Part
1 I | magasztalá.~*~Késő délután volt, mire a vadászok lakomához ültek;
2 I | sebet ütött annak combján, mire ez két kézzel megragadva
3 II | szólt a két cseléd, s mire fölkeltek helyükből, már
4 V | megszokott nálunk. Meglásd, mire visszajössz, milyen magyar
5 V | ül; éppen neki való lesz, mire megnő, s akkor lesz mindkettőnknek
6 VI | közepében vagyunk; aki elfut, mire a határokig ér, az üldözők
7 VI | széttekinte katonái fölött, mire azok egyszerre lehúzva fejeiket
8 VI | nagyobbrészint leaprítva, mire a védtelen puskás had tömegestül
9 VII | földjeiket, attól tartva, hogy mire a szélére érnek, fölbillen
10 VII | okossága ismeretes előttünk, mire nézve jónak látjuk kegyelmedet
11 VII | sem hatalmunk nincsen; mire nézve kegyelmed őrizet alatt
12 VII | ábrázatján el ne nevesse magát, mire a jelenlevők egyszerre kitörtek
13 VII | engedelmeskedést követelnek. Mire nézve, nehogy kegyelmed
14 VIII | fokairól, fehér köddé törve, mire aláért, melynek csöppjeiben
15 VIII | asszonynak az egész erszényt, mire az a barlang nyílásához
16 IX | hallá jovialiter kacagni, mire egyhangúlag a szobában levő
17 X | minden dobbantásnál, úgyhogy mire az egyik saruba belerugdalta
18 X | felejtse a mondottakat, mire a poéta akaratja ellen sarkantyúba
19 XI | annyira van a templomtól, hogy mire a gyülekezet odaért, egészen
20 XII | futott, fel akart szökni, s mire ajtaja kinyílt, ismét halovány
21 XIII | hidakat letöreté; úgyhogy mire én kijöttem a városból,
22 XIII | megszorítá térdeivel paripáját, mire a nemes mén fölágaskodott
23 XIII | paizsra, s lyukat ütött rajta, mire Ali basa kardjával visszavágott,
24 XIV | hihetőleg el lesznek fáradva; mire nézve meghívom önöket magamhoz
25 XIV | s megszűnt dühösködni. Mire Bonchidára értek, egészen
26 XIV | szeme láttára összetépett; mire nézve én kiküldém Csáky
27 XVII | megismerék, lefutottak elé. Mire a vár alá ért, mind a parkban
28 XVII | nevét nem meri ráfogni, mire kisebbik leánya, Aranka,
29 XVIII| talpra esvén, odább futott, mire Firtos Firi megharagudva
30 XVIII| iparkodott kitudni, hogy mi mire való. Egy római antik urnát
31 XVIII| szerencsésen választá irányát, hogy mire kihajnalodott, Kolozsvár
|