Part

 1 I    |           ha a zivatar összeszorítá őket. Egy vén, terebélyes tölgyfa
 2 I    |             sűrűjébe.~*~Előzzük meg őket. Kerüljünk oda, hol a szarvasok
 3 III  |             aki nyilván utól akarta őket érni. Figyelmeztették rá
 4 IV   |              No, majd megszámláljuk őket, ha egyéb dolgainkat elvégeztük –
 5 IV   |              macskástul elfoghatjuk őket. Restellem, hogy kegyelmednek
 6 V    |             messziről megismerhetni őket turbánjaik piros tetejéről,
 7 V    |             érzetnek. – Látni fogod őket. Tud fiad magyarul?~– Magyarul? –
 8 VI   |            uramra levén bízva, hogy őket harcias hangulatban tartsa,
 9 VI   |           bortanyán úgy föl találta őket tüzelni, hogy reggelre virradva
10 VI   |             minden módon iparkodtak őket felvilágosítani arról, hogy
11 VI   |          haderővel talál jőni, mely őket megszalasztja, akkor átukban
12 VI   |         ragyogó szemekkel.~– Hagyja őket kegyelmed még közelebb jőni,
13 VI   |              Igen, de én nem akarom őket visszariasztani, hanem inkább
14 VI   |             hadainak, visszatérítve őket a vert had kergetésiből.
15 VI   |          szoros fegyelemre szoktatá őket.~A visszatérők füsttel és
16 VII  |    jelenlevőkhöz fordulva, felkérte őket, hogy azon néhány pillanatig,
17 VII  |             leend foglalva, hagyják őket magokra, s vonuljanak addig
18 VII  |              Hírükből ismerni fogod őket. Azon nyúlánk, magas férfi
19 VII  |           azért nehogy elsőkké tedd őket az országban. Együgyű, tudatlan
20 VII  |           mint fogom visszatréfálni őket. Ideje lesz az urakat beereszteni.~–
21 VIII |      láthatják a várat, de a várból őket senki.~A vénasszony undok
22 VIII |           aranyhalakkal, meg akarva őket fogni, s nagyokat kacagva,
23 VIII |       Azraële nem látja, nem hallja őket. A tükörbe nézve beszél
24 VIII |            prédán. Senki sem üldözi őket.~*~A nagy ovál terem üres.
25 IX   |          hanem azért nem iparkodott őket saját sokkal egyszerűbb
26 IX   |             idén újra meglátogattuk őket, íme, a puszta falakra találtunk,
27 X    |       Eleinte cigánycsaládnak nézte őket, míg közel érve hozzájuk,
28 X    |       mintha csak akkor venné észre őket, mikor melléjök ért, megbillenté
29 X    |             gyilkos szándék vezérli őket ellene, s bevárta magához.~
30 X    |            Kelemen diákot, ez pedig őket szidta és mocskolta.~E lármára
31 XI   |           kapaszkodóknak, fölsegíté őket maga mellé.~Ismét új látvány
32 XII  |               Csak hagyja kegyelmed őket tisztelkedni, nemzetes Szentpáliné
33 XII  |             a tiszttartó betuszkolá őket.~– A dézmát kellett volna
34 XII  |          kezekkel markolt. Leszidta őket és a fejedelmet egymás előtt
35 XIII |        fülelve. Meglepni nem lehete őket.~Bánfihunyad felé majd múló,
36 XIII |          uraik harcát, s nem lehete őket egymástól elválasztani.~
37 XIII |             havasok felé iparkodtak őket terelgetni, melynek szoros
38 XIII |         csak a mély utak menték meg őket, ahova a magyar seregnek
39 XIII |          seregnek nem volt tanácsos őket követni.~Veér György tehát
40 XIII |  torlaszolva.~– Kénytelenek vagyunk őket menekülni hagyni – monda
41 XIV  |         kantárszárait, s vezessétek őket utánam Bonchidára. Aki szépszerivel
42 XV   |            hogy amiért összehívatta őket, azt majd Teleki Mihály
43 XVII |              mind a parkban találta őket, nejét, gyermekeit, kik
44 XVIII|             kedveskedésből szállítá őket ide.~Már ekkor oly régóta
45 XVIII| házigazdától, ki saját maga kísérte őket odáig, kedélyesen tréfálózva
46 XVIII|       üldözőire visszafordulhatni s őket megtanítani a törvények
47 XVIII|   gyümölcsöt, most felgyümölcsözzük őket!~A csapatok általános harcordítása
48 XVIII|            összegyűjtendő, s tartsa őket jó rendben addig, míg rólam
49 XVIII|         hadseregeim állanak, melyek őket számadásra vonhatják.~–
50 XIX  |         urak is, mintha valami űzné őket, hirtelen felkaptak a palota
51 XIX  |            midőn ily boldogan látja őket egymás keblén szenderegni.~