Part

 1 I    |     melyeket apródja vitt utána, s azok közől egyet kiválasztván,
 2 I    |        ünői után, s ha látja, hogy azok messze találtak távozni,
 3 III  |        között nem lehet rang, mert azok mindnyájan egyenlők, mégis
 4 III  |           átlátják, hogy ők voltak azok.~– Aztán nem is küldhetnők
 5 III  |             majd eljönnek onnan.~– Azok között sem ismerem én a
 6 III  |           jószágából, hová lesznek azok szegények? Hol húzhatják
 7 IV   |           uramnak!~– De nem várnak azok minket oda, hanem elébünk
 8 VI   |         hadakon, s összeszámlálván azok sorait, alig becsülhette
 9 VI   |            ostromlövegekért, s míg azok a rossz utakon megérkeznek –
10 VI   |   széttekinte katonái fölött, mire azok egyszerre lehúzva fejeiket
11 VII  |        kérdé Anna.~– Hű párthíveim azok, kik mind elejétől velem
12 VII  |       uraknak, hogy eloszolhatnak.~Azok nagy hajlongások közt elhagyák
13 VIII |           jőni az üldözőket, s míg azok nagy fáradsággal odacepelt
14 VIII |           az égről, szólt a leány, azok hullanak a földre, szeretném
15 VIII |     rabnőknek, hogy távozzanak el. Azok ijedelmes gyorsasággal futottak
16 IX   |           magyarországi menekültek azok, kiktől Apafi különösen
17 IX   |            előtte állanak? Én csak azok ellen keltem és kelek ki,
18 IX   |       loppal vissza akarok szökni. Azok a zsiványok utamat állották,
19 X    | megpillantá az elhozott csizmákat, azok rendkívül megtetszettek
20 X    |            miféle állatok lehetnek azok? – kérdé szepegve a diák.~–
21 X    |        rémületére tapasztalá, hogy azok tatárok, kik lovaikat széteresztve,
22 XI   |        Zárét égettük meg – felelék azok egyhangúan és komoly képpel,
23 XI   |              S mely állátok voltak azok? – kérde Kelemen diák örvendetes
24 XI   | lépcsőzetet képeznek a sziklák, de azok nem emberi léptek számára
25 XI   |            a tapogatózó férfiakat.~Azok térdig felgyürkőzve jártak
26 XI   |               kérdé Kelemen tőlük. Azok bámulva tekintének rá:~–
27 XII  |     meglepé: bármennyire tudtak is azok rögtön indulataikat hazudtoló
28 XII  |           Vagy azt hiszi tán, hogy azok, kik egy trónon ülő király
29 XIII |          jeltüzek hosszú sorban.~– Azok a mi embereink ott – kiálta
30 XIII |      magyarok közé lépett, s amint azok elcsípték, nyugodtan monda
31 XV   |          derék emberek, és kik nem azok. Hisz Erdélyben minden ember
32 XV   |            Magyarországi rokonaink azok: egykor nemzetünk virága,
33 XV   |            hallgassunk szíveinkre, azok csak érzeni tudnak: gondolkozzék
34 XV   |         úgy szívemen viselem, mint azok, kik karddal hiszik meggyógyíthatni
35 XVIII|          senki sincsen rejtegetve.~Azok bámulatos lelkiismeretességgel
36 XVIII|  könyvtárból a fóliánsokat, mintha azok közé is elbújhatott volna
37 XVIII|      ordítozák: „hó esik!”, s erre azok is fölrohantak, tépni és
38 XVIII|           s ott elordította magát: azok halálra ijedten hagyák ott
39 XVIII|         ellenségei merénye, melyet azok a fejedelem tudta nélkül
40 XIX  |            ítélőmester előnapolva, azok értelmében a főúr bepereltetett.~
41 XIX  |            volna ő magát bármivel; azok, akik őt megbántották, sokkal