Part
1 I | egy csoport lovas szállt alá a mulatókastély dombjáról,
2 I | elefántcsont hüvelyű görbe kard lóg alá, s tenyérnyi vörös bogláros
3 I | vállairól pompás tigrisbőr csüng alá, mely körmeivel átkarolva
4 I | szorítva hermelin kalpagja alá, melyről pompás paradicsommadár
5 I | derekához, s hosszan folyva alá nehéz redőivel a rózsafehér
6 I | néha megáll, farkát hasa alá csapva, szétnézve, hogy
7 I | kissé félrehajtva nézett alá a vadkanra, s azon pillanatban,
8 I | pillanatban, midőn az éppen hasa alá ért, s egy dühös vágással
9 II | a szekerekről az ereszek alá. Innen-onnan a szomszédból
10 III | uram táborába, Kisselyk alá, senkit sem hozván magával.~–
11 V | kissé hosszabban nyúlt alá a szokottan viselt török
12 VI | mentek a fejedelem ablakai alá, esküdve mennyre-földre,
13 VI | kikerült, először szemle alá vevé a terrénumot, a föld
14 VI | várost, mások, hogy ostromzár alá kell venni s éhséggel kényszeríteni
15 VI | arany félholdak csüngtek alá, egymáshoz verődve.~Ahogy
16 VI | ellenére, homlokáról patakzott alá a vér a fenyegetően összevont
17 VI | azzal lehulló lovagját maga alá temetve, a rohanó ellenség
18 VII | hadakkal hozá Apafit Kolozsvár alá, s sátort üttetve számára
19 VII | esedezett.~Apafi szárnyai alá fogadta.~Következett Zágoni
20 VII | leányok családjai vizsgálat alá vonták az embert, s most
21 VII | uramnak, az én köpönyegem alá ugyan nem veszi magát.~–
22 VII | elébb siessenek Érsekújvár alá a fővezér seregéhez csatlakozni,
23 VII | dívántól, hogy Érsekújvár alá siessen. Azt mutatva, mintha
24 VII | megteendem – szólt Apafi, föl s alá járva sátorában. – Ezzel
25 VII | fülébe:~– Mielőtt Kolozsvár alá jöttetek, Káldit, több bennszorult
26 VII | levén rendelve Érsekújvár alá.~Kucsuk basa e beszéd alatt
27 VIII | Néhol harsogó robajjal rohan alá a gránitsziklák fokairól,
28 VIII | virágos vadbokrok hajolnak alá a szédítő, tomboló örvénybe,
29 VIII | mikről semmi zöld sem látszik alá.~Ide is följutva, a legmagasabb
30 VIII | néha pedig egészen vára alá engedte jőni az üldözőket,
31 VIII | ujjai loncsosan csüngnek alá, turbánjának szurtossága
32 VIII | kígyók omlanak kétfelől alá. A reszkető ujjak öntudatlanul
33 VIII | lábacskáit piros papucsaival maga alá kapva, hajlékony testével
34 VIII | hogy a leány epedve néz alá a felhős földre, a szivárványról
35 VIII | leány ismét búsan tekinte alá a földre – folytatá mosolyogva
36 VIII | leszolgál a lőporos bástyák alá; ha minden el volna veszve,
37 VIII | temetőbe, a vár bástyája alá; háromlábú serpenyőben ámbrát
38 IX | keresztül jutni, mely az épület alá van alkotva.~Az ekék, szekerek
39 IX | hol egy fejedelmi korona alá e név volt hímezve: „Apafiné”.~
40 X | eldugá lábait a könyvek alá, s tollát keresztbe téve
41 XI | szikla oly meredeken függött alá, mintha minden percben alá
42 XI | alá, mintha minden percben alá készülne rohanni.~– No,
43 XI | aki belép rajtok, fejét alá kell hajtania. A ház egyetlen
44 XI | hömpölygött a meredeken alá, egész sziklákat és kitördelt
45 XIII | ormairól tűzesőként hullott alá az égő szurok és kénkő,
46 XIII | pallos csörömpölve hullott alá az ujjatlan marokból.~A
47 XIII | lecsapásnál oly erővel hull alá, hogy nincs paizs vagy sisak,
48 XV | pogány ősmagyar nép szabad ég alá építé oltárait, miknél napot,
49 XV | valamit. Ide, ennek sírboltja alá temették el Erdély fejedelmeit
50 XVI | legyen, aki nevét a kötés alá írja. Nekem azonban megvan
51 XVI | fölfelé, annyiszor fordul alá, s amit ítéltek ma másra,
52 XVII | hanem tegyük vánkosunk alá, s aluggyunk egyet rajta.
53 XVII | tanácsára; a levelet feje alá tevé, lefeküdt, elaludt,
54 XVII | lefutottak elé. Mire a vár alá ért, mind a parkban találta
55 XVII | feszült gondolatokkal járva alá s föl, s lelkében törődve
56 XVII | következő veszedelmet, s írja alá a ligát! Én amit csak tudtam
57 XVII | vonásokkal odaírta Apafi Mihályé alá.~Teleki diadalmasan mosolygott.~
58 XVII | Így ásta Erdély önmaga alá a sírt.~
59 XVIII| csatlós ordítására, ki a ló alá esve nem szűnt meg annak
60 XVIII| azalatt megérkezék Bonchida alá. A kastély porkolábjának
61 XVIII| összefont karokkal járt fel s alá a teremben.~– De nem jól
62 XVIII| Bánfi gondolkozva hajtá alá fejét.~A harmadik trombitaszó
63 XVIII| nyakáról gyöngyzsinór függ alá, mely könnyű öltönyét keblére
64 XVIII| palástjával takargatá be, lábai alá bársony vánkoskát tett,
65 XVIII| új akkordokat vett ujjai alá, s mást énekelt:~„Mindenki
66 XVIII| mindig kerevetem vánkosa alá volt téve, s nemegyszer
67 XVIII| Déltájban leült a part alá pihenni, s alig volt ott
68 XIX | hogy az ítéletnek írja alá nevét. Már ekkor rémképekkel
69 XIX | Egyik karját férje feje alá téve, másikkal őt átölelve,
|