Part

 1 I    |        közel hajolva hozzá, sötétlő arccal susogá:~– Nem tudom miért,
 2 I    |             neki kezét, s diadalmas arccal tekinte szét a körülállókon.~–
 3 I    |   lőfegyverét kezébe kapva, ragyogó arccal fordult vendégeihez:~– Csak
 4 V    |             alakzattal, szemérmetes arccal, a tüzet látszott rendezni.
 5 VI   |      derekán jön be nagy ijedtséges arccal Uzdi János uram, a portyások
 6 VI   |    hadsorait, leszállt paripájáról, arccal a földre borulva, azt háromszor
 7 VI   |            míg a fejedelem elborult arccal fogta hátra kardját, egy
 8 VI   |             alatt; oda temették el, arccal napkeletnek fordulva, s
 9 VII  |      megfogta férje kezét, s komoly arccal tekintve annak szemeibe,
10 VII  |             erős.~Apafiné magasztos arccal csókolá meg a fejedelem
11 VIII |       engemet a földre.~Azraële égő arccal ugrott föl ottománjáról,
12 IX   |             nagy dologra előkészült arccal lépett be Teleki a fejedelem
13 IX   |         erre komoly, méltóságteljes arccal lépett az emír elé, s szeme
14 IX   |       Mindezeket Teleki igen komoly arccal mondá el az emírnek. A tatár
15 IX   |            bemutatott, eleven piros arccal, szakállnak legkisebb nyoma
16 XI   |            oláh legény volt, sápadt arccal, hosszan lelógó göndör hajfürtökkel,
17 XII  |      Asszonyom – szólt Bánfi, hideg arccal állva nője elé. – Ez országban
18 XIII |        szólt Veér György aggodalmas arccal.~– Tegye kegyelmed, amit
19 XIII |       lábaihoz.~Vízaknainé kipirult arccal szökött Bánfi Dénes elé,
20 XIV  |       fölugrott székéről, s örvendő arccal járult a fejedelem elé.~–
21 XIV  |          szemeit. Apafiné diadalmas arccal tekinte testvérére, megszorítva
22 XV   |    korlátokon, s merész, nekihevült arccal Bánfival szemben megállt,
23 XV   |   Maradjatok nálam – szólt elbúsult arccal. – Itt békében ellehettek,
24 XVI  |          benn szívében, őt mosolygó arccal hagyá magára.~E percben
25 XVI  |            magára.~E percben büszke arccal jelent meg Béldi háta mögött
26 XVI  |         támadt szembeállni. Nyugodt arccal végignézett Bánfin, s csendes
27 XVII |             jutott a csók.~Elsápadt arccal, szótlanul megfogá neje
28 XVII |        Kezét az írásra téve, komoly arccal fordult Telekihez. – Hanem
29 XVIII|      főkapitány, kik most fenyegető arccal álltak előtte, meztelen
30 XVIII|            hozzájok érkezett sápadt arccal, föveg és felöltöny nélkül,
31 XVIII|             várt kárörömtől sugárzó arccal a főúrra, s amint az megdöbbenve
32 XVIII|            akart. A főúr elsötétült arccal ült lován, merőn maga elé
33 XVIII|        karcsú, tündéri hölgy, epedő arccal, villogó szemekkel, nyakáról
34 XIX  |            a férjet, ki oly nyugodt arccal aluvék ott, meghasonolva
35 XIX  | lábujjhegyen Pataky István elrémült arccal, könnyeit alig bírva visszafojtani.~
36 XIX  |          szívéhez kapva, halálfehér arccal, nyitott szemekkel rogyott