Part

 1 I    |        Jól van, jól van, öcsém – dörmögé mogorván a dalia. – Hiszen
 2 I    |          másra is kell az élet – dörmögé magában.~– Ejh! Másutt is
 3 III  |             No, szépen vagyunk – dörmögé magában Apafi. – Megbocsásson
 4 III  |      székébe, s egy ismerős hang dörmögé:~– Maradjon kegyelmed ülve.~
 5 VII  |      megrántá mentéjét, s fülébe dörmögé:~– Tartson kegyelmed tekintélyt
 6 VII  |       ebédre híttam őkegyelmét – dörmögé fogai között.~– Hát Naláczi
 7 VIII |        Ez irtózatos!~– Ne félj – dörmögé Korzár. – A Korán azt mondja,
 8 VIII |     árnyékára! Igen jól hallom – dörmögé a reszkető férfi, bámulástól,
 9 XI   | visszatartaniok.~– Megvesztél! – dörmögé fülébe Zülfikár. – El akarsz
10 XII  |         s szakállát végigsimítva dörmögé:~– Itt tehet ön velem, amit
11 XIII |        három ellene.~– Jertek! – dörmögé Bánfi, s azzal az iszonyú
12 XV   |         vejére. Az keserű hangon dörmögé, öklét összeszorítva, könnyező
13 XVI  |           Szeretném azt látni! – dörmögé Apafi haragosan.~– Pedig
14 XVIII|          kanóc.~– Gyáva lélek! – dörmögé magában Bánfi, s átjárva
15 XIX  |       nem akartam őt megöletni – dörmögé –, én most sem akarom, s