Part
1 I | emberkerülő vízi vadaknak, miknek alig téved ritkaságul egy-egy
2 I | minőket Magyarországon alig látni másutt. A széles rengeteg
3 I | sürgött-forgott a vadásztanyán.~A nap alig veté szét első sugarait
4 I | egy ifjú amazon.~A lovag alig lehet huszonkét éves, a
5 I | körülomlanak vállaira, kis bajusza alig árnyékozza még be felső
6 I | lépéssel eltávozik az erdőbe, alig hallik lépteinek ropogása.
7 I | hallott, amit emberi fül még alig volna képes meghallani.
8 I | hallott lövések tája felé.~Alig haladt a dalia mintegy négy-ötszáz
9 III | volt. Egyik kocsi fogatai alig pihenték ki magokat, már
10 III | eszméknek volt összekötve.~Alig haladott Ebesfalvától egy
11 IV | barátságos kulcsárnak, ki maga is alig áll a lábán, s nevetve kínálgat
12 IV | hagyva – bámult terheivel alig tudott végigfutni az udvaron
13 IV | kissé meghajlott nyakkal s alig látszó szőke szemöldökkel.
14 IV | idegzetes, gyönge kis teremtés, alig húszéves, s tizenhatodik
15 IV | félénk, mint egy gyermek. Alig meri szemeit felütni, akkor
16 V | s a villogó görbe kard. Alig lehet tizenkét éves.~Benn
17 V | tétovázó gyermeket, kik alig merték ajkaikat egymáshoz
18 V | viselt török női kabátoknál, alig engedve láttatni alól a
19 VI | puskával a szász urakon kívül alig tud valaki bánni; ha ők
20 VI | János seregei, ahol Apafinak alig volt annyi fegyveres embere,
21 VI | összeszámlálván azok sorait, alig becsülhette azokat egy ötödrészire
22 VI | Kucsuk basának szám szerint alig volt ötödrésznyi hadereje,
23 VI | közönyös volt mindig, mintha alig várta volna, hogy valamerre
24 VI | fölérnének, de kívül rajta alig számítnak valamit, bástyát
25 VI | hallgasson ily bölcs beszédeket, alig várta, hogy Wenzinger megpihenjen,
26 VI | fejedelem ebédlő sátorába, alig bírva beszélni a nagy igyekezet
27 VI | indolens képpen Wenzingertől.~– Alig félórányira – válaszolt
28 VI | bosszúsan a vezér. – Úgyis alig van időm a sereget mindenfelé
29 VI | urakkal az asztalnál maradt.~… Alig tette meg Wenzinger a szükséges
30 VI | hánykodó fejét két csatlós alig bírta tartani kantáránál
31 VI | mint a veszedelme. Itt is alig hullott ki miatta egy-két
32 VI | maradva, az előtte futóktól alig bírt üldözői elől menekülni.
33 VII | ott fogadá el látogatóit.~Alig virradt meg a nap, már ostromolva
34 VII | teljesítheté kívánalmait, alig tagadott meg valakitől valamit.~
35 VII | valaki elkéssék miatta. Alig várta, hogy eleget tehessen
36 VII | megszólítás volt, s Apafi alig bírta gyermekes örömét elrejteni
37 VII | fejedelem elnevette magát, s alig bírva kacagás miatt szavait
38 VII | családi jelenet boldogsága alig engedheti őt oly helyzetbe
39 VII | mutatni, és fülig vörösödik. Alig bírták megköszönni a fejedelem
40 VII | megígértem – szólt a fejedelem, alig bírva uralkodni belső jókedvén –,
41 VII | jelenlevők egyszerre kitörtek alig fékezhetett kacajukkal;
42 VIII | kis zöldes völgyfoltocskák alig látszanak meg a levegő opálszínén
43 VIII | ködfátyolt szőve a vidékre, alig lehet egyes tárgyakat kivenni
44 VIII | levegőt, hogy a hang is alig hallik, két alakot látunk
45 VIII | tekintete, lábaik dobbanása alig hallik a puha szőnyegen,
46 VIII | ember; – ily égető szemsugár alig születhetik másutt, mint
47 VIII | csaknem fekete arcszínéből alig tűnik ki a ritka szakáll
48 VIII | Eltávozott! – suttogá alig hallhatóan. – Azt ígérte,
49 VIII | lehajló szomorúfűz gallyaitól alig látszik.~– Ezalatt aligha
50 IX | Reverend – monda Apafi, alig fojthatva el nevetési vágyát. –
51 IX | tovább, nagyságos uram. Alig futamodik híre e fogásomnak,
52 XI | szólt az öreg –, mert másnak alig hiszem, hogy feleletet adjon
53 XI | ecsetétől; benne feküdt az alig tizenhat éves leány, szép
54 XI | a laktalan vidéken. Ahol alig látszott valami lehetőség
55 XI | hozzá közelíteni – hebegé alig hallható suttogással, de
56 XI | Moarte oda akart rohanni.~Alig sikerült őt a két férfinak
57 XII | zászlóval birkózott a szél, alig bírva megemelni a rajta
58 XII | mimózák tekingettek élő, alig engedve észrevenni egy halvány,
59 XII | virágkosár ezüstből, mely alig lehet nehezebb egy tallérnál,
60 XII | boltozatos teremben, melyben alig volt képes egy-egy masszív
61 XII | keblére boruló testvére alig bírt magához térni.~– Szavaitokat
62 XIII | lábaihoz, s várjátok kegyelmét.~Alig ejté ki utolsó szavát a
63 XIV | fedezém föl Borvölgyét is, s alig futamodott híre e forrásnak,
64 XV | leleplezte arcát, Béldi alig ismerte meg benne leányát,
65 XVII | Béldi megdöbbenését –, hogy alig egynapi távollét után ily
66 XVII | fensőbbsége elleni megtámadást, s alig bírta magát többé mérsékleni;
67 XVIII| szüntelen távol kellett lennie; alig jött meg a gyulafehérvári
68 XVIII| ajkaihoz voná neje kezét, s alig hallhatóan suttogva: „Jó
69 XVIII| ajtó választja el őt tőle. Alig vannak néhány lépésnyire
70 XVIII| vereslő zsarátnak fölött alig táncolt még egy halavány
71 XVIII| előálmából fölriadt nő még alig bírt különbséget tenni ébrenléte
72 XVIII| Barátaim! – kiálta még alig érve a sorok elé. – Egy
73 XVIII| kicsalatni.~Azon térre jutva, hol alig félnap előtt az őt éljenző
74 XVIII| fehérlenek.~A kopár sziklákon alig teng egy-egy bokor, s azt
75 XVIII| leült a part alá pihenni, s alig volt ott egy óranegyedig,
76 XIX | rémképekkel elmérgesítve alig ismeré magát a különben
77 XIX | sötét aggodalom látszott; alig akarta Telekit elereszteni.~
78 XIX | lovag vágtat elkülönözve alig ezer lépésnyi távolban egymástól
79 XIX | elrémült arccal, könnyeit alig bírva visszafojtani.~Szíve
|