Part
1 I | arccal susogá:~– Nem tudom miért, de nem tudok bízni ez emberben.
2 III | nem kell magyaráznom, hogy miért. Kegyelmednek oka is, módja
3 IV | süteményt, csak igazságot nem, miért jött.~Benn az étteremben
4 V | többi között.~– Hát akkor miért nem vetted őt rá, hogy legyen
5 VII | magát a többiek háta mögé.~– Miért húzza kegyelmed magát hátra? –
6 VIII | mutat többé semmi szépet? Miért oly haragos, miért oly kedvetlen
7 VIII | szépet? Miért oly haragos, miért oly kedvetlen a napok napja?
8 VIII | hiányzik? – kérdé a leánytól. – Miért vagy bús, miért nézesz úgy
9 VIII | leánytól. – Miért vagy bús, miért nézesz úgy a földre? Szólj,
10 VIII | nevetve tekingetnek föl reám. Miért boldogabbak ők, mint én?
11 IX | Apafi nem látta át, hogy miért ne nevessen ő is, ha a többiek
12 X | iszonyúan haragudva, hogy miért nem szól.~– Az oláh fölhúzta
13 XII | de nem lehetett ám.~– Hát miért nem lehetett? – kiálta rá
14 XII | fáj, anélkül, hogy tudná miért, mely meg tudja mondani,
15 XIII | egyenlők vagyunk, s nincs miért lenéznünk egymást.~– S mit
16 XV | a fejedelmi trón körül, miért nem támadhattok fel újra,
17 XVI | én Bánfit soha.~– Tudom, miért titkolja kegyelmed e gyűlöletet,
18 XVI | Bánfi.~– Üm. Az is? Hát az miért?~– Hazament uralkodni –
19 XVII | Béldiné megrémült e látmányra: miért térdelhet e büszke, hatalmas
20 XVIII| iszonyodik, szeret és utál!~Miért nem lehet elfeledni azt,
21 XVIII| ami már egyszer tudva van?~Miért nem lehet azt tenni, hogy
22 XVIII| fognak egymásról leszakadva. Miért nem teszed tehát? Miért
23 XVIII| Miért nem teszed tehát? Miért sóhajtasz, ha látsz? Miért
24 XVIII| Miért sóhajtasz, ha látsz? Miért csókolsz meg? E sóhaj, e
25 XVIII| szép asszony szobája.”~– Miért cselekszi ezt kegyelmed? –
26 XVIII| kegyelmed vérével oltsák el.~– S miért kellene az én véremnek omlani?
27 XVIII| homlokát simogatva szólt:~– Miért van e ránc szép homlokodon,
28 XVIII| hogy merre van, és hogy miért van itt.~Valami hideg fuvalmat
29 XVIII| fogattam, anélkül hogy tudnám, miért, most már a feleségemet
|