Part
1 I | virágok nőnek fel, minőket tán csak az özönvíz után mutatott
2 I | várat akart itt alkotni, tán a török ellen? Két hosszú
3 I | szarvaival fölhányja a földet, tán dühből, vagy elővigyázatból,
4 I | kérdezék egymástól. – Tán csak kiáltana, ha valami
5 II | vele ment, mert anélkül tán soha hírét sem hallottuk
6 II | ugatnak ott künn a kutyák?~– Tán a Rárónak örülnek, hogy
7 III | kiülő lenyomata látszék. Tán a basa hölgyei lehettek
8 IV | azóta Segesváron vannak.~– Tán biz el akar bennünket kergetni
9 V | legyen keresztyénné?~– Minek? Tán azért, mert a költők rendesen
10 V | életét, kiket ez órában tán utoljára látok.~Béldiné
11 V | hogy itt hagyjam.~– Hisz tán csak nem viszed e gyermeket
12 VI | úgymond. – Bátrabban ver tán a páncél alatt a szív?~Erre
13 VI | parancsát végrehajtják, tán megfordítá még az ütközetet,
14 VII | legjobb kedélyben vala, s tán belső tanácsosaivá teendé
15 VIII | a tréfát, hogy valahol, tán egy földalatti úton, kiszökve
16 VIII | véged van.~– Hol a levél?~– Tán bolond vagyok, hogy megmondjam,
17 VIII | Csitt, takard el magadat, tán nem veend észre.~Korzár
18 IX | mindezekkel ő nem törődött; tán legfölebb is sajnálta e
19 IX | máskor megjavítsák magokat. S tán azt hiszed, hogy megjavultak?
20 IX | gondolatra jöttem, hogy tán nem jelentem meg ön előtt
21 IX | koldustarisznyával áll nagyságod előtt.~– Tán kegyelmed is a konspirációba
22 X | rohan felé, gondolá, hogy tán nem valami gyilkos szándék
23 X | csizmákat nem respektálják, még tán ki is nevették volna a hadnagyot.~
24 XI | gömbölyű kőépület; hajdan tán egy római hős emlékére épült
25 XI | jön a faluba. De itt lesz tán az anyja.~– Itt van, itt
26 XI | találkoztak: „felém sem jössz, még tán akkor sem néznél meg, ha
27 XI | lég, háborogva hullámzott; tán a tenger dagályát érzé.~
28 XI | kereste, ha nem özönlé-e el a tán túláradt víz?~De a tengerszem
29 XII | jóért jött.~– Szaporán? Tán bizony olyan röviden el
30 XII | gyanakodni? Azt csak nem kívánod tán tőlem, hogy úgy számot adjak,
31 XII | idézett. Vagy azt hiszi tán, hogy azok, kik egy trónon
32 XIII | esztelen? – kiálta rá. – Tán nem kívánod, hogy élve jussak
33 XIV | bosszantatik is általa) – meglehet; tán még az Árpáddal kijöttek
34 XVII | róla. Talán többről is? Tán, míg a férj jó helyre hiszi
35 XVII | sem vesz kegyelmed, vagy tán meg sem ismer? – szólt Béldi
36 XVIII| Hát az a szép asszony ott tán a felesége? – kérdé a mellette
37 XVIII| sok időre találta ki, hogy tán egy ajtó nyitva maradt,
38 XIX | nyomasztó volt a lég, vagy tán a lélek? Kijött a tornácra.
39 XIX | éjszakán az ország felett. Tán az egész nép meg volt fosztva
|