Part
1 I | előtökbe rajzolni, mely félig vaksors, félig misztérium –
2 I | rajzolni, mely félig vaksors, félig misztérium – félig vigalom,
3 I | vaksors, félig misztérium – félig vigalom, félig gyász. Egy
4 I | misztérium – félig vigalom, félig gyász. Egy pillanatnyi véletlen,
5 I | Jáspisfeketeségű hajkötegei félig lebocsátva vállaira, végeiknél
6 I | Mezetlen hófehér karjai félig selyemmel hímzett szarvasbőr
7 II | metszése bájoló, hosszú pillái félig árnyékban tartják a nagy,
8 II | rohant az ajtónak, s az már félig meg volt nyitva, valaki
9 II | szerelem hangjait suttogva félig aléltan.~Apafi keblére ölelte
10 IV | s ha olykor szempilláit félig lesüllyeszti égő szemeire,
11 IV | össze, hófehérségű vállai félig kilátszanak a duzzadó rövid
12 V | látszik ülni, mintegy 32 éves, félig törökös, félig keresztyénies
13 V | 32 éves, félig törökös, félig keresztyénies öltözetben,
14 VI | lehet – monda Wenzinger, félig tréfából, félig bosszúsan,
15 VI | Wenzinger, félig tréfából, félig bosszúsan, s egy szót sem
16 VII | ketten elférjenek rajta. Félig ugyan férje térdén ült a
17 VIII | porfiroszlopok emelik, miket félig takarva tartanak a keleti
18 VIII | miket a hosszú selyempillák félig elfedeznek, szinte megdöbben
19 VIII | szemölddel tekinte a nőre, s félig fölemelkedve, kis malachit
20 VIII | Egynek-egynek háta mögé félig alélt keresztyén hölgy van
21 IX | elvetemedett kacajra ingerlé; s félig kinyitá ajtaját; nem bírta
22 XII | Bánfi szótlanul tekinte rá, félig mosolyogva, félig bosszankodva.~–
23 XII | tekinte rá, félig mosolyogva, félig bosszankodva.~– Vagy talán
24 XIII | láb magas idomtalan alak; félig meztelen kiülő izmai ragyognak,
25 XVIII| brokátfüggönyei mögött, mik félig szét voltak vonva, oly nyugalmasan
26 XVIII| volt téve.~A másik szoba, félig a kandalló tüzétől megvilágítva,
27 XIX | lépcsőkön, s midőn Bánfi félig megnyugtatá nejét eltávozása
|