Part

 1 I    |            nagyobb szükség van, hanem ezt már egyszer kimondta kegyelmed,
 2 I    |      villámaival szemeiben a dalia. – Ezt a leányt félti? Az én unokahúgomat?~
 3 I    |              tetővel; ki építette ide ezt a gátot, hogy a víz soha
 4 I    |             fölnyújtja nyakát, s mint ezt ravaszabb szarvasoknál többször
 5 I    |            verve. – Kétszer űztem már ezt a vadat, most el fogom hozni.
 6 I    |     vérvesztés miatt magától kimúlik, ezt meg unni kezdé; ekkor hirtelen
 7 II   |                Héj, de jól éreztem én ezt a dolgot előre, de meg is
 8 II   |            miatt szorult.~– Hogy érti ezt kegyelmed?~– Úgy, fiam:
 9 II   |       összebeszéltünk egymással, hogy ezt a pénzt, melyre nekünk úgy
10 III  |           akire legtöbbet hallgattak. Ezt tekintve, de meg másrészről
11 IV   |              Mondja el csak kegyelmed ezt az újságot az uraknak, ők
12 IV   |          másikhoz is.~– Ismeri valaki ezt az embert, hallotta valaki
13 V    |              völgyben, hogy néha majd ezt, majd amazt a tárgyat takarják
14 V    |          védelmedre lesz szüksége. Ha ezt megígéred, számolhatsz örök
15 V    |               virágokat szór a tűzbe. Ezt Arankának híják; nevét hajfürtein
16 VI   | könnyelműséggel szólt bele:~– Hagyjuk ezt délutánra, vezér úr. Ebéd
17 VII  |                azt levágták előtte.~– Ezt jól kimagyaráztad, de az
18 VII  |             fölbillen velük a föld.~– Ezt azért teszik, mert a föld
19 VII  |              fogadom, hogy már láttam ezt a zekét, ami ezen a követen
20 VII  |       hihetőleg Kucsuk is megkapta.~– Ezt nem tudtam. Azért sietteti
21 VII  |        fejedelemre.~– Te készíttetted ezt? – kérdé halkan.~– Éppen
22 VII  |              hogy mint találhatta már ezt is ki.~A fejedelem nem állhatá
23 VII  |         ütötte föl fejét.~– Hogy érti ezt nagyságod?~– Azon fermánok
24 VII  |       mérgesen harapott ajkaiba.~„Hát ezt már honnan tudja?” – kérdé
25 VIII |               portyások fognak járni.~Ezt mondva, a két alak a barlangból
26 VIII |             felé, bátran megszólítod, ezt mondva: „Az én nevem Korzár
27 VIII |                hátad mögül előszórod, ezt kiáltva háromszor: „Halj
28 IX   |                a kegyelmes Kubán kán, ezt izeni tenéked, gyaurok fejedelme:
29 IX   |               ön nem kötött övet. Ah, ezt föl kell önnek kötni, enélkül
30 IX   |         culotte-ot elfeledné magáról.~Ezt mondva, előhozott a fejedelem
31 IX   |         minden asszonynépei között.~– Ezt már hallottam kegyelmed
32 IX   |     feledkezni férji kötelességeiről. Ezt nem fogom elszívelni.~–
33 X    |             dumnye nagyságos úré, aki ezt a levelet küldi – felele
34 X    |           cselekedni, hogyha egyúttal ezt is kihirdeted.~– Igen szívesen –
35 X    |            milyen könnyen meg fogja ő ezt a tatárt csalni, s e gondolatra
36 XI   |          süttetének, sem fájtak neki. Ezt még tavaly fölküldtük a
37 XI   |              vizet, míg csak bevette, ezt kiáltozva: igyál, lakjál
38 XI   |              szattyánra vágyódjunk.~– Ezt tennetek nem is volna szabad,
39 XI   |          sosem megy annak tájára sem, ezt is csak a bűne vitte oda.~–
40 XI   |          markában, a basától kilépve. Ezt megtudta az aga, akinek
41 XI   |             az adót fizesse le. Adjad ezt át te a basának, s fogadom,
42 XII  |              futások miatt. Mi tudjuk ezt, mert mi éreztük a néppel
43 XII  |             fejedelem őnagysága éppen ezt válaszolta, csakhogy megfordítva –
44 XII  |            jól, nagyasszony, tudom én ezt már mind, mert sokszor hallottam;
45 XII  |         kértem én kegyelmedtől ingyen ezt a tisztes ruinát. Lám, tízezer
46 XII  |           Akárki kívánja, nem adom!~– Ezt vigyem vissza feleletül?~–
47 XII  |            vigyem vissza feleletül?~– Ezt a két félreérthetlen igét –
48 XII  |      odavezette őt virágaihoz.~– Nézd ezt a szegény passiflorát: miként
49 XII  |               tőle:~– Kevésbé tudom-e ezt irányodban tanúsítani, mint
50 XII  |            önt vendégül elfogadhatja.~Ezt mondva, családias bizalmassággal
51 XIII |         nyomakodtak utána.~– Mi lelte ezt – kérdé Veér György –, hogy
52 XIII |          vívók belső vágásnak nevezik ezt, s e csapással Kariasszárnak
53 XIII |              Nem bírjátok hát leverni ezt a csúfondáros kutyát! –
54 XIII |          nyíljék megmenekülni.~– S te ezt lehetségesnek hiszed?~–
55 XIII |             megijedve. – Honnan tudod ezt?~– Balassa följelentette
56 XIV  |            űznek vele.~– Megbánja még ezt kegyelmed – hörgé Csáky
57 XIV  |           Tehát mért nem mondta nekem ezt a gróf, hogy nagyságod küldé
58 XV   |           nemzeti jellemét; sőt, mint ezt a franciák magok állítják,
59 XV   |      megköszönné a szegény magyar nép ezt a segítséget. A vitéz Zrínyi
60 XV   |         mindenesetre javításra vár, s ezt én éppen úgy szívemen viselem,
61 XV   |    Magyarország vissza nem lesz víva!~Ezt mondva, Zsófiát Béldi keblére
62 XV   |         diadalaitok jelei közé tenni.~Ezt mondva Béldi, leült; s már
63 XV   |        barátja vállára ütve. – Láttad ezt a fiút beszélni?~– Szépen
64 XVI  |      birtokomat? Ez ember megőrült!~– Ezt mondta, és nem adja különben,
65 XVII |               fogatja el, ahol kapja. Ezt kívánja a közjó, erre kényszerít
66 XVII |              elejteni; jaj nekünk, ha ezt megteszed: mert ha ő lesz
67 XVII |           közbe:~– Ha az én nőm tenné ezt velem, kiverném szemeit
68 XVIII|            szép. Gyerünk innen komék, ezt a szobát ne zavarjuk föl,
69 XVIII|           szobája.”~– Miért cselekszi ezt kegyelmed? – kérdé a kulcsár.~–
70 XVIII|           embert.~Kétszer sem kellett ezt mondani. A székelyek azonnal
71 XVIII|               tovább hajtatott. Bánfi ezt szándékos kikerülésnek vevé,
72 XVIII|         szerettem. Én azé vagyok, aki ezt öröklé. Aki emelkedik, azt
73 XIX  |           útban, vagy úgy fordíthatja ezt a kétélű fegyvert, hogy