Part

 1 I    |         állásban támaszkodik reá.~– Oda nézzen kegyelmed! – kiálta
 2 I    |         Előzzük meg őket. Kerüljünk oda, hol a szarvasok delelnek
 3 I    |      fölugrálva.~– Menjünk, menjünk oda – rebegé minden tagjaiban
 4 II   |      gyorsabban dobogott.~– Most is oda van Bandi fiam – szólt az
 5 III  |         fejedelemkéréssel, akit meg oda akarnánk tenni, erővel szökik
 6 IV   |            a tele tányérát, mihelyt oda nem néz, s tisztával váltva
 7 IV   |           De nem várnak azok minket oda, hanem elébünk jönnek, azóta
 8 IV   |            nem nézne, nem hallgatna oda, lát és hall és figyelmez.
 9 VI   |       tetszik, csupán engem hagyjon oda állani, ahova akarok, s
10 VI   |           helyet sudaras fák alatt; oda temették el, arccal napkeletnek
11 VII  |           semmi pompa, de kellett-e oda több drágakő, ahol e beszédes
12 VII  |           föl Apafiné. – Hisz ezzel oda céloznak, hogy szabadalmuk
13 VII  |         visszavitetni Nagyszebenbe, oda levén utasítva, hogy ott
14 VII  |             s pattogva hányta nekik oda a szót.~– Hallják uraimék!
15 VIII |              A férfi bosszúsan veté oda az asszonynak az egész erszényt,
16 VIII |         tipegve, mankós botját, mit oda támasztott, előhozá, s lecsavarva
17 VIII |           Azraële. – Csitt, ne nézz oda, ne nyisd föl szemeidet.
18 IX   | kócsagtollal, ami gyönyörűen illett oda.~Apafi nem látta át, hogy
19 X    |      ostromához miként indult vala; oda szép bátorságban miként
20 X    |         Hiszen nem mondtam én, hogy oda brachiummal szükség menni,
21 X    |            hatásköre nem terjedett.~Oda is elkísérte őt a renegát.~ ~
22 XI   |          fiatal oláh leány állított oda hagyományos kegyes szokásból
23 XI   |           le a szél. Egyszer szinte oda volt jégesőért, s a faluban
24 XI   |           lesz uram, ha magad jössz oda – szólt az öreg –, mert
25 XI   |              Legyen hát; vezessetek oda – szólt hivatalos buzgósággal
26 XI   |                elvezetnél-e engemet oda? Az oláh örvendő arckifejezéssel
27 XI   |             közbe a pópa –, ne menj oda. Még aki csak azon helyre
28 XI   |            ezt is csak a bűne vitte oda.~– Magam sem jókedvemből
29 XI   |        Magam sem jókedvemből megyek oda – szólt fejvakarva Kelemen –,
30 XI   |        veled menjek, mindaddig, míg oda vissza nem érek, ahonnan
31 XI   |        csókolod-e meg?~Sange Moarte oda sem tekinte, kihúzta kezét
32 XI   |           szemei elől.~Sange Moarte oda akart rohanni.~Alig sikerült
33 XI   |          lélegzetet sem vettek, míg oda le nem jutottak.~A két férfi
34 XII  |        nézze kegyelmed, nézzen csak oda; a derék armálisták fölemelik
35 XIII |             Dénes kétszáz lovasával oda jutott, ahol a Körös vize
36 XIII |         hogy a többieket is vezesse oda, maga addig harmadmagával
37 XIII |       hangon kiálta föl: – Nézzetek oda! A jeltüzek éppen most gyulladnak
38 XV   |             az anyanemzetet!…~Béldi oda akart menni Thökölyhez,
39 XVI  |             ki a porbul, én segítém oda, ahol mostan áll. Hálából
40 XVII |        kezébe fogta azt, s nem adta oda.~– Uram! Ígérd meg azt,
41 XVIII|        széket vont a kandallóhoz, s oda leülve, arcát tenyerébe
42 XVIII|           bolond fővel be ne lépjen oda.~– Hát hol akarnak kegyelmetek
43 XVIII|           valaki elrejtve.~– De már oda nem mentek, hacsak petárdát
44 XVIII|            van kihímezve – monda az oda érkező Angyal Mihály.~Bánfi
45 XVIII|           magában fölkiálta: „Igen! Oda, oda!” Szemei villogtak
46 XVIII|      magában fölkiálta: „Igen! Oda, oda!” Szemei villogtak a titkos
47 XVIII|    valamerre elvezesselek?~– Vezess oda, ahol a kétszáz aranyadat
48 XIX  |      fejedelemnő küldöttei érkeztek oda, s bebocsátást kértek a