bold = Main text
     Part                                              grey = Comment text

1501 XVIII |                   halni: gondolá magában, s keresni kezdé őt. A kerevet
1502 XVIII |           válaszolt. Végre föltántorgott, s néhány parazsat kapva a
1503 XVIII |                    dörmögé magában Bánfi, s átjárva a hűs szellőtől,
1504 XVIII |        szerelemért. Ön eljátszá hatalmát, s midőn mindenkitől elhagyatott,
1505 XVIII |                   árulásról gondolkozott. S én e lény karjai közt akarám
1506 XVIII |                  percében elbújni előlük, s elbújni egy rabnő karjai
1507 XVIII |        ellenségeim, hogy elbúttam előlük, s rámtaláltak. Szemközt megyek
1508 XVIII |               kanóc végét újra meggyújtá, s ismét kijőve, bezárta a
1509 XVIII |               kijőve, bezárta a vasajtót, s a Szamos partján lefelé
1510 XVIII |                 leült a part alá pihenni, s alig volt ott egy óranegyedig,
1511 XVIII |                   A bokrok rejtve tarták, s ím egy csoport fegyveres
1512 XVIII |      Visszatértében már fogva volt Bánfi, s ő megfosztatott azon dicsőségtől,
1513 XVIII |               sietett vele találkozhatni, s mintegy kikeresett bosszantásul
1514 XVIII |             visszanyeré régi lélekerejét, s félvállról lenézve, monda:~–
1515 XVIII |                levő csatlósoknak fordult, s azzal kezdett el beszélgetni,
1516 XVIII |                 bocsáttatni rendeltetett, s ez egyben megnyugodva, a
1517 XVIII |               értve a viszonzás értelmét, s azzal benyitott az előtte
1518 XVIII |                  támaszkodék az asztalra, s nem bírt megmozdulni.~Bánfi
1519 XVIII |                 rogyott le neje lábaihoz, s annak kezét égő csókjaival
1520 XIX   |             titkos tanácsra nem tartozik, s követelte, hogy személyes
1521 XIX   |                 sietős arcokkal jártak ki s be a fejedelem termeiben.~
1522 XIX   |              sorban a fölnyergelt paripák s várakozó hintók.~Hirtelen
1523 XIX   |                   rejtve bekecse zsebébe, s paripáját kiáltva, felült,
1524 XIX   |                paripáját kiáltva, felült, s némán intve az utána kijött
1525 XIX   |              előtt sorban álló hintaikra, s rejtelmes suttogással válva
1526 XIX   |                   Itt egy országos elvről s nem egy emberéletről van
1527 XIX   |               Összerezzenve hátratekinte, s rémületében elállt szava.~
1528 XIX   |                  aláírta a halálítéletet, s a megrémült nő, keresztültörve
1529 XIX   |                   őrein, rohant Apafihoz, s éppen a tornácon találva
1530 XIX   |             találva őt, odasietett hozzá, s megragadva őt, indulatában
1531 XIX   |                 Én? – kérdé Apafi tompán, s neje keze után nyúlt.~–
1532 XIX   |               Apafiné összecsapta kezeit, s kétségbeesetten tekinte
1533 XIX   |            dörmögé –, én most sem akarom, s ha kívánod, én megbocsátok
1534 XIX   |         nyargaltass Csáky után Bethlenbe, s adj kegyelmet bátyádnak,
1535 XIX   |                   írta a kegyelemlevelet, s aztán aláíratva férjét,
1536 XIX   |                nyugtalanul tekinte utána, s azzal felment szobájába.
1537 XIX   |                  régi cselédjét, Andrást, s egy vég bársonyt adva át
1538 XIX   |                   leggyorsabb paripájára, s nyargaljon Bethlenbe, és
1539 XIX   |              Teleki leányával eljegyezte, s Teleki érzé, hogy az ifjú
1540 XIX   |                 lett, hogy meggyóntatták, s Kornis úgy eltévedt a járt
1541 XIX   |                  férje karjai közé tette, s erősebben szorítá magához
1542 XIX   |               néha megpillantják egymást, s mindenik erősebben sarkantyúzza
1543 XIX   |           fölvonóhíd csörömpölve hull le, s a lovag bevágtat az udvarra,
1544 XIX   |                lovag bevágtat az udvarra, s az elősiető várnagy kezébe
1545 XIX   |            nevében nyittatja meg a kaput, s egy másik iratot ád a várnagy
1546 XIX   |           nyikorgással megnyílik az ajtó, s belép lábujjhegyen Pataky
1547 XIX   |               kezéhez ér, Bánfi fölébred, s meglátva Patakyt, ki nem
1548 XIX   |                fekteté le nejét párnáira, s gyöngéd szerelemmel összevissza
1549 XIX   |                   küldöttei érkeztek oda, s bebocsátást kértek a fejedelem
1550 XIX   |                   rohant föl a lépcsőkön, s midőn Bánfi félig megnyugtatá
1551 XIX   |             hirtelen fölszakítá az ajtót, s bekiálta:~– Mit búcsúzol
1552 XIX   |                  föl e szóra fekhelyéről, s mindkét karját Bánfi elé
1553 XIX   |                 Csáky félrefordítá fejét, s durván kiálta:~– Siessen
1554 XIX   |                  fogod átkozni az életet, s nem fogsz nyugodtan meghalni,
1555 XIX   |                magamra, imádkozni akarok, s nem hívhatok istent oly
1556 XIX   |                csapásaidat e nép fejéről, s légy oltalmazója minden
1557 XIX   |             odalépett lélektelen nejéhez, s utólszor megcsókolva annak
1558 XIX   |                 bethleni kápolna földébe, s szellemét nem őröklé senki.~