Part

1 I    |  öcsém – szólt Miklós vállára verve. – Kétszer űztem már ezt
2 VIII |      mely hosszú fenyőlábakra verve, e bérccsutakot a legközelebb
3 VIII |   odaliszk csengettyűs dobját verve feje fölött, merész szökelléssel
4 VIII |   aztán leült elébe, farkával verve kétfelől a földet, s nyugtalan
5 VIII |   karjait kitárva. – Legyetek verve a napsugártól, hogy temessen
6 XI   | ugrott föl dühében, s földhöz verve turbánját, rögtön parancsolá,
7 XIII |    sereg tökéletesen meg volt verve, ezernél többen feküdtek
8 XVII |       a tanácsurat, s öklével verve a bezárt ajtót.~Béldi holthalaványan
9 XVIII|    már minden hordó szét volt verve, s a bor bokáig ért; megsejt