Part

 1 I    |           útját a naszádnak, a fák, miket ember soha nem irtott, ezredek
 2 I    |           beledüledeznek a habokba, miket sokszor medrébe sodor a
 3 IV   |    árticsóka, osztriga, teknősbéka, miket igaz embernek büntetés megenni;
 4 IV   |           rózsaszínű hattyútojások, miket a vendégek mulatságul magok
 5 V    |          igazgyöngyeinek látásánál, miket férjem ez összegen bizton
 6 VI   |        köntösét és tört fegyvereit, miket török martalócok áruba bocsátának,
 7 VI   |      martalócok áruba bocsátának, s miket Apafi Mihály, most már Erdély
 8 VII  |    ragyogást sajátított el, szemei, miket a bánat könnye régóta nem
 9 VIII |           az ország azon részeinek, miket még senkinek sem jutott
10 VIII |             azon pompás épületeket, miket a keleti pompa a mulandó
11 VIII |       jártak a hosszú álgyúk előtt, miket Korzár bég ott öntetett,
12 VIII |       karcsú porfiroszlopok emelik, miket félig takarva tartanak a
13 VIII |            fölveti bágyadt szemeit, miket a hosszú selyempillák félig
14 IX   |         állóórák voltak elhelyezve, miket a fejedelem rendesen maga
15 IX   |            más tisztátalan állatok, miket ti hitetlenek szoktatok
16 XI   |         idomtalan szentek képeivel, miket paraszt művészek szörnyeteg
17 XI   |             volt festett ládájában, miket maga kezével font és szövött,
18 XII  |             viselte tarka lobogóin, miket délceg termetű zászlótartók
19 XII  |            titkokat sejtetsz velem, miket nem akarsz megmondani.~–
20 XV   |         most annak hervadt levelei, miket a vihar messze földre elszórt.
21 XVI  |              hogy azon serlegekben, miket kezeitek érintenek, nem
22 XVIII| szőnyegekből nyakravalókat szabtak, miket Bánfiné saját kezeivel hímzett.~
23 XVIII|             dalokat kezdé énekelni, miket a keleti hőségű fantázia
24 XIX  |    vádpontot írt össze Bánfi ellen, miket Sárpataky Márton ítélőmester