Part

 1 I    |              én ma vadászni akarok, tudja, hogy milyen szenvedélyem.~
 2 I    |        helyére, s ott marad. Társát tudja, hogy visszajő, azt meg
 3 II   |           minden sorát könyv nélkül tudja már; a szolgáló pedig, mintha
 4 II   |        gyűjté áldozatmorzsáit, s ki tudja, mennyi év kelle még, hogy
 5 IV   |            magyar ember a nevét sem tudja; nádmézbe főtt ind gyümölcsök,
 6 IV   |             ember rendeltetését sem tudja, s mindezek olyan halmazban,
 7 VI   |             basától.~– Azt az isten tudja, aki az emberi sorsokat
 8 VII  |           tisztítsa ki magát, ahogy tudja.~Szász János uram csodálkozva
 9 VII  |        ajkaiba.~„Hát ezt már honnan tudja?” – kérdé magában.~– Örömest
10 VIII |          kormos szérűjét sokáig nem tudja benőni a fű.~Már a szélei
11 IX   |       idegen tatárfajzat volnánk, s tudja isten, mely vad idegen országból
12 IX   |  drágagyöngyöt, miktől a nyakát sem tudja mozdítani.~– Csak folytassa
13 X    |   nyomogatva ugyanazt, mint aki nem tudja a nyitját; – Kelemen diákot
14 X    |               Kegyelmed nagyon fönn tudja tartani a hivatali tekintélyt –
15 XII  |                Jól van, jól, de azt tudja méltóságod, hogy Zólyomi
16 XII  |            benne tart, azután isten tudja, mi lesz velök.~– Lám –
17 XII  |          hogy tudná miért, mely meg tudja mondani, nőtt-e, fogyott-e
18 XIV  |        mivel kegyelmed vádolva van, tudja meg kegyelmed, hogy e tetteért
19 XV   |           volt a templom? Senki sem tudja már. Két század múlva jöttek
20 XVI  |          szép asszonyokért, s isten tudja, mi mindenért.”~Az urak
21 XVI  |            Az országgyűlés csak azt tudja, hogy kegyelmed leánya iránti
22 XVI  | fölindulásán látható volt, hogy jól tudja, mi folyik itt a teremben.
23 XVI  |         azzal kezdjen uralkodni, de tudja meg kegyelmed, hogy ha a
24 XVII |          ártatlan. De hogyha más is tudja, más is észrevette? Ez csak
25 XVII |          így meggyalázta, és még ki tudja hogy. – De hát elég-e az:
26 XVII |           megvallani, miszerint nem tudja, merre jár.~Béldi reszketett
27 XVII |                kegyelmed még azt is tudja, amit én nem tudok. Amit
28 XVIII|      megvetésére érdemes? És mégsem tudja őt nem szeretni! Érzi, hogy
29 XVIII|            s nem tud megválni tőle. Tudja hogy nem élhet vele többé,
30 XVIII|          figyel arra, amit hallott: tudja, hogy mi történik körüle,
31 XVIII|         szólni kívánsz.~– Kegyelmed tudja már esetemet, ugyebár. Mit