Part

 1 II   |             Mégis ébren vagytok? – kérdé cselédeitől. Szava kellemesen
 2 II   |           jött még vissza Bandi? – kérdé Apafiné szinte az elfogódásig
 3 II   |     arcához szorítja.~– Mi lelt? – kérdé Apafiné megütközve.~– Engem
 4 II   |    Beszéltél vele? Egészséges-e? – kérdé hevesen Apafiné.~– Egészséges –
 5 II   |             Mit mondott a murza? – kérdé Apafiné reszketésre hajló
 6 III  |            a faképnél.~– Mi baj? – kérdé szorongva a nő. Oly halvány
 7 III  |      Kegyelmed azon Apafi Mihály – kérdé a basa az illő üdvözlések
 8 III  |              Tud kegyelmed írni? – kérdé tőle a basa.~– Tudok – szólt
 9 III  |         feleségemhez és fiamhoz? – kérdé Apafi szívdobogva.~– Mehet
10 IV   |          Haller.~– Hol? Kicsoda? – kérdé összevont szemölddel a jókedvű
11 IV   |     székéről, s katonás készséggel kérdé:~– Kívánja nagyságod, hogy
12 IV   |               Hová fogunk menni? – kérdé a felindulástól reszkető
13 V    |         bizalmasan, félenyelgéssel kérdé tőle:~– Tehát férjednek
14 VI   |        ezzel a kisded csapattal? – kérdé fészkelődve a basától.~–
15 VI   |               Messze vannak még? – kérdé indolens képpen Wenzingertől.~–
16 VII  |          irántami fáradságaidat? – kérdé Apafi őszinte buzgalommal
17 VII  |              Kik ezen urak mind? – kérdé Apafiné.~– Hírükből ismerni
18 VII  |         bizalmasan vannak veled? – kérdé Anna.~– Hű párthíveim azok,
19 VII  |           székely mi jóért jött? – kérdé tovább Anna, mindent meg
20 VII  |             Micsoda haditerv ez? – kérdé, felfogva a pergament.~Apafi
21 VII  |             Te készíttetted ezt? – kérdé halkan.~– Éppen nem! – siete
22 VII  |           ezt már honnan tudja?” – kérdé magában.~– Örömest marasztanók
23 VIII |            éjszaka csendjét. A dej kérdé az oroszlántól: mid hiányzik,
24 VIII |          kihajolva. Mi hiányzik? – kérdé a leánytól. – Miért vagy
25 VIII |          nézett a földre. A tündér kérdé: Mi bánt? Mi van még a földön,
26 VIII |        hallod a dzsinek robaját? – kérdé reszketve minden ízeiben.~
27 IX   |    jegyeket. Hol akadtak ezekre? – kérdé Passaihoz fordulva.~– Várhelyen,
28 IX   |             Salem alek. Mi kell? – kérdé röviden Apafi.~Az emír hegyes
29 IX   |               Hogy hívják vődet? – kérdé Telekitől.~Teleki különös
30 IX   |           fejedelemhez egy szót? – kérdé Bánfi vállvonítva. – Hát
31 IX   |            Hát kegyelmed ki fia? – kérdé megütközve Apafi.~– Én vagyok
32 IX   |        konspirációba keveredett? – kérdé Apafi, kellemetlenül izgatva.~–
33 IX   |     természetesen megharagudott? – kérdé Apafi.~– Én haragudhattam
34 X    |            Hogy híják az uradat? – kérdé emez, bosszúsan kapva el
35 X    |       kegyelmed cirkáló körúton? – kérdé Csáky.~– Bizony nem tudom
36 X    |           állatok lehetnek azok? – kérdé szepegve a diák.~– No, no,
37 X    | territóriumába találna átvetődni – kérdé Kelemen diák –, mittevő
38 X    |          te, hórihorgas hitetlen – kérdé tőle az aga –, aki a próféta
39 XI   |          No, most merre menjünk? – kérdé tétovázva Kelemen. – Ennyire
40 XI   |      halottra.~– Hol láttad azt? – kérdé a cirkáló.~– Messze, messze! –
41 XI   |               Merre megyünk itt? – kérdé Kelemen a vezetőtől, aggodalmas
42 XI   |     fölötte.~– Hová megyünk ide? – kérdé elszörnyedve Kelemen.~–
43 XI   |    szenvedélyesen.~– Kicsoda az? – kérdé idegenül a hadnagy.~– Oh,
44 XI   |        szorítá.~– Miféle tündér? – kérdé Zülfikárhoz fordulva Kelemen. –
45 XI   |             Kicsoda? Te ismered? – kérdé Kelemen.~– Ez ő. Azraële;
46 XI   |          vár ez itten, atyafiak? – kérdé Kelemen tőlük. Azok bámulva
47 XII  |      tetszett feledni a nevemet? – kérdé az asszony élesen, s azzal
48 XII  |    könnyeit elrejtse.~– Mi lelt? – kérdé gyöngéden megsimogatva neje
49 XII  |       közbe-közbe felinduló hangon kérdé tőle:~– Kevésbé tudom-e
50 XII  |           rendkívüli szerencsét? – kérdé Bánfi, udvariassággal palástolva
51 XIII |            utána.~– Mi lelte ezt – kérdé Veér György –, hogy sem
52 XIII |           Veér György csapatait? – kérdé egy hadnagy.~– Nem lehet,
53 XIII |           Hát te törökké lettél? – kérdé tőle Bánfi.~– Ne kérdezz,
54 XIV  |         itt szándékozik maradni? – kérdé a fejedelem nejétől, harag
55 XV   |            tanácskozás folyamát? – kérdé Forval, hallva, hogy valamit
56 XVI  |           széktámlájára könyökölve kérdé:~– S miként hiszi kegyelmed
57 XVI  |        fogják.~– S ki legyen az? – kérdé Apafi.~– Ez ember Béldi
58 XVI  |          törjük-e mi a fejünket? – kérdé hevesen Apafitól.~– Úgy
59 XVI  |           csinálnak kegyelmetek? – kérdé Apafiné sápadtan, kitörésre
60 XVI  |       szigorúan.~– Tanácskoznak? – kérdé Anna, mindig közelebb lépve
61 XVII |            volt az eszed, Béldi? – kérdé magától mosolyogva; s azzal
62 XVII |          Hát elküldendő leveled? – kérdé Gyergyai aggódva.~– Már
63 XVII |         látja-e magát kegyelmed? – kérdé erre Telekitől.~– Még egyet.
64 XVIII|          önmegtagadó szenvelgéssel kérdé férjétől: – Kíván kegyelmed
65 XVIII|          Daczó újra fogcsikorgatva kérdé tőle, hol van Bánfi, a nő
66 XVIII|      asszony ott tán a felesége? – kérdé a mellette levő képre mutatva. –
67 XVIII|         cselekszi ezt kegyelmed? – kérdé a kulcsár.~– Csakis azért,
68 XVIII|        kegyelmetek lerészegedni? – kérdé amaz elálmélkodva.~– Biz
69 XVIII|         ment ez a fegyveres nép? – kérdé tőle.~– De igen uram. Bánfi
70 XVIII|           Megengedheti kegyelmed – kérdé Bánfi –, hogy tisztelendő
71 XVIII|         nem bocsátának szabadon? – kérdé Bánfi elsápadva.~– Magam
72 XIX  |        elől.~– Mit akarsz tőlem? – kérdé tompa hangon. – Mit beszélsz?~–
73 XIX  |    aláírtad Bánfi halálát!~– Én? – kérdé Apafi tompán, s neje keze
74 XIX  |       küldötteket.~– Mit hoztál? – kérdé az étekfogótól.~– A fejedelem