Part
1 II | Mikoriban az istenben boldogult fejedelem, György úr, nem érve be
2 II | volna nagyuramnak. Mert a fejedelem úr, aholott meglátta, hogy
3 III | III. Kényszerített fejedelem~Egy év folyott le Apafi
4 III | véve azt, hogy a mostani fejedelem, Kemény János uram őkegyelme,
5 III | Miképpen gondolod te, hogy én fejedelem lehessek?~– Az az én gondom.
6 IV | tódult össze, s várja, míg a fejedelem megebédel, kapva azalatt
7 IV | tisztával váltva föl; maga a fejedelem háta mögött Csáky László
8 IV | hogy fia töltögethet a fejedelem poharába.~S a fejedelemnek
9 IV | Béldi Pálné ül, férje és a fejedelem között. Még most vakító
10 IV | nagyobb kedvét találja benne a fejedelem és a heves Bánfi s maga
11 IV | egész társaság e szóra. A fejedelem komikus negéddel fordult
12 IV | összevont szemölddel a jókedvű fejedelem.~– Kisselyken, az országgyűlés.~
13 IV | elvégeztük – szólt kicsinylőleg a fejedelem –, adjatok széket Haller
14 IV | összetörjék! – kiáltott rá a fejedelem; Haller Gábor uram aztán,
15 VI | tanácsára tehát elhatározá a fejedelem, hogy Segesvárott védelmi
16 VI | nagy kiáltozással mentek a fejedelem ablakai alá, esküdve mennyre-földre,
17 VI | megverekedni vele mindhalálig.~A fejedelem és tanácsosai ijedten jöttek
18 VI | ütöttek tábort, éppen ahol a fejedelem lakott.~Apafi az egyszer
19 VI | abrakolnak” – gondolá magában a fejedelem, s befelé fordult, és ismét
20 VI | karokkal, és szólt:~– Nagyságos fejedelem. Az én uram, Kucsuk basa,
21 VI | ví vele életre-halálra.~A fejedelem nem tudott szóhoz jőni,
22 VI | kezeiket.~Csupán azt tevé meg a fejedelem, hogy az öreg Cserei Jánost
23 VI | mulatólak állott, ahol a fejedelem ebédelni kezdett, és azt
24 VI | a portyások hadnagya, a fejedelem ebédlő sátorába, alig bírva
25 VI | porfellegeket látok közeledni.~A fejedelem humorisztikus flegmával
26 VI | kezdték felcsatolni. Maga a fejedelem ülve maradt.~– Messze vannak
27 VI | korlátolja magát.~S ezzel a fejedelem néhány urakkal az asztalnál
28 VI | pillanatban megbotlott a fejedelem lova, s amint két első lábaival
29 VI | de a lovasság, melyet a fejedelem vezérlett, ennek büszke
30 VI | viadalban futott maga a fejedelem is; minthogy a küzdelemben
31 VI | pusztítva, akit utolértek; a fejedelem mögé egy fiatal török ifjú
32 VI | kezde feléje csapkodni. A fejedelem eleinte védelemre sem méltatá
33 VI | görbe damaszk kardját a fejedelem nyakának mérve, villogó
34 VI | szemekkel tekinte le reá, míg a fejedelem elborult arccal fogta hátra
35 VI | míg Feriz kardja éppen a fejedelem homlokára villant.~A lováról
36 VI | villant.~A lováról lebukó fejedelem sötéten tekinte föl ellenére,
37 VI | sem jegyzé a helyet, hol a fejedelem elhullt. Csak napok múlva
38 VI | tárházában őriztetett. Az elesett fejedelem testét is sokáig keresteté
39 VII | Magyarországra, az elhullt fejedelem fia, Kemény Simon pártjára
40 VII | szalmaviskók álltak, az új fejedelem ott fogadá el látogatóit.~
41 VII | kérelmezők seregétől. Az új fejedelem, azon kellemes helyzet újdonsága
42 VII | fiát ajánlotta apródul a fejedelem mellé, ki néhány hét előtt
43 VII | állott, melyet a szégyenkedő fejedelem sehogysem akart elfoglalni,
44 VII | instánsok és hódolók.~A fejedelem mellett álltak Naláczi,
45 VII | kiket váltig kínált a jó fejedelem, hogy üljenek le.~A hódolatok
46 VII | várkapitányok kulcsaikat rakták le a fejedelem kezeibe, következtek a kérelmezések.~
47 VII | polgártársai üldözik, s a fejedelem védelmeért esedezett.~Apafi
48 VII | furfangos kéréssel járult a fejedelem elé, melyek ilyformán hangzottak:
49 VII | nincsen, járjon gyalog.~A fejedelem nevetve hagyá helybe az
50 VII | maradhatlan jókedvűnek látszék a fejedelem, úgy látszott rajta, mintha
51 VII | basa lépett be Apafi elé.~A fejedelem székéről felugorva, elébe
52 VII | noha a török állva maradt a fejedelem előtt, mégis az maradt köztük
53 VII | bejelentés nélkül belépett.~A fejedelem odafordult, s amit maga
54 VII | kegyelmetek neheztelni, ha a fejedelem családi örömei és gondjai
55 VII | néhány pillanatig, míg a fejedelem e családi jelenettel el
56 VII | akarom – szólt a faggatott fejedelem, s mindenképp azon volt,
57 VII | csinál, akkor legravaszabb.~A fejedelem elnevette magát, s alig
58 VII | magasztos arccal csókolá meg a fejedelem homlokát; e pillanatban
59 VII | monda:~– Légy erős, légy fejedelem! Pártfogás a hűnek – bocsánat
60 VII | Gábort egészen átugrotta a fejedelem, mintha meg sem látná, s
61 VII | Alig bírták megköszönni a fejedelem kegyelmét a nagy elfogódás
62 VII | előrefurakodott, nehogy a fejedelem figyelmét kikerülje, egészen
63 VII | Cserei uram – folytatá a fejedelem. – Vagy azt hiszi kegyelmed,
64 VII | uramat pedig – folytatá a fejedelem – megerősítjük előbbeni
65 VII | kifogásokat akart tenni. A fejedelem kezével inte, hogy hallgasson.~
66 VII | Ideje is volt már, mert a fejedelem kegyelemosztása alatt lassanként
67 VII | amit megígértem – szólt a fejedelem, alig bírva uralkodni belső
68 VII | találhatta már ezt is ki.~A fejedelem nem állhatá meg, hogy a
69 VII | rovásomra ne kacagjanak.~A fejedelem inte, hogy csendesüljenek
70 VII | kincstárnokunknak – monda a fejedelem –, hogy azon munkáért, melyet
71 VII | hasznosabb munkára.~Azzal inte a fejedelem az uraknak, hogy eloszolhatnak.~
72 VII | helyzetében állt, szemeivel a fejedelem arcát vizsgálva, s miután
73 VII | hozzá hírül adni, hogy a fejedelem ma családja körében egyedül
74 IX | IX. A fejedelem és minisztere~Néhány év
75 IX | országhoz. Minden vár a fejedelem kezeiben volt; tarthatott
76 IX | egyszerű nemesi ház többé a fejedelem lakása; távol onnan, egy
77 IX | szédelegnek a kapuk előtt; s a fejedelem szobájáig csak hosszú folyosókon
78 IX | Teleki Mihály uramat, a fejedelem első tanácsosát.~Ugyanazon
79 IX | most kővári főkapitány, s a fejedelem nevében mindenható.~Anyja
80 IX | mindenható.~Anyja testvére volt a fejedelem nejének; nénje pártfogása
81 IX | pártfogása útján jutott a fejedelem mellé, ő ugyan mindig húgának
82 IX | mutatnak haragot.~Egyszer a fejedelem közelébe jutva, nem volt
83 IX | miatt kedves személy vala a fejedelem előtt.~Apafi Mihály magánszobája
84 IX | voltak elhelyezve, miket a fejedelem rendesen maga szokott fölhúzni,
85 IX | kezéből le nem téve áll a fejedelem előtt, mint a cövek, s fölráncolt
86 IX | fölráncolt homlokkal figyel a fejedelem arcára.~Apafi mérgesen forgatja
87 IX | arccal lépett be Teleki a fejedelem szobájába, s egy selyemzsákba
88 IX | kitártan nyújtá Apafi kezébe.~A fejedelem úgy tett, mintha figyelmesen
89 IX | fölfogni, hogy mint nézheti a fejedelem a kezébe adott írást dák
90 IX | meredeztek. Merészen odaállt a fejedelem elé, s mellét kidüllesztette.~–
91 IX | Kubán kán, hogy micsoda fejedelem vagy te a magad országában,
92 IX | észrevéve a miniszter a fejedelem arcán, sietett azt felhasználni,
93 IX | magyar menekvők voltak. A fejedelem iparkodott nyájasnak látszani
94 IX | félelemgerjesztő minőségben.~A fejedelem egy percre Telekit hallá
95 IX | hogy hátát egyenesen a fejedelem ajtajának veté.~– Bocsásson
96 IX | uram – kiálta a kíváncsi fejedelem, s rövid időn sikerülvén
97 IX | Ezt mondva, előhozott a fejedelem egy bogláros övet, s maga
98 IX | volt hímezve: „Apafiné”.~A fejedelem fönnhangon olvasta el a
99 IX | meglepetésére azonban elmosolyodék a fejedelem, s a zsebkendőt Reverend
100 IX | Mihályné kíván bebocsáttatást a fejedelem elé.~Apafi ránézett Telekire.~–
101 IX | titokban én kormányzom a fejedelem akaratát, íme, nyíltan járulok
102 IX | lenni, kérdezé: „itthon a fejedelem?”, s amint e szóra az apród
103 IX | szavukat se hallgassa meg!~A fejedelem mosolyogva szólt Bánfihoz:~–
104 IX | Erdélyben lenni elsőnek a fejedelem után, hanem nádor szeretne
105 IX | leszek – felele rá Bánfi.~A fejedelem nagy bosszúsan távozott
106 IX | tehát kegyelmed, hogy a fejedelem elé jussak? – monda némi
107 IX | monda neki a miniszter. – A fejedelem nemsokára itt megy keresztül
108 IX | koldustarisznyával sokáig ott ült a fejedelem ajtajában; míg végre Apafi
109 IX | monda a fölharagított fejedelem.~– Ezzel nagyságod saját
110 IX | én, hogy ki hát az igazi fejedelem Erdélyországban!~Apafi egészen
111 X | duzzogással.~– Ami vagyok, az a fejedelem őnagysága kegyelméből vagyok –
112 X | kevélyen.~– Hiszen én is a fejedelem akaratából jöttem kegyelmedhez.
113 X | nem jegyzi föl magának? A fejedelem kívánja, hogy menjen kegyelmed
114 XI | jöttem ide, az én uram, a fejedelem parancsából.~– Én pedig
115 XI | édesanyád.~– Az én uram, a fejedelem nevében fölszólítalak téged
116 XII | valaha ennyi splendorral egy fejedelem, mint ez a simplex báró
117 XII | védni fogom az országot a fejedelem ellen is, ha kell! – Íme,
118 XII | kóbor tatáraival elfogatva a fejedelem cirkáló hadnagyát, azzal
119 XII | az ügy a fejedelemé.~– A fejedelem őnagysága éppen ezt válaszolta,
120 XII | ember volt, mint maga a fejedelem, amióta csak az Isten e
121 XII | belül nekem sem ország, sem fejedelem nem parancsol, még generális
122 XII | lélegzetvétel után.~– A fejedelem őnagysága kívánta kegyelmedet
123 XII | vele együtt.~– Igen, de a fejedelem restelli a sok utálkodást,
124 XII | birtokában vagynak, így a fejedelem kénytelen méltóságodat fölszólítani,
125 XII | az országban?~– De ha a fejedelem kívánja?~– Akárki kívánja,
126 XII | vagy-e? Azt akarod, hogy a fejedelem udvarába vigyelek magammal
127 XII | sújthat tréfás célzataival. A fejedelem trónja előtt, az ország
128 XIII | Most rajtad a sor. – A fejedelem mindent ígérve a kegyvesztett
129 XIV | belép – Apafi Mihály, a fejedelem, kinek az elfutott Szánthó
130 XIV | azonban rögtön észrevették a fejedelem arcán a fenyegető zivatart,
131 XIV | örvendő arccal járult a fejedelem elé.~– Istenemre, nagyságod
132 XIV | Bánfit üléseikkel, de a fejedelem inte neki:~– Csak maradjon
133 XIV | töröknő-rablásért, másikat a fejedelem küldöttein elkövetett erőszakosságért,
134 XIV | erőszakosan összeszedve erejét, a fejedelem elé lépett, és szólt:~–
135 XIV | én megtámadok? – monda a fejedelem ingerülten.~– Ismét itt
136 XIV | szándékozik maradni? – kérdé a fejedelem nejétől, harag és szánalom
137 XV | maga helyén van, csak a fejedelem széke üres még.~Ott ülnek
138 XV | példáját követni. Jött új fejedelem, és ők fölvevék az apáik
139 XV | trombitaharsogás adja tudtul, hogy a fejedelem megérkezett. A senechalok
140 XV | éljent kiált, s belép a fejedelem, udvari kíséretétől környezve.~
141 XV | díszruhában. Középett jő a fejedelem maga, hosszú zöld bársony
142 XV | A küludvarok követei a fejedelem háta mögött maradnak, kik
143 XV | büszke férfi itt jobbról a fejedelem mellett Bánfi Dénes, túl
144 XV | kopasz homlokú férfiúra a fejedelem balján. Ez Teleki Mihály.
145 XV | határozata lesz.~– És a fejedelem nem mondhat annak ellent?~–
146 XV | egyenkint oly hatalmasak, mint a fejedelem maga; hatalmuk egyesülten
147 XV | hatalmuk egyesülten áll a fejedelem körül; de próbáljon az a
148 XV | s Bethlen helyére ült.~A fejedelem nagy kedvetlenül előadá
149 XV | Lajos korát, midőn az idegen fejedelem beleszeretett választott
150 XV | akit ti kerestek.~– Magyar fejedelem?!~– Vagy földönfutó; ahogy
151 XVI | így könnyebben folyt, s a fejedelem sorba járt az urakat unszolni,
152 XVI | vette őt észre, s amint a fejedelem éppen odavetődék egy pompás
153 XVI | serleg után, elvevé azt a fejedelem kezéből, s ráköszöntve fölhajtá,
154 XVI | bolondoskodtok! – kiálta a fejedelem közbelépve. – Csodálkozom
155 XVI | szamosújvárit.~– Mit? – kiálta fel a fejedelem. – Azt, mely az én élelmemre
156 XVI | erről többet, urak.~– Ami a fejedelem sérelme – szólt közbe Teleki –,
157 XVI | törvényekkel, s kinevetheti a fejedelem határozatait. Ha ily esetben
158 XVI | egymás szemébe mosolyogtak. A fejedelem fogva volt ez eszme által.
159 XVI | Ez ember Béldi Pál.~A fejedelem tagadólag inte.~– Ez nem
160 XVI | kegyelmed ezért közém és a fejedelem szíve közé fúrta magát,
161 XVI | találjam. Kegyelmed kivevé a fejedelem kezéből a királyi pálcát,
162 XVI | meg kegyelmed, hogy ha a fejedelem szívéhez nem hagynak férnem,
163 XVII | még hatalommal bírsz. Ha a fejedelem nem fog vele bírni, s parancsolni
164 XVII | ellen írott liga volt az, a fejedelem által aláírva és megpecsételve.~
165 XVII | kívül helyezé magát, midőn a fejedelem parancsait megvetette, midőn
166 XVII | kettészakítom az írást, s a fejedelem nevével és a magaméval együtt
167 XVIII| hogy neje fogva van.~*~A fejedelem parancsából Bánfi ellen
168 XVIII| ellenségei merénye, melyet azok a fejedelem tudta nélkül számítottak
169 XVIII| seregéhez.~A középső lovagban a fejedelem hírnökét ismerék meg, egy
170 XVIII| vissza Angyal Mihály.~– A fejedelem, Apafi Mihály uram őnagysága
171 XVIII| szólt közbe Bánfi. – A fejedelem követéből nem kell csúfot
172 XVIII| egészen ellenkező szóm van a fejedelem nevében.~– Azt pedig elhallgasd,
173 XVIII| Bánfi. – Hadd mondja el a fejedelem izenetét. Adjatok neki tért,
174 XVIII| messzedörgő szóval kiálta:~– A fejedelem megtiltja tinektek Bánfi
175 XVIII| vele.~– Igaz ugyan, hogy a fejedelem ellenségem, de a fejedelemasszony
176 XVIII| jellemében bízhatom.~– Csakhogy a fejedelem most haragban van feleségével.
177 XIX | védelem adassék neki.~A fejedelem haragosan, nehéz fővel,
178 XIX | országgyűléssel, feloszlatá azt a fejedelem által, kivel elhiteté, hogy
179 XIX | arcokkal jártak ki s be a fejedelem termeiben.~Estefelé sükerült
180 XIX | oly szelíd, oly jószívű fejedelem, ki legutolsó cselédje sorsát
181 XIX | hirtelen elhajtattak, hogy a fejedelem néhány perc alatt egyedül
182 XIX | Legutoljára vált el tőle Teleki. A fejedelem egészen a tornácig kísérte
183 XIX | Apafinénak saját hívei, hogy a fejedelem aláírta a halálítéletet,
184 XIX | étekfogó.~– Végy magadnak a fejedelem lovászaitól négy paripát –
185 XIX | aki utána ér a várhoz, a fejedelem nevében nyittatja meg a
186 XIX | s bebocsátást kértek a fejedelem nevében.~Csáky hevesen rohant
187 XIX | kérdé az étekfogótól.~– A fejedelem kegyelmét a fogoly számára.~–
|