Part

 1 I    |     vadásztanyán.~A nap alig veté szét első sugarait a sűrű fák
 2 I    |        van. Oly szelíden tekinget szét, sohasem látott még embert.~
 3 I    |  orrlyukai széttágulva szaglálnak szét a levegőben, lábaival nyugtalanul
 4 I    |   szarvastehén nyugtalanul tekint szét, azután ismét visszafekszik
 5 I    |          diadalmas arccal tekinte szét a körülállókon.~– Ugye mondám,
 6 IV   |       szemei villongva tekintenek szét, ha valakihez szól, tokáját
 7 IV   |       maga is megdöbbenve tekinte szét; azonban itt minden ember
 8 VI   |        fegyvereit elhányva futott szét az egymást üldöző lovassereg
 9 VII  |           s vad tekintettel nézve szét az urakon, félvállra veté
10 VIII |         bég e helyről kalandozott szét az országban; rabolva, leölve,
11 VIII |          férfi meglepetve tekinte szét, s azzal erszényét, melyből
12 VIII |   ijedelmes gyorsasággal futottak szét a mellékajtókon. Félelmük
13 VIII |    ízeiben.~A bég ijedten tekinte szét. A vihar őrülten tombolt
14 VIII |        fehér füstöt önt egyszerre szét a sír körül.~A távolban
15 IX   |        Hát mi a patvarnak hányták szét a templomot?~– Egy ókori
16 XI   |          hajfürtökkel, bőrködmene szét volt nyílva mellén; süvege
17 XI   |        hol?~Az oláh félve tekinte szét, s mintha hideg borzadály
18 XI   |        burkoltan nézte, mint tépi szét kedvenc párduca az ifjút,
19 XII  |         kegyelmednek, hogy holnap szét fogják bontani a házát,
20 XV   |  történtek. Ha nem tudnátok, csak szét kellene néznetek magatok
21 XVIII| brokátfüggönyei mögött, mik félig szét voltak vonva, oly nyugalmasan
22 XVIII|        ott ugyan már minden hordó szét volt verve, s a bor bokáig