Part

 1 I    |     félve odabújik anyja mellé, szüntelen reszketnek gyönge kis tagjaik.
 2 V    |         arca, szemei, kezecskéi szüntelen mozognak, nénjének akadékoskodva,
 3 V    |        maradt, Zsófia helye, ki szüntelen talált ürügyet az asztaltól
 4 IX   |       fülig levén borotválva és szüntelen mosolyogván, oly szeretetreméltó
 5 XI   |        itt lesz-e már a falu, s szüntelen azon választ kapta, hogy
 6 XI   | bivalyok voltak fogva; az ember szüntelen kiabált az állatokra, s
 7 XI   |      Moarte nem látott, mert az szüntelen az erdőket és barlangokat
 8 XI   |   fonóba; csak az erdőket járta szüntelen.~– Jól van, öreg; erre nekem
 9 XI   |         között, s meleg gőzével szüntelen olvasztva a körüle levő
10 XI   |       maradt meg, mely kívülről szüntelen fagylalva a küllevegőtől,
11 XI   | fagylalva a küllevegőtől, belül szüntelen olvadva a forrás hevétől,
12 XII  |       magokon, s az arc maga is szüntelen ez indulatváltozások befolyása
13 XII  |        nem tudva azt megőrizni, szüntelen idegen hadakat híttak az
14 XII  |         fogva gyűlölik egymást; szüntelen ellenkező véleményen, ellenkező
15 XVIII|        úgy hozta, hogy Bánfinak szüntelen távol kellett lennie; alig