Part
1 I | elenyésszenek; csak ez utóbbi fog bennünket végigkísérni a történetek
2 IV | vannak.~– Tán biz el akar bennünket kergetni Apafi Mihály uram
3 VI | verni.~– Vagy eresszenek bennünket az ellenségre, vagy elmegyünk
4 VI | kijött az ellenség, hogy bennünket közelebb csaljon.~A többiek
5 VIII | Már a folyam is elhagyott bennünket, mélyen alattunk látszik
6 VIII | tervünk sikerül. Ha elárulsz bennünket, akkor ez a tőr lesz a tied,
7 VIII | megtörténhetnék is, hogy bennünket meglepjenek, ne tarts tőle,
8 VIII | Allah árnyéka takarjon el bennünket, hogy meg ne lássanak tűzszemeikkel.~
9 VIII | párducnak. – Te kísérni fogsz bennünket, s őrt állasz, és ha vadra
10 VIII | vadra találunk, védni fogsz bennünket.~A vadállat, mintha értené
11 IX | pedig kedve tartja uradnak bennünket Kolozsvárott meglátogatni,
12 IX | hadi taktikával ostromol bennünket.~– Nem tagadom, nagyságos
13 XI | Zülfikár. – El akarsz árulni bennünket kíváncsiságoddal?~– Ez a
14 XII | gondolt ki a fondorkodás, hogy bennünket akaratlanul visszarántson
15 XII | ágyúk dörgése ébreszte fel bennünket, és én mégis olyan boldog
16 XIII | dulakodó tömegek elszakítának bennünket. Én erre paizsomat hátamra
17 XIII | főbe, hogy el ne áruljanak bennünket kiáltozásaikkal.~– Ne várjuk
18 XIV | kegyelmed figyelmeztetni akar bennünket, hogy magyar nemes nem enged
19 XIV | fedezve! Ért-e már kegyelmed bennünket?~– Értem, nagyságos uram. –
20 XIV | Csáky László uram! Vezessen bennünket a mondott helyre: Bánfi
21 XV | mely ország lesz az, mely bennünket befogadjon? Azért, hazámfiai,
22 XVI | végrehajtó bírákat, s csúffá tesz bennünket.~– Azért első tanácsosunk
23 XVI | adott kegyelmednek jogot bennünket háborgatni, midőn az ország
24 XVI | Nagyságos uram, kegyeskedjék bennünket elbocsátani; amint látjuk,
25 XVIII| szerencsétlenség ismét összehozott bennünket…~És lehajolt férje homlokát
|