Part

 1 I    |   kegyelmes urunk a török – szólt közbe kétes mosollyal az erdélyi
 2 II   |         futottak volna! – beszélt közbe kérkedőleg a tűzrőlpattant
 3 IV   | felvillanyozta az urakat, úgyhogy közbe kezdtek dalolni a karzaton
 4 VII  |          fészket szedni, s ami fa közbe esett, azt levágták előtte.~–
 5 IX   |           nagyságos uram! – szólt közbe hevesen Teleki. – Azon irat,
 6 IX   |     érdemlem e dícséretet – szólt közbe Imre büszkén. – Én is ott
 7 XI   |         átkozódó verseket mondtak közbe, mintha valami bosszantó
 8 XI   |     rikoltozó kurjantással szólva közbe. A mellettük lobogó tűz
 9 XI   |      nevére kérlek, uram – kiálta közbe a pópa –, ne menj oda. Még
10 XII  |      Éppen úgy, mint én! – kiálta közbe egy hang, s az odatekintő
11 XII  |        hamar elmondom én – vágott közbe Bánfi –, a nagyasszony majd
12 XII  |           hűtelen hozzánk – szólt közbe Margit.~– Még azt is, még
13 XIV  |            nagyságos uram – szólt közbe tisztelendő tudós Csehfalusi
14 XV   |        Forval bosszúsan köhintett közbe.~– Szobieszky pedig – folytatá
15 XVI  |         szükséges az neki – szólt közbe Teleki –, az atnáme nélkül
16 XVI  |         fejedelem sérelme – szólt közbe Teleki –, azt elhalaszthatja
17 XVII |        jött, s indulatosan kiálta közbe:~– Ha az én nőm tenné ezt
18 XVIII|          innen! – kiálta hirtelen közbe Kornis Gáspár, s leverve
19 XVIII|   Csendesen, hadnagy uram – szólt közbe Bánfi. – A fejedelem követéből
20 XVIII|          is, s csak akkor szóltok közbe, ha velem jogtalanság talál