Part

 1 I    |  visszaijednek, s elfutnak a parttól. Ekkor a nőstényszarvas összerogy,
 2 I    |               fájdalmas sírást hallat ekkor, mely az emberjajgatáshoz
 3 I    |          kimúlik, ezt meg unni kezdé; ekkor hirtelen észrevéve, hogy
 4 III  |               a pitvarba.~Apafi éppen ekkor lépett ki neje szobájából,
 5 III  |              ő tiszteletére történik.~Ekkor valaki hátulról két kezét
 6 V    |              Bodola felé elvágtatott.~Ekkor a fiatal gyermek, kit a
 7 VI   |               neki jutott szakasszal.~Ekkor a basa rögtön fölhagyva
 8 VII  |          megszomorodását észrevegyék.~Ekkor az oláhfalusi követre került
 9 VIII |                éji szellem, ki vagy?” Ekkor a lélek meg fogja magát
10 IX   |               kárbunkulust keresek, s ekkor oly apróra törték köveiket,
11 XI   |              földre.~Sange Moarte még ekkor sem magát védte a fenevad
12 XI   |            jutottak.~A két férfi csak ekkor nézett még egymás szemei
13 XII  |             hivé, hogy neje megőrült.~Ekkor azonban Bánfiné székéről
14 XII  |       szomjúhozni; máskor oly óvatos, ekkor oly hirtelenkedő lesz. És
15 XIII |             hármat leöklelte lováról.~Ekkor széttekinte, ha nem jön-e
16 XIV  |          miatt.~– Uraim! – kiálta fel ekkor egy csengő hang, oly jóleső
17 XV   |             és kivont kardot imádott. Ekkor nevezték a várost Gyulafehérvárnak.~
18 XV   |          kiáltozák:~– Halljuk Béldit!~Ekkor egy fiatalember rontott
19 XV   |       lebeszélje a szólásról, azonban ekkor valaki hátulról megfogá
20 XV   |           követek kezeit szorongaták.~Ekkor a tábla végén megállt Béldi,
21 XV   |             befolyása az országra még ekkor.~Teleki zavarodottan tekinte
22 XVII |         lehete férkőznie; mit tegyen? Ekkor eszébe jutott a magánfolyosó,
23 XVIII| kedveskedésből szállítá őket ide.~Már ekkor oly régóta nem aludtak egy
24 XVIII|                az ajtó nyitva maradt.~Ekkor valaki a kilincshez ért,
25 XVIII|              a szó megfagyott ajkain. Ekkor az álomalak suttogva monda: „
26 XVIII|            kell csúfot űzni.~A hírnök ekkor a hadnagyokhoz fordult.~–
27 XVIII|               hegye föltárt kebléhez. Ekkor kiesett a tőr az odaliszk
28 XVIII|              ellenségeid ordítása, és ekkor egy földrengető dördülés,
29 XIX  |         ítéletnek írja alá nevét. Már ekkor rémképekkel elmérgesítve
30 XIX  |         nemesség legmagasabb feje már ekkor a porba hullott.~*~A tragédia