Part

 1 I    |            hozzá:~– Ti, erdélyiek, tehát nem avatjátok magatokat
 2 I    |            Ember vagy, Dávid. Most tehát indulj meg a vadászokkal
 3 I    |        egyszer kimondta kegyelmed, tehát jól tudom, hogy meg fog
 4 II   |           örömest adnak kölcsön. Ő tehát eladta minden drágaságát,
 5 II   |             amit a tatár kívánt. Ő tehát rögtön kivette bérbe testvérei
 6 II   |        senki sem veszi hasznát. Mi tehát leányok összebeszéltünk
 7 III  |     mindent kezében tart Kemény.~– Tehát elküldjük a székelységre,
 8 III  |             No, mert én nem tudok. Tehát üljön neki kegyelmed, és
 9 V    |           amit nálunk az ellenség. Tehát elhozathatom őt?~– Szívesen
10 V    |       félenyelgéssel kérdé tőle:~– Tehát férjednek nincs rajtad kívül
11 V    |          járhassanak.~– Ah! Férjed tehát nem üldözi a keresztyéneket?~–
12 VI   |             Apafi István tanácsára tehát elhatározá a fejedelem,
13 VI   |      helyzetben.~Apafi Mihály uram tehát engedte történni a történendőket;
14 VI   |         gyöngék. A falakat kellene tehát legelébb is lerontatnunk,
15 VII  |     hízelgőt kidobatni a sátorból, tehát csak összegöngyölgeté a
16 VII  |         varjúfejeket szedjenek, ők tehát keresztbe vitték át az erdőn
17 VIII |         azt tegyék velők.~Ilyenkor tehát öt-hat vármegye vagy egynéhány
18 VIII |        sürgeté mohón az asszony.~– Tehát mikor jön meg a bég? Ez
19 IX   |           a város sincs fölépítve! Tehát gondold meg jól, ha a hatalmas
20 IX   |         nem mindkettőnek védura-e? Tehát tudd meg, hogy a felséges
21 IX   |          te uradat tartsa. Ha nem, tehát menjetek a magatok országába
22 IX   |          bonhómiával monda neki:~– Tehát a feleségemet már sikerült
23 IX   |           akarom többet hallani.~– Tehát akkor ki fog kegyelmed hallgatni
24 IX   |     koldusbot.~– Végtére megengedi tehát kegyelmed, hogy a fejedelem
25 IX   |         adtam volna semmi áron. Én tehát azt izentem vissza a nádornak,
26 IX   |  jószágaimat használatra bírta. Én tehát Bánfiról tudni sem akarva
27 IX   |   Folytassa csak kegyelmed tovább. Tehát azt mondta, hogy ő az igazi
28 IX   |   folytassa kegyelmed.~– Ez a Kapi tehát egy órában ravaszul elhiteti
29 X    |          krónikákat nagy bőséggel.~Tehát most is éppen egy hőskölteményen
30 X    |     azonfölül hivatalbeli ember. – Tehát eldugá lábait a könyvek
31 X    |        kell indulnia.~Kelemen diák tehát megfogá a csizmát két fülénél
32 X    |      mellett vitt el. Kelemen diák tehát legjobbnak találta olyan
33 X    |           tartjátok esküszegésnek, tehát egy becsületes szolgámat
34 XII  |        köthessen belém. E napokban tehát kóbor tatáraival elfogatva
35 XII  |         éppen oly mulatságosnak.~– Tehát már világos igazságommal
36 XIII |         Azt okosan tevé kegyelmed. Tehát a lakosok megmenekültek?~–
37 XIII |          őket követni.~Veér György tehát takarodót fúvatott, míg
38 XIV  |            nézhetem kegyelmeteket, tehát vendégeimnek kell néznem.~–
39 XIV  |             Azt szeretnők látni.~– Tehát ám lássátok– monda Bánfi,
40 XIV  |         dühös arcot csinálnia. Ott tehát minden harag nélkül engedé
41 XIV  |          csodálkozást színlelve. – Tehát mért nem mondta nekem ezt
42 XIV  |           neheztelő hangon.~– Nem? Tehát majd egypár körülményt eszébe
43 XIV  |         uramnak annyit fáradnia. – Tehát ő fölfedezte azon sziklatanyát,
44 XIV  |         Majd gondját viselem én.~– Tehát kegyelmed itt szándékozik
45 XV   |        akkor helyre megyek.~– Jöjj tehát, mondd el nekem azalatt,
46 XV   | merészséggel át nem lépend soha.~– Tehát kegyelmednek Magyarország
47 XV   |           találkoztak egymással.~– Tehát vége azon reménynek, hogy
48 XVI  |   kegyelmed, Teleki Mihály uram.~– Tehát szóljon helyettem Naláczi:
49 XVIII|       leszakadva. Miért nem teszed tehát? Miért sóhajtasz, ha látsz?
50 XVIII|           beleüti a fáklyát. Abban tehát méz volt, s akárhányat fölütött
51 XVIII|       félvállról lenézve, monda:~– Tehát ezentúl kegyelmed fogja
52 XVIII|  feleségemet bocsássák szabadon.~– Tehát végtére is visszafanyalodunk