Part

 1 I    |        kerülni. Elvetve puskáját, kardját rántotta ki, s szembe rohant
 2 III  |      fölül leakasztá nagy ezüstös kardját, vigasztalólag mondá feleségének:~–
 3 VI   |      fölkelt helyéről, fölkötteté kardját, s amint páncélját föl akarták
 4 VI   |         nyergébe vetette magát, s kardját kivonva, vágtatott a seregek
 5 VI   |         hozzá vagdalni, emelé föl kardját, visszasújtva hozzá.~– Elmaradj
 6 VI   |      fényes, karcsú görbe damaszk kardját a fejedelem nyakának mérve,
 7 VI   |       elborult arccal fogta hátra kardját, egy visszafelé intézett
 8 VI   |          akasztá annak mellére, s kardját megcserélte vele, ami a
 9 X    |       köté föl tarsolyát és rezes kardját oldalára, s miután tarsolyába
10 X    |        Kelemen diák, s kapá rezes kardját, hogy majd mindjárt kihúzza,
11 XI   |       monda Kelemen diák, kihúzva kardját, s az iszonyat által dühössé
12 XII  |       neki! – ordíta fel a tömeg, kardját zörgetve s buzogányait rázva
13 XIII |          facsoportnak faroltatva, kardját tokjába dugá, s az elvett
14 XIII |          meg – s ezzel hátrakapva kardját, egy irtóztató csapást mért
15 XIII |        báró hidegvérrel emelé föl kardját szeme elé, s azon pillanatban,
16 XIII | kapaszkodva, másikkal megvillantá kardját, kiáltva:~– Ne féljetek,
17 XIII |       hagyni – monda Veér György, kardját hüvelyébe bocsátva.~– Hátha
18 XIII |       kétségbeesetten törve ketté kardját, s pisztolyát elővonva,
19 XV   |           azon fokon állott, hogy kardját kirántva, ő – a békepárt
20 XVIII|     szemekkel. – Hah! – ordíta, s kardját kirántva hüvelyéből, arcát
21 XVIII|           mogorván taszítá vissza kardját hüvelyébe, tudtul adva a