Part
1 I | nem istenfélő embereknek való. Az áttörhetetlen bozót,
2 II | visszafizessem neked hozzám való hűségedet. Isten engem!
3 III | mert nem vagyok közőlök való. Legfölebb olyan embereket
4 IV | azonban a kegyelmed iránt való deferenciából megteszek,
5 V | Béldi Pál, csak előtte való nap érkezett haza feleségével
6 V | mellette ül; éppen neki való lesz, mire megnő, s akkor
7 VI | Mert itt nincs elveszteni való idő; hadviselés ez, uram,
8 VII | ráfognak szegényekre, ami nem való. Csak az eszük járása furfangos.~–
9 VII | nehogy kegyelmed a hozzánk való túlságos jóakarat miatt
10 IX | fejedelemnő –, hogy én is közőlök való vagyok.~– Bizony nagyságod
11 IX | túlságos pompa egyébre sem való, mint azon ellentétek felötlővé
12 X | hogy lábait a nem nekik való térbe beleszorítsa, nekivörösödött
13 X | bizonyítá, hogy nem e fajból való; sőt ha ily jelentéktelen
14 XII | nem arattuk be a vetni való magot; a faluban gyökeret
15 XII | tárházakat s a jobbágyoknak vetni való gabonát osztani ki, azonfölül
16 XII | azonfölül a szegénységnek télire való eleséget, amennyi elég.~
17 XII | kételkedni fognak, ha egy közőlök való nemes fölüti ellenük fejét?
18 XVIII| Nem volt gondolkodásra való idő. Bánfi a sötétségben
19 XVIII| iparkodott kitudni, hogy mi mire való. Egy római antik urnát föltett
|