Part

 1 I    |     aper caledoniusnak!~S azzal ment szenvedélyes önfeledséggel
 2 II   |       magyar nemességgel, akkor ment el Mihály úr is vele. Hogy
 3 II   |       az isten, hogy az is vele ment, mert anélkül tán soha hírét
 4 V    |  Erdélyben azért, mert törökhöz ment nőül. Ott az én rokonaim,
 5 VII  |     arcán ezúttal minő változás ment végbe. Igazi fejedelmi szilárdság,
 6 VIII |        gyöngyfüzérnek. A tündér ment, s elhozá a csillagokat.
 7 VIII |   Korzár bég tétovázó léptekkel ment az előtte álló alak felé,
 8 IX   |     történt meg, azzal a hittel ment odább, hogy majd kiszúrja
 9 X    |    eldörmögé a salem alek-et, s ment tovább, anélkül, hogy hátranézne.~
10 X    |      hogy hátranézne.~Idáig jól ment minden, hanem e percben
11 XI   | látszott válni az út; egyik ága ment végig a völgyön, másik felvonult
12 XI   |        egyik völgyből a másikba ment az át, anélkül, hogy valahol
13 XI   |   tűzhely mellett, mikor ő azon ment, akármilyen szép nótákat,
14 XI   |     szólt Sange Moarte, s odább ment. – Unod magadat, jó uram?
15 XI   |    hátra sem nézett a halottra, ment elöl.~Anyja megfogta kezét:~–
16 XI   |      kihúzta kezét anyjáéból, s ment a két idegen férfival az
17 XII  |         csupán három ablak volt ment az ünnepi csoportoktul,
18 XVI  |        azután megnyugodva odább ment, azt gondolva, hogy csak
19 XVI  |   szökdössetek el egyenkint. Ki ment el innen ismét?~– Béldi! –
20 XVII |  Fehérvárról egyenesen Bodolára ment vissza. Az egész úton gyötörte
21 XVII |    felkelve helyéről, bosszúsan ment az ajtóhoz, s azt kinyitva,
22 XVIII|         vagy megmenekülni.~A ló ment vele, amerre akart. A főúr
23 XVIII|       belül minden üres maradt. Ment, ment: merre lova vitte.
24 XVIII|       minden üres maradt. Ment, ment: merre lova vitte. Előtte
25 XVIII|       vágott.~– Nem tudod, hová ment ez a fegyveres nép? – kérdé