Part

 1 I    |        megvan a saját beszédjük, melyen egymást megértik. A két
 2 I    | nekiugratott lovával az ároknak, melyen a szarvas átmenekült.~–
 3 IV   |           majd egy nagy fatálat, melyen egy egész sült páva fekszik,
 4 V    |       kisded nemesi vár mellett, melyen azalatt, míg Kemény Jánost
 5 V    |       völgyre mutatott kilátást, melyen végigömlött most a hold
 6 VI   |          kerek halmot a kertben, melyen akkor egy cifra deszka mulatólak
 7 VII  |     egyik mellékajtajára tekint, melyen valaki minden bejelentés
 8 VIII |          elefántcsont asztalkán, melyen széles japáni tálcára halmozott
 9 VIII |       ajtó mellett beszaglászva, melyen belül az eltűnt rabnőket
10 VIII |          itt ezen ottomán alatt, melyen fekszünk, van egy kanóc,
11 IX   | pillanatban az asztal előtt áll, melyen különféle régi pénzeket
12 IX   |          alkalomtól megfosztott, melyen a töröknek a kívánt váltságért
13 X    |         a címet ejtve ki száján, melyen egymás között szokták emlegetni
14 X    |          az egy kispénz adót is, melyen annyira kapott mindenfelé
15 XI   |       sziklahasadékon keresztül, melyen át a patak föld alatti barlangjába
16 XI   |       sötét mélyedésre mutatott, melyen egy vasajtó látszott meg.~–
17 XI   |        újabb vasajtóra találtak, melyen kilépve, egy tágas udvaron
18 XII  |       ehen van a pecsétes levél, melyen az ország megtiltja minden
19 XIV  |        tisztelgésnek tevé ki őt, melyen keresztül érzett a vérig
20 XV   |         ifjúkornak.~Azon halmot, melyen Erdély egyetlen erős vára
21 XVIII|       folyosó felőli ajtó előtt, melyen bejöttek, halk csoszogás
22 XVIII|     teleknél kellett elvonulnia, melyen egykor Szentpáliné háza
23 XVIII|        könnyelmű arckifejezését, melyen az elébbi indulatokból csak
24 XVIII|        egy csapóajtót emelt fel, melyen letekintve, egy mélyebb