Part
1 VIII | VIII. Azraële~Ismét Magyarországon vagyunk,
2 VIII | Korzár bég kedvenc hölgye, Azraële.~Hófehér könyöke alatt,
3 VIII | legyezgetik pávatoll legyezővel.~Azraële nem látja, nem hallja őket.
4 VIII | tőle kérdezni, mit kíván; Azraële szeszélyes, meglehet, hogy
5 VIII | aranyrostélyos mellékajtó nyílik, s Azraële szemeiben könnyű örömsugár
6 VIII | Azraëlének.~A nő mosolyogva ül le Azraële lábaihoz. Neki egyedül van
7 VIII | Neki egyedül van kiváltsága Azraële előtt leülni.~– Unjuk magunkat? –
8 VIII | halhatatlan költő megírt?~Azraële lankadt szempillái lecsukásával
9 VIII | leányok fejeit lapdának.~Azraële összevont szemölddel tekinte
10 VIII | Bocsáss engemet a földre.~Azraële égő arccal ugrott föl ottománjáról,
11 VIII | mikben gyönyörödet leled.~Azraële reszketve vonta nyaka körül
12 VIII | nemsokára kitűnt, mert amint Azraële eltávozott, az ott maradt
13 VIII | A teremben egyedül van Azraële.~Amint ámbraillatos fürdőjét
14 VIII | parancsszava hangzik ki. Azraële mosolyogva ringatja magát
15 VIII | hallik a kulcs fordulása. Azraële kacagva himbálja magát tarka
16 VIII | gondolat – susogá halkan Azraële, s ajkát Korzár arcára tapasztva,
17 VIII | szökött föl újra fektéből Azraële, magával rántva a béget.~–
18 VIII | gonosz szellemek! – kiáltoza Azraële, fölbomlott hajakkal omolva
19 VIII | férfi reszketve feküdt arcra Azraële mellett, annak éji palástjával
20 VIII | Hah! Látod őt? – kiálta Azraële. – Csitt, ne nézz oda, ne
21 VIII | Korzár bég remegve fogózott Azraële öltönyébe, s arcára tevé
22 VIII | kezeit.~– Mit akarsz? – szólt Azraële, mintegy látott lélekhez
23 VIII | merte szemeit fölvetni, Azraële féltestével reáhajolt, mintegy
24 VIII | egekig.~– Ah – sikolta föl Azraële, Korzárra rogyva, s karjaival
25 VIII | üvöltve a távol erdők között.~Azraële csendesen fölemelkedék.~–
26 VIII | eltompult ésszel. – Ah, Azraële! Hová rejtesz el engem?~–
27 VIII | őrök közől – szólt óvatosan Azraële. – Ha valaki meg talál lesni,
28 VIII | leszállnak paripáikról. Azraële mindkét paripa kantárát
29 VIII | rabszolga nyugszik – suttogja Azraële a remegő lovagnak, s varázsserpenyőjét
30 VIII | A dzsinnek – viszonz Azraële. – Ne nézz hátra.~S azzal
31 VIII | lépj hármat felé – szólt Azraële az elkábult lovaghoz –,
32 VIII | keringeni.~– Szólj a vadnak, Azraële! – kiálta a bég hátrafordulva,
33 VIII | mögé a lóra kedvenc hölgye, Azraële, őt egy pillantására sem
34 XI | kérdé Kelemen.~– Ez ő. Azraële; Korzár bég egykori kedvence.
35 XI | két első lábára nyugtatva.~Azraële most tarka perzsa sálját
36 XI | ordításra egyszerre kiugrék Azraële a víztükörből, tündéri szépsége
37 XI | el annak lábai előtt, míg Azraële vad szemekkel tekintve reá,
38 XIII | oly tréfa, mint gondolnád, Azraële a szultán leánya, ki Ali
39 XVIII| vagy démon, ki benne lakik: Azraële.~S tud élni e nő itt, oly
40 XVIII| valaki paripával járna. Azraële fölemelkedik figyelve. A
41 XVIII| sejtő lélek előtt, mint Azraële, sem lehete rejtély, hogy
42 XVIII| jelenléted egy rövid perc nekem.~Azraële világért sem mutatta volna,
43 XVIII| nélkül?”~Bánfi kezét nyújtá Azraële felé, s amint az odaliszk
44 XVIII| villogó szemekkel Bánfi.~Azraële fölugrott, s megkapva a
45 XVIII| varázslatot látna benne, arcát Azraële keblébe rejté. A leány hevesen
46 XVIII| tőrt nyújtá a hölgynek.~Azraële démoni szilajsággal kapta
47 XVIII| Igen, igen.~– Ne tréfálj, Azraële, e szóval. Én hamar készen
48 XVIII| salétromos kanócot – mondta Azraële, egy vastag gyapotkötelet
49 XVIII| vagyok.~– Hah! – sikolta föl Azraële. – Ellenségeid diadalmaskodtak
50 XVIII| ne keresse többé senki!~– Azraële, te ördög vagy, én szeretlek–
51 XVIII| A kerevet üres volt.~– Azraële! Azraële! – kiálta többszörösen.
52 XVIII| kerevet üres volt.~– Azraële! Azraële! – kiálta többszörösen.
53 XVIII| lábaihoz, melyet fölvéve, azon Azraële írását ismeré meg.~Megütközve
54 XVIII| én avultjaimat viselni.~Azraële, mint egy kígyó, melynek
|