Part

 1 IX|    egészen ép szfinxet, hanem az oláh, aki meg volt bízva az elszállításával,
 2 X |       emelje ki.~Egy tátottszájú oláh állt előtte, pecsétes levéllel
 3 X |        hogy miért nem szól.~– Az oláh fölhúzta gömbölyű szemöldökeit,
 4 X |    terminológiával írta körül az oláh Kelemen diák hivatalos hatáskörét.~
 5 X |  bosszúsan kapva el a levelet az oláh kezéből.~– Hát nagyságos
 6 X |      dumnye macska – viszonzá az oláh; ijedtében azt a címet ejtve
 7 X |        hadnagyot.~Csupán egy kis oláh falu volt még hátra, messze
 8 XI|         messze van.~Majd egy-egy oláh paraszt jött reájok szembe;
 9 XI|         forrásvíz, melyet fiatal oláh leány állított oda hagyományos
10 XI|        út felett függött.~Fiatal oláh legény volt, sápadt arccal,
11 XI|         magyarral és latinnal az oláh szót. – Ungye méra ista
12 XI|          Ungye méra ista via?~Az oláh hallani sem látszott a kiáltást;
13 XI|          azzal ügettek előre.~Az oláh utánok sem nézett.~Már az
14 XI| máglyától nem messze egy csoport oláh táncolt, szilaj tagjártatásokkal;
15 XI|       eső faluba.~*~Hosszadalmas oláh helység volt, melybe a cirkálók
16 XI|   növekedő súllyal a cirkáló.~Az oláh hallgatott.~– Kérdem tőled:
17 XI|     Messze, messze! – sóhajta az oláh, s azzal ismét elnémult,
18 XI|     Nevezd meg a helyet: hol?~Az oláh félve tekinte szét, s mintha
19 XI|     elvezetnél-e engemet oda? Az oláh örvendő arckifejezéssel
20 XI|          Ezért hívja e helyet az oláh az „ördög kertjének”, s
21 XI|         reszkető ajakkal az ifjú oláh, s forró fejét kezei közé
22 XI|     megragadva éles körmeivel az oláh ifjút, egy rántással leteperte
23 XI|          a párduc ordítását s az oláh ifjú halálkiáltásait.~–