Part
1 I | nemigen látogatja senki.~Dél felé egyedül a Dráva szab határt
2 I | alkotója iránt; beljebb az erdő felé látszott azután egy hosszú,
3 I | tengermély szemei olykor a felé hajladozó ifjúra vetődnek,
4 I | azzal vágtatott a mocsár felé.~– Utána! – ordítá mennydörgő
5 I | szemekkel rohant az amazon felé, tompa röfögés közt.~Az
6 I | önfeledséggel az erdőrész felé, melyet a vén vadász mutatott
7 I | nyugtalanul tekingetve az erdőszél felé.~Egyszerre lövés hallatszék
8 I | indult a hallott lövések tája felé.~Alig haladt a dalia mintegy
9 V | kiülő ormokkal, nyugot felé eső bástyája egy meredek
10 V | bozai szoroson át Brassó felé vezető út egypár órányi
11 V | négy kísérőjével Bodola felé elvágtatott.~Ekkor a fiatal
12 V | folytatta tovább útját Bodolavár felé.~A vár ura, Béldi Pál, csak
13 VI | flegmával fordította a hírnök felé fejét.~– Ha mulattatja kegyelmedet
14 VII | kegyelmed magát hátra? – szólt felé intve Apafi. Pók Márton
15 VIII | irányból ugyanazon pont felé sietni: az egyik egy magyarosan
16 VIII | valamit.~– Csitt. Kerülj a víz felé, a szokott úton ma portyások
17 VIII | elnyúlt hassal közelített felé, s ott egy ideig lehúzott
18 VIII | görbe orrával megtámadója felé, a párduc azonban sem földönteni,
19 VIII | völgyeken keresztül Korzárvár felé, lovas csapat ügetése hallik.
20 VIII | csendesen ügetnek a vár felé, fellah hajcsáraiktól üttetve;
21 VIII | űzetve jő földi mennyországa felé. Az aranyos ajtóban hallik
22 VIII | marad, s te hármat lépve felé, bátran megszólítod, ezt
23 VIII | takarva.~– Most lépj hármat felé – szólt Azraële az elkábult
24 VIII | ment az előtte álló alak felé, s rekedt, remegő hangon
25 VIII | lábaival rúgva a párduc felé, de az, jobbra-balra rángatva
26 X | Legelsőbb is Abrudbánya felé vette útját a cirkáló hadnagy;
27 X | ember fegyvertelenül rohan felé, gondolá, hogy tán nem valami
28 X | ügetett tovább Abrudbánya felé. A mellé adott tatár kísérő
29 XI | rengetegben Marisel falva felé; Kelemen diák fűtől-fától
30 XI | végén levő halottas ház felé.~A mariseli falu túlsó vége
31 XI | férfival az elsötétült erdők felé.~*~Egész éjjel haladtak
32 XI | ugrásokkal szakadt a völgy felé.~– Jézus! – kiálta fel Kelemen,
33 XI | homorulatán egy kiálló sziklacsúcs felé, mely oly törpének látszott
34 XI | ordítással rohant a medence felé.~Ez ordításra egyszerre
35 XI | nyújtá kezeit a bűbájos hölgy felé, szomjú szemeivel annak
36 XII | kalpagokkal integetett felé a vendégsereg; és Bánfi
37 XII | zúgva fordult azon szöglet felé, honnan a kiáltást hallotta
38 XII | Szentpálinét látta maga felé jőni. – A főúr úgy tett,
39 XII | Testvérem! – s az ajtó felé rohant.~Bánfi csak akkor
40 XIII | utána nyargaltatott Zentelke felé. Míg a kurdok folyvást futottak
41 XIII | félre ne ugorjak Bánfihunyad felé, az ott maradt lakosságot
42 XIII | menekülhessenek a havasok felé.~– Azt okosan tevé kegyelmed.
43 XIII | kerüljön a gyalui havasok felé. A lovasság utolérhet Kolozsvárig.
44 XIII | lovassereggel eltávozott Kolozsvár felé, a gyalogság vezetését Angyal
45 XIII | rövidebb útjok levén a havasok felé.~Elinduláskor előállt egy
46 XIII | lehete őket.~Bánfihunyad felé majd múló, majd terjedő
47 XIII | merően bámulva azon táj felé, ahonnan az égés látszott.~
48 XIII | pillanatban, midőn Kariasszár felé csapott, egy ügyes, semmi
49 XIII | tett vele a szerecsen ökle felé, vívók belső vágásnak nevezik
50 XIII | irányoztattak a magyarság felé. Vízaknainé e percben fölhágott
51 XIII | vezéreik a gyalui havasok felé iparkodtak őket terelgetni,
52 XIII | csapatjait, az eltorlaszolt utak felé vágtatott, nem hajtva a
53 XIII | Rávenni Bánfit, hogy a Kalota felé vezető utakról elvigye seregeit,
54 XIII | nekiindult egyedül a Kalota felé vezető mély útnak. A magyar
55 XIII | csendben induljanak Marisel felé. Az ott maradott kis csapatnak
56 XIII | veszélyben forgó menedék felé, Zülfikárnak ötszáz aranyat
57 XIV | fölött. Fordítsuk Bonchida felé a kantárszárat, uraim.~–
58 XIV | magukat vitetni Bonchida felé, miközben Csáky, akárkivel
59 XIV | jobban derültek az ebéd vége felé a kedélyek, Csáky annál
60 XIV | kiálta föl Apafi, s a nő felé lépett. – E tény megérdemli,
61 XV | Dühösen fordult azon szeglet felé, melyből a kérdés jött,
62 XVI | sompolyogni, kötekedve fordult felé.~– Be szomorú kegyelmed –
63 XVII | kocsisra. – Tarts Kolozsvár felé.~A vén cseléd megcsóválta
64 XVII | megvallva: eltévedtem. Kolozsvár felé tarték. Még az éjjel odább
65 XVII | engedelmesen, s nyúlt az írás felé.~Béldi kezébe fogta azt,
66 XVIII| Egy óra múlva a Torda felé vivő úton látjuk Bánfit
67 XVIII| messziről lihegve kiálta felé:~– Kegyelmed nem akar velem
68 XVIII| kantárát az előtte terülő erdők felé fordítva, azoknak sötét
69 XVIII| Bánfi kezét nyújtá Azraële felé, s amint az odaliszk elvetve
70 XVIII| odaliszk elvetve mandolinját a felé nyújtott kézre borult, annál
71 XVIII| látszott neki mutatni a sziklák felé. A jó úr csupa elragadtatás
72 XIX | távolban egymástól Bethlenvár felé.~A villanásoknál néha megpillantják
|