1-500 | 501-688
Part
1 I | I. Egy vadászat 1666-ban~Mielőtt
2 I | Királyhágót, búcsúzzunk el egy tekintettel Magyarországtól.~
3 I | tekintettel Magyarországtól.~Egy jelenetet fogok előtökbe
4 I | félig vigalom, félig gyász. Egy pillanatnyi véletlen, s
5 I | pillanatnyi véletlen, s mégis egy század fordulópontja.~Lelkemet
6 I | tartja fel a rálépőt; még egy lépés, és ott a halál. Ez
7 I | szélében állt akkoriban egy vadásztanya, melynek több
8 I | horvát főúrnak. Némely épület egy századdal látszott idősebbnek
9 I | a másiknál. A legódonabb egy tölgyfaderekakból jól-rosszul
10 I | élőzölddel, ajtaja fölé egy nagy szarvasfő volt kiszegezve
11 I | erdő felé látszott azután egy hosszú, pajtaforma deszkaszín,
12 I | zivatar összeszorítá őket. Egy vén, terebélyes tölgyfa
13 I | volt körös-körül építve egy csodás remetelak, úgy, hogy
14 I | vadászaton ejtettek el.~Végül egy emeltebb dombon, hol a kiirtott
15 I | dombon, hol a kiirtott fák egy mosolygó tisztás tért engedének
16 I | tűnt fel a legújabb épület. Egy kisded, ízletes mulatókastély,
17 I | Két hosszú sugárágyú s egy nehéz vastarack, miknek
18 I | érkező úri népet.~Nemsokára egy csoport lovas szállt alá
19 I | apródtól kísérve. Legelől jött egy magas, izmos termetű férfi,
20 I | fedi, melynek tetejéből egy egész sasszárny mered föl;
21 I | tenyérnyi vörös bogláros övéből egy görbe török kés gyöngyházas
22 I | ki hozzá legközelebb van, egy ifjú lovag s egy ifjú amazon.~
23 I | legközelebb van, egy ifjú lovag s egy ifjú amazon.~A lovag alig
24 I | átkarolva az ifjú nyakát, egy nagyszerű zafíros csattal
25 I | pirosabbak, a lelkesülés egy saját mosolyától nyílnak
26 I | mosolyától nyílnak meg, egy hősnő áll előttetek, kinél
27 I | televér paripán, a másik egy sápadt, hajlott korú ember,
28 I | fölpattanva –, kegyelmed egy napig sem élhet cselszövények
29 I | cselszövények nélkül, de erre az egy napra kikérem, hogy hagyjon
30 I | közöttük.~– Dávid! – kiálta egy vén, ősz bajuszú vadászra;
31 I | fog történni; de tessék egy kissé széttekinteni és észrevenni,
32 I | vaskemény férfi térdeinek egy szorítása ismét megalázta.~–
33 I | ne romoljon. Íme, éppen egy most búvik elő gömbölyű
34 I | odább. Vén odvas fa tövében egy szarvascsalád pihen. Egy
35 I | egy szarvascsalád pihen. Egy szarvasbika és egy szarvastehén
36 I | pihen. Egy szarvasbika és egy szarvastehén két kis ünőjével.~
37 I | ficánkolást követnek el, egy percig sem tudnak nyugton
38 I | hangoktól riogatva; néhol egy nyílt odúba siet menekülni
39 I | nemesebb vad van a hajtásban, egy címeres szarvas. A hajtás
40 I | szarvas, két kis ünőjével. Egy nagy, széles árok fekszik
41 I | ott marad ünői mellett. Egy kopja, melyet az erdélyi
42 I | ifjú. Mindkettőnek paripája egy percben repült át az örvényen,
43 I | hölgy bársony ruhája, mint egy zászló lobogott röptében,
44 I | két undok fekete vadállat. Egy vadkan fészkire bukkantak;
45 I | nekivágtatott az ifjúnak, a kan még egy percig ülve maradt, sertéi
46 I | fejébe vágott gerellyel, mint egy monstrózus egyszarvú, szemeivel
47 I | az éppen hasa alá ért, s egy dühös vágással felcsapott
48 I | leszökött paripájáról, s egy karddöféssel megadta neki
49 I | odáig senkihez sem szólt egy szót sem, csupán kedvencével
50 I | vadászok lakomához ültek; egy nagy sík pázsitos téren
51 I | felszökött helyéből:~– Adjatok egy puskát! – kiálta, s hosszú,
52 I | Csak maradjatok csendesen, egy roppant óriási vadkan van
53 I | emésztett föl, csak el tud bánni egy oktalan barommal.~A menni
54 I | veszélyben forogna? Erre ismét egy lövés hallatszott. Hát ez
55 I | berekben, midőn megpillantá egy nagy cserfa tövében a keresett
56 I | szembe rohant a vaddal, s egy irtóztató csapást intézett
57 I | pillanatban valahol az erdőben egy lövés roppanása hallatszék.
58 I | Másutt is él még férfi! Egy országgal megyünk odább.~*~
59 I | státusférfit elfeledték, csak egy maradt fenn belőle, egy
60 I | egy maradt fenn belőle, egy él örökké: a költő!~
61 II | II. Az ebesfalvi ház~Most egy országgal odább.~Lépjünk
62 II | országgal odább.~Lépjünk előbbre egy országgal és hátrább négy
63 II | vagyunk. 1662-dik az év.~Egy egyszerű nemesi lak áll
64 II | hátul gyümölcskert, melyből egy méhes félszeg teteje látszik
65 II | búbjáról kellemetlenül kiáltoz egy fölröppent páva.~Este van,
66 II | marháik után látnak, ki egy nagy nyaláb friss kaszált
67 II | pirospozsgás lyány tart egy nagy serpenyőt, a jó rántásillat
68 II | aranymondatokat. Csupán egy ablakában a faluvégi nemes
69 II | világ, ott nem feküdtek le.~Egy vén, tisztességesen megaggott
70 II | tisztességesen megaggott cseléd s egy ifjabb szolgáló a virrasztók.
71 II | az ő vállán van, ami csak egy férfit illet. Az egész nagy
72 II | hadnagyot küldött ellenünk egy csoport lándzsás gyülevésszel.
73 II | főzetett magának ebédet, egy kis kenyér, annyi, amennyit
74 II | kenyér, annyi, amennyit egy gyermek is kevesellne, volt
75 II | volt minden étele, s rá egy pohár tiszta víz; s elhiszed-e,
76 II | rosszkedvűnek senki, soha egy keserű könnycsepp nem esett
77 II | termeni, élveket nem. Ismét egy küzdelmes éve múlt el életének,
78 II | mondani – én – viszonza egy tétova hang, melyben mind
79 II | hűségedet. Isten engem! Ha egy országom volna, azt adnám
80 III | Kényszerített fejedelem~Egy év folyott le Apafi Mihály
81 III | várandós.~A jó Mihály úr egy percre sem hagyta el szenvedő
82 III | vágtat be a ház elé, kiket egy nagyfejű török aga vezetett.
83 III | benyitott a pitvarajtón. András egy rövid szót bátorkodott hozzá
84 III | feleségem betegágyban fekszik, egy pillanaton függ, hogy él-e,
85 III | magára gerjeszti.~– De csak egy napot engedjen kegyelmed,
86 III | nélkül jönni talán, mint egy parasztember – szólítá meg
87 III | Alig haladott Ebesfalvától egy órányira kíséretével, midőn
88 III | kíséretével, midőn a törökök egy vágtató lovagot vettek észre,
89 III | basák, fejedelmek lesznek egy intésére rabok, koldusok
90 III | szép a ház, azt hiszem, egy embert megtisztelni is az
91 III | meg a rendeknek a levelet.~Egy csausz rögtön asztalt, pergament
92 III | kérdte, hogy mi az.~– Ez egy M betű – válaszolt Apafi.~–
93 III | basa rögtön lóra ültetett egy csauszt, s elküldte vele
94 III | rezignációval. Csak az az egy reménye volt még, hogy az
95 III | félretolva a szőnyeget, s egy jó csoport karddal és lándzsával
96 III | mélázó volt, hogy beletelt egy órába, míg felöltözködött,
97 III | uramat kézen fogva előttük, egy újdonatúj zöld bársony mentét
98 III | bársony mentét adott reá, s egy hermelinprémes süveget nyomva
99 III | vele a templomban, mely egy fejedelmet illet, Magyari
100 III | visszanyomta őt székébe, s egy ismerős hang dörmögé:~–
101 IV | IV. Egy lakoma a magyar fejedelemnél~
102 IV | beöntve az illető helyre egy hajtókával, s visszaadva
103 IV | egy-egy ezüst tálon majd egy Bábel tornya mintájára épült,
104 IV | narancsozott mandulatortát, majd egy nagy, virágos porceláncsebret,
105 IV | illata gőzölög szerte, majd egy nagy fatálat, melyen egy
106 IV | egy nagy fatálat, melyen egy egész sült páva fekszik,
107 IV | Minden vendég háta mögött áll egy apród, nagyhamar elkapva
108 IV | Wenzinger, a német hadak vezére, egy magas, csontosképű, kopaszra
109 IV | hölgyek egyike, Bánfi Dénesné, egy finom, idegzetes, gyönge
110 IV | állva, szinte félénk, mint egy gyermek. Alig meri szemeit
111 IV | nyakát és vállait elfedezve, egy sor briliántos gombbal van
112 IV | van összegombolva, nyakán egy széles cikkekből készült
113 IV | mindegyik cikk közepén egy nagyszerű smaragd, fején
114 IV | gyöngysorok tartják össze; hátul egy kis gyémántos diadémra hajolva
115 IV | karokat, melyeket csuklóban egy sor nagyszemű keleti gyöngy
116 IV | könnyelműen van odatűzve egy halványpiros rózsa.~Az asztal
117 IV | fölkérte a szép Béldinét egy táncra.~A menyecske készen
118 IV | kebléhez szorítva, annak arcára egy égő csókot nyomott.~Béldiné
119 V | Alant a völgy fenekén van egy szétszórt falu, Bodola.
120 V | nyugot felé eső bástyája egy meredek sziklára van épülve,
121 V | Szebenben hagyjuk mulatni, egy hosszú sor lovasságot látunk
122 V | eleje már Tatránghoz jutott. Egy középtermetű, napsütötte
123 V | Leghátul két poggyászszekér és egy nehéz, dinnye alakú hintó
124 V | magával hozott. Az utócsapatot egy fiatal gyermek vezette,
125 V | szabadon járhasson keresztül, egy fiatal nő látszik ülni,
126 V | fiatal gyerkőc, jobbfelől egy magas, szálas férfi állnak
127 V | mert ha megtudom, hogy csak egy ludat is elloptatok a faluból,
128 V | levén utam, feljöttem hozzád egy szóra, ha ráérsz.~– Parancsolj
129 V | és összerakással; közepén egy nagy zöld márványasztal
130 V | nehézkes faragványokkal. Egy átelleni ajtó az erkélyre
131 V | Hallottad talán, hogy egy időben egy Kállay leány
132 V | Hallottad talán, hogy egy időben egy Kállay leány itt Erdélyben
133 V | Kállay leány itt Erdélyben egy fiatal török lovagba beleszeretett,
134 V | teelőtted furcsán fog hangzani egy török szájából; hanem úgy
135 V | rabszolgálót nem tarték mellette. Egy fiam van tőle, akire büszke
136 V | övéi. Evégett jöttem hozzád egy kéréssel. Téged becsületes
137 V | szinte sértett önérzettel. – Egy magyar nő gyermeke, hogy
138 V | karos gyertyatartó állott, egy szirént ábrázolva, ki mindkét
139 V | gyermekei, a nagyobbik Zsófia, egy tizennégy éves felnőtt lyánka,
140 V | felesége.~A másik gyermek – egy négyéves lyánka – nénje
141 V | annak gömbölyű fényes arcára egy határozott csókot nyomott.~
142 V | ismeretséggel; leültette egy zsámolyra a kandalló mellé
143 V | neheztelésnek. – Azt gondolod, hogy egy magyar nő azért megy nőül
144 V | végezni regéiket, mikben egy törököt belebolondítanak
145 V | törököt belebolondítanak egy keresztyén lyánba, hogy
146 V | keresztyén renegát legfölebb egy széket foglalt volna el
147 V | nagyszerű részletét, nekem csak egy hosszú levelet adott át,
148 V | mellett, Ferizzel átellenben egy üres szék maradt, Zsófia
149 V | fiára Kucsuk. – Emelj le egy kardot onnan a falról, s
150 V | büszkeséggel nem kardot, hanem egy nehéz buzogányt emelt le,
151 VI | janicsárok; – mindez összesen egy tizedrészét nem érte föl
152 VI | harcias hangulatban tartsa, az egy éjjel a bortanyán úgy föl
153 VI | kezdek veletek.~A székelyek egy szót sem szóltak többet,
154 VI | helyet foglalt Nagyszőllősön egy oly állásponton, mely később
155 VI | alig becsülhette azokat egy ötödrészire annak, ami ellenükben
156 VI | minden török lovára ült, s egy újabb trombitaszóra indul
157 VI | kiment a városból, s onnan egy követet küldött vissza,
158 VI | a kertben, melyen akkor egy cifra deszka mulatólak állott,
159 VI | csatatérről. Van még velünk egy csomó rác, kiket igen jó
160 VI | tréfából, félig bosszúsan, s egy szót sem szólt az egész
161 VI | helyezgeti kegyelmed? Állítsa egy tömegbe, hadd ijedjen agyon
162 VI | állítom rá, a többit elosztom. Egy rész a kukoricaföldek között
163 VI | Itt szükségképpen csak egy ember lehet egyszerre fővezér.~–
164 VI | seregeinek trombitariadója.~*~Egy, végeivel hátrafelé fordult
165 VI | drágakövektől, s turbánja kontyába egy egész kerecsenszárny volt
166 VI | nyomdokában.~Kemény seregei, mint egy ércfal állottak előttük,
167 VI | támadó lovasságra, mely egy pillanatra füstföllegbe
168 VI | utolértek; a fejedelem mögé egy fiatal török ifjú férkőzött,
169 VI | fogait csikorgatá, hogy egy gyermek elől kell futnia.
170 VI | csikófogad kihull.~Feriz erre egy szökéssel éppen mellé rúgtatott,
171 VI | arccal fogta hátra kardját, egy visszafelé intézett kegyetlen
172 VI | alak egymás mellett, mint egy fiatal sas, mely víjjongva
173 VI | sas, mely víjjongva üldöz egy futó párducot, vérengző
174 VI | basa keresett ki számára egy szép verőfényes helyet sudaras
175 VII | Daczó uraimék, mindegyik egy csoport tisztelkedőt jelentve
176 VII | ebédre.~A sátor hátterében egy magasabb szék állott, melyet
177 VII | vigasztalva bocsátá el.~Végtére egy zekés, ködmenes lúfő székely
178 VII | állapotot Kelemen diák, egy pisze hórihorgas egyéniség,
179 VII | hasznára fordítani, hogy egy kezében régóta tartogatott
180 VII | tekintélyt a török előtt, ez csak egy alárendelt basa, kegyelmed
181 VII | Apafi örömittas szemei előtt egy kis alvó szép gyermeket
182 VII | urakat beereszteni.~– Még egy szóra, Apafi – szólt Anna
183 VII | oly szívtelennek; én, aki egy asszony sírását sem bírtam
184 VII | kiállani, nem hallgathatnám egy egész népét; de mit tehetek?
185 VII | helyzetben maradt, s ismét egy szót sem válaszolt.~Apafi
186 VII | Még Haller Gábor uram várt egy ideig az ajtóban, midőn
187 VII | ideig az ajtóban, midőn egy étekfogó kijött hozzá hírül
188 VIII | Tízmérföldnyi távolban nem találni egy falut; az egész hegyláncolaton
189 VIII | hegyláncolaton nem visz keresztül egy járható út; magok a gyalogösvények
190 VIII | kanyarodásai közt – vagy egy levelekkel behordott vízomlásba
191 VIII | vízomlásba szakadva – vagy egy elhagyott szénégető tanyán
192 VIII | léptein kívül egyebet hallana; egy szál fű, egy virág, egy
193 VIII | egyebet hallana; egy szál fű, egy virág, egy bokor nem nőhetett
194 VIII | egy szál fű, egy virág, egy bokor nem nőhetett sehol;
195 VIII | opálszínén keresztül, s az egy sötét folttá mosódott erdős
196 VIII | mélyen alattunk látszik egy sötétkék kerekded tavacska,
197 VIII | akarná emelni fejével.~Még egy hegylánc mered föl szemeink
198 VIII | a sötét fenyvesek fölött egy fehér óriás emelkedik elé,
199 VIII | panorámából.~Lassankint azonban egy tágas sziklaöböl kezdi a
200 VIII | látszanak, s e torkolat közepén egy roppant sziklabálvány mered
201 VIII | figyelmesebb vizsgáló előtt egy keskeny fahíd tűnik szembe,
202 VIII | anyagokból volt építve, mint egy papirosvár: csupa aranyozott
203 VIII | minarén félholdak és lobogók. Egy repülni készülő tündértanya.~
204 VIII | tréfát, hogy valahol, tán egy földalatti úton, kiszökve
205 VIII | egymással, ahogy tudtak.~*~Egy rekkenő nyári alkony óráiban,
206 VIII | pont felé sietni: az egyik egy magyarosan öltözött férfi,
207 VIII | azt zavarba hozza. A másik egy vén török nő, álla bibircsóiból
208 VIII | széttekingetve közelít, egy bokroktól fedett barlang,
209 VIII | lenne, s te örömödben, mint egy bolond, úgy csókolnál összevissza.
210 VIII | úgy csókolnál összevissza. Egy levél van nálam, melyet
211 VIII | felső részt, a bot üregéből egy összegöngyölt selyemtekercset
212 VIII | földi másolatai! Engedjetek egy pillantást vetnünk a titkos
213 VIII | ami szerelemre emlékeztet.~Egy tágas, pompás teremet látunk
214 VIII | egyszerre megrohanja a lelket, egy új, egy szebb világba képzeli
215 VIII | megrohanja a lelket, egy új, egy szebb világba képzeli az
216 VIII | gyönyörvadászat fantáziája fölkeresve, egy édes költői halmazba összegyűjtött.~
217 VIII | szökőkút vizében locsolódva.~Egy odaliszk csengettyűs dobját
218 VIII | lépcsőnyi emelvényen áll egy bíbor ottomán, a mennyezetét
219 VIII | csipkeujja alátüremlett, egy eleven párduc fekszik, mint
220 VIII | eleven párduc fekszik, mint egy tarka könyökvánkos, sima
221 VIII | pálmaszilvák, szagos fürtű szőlők, egy ezüst tányérkán hófehér
222 VIII | gyűjtöttek a méhek.~Azraëlének egy pillantása sem érinti e
223 VIII | Ha a világot adnád neki, egy másik világot követelne.
224 VIII | vagy eltaszítón villámlik, egy pillanatban a hetedik égig
225 VIII | esik, még a vadállat is.~De egy pillanatig sem marad nyugton.
226 VIII | kedvét keresni.~Ím, azonban egy aranyrostélyos mellékajtó
227 VIII | Aranyból van házad, velem egy ételből eszel, s kristályforrás
228 VIII | szivárvány tündére meglátott egy szép leányt, s szép szavakkal
229 VIII | hajtá le fejét, s azzal egy hosszú szökéssel a terem
230 VIII | közé véve játszott, mint egy macska. Akkor ismét fölkelt,
231 VIII | széttekintett, s meglátva egy nagy fehér kakadut rézkalitkájában,
232 VIII | hassal közelített felé, s ott egy ideig lehúzott fővel leskelődve,
233 VIII | rézkarikás puskáikkal.~Maga a bég egy élte javában levő férfi,
234 VIII | ámbraillatos fürdőjét elhagyta, egy függő szőnyeget vonatva
235 VIII | odaliszk úgy tűnik föl, mint egy rózsaszín hableány, ki tarka
236 VIII | fegyverek csendülése közől egy ismert hang parancsszava
237 VIII | alatt, melyen fekszünk, van egy kanóc, mely leszolgál a
238 VIII | szívéből, reszketett, mint egy gyermek.~– Hallod, hallod:
239 VIII | szörnyű vihar kiszakított egy ablaktáblát, s a szabadon
240 VIII | haza. Jöjj később, jöjj egy óra múlva. Távozzál, távozzál
241 VIII | tiporja el fejedet. Jöjj egy óra múlva, s légy átkozott
242 VIII | hallhatóan. – Azt ígérte, hogy egy óra múlva eljön. Korzár!
243 VIII | múlva eljön. Korzár! Még egy óra az élet.~– Egy óra? –
244 VIII | Még egy óra az élet.~– Egy óra? – ismétlé Korzár eltompult
245 VIII | Azaziel könyörtelen. Még egy óra, és ő elvisz téged.~–
246 VIII | napjaid számlálva vannak. Csak egy mód van még a menekülésre;
247 VIII | vérengző angyalt: ha volna egy a holtak közől, ki nevét
248 VIII | erős férfi. – Keress nekem egy oly halottat, aki nevét
249 VIII | mindent; legyen bárki, egy fellah, egy rája, én neki
250 VIII | legyen bárki, egy fellah, egy rája, én neki adom nevemet,
251 VIII | titkos úton lemegyünk. Odáig egy szót se szóljunk, se te
252 VIII | Csodálatos csoportozat. Egy halavány nő, egyetlen fehér
253 VIII | mellette két fejedelmi fenevad; egy dacos, harcedzett férfi
254 VIII | dacos, harcedzett férfi és egy tarkapettyes párduc, s mindkettő
255 VIII | közeledő léptek neszére egy ordas farkas száguld el
256 VIII | lobog a havasok fölött, egy percre fehérré festve mindent,
257 VIII | villámfény éppen úgy csak egy színt tud adni a tájnak,
258 VIII | mór lovag s az odaliszk egy magas sírdombhoz érnek,
259 VIII | kőlapjára ütött, mely jelhangra egy magas fehér alak emelkedett
260 VIII | fehér lepel lehullva róla, egy izmos szőke férfi tűnt elé,
261 VIII | rejtekúton alvó várába, s egy óra múlva fölgyújtott palotája
262 VIII | kedvenc hölgye, Azraële, őt egy pillantására sem méltatva
263 IX | fejedelem lakása; távol onnan, egy emeltebb dombon nagyszerű
264 IX | magánszobája inkább hasonlított egy tudóséhoz, mint uralkodóéhoz.
265 IX | s fogai mind épek, akár egy ifjúé.~Apafi egyet az aranyak
266 IX | hányták szét a templomot?~– Egy ókori rom volt az, amit
267 IX | emléket megmenteni belőle?~– Egy faragványos koporsófödelet
268 IX | koporsófödelet vettem meg, s egy egészen ép szfinxet, hanem
269 IX | a fejedelem szobájába, s egy selyemzsákba takart iratot
270 IX | fölirattal, s túloldalán egy lefejezett, megláncolt férfival.
271 IX | ma nem beszélek senkivel. Egy hónap múlva megnyílik az
272 IX | vele. Ki hozta a levelet?~– Egy emír.~Apafi rögtön felöltve
273 IX | akkora kócsag rezgett, mint egy árboc; piros ujjasa ki volt
274 IX | tenéked, gyaurok fejedelme: te egy hitszegő, álnok, hitetlen
275 IX | miképpen mutatod magadat? Most egy esztendeje történt, hogy
276 IX | Kolozsvárott, s nem hagyunk benne egy követ a másikon.~Apafi e
277 IX | ide azon bámulni, hogy ha egy várost minden évben leégettek,
278 IX | irántuk.~Eközben belépett egy udvaronc, s fönnhangon jelenté:~–
279 IX | minőségben.~A fejedelem egy percre Telekit hallá jovialiter
280 IX | mintha mindvalamennyien egy közös mulatságos egyéniséghez
281 IX | melyben úgy nézett ki, mint egy tökéletes oroszlány, fölnyomta
282 IX | mondva, előhozott a fejedelem egy bogláros övet, s maga kötötte
283 IX | Mindegyikre más volt hímezve. Ide egy cserkoszorú, amoda egy diadaljegy,
284 IX | Ide egy cserkoszorú, amoda egy diadaljegy, a harmadikon
285 IX | diadaljegy, a harmadikon egy török, egy magyar és egy
286 IX | a harmadikon egy török, egy magyar és egy francia kard,
287 IX | egy török, egy magyar és egy francia kard, egy szalaggal
288 IX | magyar és egy francia kard, egy szalaggal átkötve, végre
289 IX | ráakadt a negyedikre, hol egy fejedelmi korona alá e név
290 IX | nyugtalan izgatottsággal ült le egy karszékbe, s várta a fejedelemnő
291 IX | visszhangzottak a folyosón, s egy kemény, parancsoló hang,
292 IX | hevesen következett rá egy még hatalmasabb kiáltás: „
293 IX | urakra, nagyságos uram. Egy szavukat se hallgassa meg!~
294 IX | Szóltam én a fejedelemhez egy szót? – kérdé Bánfi vállvonítva. –
295 IX | Teleki néhány szót súgott egy apród fülébe, ki nemsokára
296 IX | apród fülébe, ki nemsokára egy szőke, kondorhajú fiatalemberrel
297 IX | férfi kopottas öltözetén egy nyakába vetett koldustarisznya
298 IX | kegyelmed.~– Volt Magyarországon egy híres rabló török vezér,
299 IX | által részemre hódítva, az egy éjjel valami bűbájos boszorkányság
300 IX | azt magával, s számomra egy levelet hagyott hátra, melybe
301 IX | Ebesfalváról Aranyosvárra jött, egy ebédnél saját fülem hallatára
302 IX | kegyelmed.~– Ez a Kapi tehát egy órában ravaszul elhiteti
303 X | bőséggel.~Tehát most is éppen egy hőskölteményen legelteti
304 X | vala; a vele levők közől egy is ott nem maradott vala.~
305 X | költői szórakozás, hogy már egy hete, mióta az inasa megszökött,
306 X | szárát; az ablak hídján állt egy darab kenyér, meg egy darab
307 X | állt egy darab kenyér, meg egy darab sajt; a poétának eszébe
308 X | gondolat jött bele, azután meg egy harmadik, meg egy negyedik;
309 X | azután meg egy harmadik, meg egy negyedik; ezalatt előjött
310 X | vagy sarkából emelje ki.~Egy tátottszájú oláh állt előtte,
311 X | belőle:~„Jöjjön kegyelmed egy szóra hozzám, ahová ezen
312 X | jöttem kegyelmedhez. Éppen egy igen kényes dologgal bízott
313 X | minotaurus, legfölebb is egy fiatal párduc.~– Párduc? –
314 X | a gyalog utazásban.~– Az egy kissé lassan is fogna menni;
315 X | oldalára, s miután tarsolyába egy tekercs pergament, egy szál
316 X | tarsolyába egy tekercs pergament, egy szál írónádat s egy srófonjáró
317 X | pergament, egy szál írónádat s egy srófonjáró fakalamárist
318 X | szállingózni faluról falura.~Amint egy szűk útból kiérve, egy hegyi
319 X | Amint egy szűk útból kiérve, egy hegyi patakon keresztül
320 X | sűrűségben nagy tűz körül egy csoport szurtos emberfelét
321 X | kik lovaikat széteresztve, egy levágott ökröt sütnek, s
322 X | megszámlálni, hogy hány makk van egy fán, s mintha csak akkor
323 X | lármára odaérkezék az aga; egy fehér szakállú, fekete képű
324 X | fejenként minden embertől egy kispénz. Ez bizony nem sok.~–
325 X | tartjátok esküszegésnek, tehát egy becsületes szolgámat melléd
326 X | Zülfikár – inte ezzel az aga egy szolgának.~A megszólított
327 X | kénytelen-kelletlen kihirdeté az egy kispénz adót is, melyen
328 X | volna a hadnagyot.~Csupán egy kis oláh falu volt még hátra,
329 XI | fülkébe le volt téve a pomana, egy korsó tiszta forrásvíz,
330 XI | néhol sötétzöld fenyves.~Egy helyen kétfelé látszott
331 XI | felvonult oldalt a meredeknek, egy kopasz hegy tetejére, melyről
332 XI | kopasz hegy tetejére, melyről egy kiálló szikla oly meredeken
333 XI | széjjel, s íme megpillanta egy embert ott azon sziklán
334 XI | rakott máglyát láttak égni egy fáktól beárnyazott téren,
335 XI | A máglyától nem messze egy csoport oláh táncolt, szilaj
336 XI | vad csoportozatra.~Végül egy fatörzsön ült egy vén dudás,
337 XI | Végül egy fatörzsön ült egy vén dudás, kiáltozó kecskebőrét
338 XI | szétváltak a táncolók, s előhozva egy szalmából kitömött s rongyokkal
339 XI | kecskék. A falu elején áll egy óriási diadalív, roppant
340 XI | összehordva, a portále tetején egy Minerva fő nélkül, a homlokzaton
341 XI | sárral tapasztott kalyibák.~Egy halottas ház előtt ül ledőlt
342 XI | gömbölyű kőépület; hajdan tán egy római hős emlékére épült
343 XI | halált ábrázolja, karjai közt egy királyt, egy koldust és
344 XI | karjai közt egy királyt, egy koldust és egy papot ragadva
345 XI | királyt, egy koldust és egy papot ragadva magával, s
346 XI | Egy-egy alak akkora, mint egy óriás, a másik, mint amannak
347 XI | korláthoz szólítja a bírót, egy magas, nagyfogú férfit,
348 XI | szünet után a pópa felelt:~– Egy volt a múlt évben, nagy
349 XI | múlt évben, nagy jó uram; egy istentelen gonosz, kinek
350 XI | a cirkáló körül.~– Csak egy beszéljen egyszerre! – parancsolá
351 XI | mit tud.~– Igenis, volt egy vén boszorkány a faluban,
352 XI | keresztül, s elásva a völgyben, egy nagy követ hengerítettek
353 XI | boszorkány átka. Egész nyáron egy csepp eső nem esett a határon!
354 XI | van! – kiáltozák többen, egy vén, beesett képű asszonyt
355 XI | egyik kezébe volt adva egy viaszgyertya, a másikba
356 XI | viaszgyertya, a másikba egy kis ezüstpénz; fejtől két
357 XI | külföldi állatokat? Nevezetesen egy foltos, sárgapettyes bőrű
358 XI | nagy áhítattal pillanta egy a falon függő szent Péterre,
359 XI | Legalább hát tűzzön kegyelmed egy szentelt barkát a süvegje
360 XI | vagy vigyen el magával egy Mihály angyalt, hogy az
361 XI | atyafiak; jobb lesz, ha egy pár bocskorról gondoskodtok,
362 XI | merre indulsz, mert nekem egy kis félreugrást kell tennem
363 XI | kézzel kapaszkodva a kardba, egy darabig húzták-vonták egymást
364 XI | éjjel haladtak a vállalkozók egy hosszú, mély völgyben, melynek
365 XI | legfölül csillogott csak egy foltja a csillagzatos égnek.~
366 XI | sötétzöld fenyőerdő; oldalt egy bazaltszikla, toronymagasságú
367 XI | egymás mellé állítva, mint egy óriási orgona sípjai, tetejükön
368 XI | felséges sziklaorgona.~Amott egy sziklahasadék tűnik föl,
369 XI | ellepő sűrű tölgyek között.~Egy helyütt lépcsőzetet képeznek
370 XI | vannak alkotva, minden fok egy torony magasságával bír;
371 XI | szédítő magasságból nem látni egy emberi hajlékot, még növényzetnek
372 XI | szólt egyszerre, amint egy meredek sziklafalra fölkapaszkodva
373 XI | félkörben körülfutva a vidéket, egy medencét látszott képezni,
374 XI | száz ölnél mélyebb fenekén egy gömbölyű tengerszem sötétlett
375 XI | sziklamedence átelleni oldalát egy óriási havas bérctömeg képezte,
376 XI | ért, a völgycsatornából egy kis patak csergedezett a
377 XI | midőn az átelleni szikláról egy rejtelmes moraj kezde alázúgni.
378 XI | Moarte az utána jövőkre. – Egy hófuvatag közelít az átelleni
379 XI | vágtat a völgy homorulatán egy kiálló sziklacsúcs felé,
380 XI | mögött megugrik a hógömb, s egy iszonyú szökéssel egyenesen
381 XI | hogy megrendült alatta.~Egy percre az egész vidék egy
382 XI | Egy percre az egész vidék egy gőzsebességgel szétszórt
383 XI | néhány pillanatra középett egy óriási átlátszó zöld szoborrá
384 XI | túláradt víz?~De a tengerszem egy lábnyira sem áradt meg a
385 XI | torkolatánál voltak a kalandorok.~Egy csodálatos folyosó állt
386 XI | állt előttök.~A csermely egy meleg forrás kifolyásából
387 XI | olvadva a forrás hevétől, mint egy átlátszó kristály alagút
388 XI | a víz folyásán haladva, egy helyen elkezde sötétülni
389 XI | oldalán találták magokat, egy mély kút alakú völgyben.~
390 XI | van a Gregyina Drakuluj.~Egy kerekded völgy, melyet minden
391 XI | bércek vesznek körül, mint egy mély kutat. Aki fölülről
392 XI | okból ered.~A völgy mélyén egy barlangban forró érces patak
393 XI | elemük közelében. Az egész egy a szabad ég alatt, viharok
394 XI | barlangban, reszkető kézzel egy sötét mélyedésre mutatott,
395 XI | mélyedésre mutatott, melyen egy vasajtó látszott meg.~–
396 XI | Zülfikárhoz fordulva Kelemen. – Én egy párducot keserek.~– Csitt,
397 XI | halkan megnyílt, s rajta egy hölgyalak lépett ki, kezével
398 XI | kezével arany örvénél fogva egy nyúlánk párducot vezetve
399 XI | összegyülekezett, s ott egy kőpadra leülve, elkezdé
400 XI | levetni. Ezalatt kettőt lépve, egy kiálló sziklafal elfedé
401 XI | körmeivel az oláh ifjút, egy rántással leteperte a földre.~
402 XI | sziklába látszott vágva, egy a középen álló lámpa világánál
403 XI | találtak; végre megpillanták egy ablakon keresztül a külvilág
404 XI | külvilág derűjét. Arra sietve, egy újabb vasajtóra találtak,
405 XI | találtak, melyen kilépve, egy tágas udvaron lelék magokat,
406 XI | szemeik előtt. Nemsokára egy gyalogösvényt is megsejtének,
407 XI | sem látott olyasmit, ami egy várhoz hasonlítana, egyik
408 XI | csakugyan nem látszik egyébnek egy darab faragatlan sziklánál,
409 XI | talpára, ha minden ütleget egy arannyal meg nem akar váltani.~–
410 XI | levenné annak tetejét, íme, egy rútul összekunkorodott sertésfark
411 XII | XII. Egy főúr a XVII. században~A
412 XII | alig engedve észrevenni egy halvány, szelíd női arcot,
413 XII | kalpagján opálos forgó mellett egy csomó koronásgém tolla lengett,
414 XII | legszélesebb, míg nyeregkápájából egy pár pisztoly rémületes agya
415 XII | semmivel sem volt egyszerűbb egy mai világbeli gőzhajóénál.~
416 XII | gőzhajóénál.~Maga a főkapitány egy nyitott hintóban ült, melybe
417 XII | teremek egyik ablakából egy magas, vén férfi tekint
418 XII | tisztelkedésben. Mellette egy gyászos nő könyököl ugyanazon
419 XII | valaha ennyi splendorral egy fejedelem, mint ez a simplex
420 XII | következtében egész Erdélyországban egy gyermek sem szülelett, még
421 XII | törődnek azzal, mibe kerül egy oktalanul megkezdett harc
422 XII | Ez rágalom! – kiálta föl egy hang a szegletből, melyben
423 XII | fizesse meg az adót, fejenkint egy kispénzt. A szegény parasztság
424 XII | célt tudott ezáltal elérni: egy az, hogy elismerteté a néppel
425 XII | Én minden válasz helyett egy bepakolt sertésfarkat küldöttem
426 XII | adóját beszedni, fogadom az egy élő Istenre, hogy az orrára
427 XII | mint én! – kiálta közbe egy hang, s az odatekintő Bánfi
428 XII | jön. A nagyasszonynak van egy rozzant viskója a kolozsvári
429 XII | tanácslom, mert kiseprűzöm, mint egy kurta kuvaszt! Voltam a
430 XII | őnagysága kívánta kegyelmedet egy igen kellemetlen ügy felől
431 XII | tőlünk ajándékokat, majd egy, majd más alkalom ürügye
432 XII | mondani, csak azért, hogy egy bolonddal több legyen az
433 XII | Bánfi kezét; az nem engedé, egy könny ragyogott szemében.~–
434 XII | hosszú szakállt hagyott, amit egy időben nagyon felkaptak
435 XII | mely alig lehet nehezebb egy tallérnál, a benne levő
436 XII | melynek smaragd levelén egy arany szitakötő lebeg, oly
437 XII | helyéről odábbmozdítani, vagy egy iszonyú nehéz gyertyatartót
438 XII | gyertyatartót fölemelni, vagy egy súlyos atlaszfüggönyt félrevonni.
439 XII | száműzött voltál, mikor egy egyszerű gunyhóban meghúzódtunk,
440 XII | gunyhóban meghúzódtunk, néha egy vászonsátorban, melyre kívül
441 XII | kapva szívéhez; ajkai, miken egy reszketeg sikoly tört keresztül,
442 XII | sikoltás után.~Mintha valaki egy hárfa húrjain karddal vágna
443 XII | szótlanul lihegett, mintha egy nehéz álomlátás nyomná szívét,
444 XII | ki szenvedélyének hangja, egy átható sikoltással kiálta
445 XII | kétségbeesés dúlta arca egy mondhatlan kínba kerülő
446 XII | nem messze voltunk tőle. Egy időben kegyedet akartam
447 XII | miénk, nagyon sok lett volna egy házhoz, mikor most még egy
448 XII | egy házhoz, mikor most még egy országban sem férhetünk
449 XII | mosolygással tekinte föl reá, mint egy ártatlan gyermek, ki nemtőjével
450 XII | maga mellé húzva testvérét egy, a szögletben nyúló kerevetre.~–
451 XII | uralkodása emlékét. De van egy lélekállapota férjemnek,
452 XII | válik; szemei, mik máskor egy meghalt cseléd fölött könnyeztek,
453 XII | vakmerőséggel állt útjába egy pártnak, egy hatalmas pártnak,
454 XII | állt útjába egy pártnak, egy hatalmas pártnak, mely királyokkal
455 XII | hiszi tán, hogy azok, kik egy trónon ülő király ellen
456 XII | fegyvert, kételkedni fognak, ha egy közőlök való nemes fölüti
457 XII | pillanatban, s e két ember sorsa egy volt Erdélyországéval.~ ~
458 XIII | földszinti tornácba alászállt, egy fiatal lovagot látott benyargalni
459 XIII | közepéből jöttem ide. Tegnap egy csapat kurd portyász megjelent
460 XIII | magunkat megtámadtatva; – egy perc alatt az egész tér
461 XIII | Bánfinét nehány szóval tudósítá egy kis félrecsapásukról, a
462 XIII | felé.~Elinduláskor előállt egy condrás székely fiú, halovány
463 XIII | keresztülvezet, tábort ütött a török; egy csoport beduin ott hasalt
464 XIII | kiapasztotta, s Bánfi nemsokára egy helyre akadva, ahol csendesebben
465 XIII | az égés látszott.~Ezalatt egy hat lovagból álló beduin
466 XIII | őrjáró kelevézét, jobbjával egy csapást intéze hozzá, mely
467 XIII | dárdával bánni! – S azzal lovát egy facsoportnak faroltatva,
468 XIII | György csapatait? – kérdé egy hadnagy.~– Nem lehet, nincs
469 XIII | kezdének hallani, s amint egy dombtetőre értek, föltűnt
470 XIII | elmaradtak, s azt hivé, hogy egy ostrommal beveheti a parasztoktól
471 XIII | kigyulladt e látványra. Egy fehér hölgyalakot vélt látni
472 XIII | ráérünk, ha leöltük! – S egy óranegyed múlva a város
473 XIII | azonban nemsokára megtorlasztá egy szemközt jövő dandár, mely
474 XIII | válogatott mamelukjaiból állott.~Egy óriási szerecsen vezette
475 XIII | fényében; széles szája vérzik egy kőhajítástól; fekete arcából
476 XIII | ezzel hátrakapva kardját, egy irtóztató csapást mért Bánfi
477 XIII | Kariasszár felé csapott, egy ügyes, semmi erőbe nem kerülő,
478 XIII | templom kerítése mögé.~– Egy lépést sem innen – monda
479 XIII | vissza torlaszaikhoz.~– Egy lépést sem innen – viszonza
480 XIII | támadást. Az utca végéről egy fényes lovagcsoport látszott
481 XIII | védnie magát.~Ali basa erre egy hírnököt küldött előre,
482 XIII | fölhágott Bánfi kengyelvasába, s egy kézzel annak vállára kapaszkodva,
483 XIII | a nő szorítását karján. Egy nyíl szíve fölött találta
484 XIII | döbbenten hátrált vissza, s Ali egy gömbölyű paizst kapott el
485 XIII | fegyverhordozóitól, míg Bánfinak egy acélcsákányt nyújtottak
486 XIII | templomba menekülnek, hirtelen egy utolsó csapást adott Ali
487 XIII | a küzdők háta mögött, s egy új, általánosan egyszerre
488 XIII | izgatott hangon Bánfi, s egy dombra fölnyargalva, valamit
489 XIII | levő meredek sziklákon, s egy csoport fegyveres férfit
490 XIII | kiáltának onnan fölülről, s egy hatalmas kőzápor gördült
491 XIII | sereg, elöl-hátul ijesztve, egy rendetlen tömkelegbe szorult
492 XIII | aláhengeríteni.~Ali basa majd egy, majd más úton iparkodott
493 XIII | együtt el van fogva, és egy oly sereg által, melynél
494 XIII | mellének szegezte.~E percben egy kéz félrerántotta fegyverét,
495 XIII | folytatá szilárdul Zülfikár, s egy összehajtott levelet kivéve
496 XIII | az, hogy mások is tudják. Egy rejtett sziklaépületed van
497 XIII | nép közt, ha nem láttak-e egy párducot az erdőben, jól
498 XIV | mindig közelebb érkezett; egy csoport úriasan öltözött
499 XIV | midőn a nyargaló csoport egy bokros helyen keresztültörtetve,
500 XIV | helyen keresztültörtetve, egy szembejövő csapattal találkozék,
1-500 | 501-688 |