Part

 1 VII|       ezáltal jőni, mely állapotot Kelemen diák, egy pisze hórihorgas
 2 VII|            homlokát; e pillanatban Kelemen diák pergamenjére estek
 3 VII|           viendő a figyelmet, inte Kelemen diáknak, ki hosszú, száraz
 4 X  |                       X. A cirkáló~Kelemen diák dugá az ő tollát a
 5 X  |       indulatból nem állhatá, hogy Kelemen diákot a minapi kudarc után
 6 X  |        időben összekötve, melyeket Kelemen diák hagyott történni, ahogy
 7 X  |          is ott nem maradott vala.~Kelemen diákot annyira elfoglalá
 8 X  |         aki nem tudja a nyitját; – Kelemen diákot kellemetlenül zavará
 9 X  |          No, mi kell! – förmedt rá Kelemen diák, iszonyúan haragudva,
10 X  | terminológiával írta körül az oláh Kelemen diák hivatalos hatáskörét.~
11 X  |         diák hivatalos hatáskörét.~Kelemen diák méregbe jött.~– Hát
12 X  |               Hát nagyságos úrnak.~Kelemen diák fölszakítá a levelet,
13 X  |         ezen ember vezetni fogja.”~Kelemen diák idáig is dühös volt,
14 X  |         hanem azután kotródott is.~Kelemen diák pedig nagy prozopopeával
15 X  |            kívül az utcán, s amint Kelemen diák kitekinte az ablakán,
16 X  |           hajdú által kísérve.~No, Kelemen, gondolá magában a diák,
17 X  |      viszonza csinált büszkeséggel Kelemen, s összefonta karjait nagy
18 X  |    kegyelmed jött volna hintómhoz.~Kelemen diák e fölvilágosításra
19 X  |       mindjárt segíthetünk – mondá Kelemen úrnak, s kikiáltva hajdúinak,
20 X  |           el a hadnagy úr számára.~Kelemen diák szabódni készült, hogy
21 X  |         rögtön útra kell indulnia.~Kelemen diák tehát megfogá a csizmát
22 X  |  gavalléros szűk csizmákat viselt, Kelemen diák pedig jókora lábakkal
23 X  |      Párduc? – hebegé elszörnyedve Kelemen diák.~– Nem lesz kegyelmedre
24 X  |          találna átvetődni – kérdé Kelemen diák –, mittevő legyek akkor?~–
25 X  |            hatásköröm megszűnik.~– Kelemen diák, ne legyen kend oly
26 X  |   vállalkozóbb emberek dolga lesz.~Kelemen diák nagyon furcsának találta
27 X  |          uram – szólt aláhangoltan Kelemen –, csak elébb lovat kérek
28 X  |       nehogy a bőrét hozza vissza.~Kelemen diák magánkívül lőn ennyi
29 X  |           csoport mellett vitt el. Kelemen diák tehát legjobbnak találta
30 X  |         lovagnak, hogy álljon meg! Kelemen diák látva, hogy mindkét
31 X  |           kiálta föl, dühbe hozva, Kelemen diák, s kapá rezes kardját,
32 X  |     belerozsdásodék abba úgy, hogy Kelemen diák minden erőködése mellett
33 X  |      azokról lehúzhatni. A tatárok Kelemen diákot, ez pedig őket szidta
34 X  |       hangon kérdezé, hogy mi baj. Kelemen diák elővoná mentéje zsebjéből
35 X  |              Igen szívesen – monda Kelemen diák, s szeretett volna
36 X  |          Nem biz az – hagyá helybe Kelemen, csakhogy elébb szabadulhasson.~–
37 X  |        kegyelmes uram – biztatá őt Kelemen diák, arra gondolva, hogy
38 X  |          korodban is megemlegeted.~Kelemen diák helybenhagyott mindent,
39 X  |           lovagolt oldala mellett.~Kelemen diák egyszer-egyszer félretekinte
40 X  |          Eközben elgondolá magában Kelemen diák, milyen könnyen meg
41 X  |           vén rókával akadt össze.~Kelemen diák keservesen megvakará
42 XI |    rengetegben Marisel falva felé; Kelemen diák fűtől-fától kérdezősködött,
43 XI |         menjünk? – kérdé tétovázva Kelemen. – Ennyire sohasem jártam.~–
44 XI |   bizonyosan valami hámorba vezet.~Kelemen diák kételkedve tekinte
45 XI |            frátye! – kiálta fel rá Kelemen diák, keverve magyarral
46 XI |    csináltok itten? – kiálta rájok Kelemen diák, kit egész odáig senki
47 XI |           hogy az előadás hiteles, Kelemen diák följegyzé azt buzgón
48 XI |            hazugság! – förmedt föl Kelemen diák.~– Bizony mondom, úgy
49 XI |            állítá a bíró, megfogva Kelemen kezét, s nagy ügyesen két
50 XI |       állátok voltak azok? – kérde Kelemen diák örvendetes kíváncsisággal.~–
51 XI |         Jól van, jól, öreg – szólt Kelemen diák elkomorodva, s mintegy
52 XI | kegyelettel álltak meg az ajtóban; Kelemen odalépett a legényhez, s
53 XI |      megyek oda – szólt fejvakarva Kelemen –, nem azért, mintha a táj
54 XI |         Atyámfia, Zülfikár – monda Kelemen diák a belépő töröknek,
55 XI |       kiszaladt a kard hüvelyéből, Kelemen diák szinte hanyatt esett
56 XI |            vele.~Azután pedig fogá Kelemen az egyik mézes ibriket,
57 XI |         Merre megyünk itt? – kérdé Kelemen a vezetőtől, aggodalmas
58 XI |          ide? – kérdé elszörnyedve Kelemen.~– Azon csermely forrásaig! –
59 XI |        felé.~– Jézus! – kiálta fel Kelemen, félkezével vezetője után
60 XI |         lassan végre elcsendesült.~Kelemen diák inkább halott volt,
61 XI |     vezette Sange Moarte kísérőit.~Kelemen nem állhatá meg, hogy a
62 XI |         meg.~– Mi ez! – kiálta fel Kelemen, kardjához kapva. – Itt
63 XI |         kérdé Zülfikárhoz fordulva Kelemen. – Én egy párducot keserek.~–
64 XI |       Kicsoda? Te ismered? – kérdé Kelemen.~– Ez ő. Azraële; Korzár
65 XI |          azon asszonyba! – suttogá Kelemen.~E pillanatban hallatszék
66 XI |         segítségére megyek – monda Kelemen diák, kihúzva kardját, s
67 XI |            még egymás szemei közé. Kelemen még most is vélte hallani
68 XI |           itten, atyafiak? – kérdé Kelemen tőlük. Azok bámulva tekintének
69 XI |          van az a vár? – kérdezék.~Kelemen hátranézett, hogy majd megmutatja
70 XI |            azt kívánta volna, hogy Kelemen diák Bánfihunyadra is elkísérje
71 XI |          meg az adót fölvenni; bár Kelemen diák előre biztatá, hogy
72 XI |         hamarább kaphat ütleget.~*~Kelemen diák, elmondván a látottakat
73 XIV|             Kicsoda látta?~– Látta Kelemen, a cirkáló.~– Kelemen, a
74 XIV|        Látta Kelemen, a cirkáló.~– Kelemen, a poéta? Ah, a poétáknak