Part

 1 IV|      csak hárman fogadták el: Wenzinger, a német hadak vezére, egy
 2 IV|    kacagott fel Kemény János.~Wenzinger erre felállt székéről, s
 3 VI|    kényszeríteni a feladásra.~Wenzinger fejét csóválta.~– Megbocsássatok,
 4 VI|  beszédeket, alig várta, hogy Wenzinger megpihenjen, s mintha kisebb
 5 VI| parancsolni nem lehet – monda Wenzinger, félig tréfából, félig bosszúsan,
 6 VI|     hát csak nézze tovább.~De Wenzinger felugrott helyéről.~– Én
 7 VI|  azonban jött visszanyargalva Wenzinger, arcán nem bírván elrejteni
 8 VI|      maradt.~… Alig tette meg Wenzinger a szükséges elhelyezéseket,
 9 VI|      a lándzsás had. Középett Wenzinger, a jobbszárnyon Kemény János.
10 VI|   ordítással vágtatott előre.~Wenzinger észrevevé, hogy lövészei
11 VI|     kétségbeejtő ordításával.~Wenzinger erre rögtön helyre akarva