Part

 1 II   |     suttogva félig aléltan.~Apafi keblére ölelte a nőt, ki görcsösen
 2 II   |    férjére borulva, s arcát annak keblére temetve.~– És ha az egész
 3 III  |          görcsösen szorítá férjét keblére. – Nem bocsátlak, inkább
 4 VI   |      Kucsuk szótlanul ölelte fiát keblére, s homlokon csókolva, saját
 5 VII  |         sietve megragadá kezét, s keblére ölelve a bájoló asszonyt,
 6 VII  |         engedékenyen simult férje keblére, s női gyöngédséggel nyújtá
 7 VIII |        csüggeszté le fejét lihegő keblére, s amint a duéna megszűnt
 8 VIII | szorosabban simul a vad mór lovag keblére.~– Mitől remegsz? Itt vagyok
 9 XII  |           odatapadva simult férje keblére, s nyakát körülfogva karjaival,
10 XII  |      volna észre semmit.~Margitot keblére ölelve, nyájasan nyújtá
11 XII  |        nyújtá Bánfinak kezét, míg keblére boruló testvére alig bírt
12 XV   |         Ezt mondva, Zsófiát Béldi keblére fekteté az ifjú férj, megcsókolá
13 XVIII|         alá, mely könnyű öltönyét keblére emeli, karcsú derekáról
14 XVIII|         kézre borult, annál fogva keblére vonta őt. Az odaliszk Bánfi
15 XVIII|           kiálta Bánfi, a hölgyet keblére vonva, s hosszan, ittasan
16 XVIII|     aléltsággal ejté fejét dobogó keblére.~– Nem tudom, mit adtál
17 XVIII|        szótlanul veté magát férje keblére, és hevesen zokogott.~–