nem haltak ki a jobb érzések; én mindegyiket
3868 XVII   |            sükerre. Béldi legelső, aki ha a ligába beleegyezett, a többi
3869 XVII   |                 ha a ligába beleegyezett, a többi követni fogja: de
3870 XVII   |                   óta beszélt férjével, s a cselédek hírül adák, hogy
3871 XVII   |             cselédek hírül adák, hogy még a tornácról is eltávolított
3872 XVII   |                   eltávolított mindenkit. A nő lelke egyszerre megérte
3873 XVII   |               tegyen? Ekkor eszébe jutott a magánfolyosó, mely hálószobájából
3874 XVII   |           hirtelen átfutott e folyosón, s a szőnyegajtóhoz érve, megállt
3875 XVII   |          kitörőleg hangzott elő. Átnézett a kulcslyukon, s meglátta,
3876 XVII   |                   füleit Bánfi neve; erre a nő elszörnyedt, elsápadt,
3877 XVII   |                legyen igazság, és vesszen a világ: a nő nem értve a
3878 XVII   |              igazság, és vesszen a világ: a nő nem értve a latin szavakat,
3879 XVII   |                   a világ: a nő nem értve a latin szavakat, azt hivé,
3880 XVII   |                   akar téged is veszteni!~A férfiak fölijedtek a sikoltásra,
3881 XVII   |            veszteni!~A férfiak fölijedtek a sikoltásra, s Béldi felkelve
3882 XVII   |                    Nem gondolt arra, hogy a legjobb férj is szégyenleni
3883 XVII   |                kitörő hevességgel rontott a szobába, s férje lábaihoz
3884 XVII   |              kiálta:~– Szívem, édes uram! A hatalmas Istenért! Ne higgy
3885 XVII   |             általa, hogy az ártatlan vére a te fejedre szálljon! Te
3886 XVII   |                  ő lesz az első, te léssz a második!~Teleki fölfedezve
3887 XVII   |       megköszönném inkább neki, mint hogy a feleségemtől ilyen szégyent
3888 XVII   |            közbeszólt~– Úgy látszik, hogy a nők könnyebben meg tudnak
3889 XVII   |           bocsátani némely dolgokat, mint a férjek…~Béldi lelkén, mint
3890 XVII   |                férjek…~Béldi lelkén, mint a villám nyilallt keresztül
3891 XVII   |                éles célzat. Eszébe jutott a csók.~Elsápadt arccal, szótlanul
3892 XVII   |                 sírásában egyebet találna a féltése dühét szító leheleténél,
3893 XVII   |                 leheleténél, kihurcolá őt a szőnyegajtón, s azon kizárta.~
3894 XVII   |             szőnyegajtón, s azon kizárta.~A nő ott maradt a küszöbön,
3895 XVII   |                  kizárta.~A nő ott maradt a küszöbön, hevesen zokogva,
3896 XVII   |             zokogva, s fennhangon átkozva a tanácsurat, s öklével verve
3897 XVII   |               tanácsurat, s öklével verve a bezárt ajtót.~Béldi holthalaványan
3898 XVII   |                   irat?~Teleki elébe tevé a pergament az asztalra.~Béldi
3899 XVII   |                 fegyverrel nem védelmezi, a törvény rendes útján jog
3900 XVII   |                  minden, úgy lesz – szólt a tanácsúr engedelmesen, s
3901 XVII   |                 kettészakítom az írást, s a fejedelem nevével és a magaméval
3902 XVII   |                  s a fejedelem nevével és a magaméval együtt a tűzbe
3903 XVII   |             nevével és a magaméval együtt a tűzbe hajítom.~– Biztosítlak,
3904 XVII   |                   szavamra mondom – ígéré a tanácsúr, magában mosolyogva
3905 XVII   |                    onnan Hallerhoz, onnan a Bethlenekhez; Béldi nevét
3906 XVII   |    spektákulumokat csináltak, hanem azért a liga létrejött.~Így ásta
3907 XVII   |                Így ásta Erdély önmaga alá a sírt.~
3908 XVIII  |                                    XVIII. A feleség és az odaliszk~Bánfiné
3909 XVIII  |                 nem találkozott férjével. A sors úgy hozta, hogy Bánfinak
3910 XVIII  |             kellett lennie; alig jött meg a gyulafehérvári gyűlésről,
3911 XVIII  |              állottak, farkasszemet nézve a törökkel. Azon néhány óráig,
3912 XVIII  |              Gábor uramnak fia születvén, a nemesúr nem tudva semmit
3913 XVIII  |                  nemesúr nem tudva semmit a Bánfi és neje közti feszültségről,
3914 XVIII  |                  mindkettőt külön meghívá a keresztelőre komáknak.~Ily
3915 XVIII  |                   nem fogadni lehetetlen. A határozott napon Bánfi Somlyóról,
3916 XVIII  |           Bonchidáról Koppándra hajtatva, a keresztelős háznál találkozának,
3917 XVIII  |                visszadöbbentek egymástól. A hajlam rég kereste e találkozást,
3918 XVIII  |                 kereste e találkozást, de a büszkeség mindig tiltá,
3919 XVIII  |                egyik érzelem örült, addig a másik bosszankodott a véletlenen.~
3920 XVIII  |               addig a másik bosszankodott a véletlenen.~Egyiket sem
3921 XVIII  |               lehetett azonban mutatniok.~A baráti kör előtt úgy kellett
3922 XVIII  |                kényelemmel elhelyeztesse. A nők férjeikkel, a fiatal
3923 XVIII  |          elhelyeztesse. A nők férjeikkel, a fiatal leányok egy külön
3924 XVIII  |                   külön terembe, az ifjak a vadászszobába voltak elszállásoltatva.
3925 XVIII  |   elszállásoltatva. Bánfi Dénesék számára a külön kertilak készíttetett
3926 XVIII  |            legnyugalmasabbnak ígérkezett. A házigazda kitüntető kedveskedésből
3927 XVIII  |            elfogadni az ajánlott szállást a szíveskedő házigazdától,
3928 XVIII  |                pattogott magasra fölrakva a kandallóban, s a szögletben
3929 XVIII  |                 fölrakva a kandallóban, s a szögletben hosszú falióra
3930 XVIII  |                   nyugalmasan kínálkoztak a hófehér duzzadozó párnák,
3931 XVIII  |              szalagos vánkoska volt téve.~A másik szoba, félig a kandalló
3932 XVIII  |                téve.~A másik szoba, félig a kandalló tüzétől megvilágítva,
3933 XVIII  |                 szabad többé közelítenie.~A nő szelíden, búsan, szemeit
3934 XVIII  |              indulat szólt férje mellett; a büszkeség, a sértett női
3935 XVIII  |               férje mellett; a büszkeség, a sértett női erény, ez a
3936 XVIII  |                   a sértett női erény, ez a hajthatatlan bíró, már szinte
3937 XVIII  |                 szinte ingadozni kezdett. A nemes kebelben nem gyűlölet
3938 XVIII  |                   nem gyűlölet váltja föl a szerelmet, hanem fájdalom.~
3939 XVIII  |                    aztán arcát és ajkait. A nő engedte tenni, de nem
3940 XVIII  |        föltekintett volna férje szemeibe, a bánat két legőszintébb könnyét
3941 XVIII  |              maradni, s hogy én menjek át a másikba?~Bánfit fájdalmasan
3942 XVIII  |             elzárt paradicsomára. Fölkelt a székből szomorúan, ajkaihoz
3943 XVIII  |                  éjt”, ingadozó léptekkel a mellékkamarába eltávozott,
3944 XVIII  |             eltávozott, behúzva maga után a kettőjük szobáit elzáró
3945 XVIII  |            fölkelt ismét, egy széket vont a kandallóhoz, s oda leülve,
3946 XVIII  |              nagyobb fájdalom, mint mikor a szív küzd önérzelmei ellen?
3947 XVIII  |                   önérzelmei ellen? Mikor a nő meggyőződött arról, hogy
3948 XVIII  |                     és az alkalom nem jön a meghalásra.~Csak egy be
3949 XVIII  |               felelni egymás sóhajára. De a megbocsátás lehetetlen;
3950 XVIII  |                   megbocsátás lehetetlen; a szív ugyanazon pillanatban
3951 XVIII  |               hogy ne fájjon az, ami fáj?~A nő gondolkozott, álmadozott.~
3952 XVIII  |                    Váljunk el. Te akarod.~A kandallóban parázzsá égett
3953 XVIII  |                kandallóban parázzsá égett a tűz, a vereslő zsarátnak
3954 XVIII  |         kandallóban parázzsá égett a tűz, a vereslő zsarátnak fölött
3955 XVIII  |             el-elváló lánglobogvány, mint a kiégett szenvedély utolsó
3956 XVIII  |             szenvedély utolsó gondolatja. A szoba körös-körül mindjobban
3957 XVIII  |        körös-körül mindjobban elsötétült, a parázs fényében csak a búsongó
3958 XVIII  |                    a parázs fényében csak a búsongó nő alakja volt megvilágítva,
3959 XVIII  |                   hajtott fővel, mint egy a sírok fölött gyászoló márványszobor.~
3960 XVIII  |        márványszobor.~Egyszerre, az éj és a gondolatok csendjében úgy
3961 XVIII  |            csendjében úgy tetszék, mintha a folyosó felőli ajtó előtt,
3962 XVIII  |                  de nem gondolkozik róla.~A suttogás az ablak előtt
3963 XVIII  |                kardcsörrenés is vegyülne. A nő azt hivé félálmában,
3964 XVIII  |               nyitva maradt.~Ekkor valaki a kilincshez ért, s a nyikorgás
3965 XVIII  |                valaki a kilincshez ért, s a nyikorgás hangjára Bánfiné
3966 XVIII  |                  Váljunk el, Bánfi! Akará a nő mondani, de a szó megfagyott
3967 XVIII  |                    Akará a nő mondani, de a szó megfagyott ajkain. Ekkor
3968 XVIII  |                   nem vagyok Bánfi, hanem a bakó!”, s kezével megfogta
3969 XVIII  |                bakó!”, s kezével megfogta a nő kezét.~Bánfiné ijedten
3970 XVIII  |                  előtte kivont kardokkal.~A nő borzadva tekinte szemeik
3971 XVIII  |             Gáspár marosszéki főkapitány, a másik Daczó János csíki
3972 XVIII  |                  meztelen kardjaik hegyét a nő mellének szegezve.~–
3973 XVIII  |              észrevevé az ajtón keresztül a folyosót elállott fegyveres
3974 XVIII  |          lélekjelenléte. Eszméi utolérték a fenyegető perc jelentőségét,
3975 XVIII  |                kérdé tőle, hol van Bánfi, a nő egyszerre fölugrott székéből,
3976 XVIII  |          fölugrott székéből, s gyorsabban a kimondott szónál, azon ajtóig
3977 XVIII  |                 férje kamráját elzárta, s a kulcsot hirtelen ráfordítva,
3978 XVIII  |                   odarohant, hogy befogja a nő száját, s a kulcsot elragadja
3979 XVIII  |               hogy befogja a nő száját, s a kulcsot elragadja tőle.~
3980 XVIII  |            azonban ritka lélekjelenléttel a kezében levő kulcsot hirtelen
3981 XVIII  |             kezében levő kulcsot hirtelen a kandalló tüzébe vetve sikolta:~–
3982 XVIII  |                itt.~Daczó ki akarta kapni a tűzből a kulcsot, s kegyetlenül
3983 XVIII  |                  ki akarta kapni a tűzből a kulcsot, s kegyetlenül megégette
3984 XVIII  |                    erre sokszoros dühében a kiáltozó asszonyra rohant
3985 XVIII  |                   Csendesen, uram. Nekünk a nőt megölni nincs utasításul
3986 XVIII  |            gondolkozás nélkül fölszakítva a mulatólak ablakát, a kertbe
3987 XVIII  |          fölszakítva a mulatólak ablakát, a kertbe kiszökött.~Hirtelen
3988 XVIII  |          kiszökött.~Hirtelen széttekinte. A ház minden oldalról körül
3989 XVIII  |                   fegyveres székelyektől, a kert hátulját egy széles
3990 XVIII  |                 négy vagy öt csatlós állt a gyalog tömegek közt, fölnyergelt
3991 XVIII  |            fölnyergelt paripákkal, mikről a kapitányok szállottak le.~
3992 XVIII  |             gondolkodásra való idő. Bánfi a sötétségben hirtelen odafutott
3993 XVIII  |            sötétségben hirtelen odafutott a csatlósok közé, s egyet
3994 XVIII  |                 orrát, száját elborította a vér, annak paripájára fölszökött,
3995 XVIII  |                  paripájára fölszökött, s a kengyelvasat a ló oldalába
3996 XVIII  |              fölszökött, s a kengyelvasat a ló oldalába vágta.~A csatlós
3997 XVIII  |         kengyelvasat a ló oldalába vágta.~A csatlós ordítására, ki a
3998 XVIII  |                  A csatlós ordítására, ki a ló alá esve nem szűnt meg
3999 XVIII  |              kezében tartani, odarohantak a körül lézengő székelyek
4000 XVIII  |           Bánfinak hirtelen eszébe jutott a nyeregkápába nyúlni, ahonnan