bold = Main text
      Part                                              grey = Comment text

 3521 II     |                végig dalolnak az utcán – féltükben vagy jókedvükben.~Azután
 3522 X      |                   azon volt, hogy a lóra felülhessen. Az úri paripa azonban,
 3523 X      |                  a magáéról, s kegyelmed felülhet arra, csakhogy aztán el
 3524 X      |                ugráltatva maga mellett a felülni törekvő poétát, míg a nevető
 3525 VII    |                 a vármegyék bandériumait felültessem? – kérdezé Apafi.~– Nincs
 3526 XVI    |            erősebb, mint maga az ország: felülteti a vármegyéket, a végvárak
 3527 XIII   |                felvilágosítást, s rögtön felültetve hadait, miután Bánfinét
 3528 IV     |               gyermek. Alig meri szemeit felütni, akkor is csak férjére tekint,
 3529 VII    |                elé.~A fejedelem székéről felugorva, elébe akart szaladni, azonban
 3530 IV     |          vitézkötés úri hanyagsággal van félvállára vetve.~Maga Kemény János
 3531 XVIII  |          visszanyeré régi lélekerejét, s félvállról lenézve, monda:~– Tehát
 3532 VI     |             minden módon iparkodtak őket felvilágosítani arról, hogy Keménynek csak
 3533 XIII   |                Veér György helybehagyá a felvilágosítást, s rögtön felültetve hadait,
 3534 V      |                pedig kitűnően jószívű és felvilágosult a többi között.~– Hát akkor
 3535 IV     |              borverseny már meglehetősen felvillanyozta az urakat, úgyhogy közbe
 3536 VIII   |               láttatva, az ajkszeglettől felvonuló szépségvonalak meggörbülnek,
 3537 XI     |              ment végig a völgyön, másik felvonult oldalt a meredeknek, egy
 3538 VIII   |                démoni eszme: felsőajakát felvonva, összeszorított fogai látszanak,
 3539 XII    |            forintot.~A sokaság bosszúsan felzúgott.~– Én rögtön betiltám az
 3540 II     |              annak nyílása igen magasan, feneke pedig igen mélyen esett,
 3541 XI     |                   mély völgyben, melynek fenekéből csak a minden oldalról emelkedő
 3542 I      |                 ágasbogas szarvait rázza fenekedve. Ismét megáll. Tágan kinyílt
 3543 XVIII  |          melyeknek a székelyek nekiesve, fenekeiket buzogányokkal beverték,
 3544 III    |           szobából, s a tenger mélységes fenekére kívánt valamennyi törököt,
 3545 XVIII  |           nekirohant az elsőnek, s annak fenekét beütve, odatartja a fáklyát,
 3546 XVIII  |            vágyam maga a pokol, mely azt fenékig kiissza – kiálta Bánfi,
 3547 XI     |                  állatokat, avagy idegen fenevadakat itt a környékben kóborolni?~–
 3548 XI     |                foltos, sárgapettyes bőrű fenevadat, melyet párducnak neveznek
 3549 I      |                 Fegyvertelenül küzdött a fenevaddal; az hörögve, röfögve csavargatta
 3550 VIII   |              láng ég, mint e szelídített fenevadéban.~A hölgy hosszan elnyúlva
 3551 XIII   |                tudva, hogy e szelídített fenevadnak szokása szanaszét kóborolni.
 3552 XII    |                  trónon ülő király ellen fenik a fegyvert, kételkedni fognak,
 3553 XI     |               vagy összetöri magát, vagy fennakad.~És valóban lehete látni,
 3554 XI     |            megértve, hogy az Bánfi Dénes fennhatósága alatt áll, egyedül indult
 3555 XVI    |                  mint munkálódik ő ennek fenntartásán? Kiveszi a mi kezünkből
 3556 XVII   |                Béldi szégyenlé e férfiúi fensőbbsége elleni megtámadást, s alig
 3557 XII    |             Bánfi Dénes; mindazon pompa, fény, mely őt körülvette, úgy
 3558 XVIII  |              szikrázott a nedv a fáklyák fénye mellett. Szíve még nem édesült
 3559 VIII   |              vénasszony vigyorgott.~– Ne fenyegess. Meg tudnám én tenni, hogy
 3560 XIX    |          parancsát, ki fejem vesztésével fenyeget, ha a fogolyt baj éri.~–
 3561 VII    |                ígéretek és a körülmények fenyegetése által annyira meg van számunkra
 3562 VIII   |           nyugtalan ásításokkal mutatá a fenyegetett állatnak ellenséges vérszomját;
 3563 XVII   |            történtek. Erdélyt veszedelem fenyegeti, melynek sietve kell elejét
 3564 VI     |         homlokáról patakzott alá a vér a fenyegetően összevont ráncok között;
 3565 VIII   |                párduc nyakára dűl, s oly fenyegetőleg néz mindenkire, hogy tekintete
 3566 XII    |                 adunk neki, mindig azzal fenyegetőzik, hogy a portára menekült
 3567 XII    |            magammal ragyogni!… Hidd meg, fényesebb a tiéd, mint az övé, és
 3568 XI     |          fölkapaszkodának, túlsó oldalán fényesre volt simítva, s félkörben
 3569 XII    |                  ellentétet képzett laka fényével. A kis gyöngéd alak szinte
 3570 XIV    |              országot? Ezért meg kell őt fenyítenie; én kívánom, hogy elégtételül
 3571 XI     |                  végig egy-egy sötétzöld fenyőerdő; oldalt egy bazaltszikla,
 3572 XI     |                   A szoba közepén volt a fenyőfa koporsó, tarka rózsákkal
 3573 XI     |           képezte, csupán legalól benőve fenyőfákkal, s amint a két bérc egymáshoz
 3574 XI     |             egész sziklákat és kitördelt fenyőket szedve föl útjában, s minden
 3575 VIII   |                tűnik szembe, mely hosszú fenyőlábakra verve, e bérccsutakot a
 3576 IX     |               közöm nekem, mert az ilyen fényűzés miatt kénytelen aztán a
 3577 XI     |                 tölgyek, néhol sötétzöld fenyves.~Egy helyen kétfelé látszott
 3578 VIII   |                   mindenütt benőve sötét fenyvesektől, csak a gerinceinek nem
 3579 XV     |                 ország legtekintélyesebb férfia, s mindkettő határozott
 3580 XI     |                  kellemesen ellentétezve férfiaik vad, marcona képeivel, a
 3581 XV     |           beutazva, azoknak nevezetesebb férfiaival, sőt fejedelmeivel is ismeretségben
 3582 XV     |             ellenek iránti gyűlölet mind férfiakhoz illő szenvedély. De az országok
 3583 V      |                  Gyenge ő még arra, hogy férfiakkal küzdjön – szólt Béldiné
 3584 XIX    |              maradt.~Bánfi minden pontra férfiasan megfelelt.~Hasztalan. Menthette
 3585 VIII   |                   Babonás félelme minden férfierőt kilopott szívéből, reszketett,
 3586 II     |                felesége!~Délceg, csaknem férfimagasságú asszony, izmos termetének
 3587 II     |               volnék.~– Biz leányom, sok férfinál többet ér ő. Hogyne, szegény?
 3588 XVIII  |         szemekkel tekinte le az elkábult férfira, ki mámoros aléltsággal
 3589 XVIII  |            gyávaság és becstelenség! Egy férfitól, aki úgy élt, miként én,
 3590 XVI    |         ujjhúzást senkivel, ő békességes férfiú.~– De én ismerem az ő fájós
 3591 I      |                fő oly erős, mint bármely férfiúnál. Jáspisfeketeségű hajkötegei
 3592 XV     |                 nézz azon kopasz homlokú férfiúra a fejedelem balján. Ez Teleki
 3593 XIV    |                 hang, oly jóleső e durva férfivita közepett; s Apafiné lépett
 3594 VI     |                nem vonult a városba, míg Ferhádot el nem temetteté. A dervisek
 3595 XIX    |               fejedelemhez egész nap nem férhetett senki, egyedül a titkos
 3596 XII    |               most még egy országban sem férhetünk egymástól. Mindketten parancsolni
 3597 V      |                meg kell csókolnod, a kis Ferizt – szólt Béldiné, s összetuszkolta
 3598 V      |                és Aranka egymás mellett, Ferizzel átellenben egy üres szék
 3599 XVII   |                  Barátném. Teleki Mihály férjedhez utazott. Célja Bánfi Dénest
 3600 V      |       félenyelgéssel kérdé tőle:~– Tehát férjednek nincs rajtad kívül több
 3601 XII    |              vinné át a beszédet, karját férjeébe öltve, odavezette őt virágaihoz.~–
 3602 XVII   |                   Talán már minden késő? Férjéhez nem lehete férkőznie; mit
 3603 XIII   |                 rohantak fegyverekért, s férjeik oldalán, kiket nőik elszántsága
 3604 XVII   |            mindegyiket felszólítám, hogy férjeiket őrizzék meg Teleki Mihály
 3605 XVI    |                 magát, hogy valahányszor férjemhez közelíteni akarok, kegyelmedet
 3606 V      |            Református pap esketett össze férjemmel is, tisztelendő Bíró Márton
 3607 XVIII  |          önmegtagadó szenvelgéssel kérdé férjétől: – Kíván kegyelmed e szobában
 3608 IX     |                  s így el tud feledkezni férji kötelességeiről. Ezt nem
 3609 XVII   |                késő? Férjéhez nem lehete férkőznie; mit tegyen? Ekkor eszébe
 3610 VI     |               mögé egy fiatal török ifjú férkőzött, lovának sokkal könnyebb
 3611 VII    |        parancsnokai mindnyájan megkapták fermánjaikat, melyben az van nekik parancsolva,
 3612 VII    |               érti ezt nagyságod?~– Azon fermánok következtében, mik az erdélyi
 3613 VII    |                 seregéhez csatlakozni, e fermánt hihetőleg Kucsuk is megkapta.~–
 3614 XVI    |           fejedelem szívéhez nem hagynak férnem, pallosának állok útjába,
 3615 VIII   |                  előtt találkozánk.~Rút, fertelmes arcú duéna; a török nő korán
 3616 XVIII  |            ébenfa asztalra, hogy bajuszt fessen korommal egy középkorbeli
 3617 XI     |              felállítva, melynek elavult festéséből csak a halvány aranyozás
 3618 XI     |               belsejét bemázolta szörnyű festésekkel.~A cirkáló más nyilvános
 3619 XVIII  |                  legelébb divatba, remek festéssel és aranyozással, s megrakván
 3620 XII    |            gyöngyházzal kirakva; középen festményekkel tarkázott asztal, mely fölött
 3621 XV     |                  A fényes magyar urakkal festői ellentétet képeznek a székely
 3622 I      |                bajusza, mely fölfelé van fésülve szálasan, marciális tekintetet
 3623 IX     |               Sűrű fehér haja nagy görbe fésűvel van hátrasimítva, arca,
 3624 IX     |          fordulva. – Nem volt elég, hogy fészkelődéseik által elvesztették saját
 3625 VI     |                kisded csapattal? – kérdé fészkelődve a basától.~– Azt az isten
 3626 VII    |             vitték át az erdőn a hágcsót fészket szedni, s ami fa közbe esett,
 3627 XVIII  |           távolabb haladt a főúr hatalma fészkétől, annál nagyobb szorongást
 3628 I      |              fekete vadállat. Egy vadkan fészkire bukkantak; a két szurtos
 3629 XVII   |                   Fogadom – szólt Béldi, feszülten várva a kifejlődést.~Erre
 3630 I      |                kopasz férfi, észrevéve a feszültséget s más irányt adandó a beszédnek,
 3631 IX     |                  körülálló urak félelmes feszültséggel tekintének arcára, mintha
 3632 XVIII  |             semmit a Bánfi és neje közti feszültségről, mindkettőt külön meghívá
 3633 XI     |                 fürteire szorított piros fez hosszú aranybojtja fehér
 3634 VII    |         Porphyrogenita császár leányáig, fiágon pedig egészen Nimródig,
 3635 IX     |            Magyarország számára, melynek fiait idegeneknek nevezik Erdélyben,
 3636 XI     |            leánya, a szép Florica, az én fiamba volt szerelmes. Nem volt
 3637 III    |           mehetek haza a feleségemhez és fiamhoz? – kérdé Apafi szívdobogva.~–
 3638 XVII   |             meggyőződés hangján mondá:~– Fiat justitia, pereat mundus. (
 3639 I      |              huszonkét éves, a hölgy még fiatalabb. Soha összeillőbb párt nem
 3640 IX     |          nemsokára egy szőke, kondorhajú fiatalemberrel tért vissza. Úgy látszik,
 3641 XV     |               előttünk, ez eleven, eszes fiatalembert, ki ifjúkorában Európa minden
 3642 I      |           jobbra-balra húzták a csaholó, ficánkodó kopók, a vadászok föltekerték
 3643 V      |                 észre sem venné paripája ficánkolásait, biztos öntudattal osztá
 3644 I      |                 s annyi bohó, szeszélyes ficánkolást követnek el, egy percig
 3645 III    |              tekintve, de meg másrészről figyelembe véve azt, hogy a mostani
 3646 IX     |              keresztül monsieur Reverend figyelemre méltó hasát.~– Aztán mi
 3647 XV     |                pártnézeteiket. Te azután figyelhetsz rá, hogy melyik viszi keresztül
 3648 X      |                 zsíros alkatrészeivel.~– Figyeljen kegyelmed arra, amit mondok –
 3649 X      |                  dolog, melyet kegyelmed figyelmébe ajánlok.~– Tüstént indulok,
 3650 VIII   |                 sziklatömeg fölött, de a figyelmesebb vizsgáló előtt egy keskeny
 3651 IV     |            hallgatna oda, lát és hall és figyelmez. Ő meglátta, hogy Bánfi
 3652 XIII   |                  a gondosabb Veér György figyelmeztetéseire.~*~Ali basa ezalatt martalékul
 3653 III    |           nyilván utól akarta őket érni. Figyelmeztették rá Apafit.~Eleinte hallani
 3654 V      |         meglepetés kíváncsiságával kezde figyelni a basára.~– Én e nőt mindvégig
 3655 II     |         skófiummal kivarrott palástokat, filigrámos mentéket, gyűrűit, boglárait,
 3656 XII    |              nyakát le lehet srófolni, a filigrán művészet remekei, egy-egy
 3657 XII    |               hogy ne engedjük őt utolsó filléreitől megfosztatni, és megvédjük
 3658 X      |                 neque arcu” – viszonzá a filozóf, a klasszikusokat citálva,
 3659 IV     |       fölcifrázva, ételek, mikről kényes finnyáskodásból hitették el magokkal az
 3660 IV     |                 egészen hátrahull, kezei finomak és fehérek; vele átellenben
 3661 IX     |               fejét fölemelten tartva, s finomsággal szólt:~– Azt nálamnál hatalmasabb
 3662 XII    |                  állószekrény, számtalan fiókkal, lazúrozott tekenősbékahéjjal
 3663 IX     |               örök áron Kapira, nehogy a fiskus elvehesse tőlem, ő pedig
 3664 XVIII  |              minden veszélyt oly könnyen fitymáló férfi most minden agyrémtől
 3665 IV     |                kegyelmed nyugton – szólt fitymálva a dolgot Kemény –, üljön
 3666 IX     |                ütöttél rá. Te oly szelíd fiúnak látszol.~– Oh, én nem érdemlem
 3667 V      |                akkor lesz mindkettőnknek fiunk is, leányunk is.~Béldi jókedvűen
 3668 XI     |              olvasták. – Rá kell lesni a fiúra, mikor odajön, s hírül adni.~–
 3669 VII    |              átadott, magánpénztárunkból fizessen ki kegyelmednek három márjást.~–
 3670 XV     |             meggazdagulásra, hogy azután fizethetnék az adót. Majd ha a java
 3671 IX     |             tőlük szépen behajtottuk. Jó fizetők voltak mindig. De egynéhányan
 3672 XIII   |              töröknek, s mind a kettőtől fizettetve magát.~ ~
 3673 XIII   |               Zülfikárnak ötszáz aranyat fizetve a híradásért.~Ali basa pedig
 3674 XV     |     összeszorítva, könnyező szemekkel:~– Flectere si nequeo superos, Acheronta
 3675 VI     |                  fejedelem humorisztikus flegmával fordította a hírnök felé
 3676 XI     |                 némán, elmélázva tekinte Floricára, s oly mozdulatlan maradt,
 3677 VI     |                   midőn Apafi becsöngeté főasztalnokát, Cserei Jánost, ki akkor
 3678 XVIII  |               omlani? Vétettem én valami főbenjáró dolgot? Vádolhatnak engem
 3679 XVIII  |                  s egyet közülök ököllel főbeütve, hogy orrát, száját elborította
 3680 VII    |                számára nyerve, a városok főbírái, az előkelő nemesség, a
 3681 VII    |              Szász János uram, a szebeni főbíró, töredelmes folyamodással
 3682 XVIII  |             hangzott, midőn egy tizenkét főből álló lovascsapat látszott
 3683 I      |                  léptek alatt. A tórongy fodros szövevénye azután folytatni
 3684 VIII   |         hosszában egymásra hányt sziklák födik, mikről semmi zöld sem látszik
 3685 VI     |           ostromló sereg minden oldalról födözve legyen, egyszóval rendszeres
 3686 VII    |             várost körülvéve, az őrséget föladásra kényszerítsem, de hova tegyem
 3687 XIII   |              paripáját, mire a nemes mén fölágaskodott két hátulsó lábaira, s amint
 3688 XIII   |            hosszában sorban a fák ágaira fölaggatott törökök ötlöttek szemébe.
 3689 V      |                  a faluból, kujásaitokat fölakasztatom, titeket pedig megtizedeltetlek.~
 3690 VII    |                azokat nemtelen vágyainak föláldozá, méreggel gyilkolta meg,
 3691 V      |                 szerettem, az: hogy most föláldozom érte férjem és fiam életét,
 3692 VII    |               hogy mire a szélére érnek, fölbillen velük a föld.~– Ezt azért
 3693 IV     |             ritka tengeri halak, egészen fölcifrázva, ételek, mikről kényes finnyáskodásból
 3694 X      |              magyarok elkezdtek üldözni, fölcsaptam töröknek, s ha a próféta
 3695 IV     |                  tornya mintájára épült, fölcukrozott, virágozott és narancsozott
 3696 I      |          rekettye óriásira nő az iszapos földben, a tölcséres folyondár,
 3697 XIII   |        föllegekből szállnának le, vagy a földből támadnának elő, minden utcáról
 3698 XVIII  |              érezte magát, és e magányos földboltozat űrét megnépesíté szilaj
 3699 XIX    |               temetve a bethleni kápolna földébe, s szellemét nem őröklé
 3700 X      |                 Bánfi úr hatósága alatti földek következtek, ahová a cirkáló
 3701 II     |                 szántatta az elparlagolt földeket, erdőket irtatott ki, hogy
 3702 V      |              országokból, mint az ígéret földére, úgy tódulnak át a határon
 3703 VIII   |               regét az alabástrom homlok földerítésére? Elmondjam a fogoly oroszlán
 3704 I      |             izmos termetű férfi, a vidék földesura, a többiek mintegy önkénytelenül
 3705 V      |                  színes üvegekkel vannak földíszítve – a meredek sziklákra a
 3706 VII    |              hegyen nem szántják végig a földjeiket, attól tartva, hogy mire
 3707 XI     |             hirdeti, hogy itt vége van a földnek, az ember uralmának, a szédítő
 3708 XV     |                szemei ki voltak sírva.~– Földönfutók vagyunk – zokogá Zsófia,
 3709 XIII   |               Balassa lett a lyány miatt földönfutóvá. – E leány vészt hozott
 3710 VIII   |               felé, a párduc azonban sem földönteni, sem szétbontani nem tudva
 3711 XVIII  |       ellenségeid ordítása, és ekkor egy földrengető dördülés, mely a sziklákat
 3712 XI     |                átmelegíti a fölötte levő földréteget, s miután a meleg vizeknek
 3713 XI     |           oláhnak. Az sebtében fölvevé a földről süvegét, baltáját, s hátra
 3714 XIII   |                 a hátulsó csigalépcsőn a földszinti tornácba alászállt, egy
 3715 XIX    |                  Amint kezéhez ér, Bánfi fölébred, s meglátva Patakyt, ki
 3716 XVIII  |              Bánfi sokáig aludt. Egyszer fölébrede. Sötét volt körüle mindenütt.
 3717 XVIII  |                 föl e hideg érintésre, s fölébredett.~Két férfi állt előtte kivont
 3718 XIX    |         fölébredni anélkül, hogy neje is fölébredjen?~A nő is ugyanazon pillanatban
 3719 XIX    |             költse. De lehet-e a férjnek fölébredni anélkül, hogy neje is fölébredjen?~
 3720 VI     |                 kik szinte régóta vártak fölébredtére, s egyúttal kíváncsiak lőnek
 3721 VII    |          gömbölyű angyalarcát. A gyermek fölébredve, engedé magát ölelni, csókolni,
 3722 XVI    |                 szólhassunk, midőn a rác fölégeti Kecskemétet, leöldösi lakosait,
 3723 XII    |       határainkon, sarcot vetni a népre, fölégetni a városokat, egyszóval minden
 3724 XV     |                   hogy sorsáért engedjem föléledni a visszatorlást… És én azt
 3725 XII    |                  oda; a derék armálisták fölemelik a levegőbe, s úgy viszik
 3726 XVIII  |                 paripával járna. Azraële fölemelkedik figyelve. A léptek hangja
 3727 XII    |                volt, s nem bírt székéről fölemelkedni.~Bánfi nyíltszívű örömmel
 3728 VIII   |                  tekinte a nőre, s félig fölemelkedve, kis malachit markolatú
 3729 XIII   |                  került, s a másik három fölemelt dárdával rohant rá és társaira.~–
 3730 III    |                rá, s Apafi Mihály uramat fölemelték vállaikra, úgy ültették
 3731 IX     |           meghajtá magát, emellett fejét fölemelten tartva, s finomsággal szólt:~–
 3732 IX     |                állhassunk, a város sincs fölépítve! Tehát gondold meg jól,
 3733 VIII   |         alakjaikat kivehetnők. Nemsokára fölérnek a hegytetőre, hol az út
 3734 VI     |                sáncon, tízannyi ellennel fölérnének, de kívül rajta alig számítnak
 3735 VIII   |                szeme láttára vonult be a fölfedett rejtekúton alvó várába,
 3736 X      |                 függ annak határozottabb fölfedezése. A többi azután vállalkozóbb
 3737 XIV    |               annyit fáradnia. – Tehát ő fölfedezte azon sziklatanyát, melyet
 3738 XI     |                 felöltöztetett nőalakot, fölfekteték két nagy rúdra, s vadul
 3739 XI     |             jutalmul száz aranyat kapott fölfödözésiért, a zöld csizmákat nem is
 3740 IX     |              szemekkel: sehogy sem bírva fölfogni, hogy mint nézheti a fejedelem
 3741 IX     |          pártfogásra többé.~Azon mindent fölfogó ész, minő az övé volt, terjedt
 3742 VIII   |                   hófehér minarék, mikre fölfutottak a tölcséres virágok indái;
 3743 XV     |                     Az ország rendei már fölgyülekeztek, ki-ki a maga helyén van,
 3744 IX     |            házamat fölgyújtsa, úgy hazám fölgyújtása ellen is protestálok! S
 3745 XVIII  |                 szobákban. Ki vele! Vagy fölgyújtjuk a házat.~A kulcsár meg is
 3746 VIII   |                  várába, s egy óra múlva fölgyújtott palotája lángjainál szemlélheté,
 3747 XVIII  |                darabjaival. Ha egy falut fölgyújtottak volna, sem leendett drágább
 3748 IX     |                vendégemnek, hogy házamat fölgyújtsa, úgy hazám fölgyújtása ellen
 3749 XVIII  |            Arcának minden vonása hirdeté fölháborodását. Az eltaszított odaliszk
 3750 IX     |           Erdélyországban!~Apafi egészen fölháborodva hagyta el a kihallgatási
 3751 VIII   |              magát ez újabb óriásokra is fölhágni, megtudandó, ha lesz-e hát
 3752 XIII   |               felé. Vízaknainé e percben fölhágott Bánfi kengyelvasába, s egy
 3753 XI     |                 volt körítve. A bástyára fölhágva, a hideg Szamos völgye terült
 3754 VI     |          szakasszal.~Ekkor a basa rögtön fölhagyva a hanyatt-homlok rohanó
 3755 XVIII  |                 pohár Erdélyországért!~S fölhajította a poharat. De midőn levette
 3756 XVI    |         fejedelem kezéből, s ráköszöntve fölhajtá, amidőn éppen Bánfi is kinyújtá
 3757 VIII   |              megrakott öszvérek jőnek, a fölhalmozott bőrzsákokból rablott templomok
 3758 XVIII  |              összetört bútorok darabjait fölhalmozták a kandallóba, s begyújtottak
 3759 I      |                  ott marad, s szarvaival fölhányja a földet, tán dühből, vagy
 3760 I      |               sajátságaival. A közelében fölhányt és félbenhagyott bástyák,
 3761 IX     |             fogok szolgáltatni – monda a fölharagított fejedelem.~– Ezzel nagyságod
 3762 XVIII  |             prémes mentéket, palástokat; fölhasogatták a dunnákat, s az ablakon
 3763 VIII   |              tehetett egyebet, mint hogy fölhatalmazza a panaszttevőket, miszerint
 3764 I      |                széjjel borzadtak, füleit fölhegyzé, agyarait összecsapkodta,
 3765 XIV    |           mindenkire rákiáltott, hogy őt fölhívja tanúnak, miszerint Bánfi
 3766 XVIII  |                ellenem, ti itt maradtok, fölhívjátok somlyai hadaimat is, s csak
 3767 XVIII  |            Mihály uram őnagysága nevében fölhívlak tégedet Bánfi Dénes, hogy
 3768 XIV    |                 ellentmondék.~– Én pedig fölhívok mindenkit tanúnak – utánzá
 3769 XIV    |               kiálta Csáky dühösen. – Én fölhívom önöket tanúknak, hogy e
 3770 IV     |           szokott állni magáért. Most is fölhívta a bátrabbakat a szokott
 3771 X      |                miért nem szól.~– Az oláh fölhúzta gömbölyű szemöldökeit, melyek
 3772 XVIII  |              ennél.~A tűz tetejébe pedig fölhúzták láncon egy gyönyörűen kivert
 3773 I      |         fordulópontja.~Lelkemet nyomja a fölidézett események súlya, a megjelenő
 3774 XVII   |             téged is veszteni!~A férfiak fölijedtek a sikoltásra, s Béldi felkelve
 3775 XIII   |        eszeveszett seregen, mely álmából fölijesztve, lóra, dárdára kapott, s
 3776 XIX    |             meglátva Patakyt, ki nem bír fölindulása miatt szóhoz jőni, csöndesen
 3777 XVI    |                  a véletlen játéka; arca fölindulásán látható volt, hogy jól tudja,
 3778 I      |              eredetét bizonyítja a török fölirat, most is ott hevernek a
 3779 IX     |                emlékpénzt a rómaiak, dák fölirattal, s túloldalán egy lefejezett,
 3780 XII    |        hódításokat, de elfeledték azt is följegyezni, hogy 1617-ben a háború
 3781 XV     |                  hogy a késő kor számára följegyeztessék: – A székelyt vitte az ördög
 3782 XI     |            előadás hiteles, Kelemen diák följegyzé azt buzgón a pergamenre.~
 3783 XIII   |              Honnan tudod ezt?~– Balassa följelentette a nőrablást a fejedelemnek.
 3784 VIII   |                  sem látszik alá.~Ide is följutva, a legmagasabb pontot véljük
 3785 V      |             leányunk is.~Béldi jókedvűen fölkacagott, a két nő egymásra mosolyga,
 3786 VI     |                  az ügyet.~A magyar urak fölkacagtak ez ötletre, s azzal karonfogva
 3787 XI     |          mutatkozék.~A sziklahát, melyre fölkapaszkodának, túlsó oldalán fényesre
 3788 XIII   |                 is, sodorva a falakról a fölkapaszkodókat.~Ali basa nem várhatta be
 3789 XI     |                  egy meredek sziklafalra fölkapaszkodva széttekintett, s kezét nyújtva
 3790 XIII   |             lováért ordított, s míg arra fölkapna, a megérkező Veér Györgynek
 3791 VIII   |                béget, ki még a földön is fölkapott kövekkel igyekezett magát
 3792 X      |                  utóbb is kénytelen volt fölkelni helyéről, s kinyitni az
 3793 XIII   |              sziklatetőket ellepő magyar fölkelő nemesség roppant szirtdarabokat
 3794 VII    |            viszont először.~Betegágyából fölkelve, még egyszer oly szép volt,
 3795 XVI    |                kell. Mi békét akarunk, ő fölkerekedik, s maga kezére háborút visel
 3796 XIV    |                uramat, hogy azon állatot fölkeresse és megölje, s Csáky László
 3797 XVII   |                még e legfájóbb részét is fölkereste szívének, hogy sértő kézzel
 3798 X      |                létére, hogy a szökevényt fölkerestesse, mindig ebben a circulus
 3799 VIII   |               gyönyörvadászat fantáziája fölkeresve, egy édes költői halmazba
 3800 V      |              vagy segítségedet ez ügyben fölkérjem; azt a kard fogja megoldani.
 3801 IV     |                  csárdás hangjai mellett fölkérte a szép Béldinét egy táncra.~
 3802 XV     |               Nemsokára általános lett a fölkiáltás. A magyar urak fölugráltak
 3803 XIX    |                 Odalép Bánfihoz, hogy őt fölköltse. Amint kezéhez ér, Bánfi
 3804 IX     |              félne. Az övet elfelejtette fölkötni derekára, ami rendkívüli
 3805 VI     |            nyugalommal fölkelt helyéről, fölkötteté kardját, s amint páncélját
 3806 XI     |              fájtak neki. Ezt még tavaly fölküldtük a szinedriumnak Fehérvárra,
 3807 XVIII  |           bámulatos lelkiismeretességgel fölkutattak minden zugot, még oly helyeket
 3808 XI     |                 Hisz ti minden barlangot fölkutattok, mert még most is keresitek
 3809 XIII   |               tömetem ki polyvával.~– Te föllázadt rabszolga!~– Te borbélyinasból
 3810 XV     |             vérpadon haltak meg, ellenük föllázadva, s az utódok mégsem szűntek
 3811 XIII   |                  E pillanatban, mintha a föllegekből szállnának le, vagy a földből
 3812 XII    |                 azt kivinni, ami a nyílt föllépésnek nem sükerült, engem ott
 3813 XIII   |             elszántsága hősökké avatott, fölmentek a sáncokra: ki mit kapott,
 3814 VII    |           vádoltatott előttünk, mik alól fölmenteni sem kedvünk, sem hatalmunk
 3815 VIII   |              esőcseppek.~A vihar zengése fölmordul még olykor a távolból; a
 3816 IV     |               tudományát remekbe látszik fölmutatni Kemény lakomáján. A természet
 3817 XIII   |               hangon Bánfi, s egy dombra fölnyargalva, valamit vizsgálni látszott.
 3818 VIII   |               mondani a mienkkel. Magunk fölnyergeljük a paripákat, a titkos úton
 3819 XII    |                 vevé észre, hogy az ajtó fölnyílt, s rajta belépett valaki;
 3820 XVIII  |          haragudott, e kettős indulatban fölnyitá a székelyek előtt a szobákat,
 3821 IX     |                  poros monumentumokkal s fölnyitott fóliánsokkal: hogyha Teleki
 3822 I      |                  nyomát eltörölje. Akkor fölnyújtja nyakát, s mint ezt ravaszabb
 3823 X      |                 bódult bele, mikor aztán fölocsúdott, kereste a kenyeret és sajtot,
 3824 I      |               egyszerű zöld szőrzeke van fölöltőül rajta, melynek zsinórjai
 3825 IV     |               nehéz fehér selyemzeke van fölöltve, hattyúval prémezve, kis
 3826 IX     |               mintha senki sem volna már fölöttük.~– Legyen nyugton kegyelmed.
 3827 XV     |             Eközben bevégezék az unalmas fölolvasást, s Bethlen helyére ült.~
 3828 XV     |     országgyűlések unalmas jegyzőkönyvei fölolvastatnak.~Ez utóbbiak között észrevehetjük
 3829 XI     |               özönében: amidőn a cirkáló fölolvasva a nép előtt szokott megbízó
 3830 VIII   |               nyakába; a bántott fenevad fölordít.~A hölgy visszaretten önarcától,
 3831 XIII   |               csákány átfúrta azt, s Ali fölordításából gyanítva, éppen ott, ahol
 3832 XV     |              országgyűlésbe rohanjon, és fölordítson: Harc! Harc! És visszatorlás!~
 3833 I      |                   szólt ez türelmetlenül fölpattanva –, kegyelmed egy napig sem
 3834 XVIII  |                 duzzadozó párnák, melyek fölrakott halmazára két kis piros
 3835 XVIII  |              vidor tűz pattogott magasra fölrakva a kandallóban, s a szögletben
 3836 IX     |         fejedelem előtt, mint a cövek, s fölráncolt homlokkal figyel a fejedelem
 3837 XVIII  |             olvasni e vonásokból.~Bánfit fölrázta csüggedt mélaságából e kizajlás,
 3838 V      |              hangokat hallva az ajtóban, fölrezzen, a nagyobbik, látva, hogy
 3839 XVII   |                amint Béldi gondolataiból fölrezzenve odatekinte – Teleki Mihályt
 3840 I      |     kiáltozásival; az erdő megnépesül, a fölriasztott nyulak, rókák sűrűen futkároznak
 3841 II     |                kellemetlenül kiáltoz egy fölröppent páva.~Este van, a béresek
 3842 XVIII  |                 itt megrészegülve, ismét fölrohant, s míg helyette újak jöttek,
 3843 XVIII  |                hó esik!”, s erre azok is fölrohantak, tépni és törni, ami még
 3844 IX     |                fejedelme-e az enyém? S a fölséges szultán nem mindkettőnek
 3845 XI     |                 az utána kapaszkodóknak, fölsegíté őket maga mellé.~Ismét új
 3846 III    |               Apafi kiverte pennáját, és fölsóhajtott, mondván magában: „Azt az
 3847 XI     |               keresztet vetett magára, s fölsóhajtva mondá:~– Azt hivém, igazhitű
 3848 VIII   |             puszta a tájék. A zápor után fölszakadoztak a felhők, itt-ott láttatva
 3849 XVII   |          tekercset adott át neki, melyet fölszakasztva, e szavakat olvasá belőle
 3850 XII    |                 Bánfiné, sietve könnyeit fölszárítani kendőjével.~– Minek köszönjük
 3851 XIV    |                  Apafinénak mint az úton fölszedett vendéget bemutatni.~Bánfi
 3852 III    |                látott, nem hallott ő sem fölszentelést, sem prédikációt, mert neki
 3853 XI     |                mely sehol sem törve ki a fölszínre, átmelegíti a fölötte levő
 3854 VIII   |                 tündér olykor eltávozott fölszívni a tengerekből az ég számára
 3855 VIII   |                  hintálva magát benne, a fölszökellő vízsugárral locsoltatja
 3856 XVIII  |                  a vér, annak paripájára fölszökött, s a kengyelvasat a ló oldalába
 3857 XIII   |                    Az én uram, Ali basa, fölszólít titeket, hitetlen gyaur
 3858 XI     |                uram, a fejedelem nevében fölszólítalak téged a feleletadásra! –
 3859 XI     |               Ali basának, midőn nevében fölszólítám, hogy az adót fizesse le.
 3860 XII    |         fejedelem kénytelen méltóságodat fölszólítani, hogy e javadalmakat a visszatérendő
 3861 VIII   |               mert én életben maradok, s föltalállak a pokolban is.~A vénasszony
 3862 IV     |                  a francia gourmand-okig föltalált a nyalánkság, ízletest,
 3863 VI     |                Még azon időkben nem volt föltalálva a puskára alkalmazott szurony,
 3864 XV     |            fátuma van: a halál után újra föltámadni.~Egy nép kipusztul belőlök,
 3865 XV     |        Magyarországért; hogy a mi vérünk föltámasztandja-e őt. – Ne hallgassunk szíveinkre,
 3866 XVIII  |               Senki sem válaszolt. Végre föltántorgott, s néhány parazsat kapva
 3867 XVIII  |           megforgatva magát, nagynehezen föltápászkodott, s néhány lépést botorkázva,
 3868 XVIII  |              közeledik az éles tőr hegye föltárt kebléhez. Ekkor kiesett
 3869 XII    |                  fogunk rá. Én iparkodom föltartóztatni a csapást, s ha mégis megtörtént
 3870 VI     |              kezeit s áhítatteljes arcát föltartva az égre, kiáltá Allah nevét.~
 3871 I      |                elébe, azokat a dühös vad föltaszítá szarvaival, hogy véresen
 3872 I      |              ficánkodó kopók, a vadászok föltekerték nehéz, kulcsrajáró puskáikat,
 3873 XVIII  |                  átfűzve, lángoló arcára föltekinte, Bánfi kitörő hangon kiálta
 3874 XVII   |                minden rosszat képes róla föltenni, s ha szemei előtt van,
 3875 I      |             pázsitos téren volt számukra fölterítve az erdő közepében az egyszerű,
 3876 III    |              kezdte vakarni.~– De hát ha fölteszem, hogy eljönnének, hát hol
 3877 III    |                hogy az ország süvegét is fölteszi a fejére, ha kegyelmed jól
 3878 XVIII  |              való. Egy római antik urnát föltett a fejére sisaknak, egy csengettyűszalagot
 3879 I      |               pártfogol a sors.~A vadász föltette tollas fövegét, s indulni
 3880 VIII   |          medencének állt, két első lábát föltéve rá, hosszú piros nyelvével
 3881 XVII   |                Bánfihoz írt levele volt. Föltöré, és újra elolvasá – s nagyon
 3882 XIII   |              amint egy dombtetőre értek, föltűnt előttük Bánfihunyad.~Bánfi
 3883 I      |                 maga is ráesett, s akkor fölülkerekedve, lenyomta a hatalmasabb
 3884 XIII   |                  a szerecsen a csatazajt fölülmúló hangon, s egyenesen Bánfinak
 3885 XI     |            hollétét számon kérjék tőlük, fölültek lovaikra, és mentek odább.~
 3886 XVIII  |                  parancsából Bánfi ellen fölültetett székely had azalatt megérkezék
 3887 XVIII  |             tehát méz volt, s akárhányat fölütött azután, nem volt abban egyéb,
 3888 VII    |            megvakarva tarkóját, s azután fölütötte szemeit a fejedelemre, mintha
 3889 X      |               paszománnyal megcifrázva s fölütve emailos sarkantyúval.~–
 3890 XVIII  |                mélaságából e kizajlás, s fölugorva a kerevetről, visszavevé
 3891 XV     |                fölkiáltás. A magyar urak fölugráltak székeikről, dühösen kiáltozva
 3892 I      |                  ez mi volt? – kiáltának fölugrálva.~– Menjünk, menjünk oda –
 3893 I      |              zajt vél hallani.~Egyszerre fölugrik. Valamit hallott, amit emberi
 3894 XII    |           szétverjék: a tízezer forintot fölveheti kegyelmed a tanács pénztárából.~–
 3895 VI     |                Még hajnal előtti órákban fölverte azonban deszkakalapálás,
 3896 VIII   |                 csemegéket. Midőn olykor fölveti bágyadt szemeit, miket a
 3897 VI     |                 szót sem szóltak többet, fölvették iszákjaikat, vállukra vetették
 3898 XVIII  |                 hullott lábaihoz, melyet fölvéve, azon Azraële írását ismeré
 3899 XV     |                 Jött új fejedelem, és ők fölvevék az apáik kezéből kihullott
 3900 XVIII  |         könnyeden mosolygott.~A porkoláb fölvezeté Bánfit a lépcsőkön, legnagyobb
 3901 V      |                  Feriz béget kézen fogva fölvezette családi körébe, folyvást
 3902 VII    |                 ő rovására némileg ismét fölviduljon minden ember.~– Kegyelmeteknek
 3903 X      |                hintómhoz.~Kelemen diák e fölvilágosításra elfeledé tekintélyét.~–
 3904 I      |         tekintetet ad, s ha azután ismét fölvillannak szemei, s ajkai, a korallnál
 3905 IX     |                 nem szűnnek az országban fölviruló békét háborgatni: azon leszek
 3906 VII    |       Báthoriakkal hozatván kapcsolatba, fölvitetett egészen Aba Sámuel királyig,
 3907 XIX    |               érve, kürtjével jelt ád, a fölvonóhíd csörömpölve hull le, s a
 3908 XVIII  |                azzal benyitott az előtte fölzárt ajtón.~Megdöbbenve állt
 3909 X      |        fogadtatásért.~– Kegyelmed nagyon fönn tudja tartani a hivatali
 3910 III    |                  testvére, akivel mindig fönntartotta az atyafiságot, az majdcsak
 3911 VII    |              tekintélyét mások irányában fönntartsa.~Apafi nyájas képet mutatott,
 3912 VII    |             királyi termetre, hogy annak fönségét mindenki elismerje?~Mióta
 3913 II     |                komorítja el, s mégis oly fönséggel tele; a szemöldök gyöngéden
 3914 XVIII  |          korlátai között.~Erre előállt a föntebb tisztelt köpcös lúfő, s
 3915 VIII   |            vigyorogva néze föl rá.~– Jer fördőszobádba – monda a fölindult odaliszknak. –
 3916 XII    |                  ő dicsvágyuk, csak az ő fösvénységük hízzék meg, s ha győzni
 3917 XVIII  |                  érkezett sápadt arccal, föveg és felöltöny nélkül, fegyvertelenül.
 3918 I      |                 A vadász föltette tollas fövegét, s indulni készült a többiekkel.~
 3919 XI     |                 tarka cigánynép mosott a fövényből sáraranyat, a kérdezősködő
 3920 XII    |           territóriumomra is régen fáj a foga Ali basa uram őkegyelmének,
 3921 III    |       engedelmeskedik, ha pedig szót nem fogad, akkor hamarább baja lesz.
 3922 I      |              nyomába, kitörő éljenzéssel fogadák a nap hőseit, a daliát,
 3923 IV     |           szoktak végződni, hogy az urak fogadásból nekiültek egymást leinni.
 3924 XIV    |           haragosan Csáky. – De most nem fogadhatjuk el.~– Már az az én gondom.
 3925 XVIII  |          megbukottnak nincsenek hívei.~– Fogadhattál volna zsoldosokat, s harcot
 3926 IX     |             mosolyogva szólt Bánfihoz:~– Fogadj isten, öcsémuram.~– Megbocsásson
 3927 XV     |           azonban ez ajánlatunkat el nem fogadjátok, ám lássátok, mit cselekesztek.
 3928 XIV    |             uraim.~– Megmondám, hogy nem fogadjuk el.~– Mit beszél kegyelmed?
 3929 IX     |               lehetetlen volt azt el nem fogadnia. Kénytelen volt tekintetét
 3930 XVIII  |                szobájából, és senkit sem fogadott el…~Egy napon Koppándon
 3931 IV     |              magukat belőle, csak hárman fogadták el: Wenzinger, a német hadak
 3932 X      |              Csáky bosszúsnak látszott a fogadtatásért.~– Kegyelmed nagyon fönn
 3933 VII    |        Hódolataitokat illő méltánylattal fogadtuk, s reméljük, hogy a hűségben
 3934 XVI    |                urak közől többen e szóra fogaikat színi s húzódni kezdtek.
 3935 I      |                  gerendákat ők rágták le fogaikkal, ők hozták ide, ők ásták
 3936 VIII   |                 szájában megfeketültek a fogak a cukorevés s bételrágás
 3937 IX     |                 csak magyar embernek van fogalma. Mint tudva van, a magyar
 3938 IX     |            pompáról, melyet ez ember űz, fogalmam sem volt ez ideig, pedig
 3939 III    |            annyit megengedett neki, hogy fogalmazza hát úgy a levelet, ahogy
 3940 IX     |              uram. Alig futamodik híre e fogásomnak, rajtam izen a nádor, nagy
 3941 IX     |            kapott a nádortól, hogy engem fogasson meg, és szolgáltasson kezébe.~–
 3942 III    |            lótás-futás volt. Egyik kocsi fogatai alig pihenték ki magokat,
 3943 V      |               hintó, begördülve nehézkes fogatával a négyszögkövekkel kirakott
 3944 XVII   |                  van jus ligatuma, s ott fogatja el, ahol kapja. Ezt kívánja
 3945 XIX    |                liga által el lehetett is fogatni Bánfit, ítélete az országgyűlésre
 3946 XVI    |              Apafi a két főurat, s kezet fogatott velük egymással, s azután
 3947 XVIII  |                 én megjelentem, és el is fogattam, anélkül hogy tudnám, miért,
 3948 XIII   |               hitvány disznó – ordíta rá fogcsikorítva –, te kutyák ivadéka.~–
 3949 XIX    |                gyűrűjével lepecsételé –, fogd e levelet, és siess vele
 3950 XI     |             fejedelemnek, hogy egyet sem foghattunk az egész nyáron.~– De hisz
 3951 VIII   |                Ez a kérdés száz arany.~– Fogjad, de ne számláld, hanem felelj.~
 3952 XIII   |              Férfiak vagytok-e? Ha igen, fogjatok fegyvert; álljatok ki sáncaitokra,
 3953 XV     |             mindenki fegyvert fogott, mi fogjuk-e azt hüvelyben hagyni, kik
 3954 VII    |                  nem pihenek, míg el nem foglalám. Ha az elesett, a többi
 3955 X      |                 Ezen hivatallal sok szép foglalatosság volt azon időben összekötve,
 3956 XVI    |                  templomainkat jezsuiták foglalják el – s ő maga hadat gyűjt,
 3957 XV     |                  elsői vagytok, mért nem foglaljátok le azon legmagasabb helyeket,
 3958 IX     |               kezeket, melyek ilyesmivel foglalkoznak?~– Sőt igen. A készítő neve
 3959 XV     |                  jobbra, ki balra helyet foglalnak. A küludvarok követei a
 3960 II     |                  és nem hallják az abban foglaltatott aranymondatokat. Csupán
 3961 VIII   |          mezetlen karddal.~– Korzár bég, foglyommá lettél! – kiálta a percnyi
 3962 X      |                   Az egy kissé lassan is fogna menni; hanem azért ne fáradjon
 3963 XVII   |              legjobb férj is szégyenleni fogná, ha az nyilvánosan bebizonyulna
 3964 XIX    |               vesztésével fenyeget, ha a fogolyt baj éri.~– Válogathatsz –
 3965 XI     |          fülrózsa látszik, ott meg lehet fogózni; egyébiránt mezítláb nem
 3966 VIII   |                észre.~Korzár bég remegve fogózott Azraële öltönyébe, s arcára
 3967 II     |              Mikor szabadul ki, szegény, fogságából? Héj, de jól éreztem én
 3968 II     |                úr ott sínlődik a szomorú fogságban, s minthogy a tatárok észrevették,
 3969 XIV    |              megérdemli, hogy elkövetője fogságra tétessék.~– Azt pedig nem
 3970 I      |            acélöklei legyőzhetlen erővel fogták széles füleit, s midőn egyszer
 3971 IX     |                 magamét nem az ő számára fogtam.~Apafi nagyot nevetett.~–
 3972 XI     |           tengerszem sohasem nő, sem nem fogy.~– Most folytassuk az utat –
 3973 I      |             gátot, hogy a víz soha el ne fogyhasson a házikók küszöbétől? Ah,
 3974 VII    |                  pártja lépésről lépésre fogyott, Apafié akként nőtt nyomról
 3975 XII    |               meg tudja mondani, nőtt-e, fogyott-e annak szerelme irántunk,
 3976 VI     |            fekszik Segesvártól. Ott volt főhadiszállása a fejedelemnek a lelkész
 3977 XII    |                előtt lovagolt a nemesség főhadnagya, Veér György; izmos, köpcös,
 3978 XIX    |            levegőre. Valami agyon akarta fojtani odabenn, oly nyomasztó volt
 3979 VI     |                aki megmenekül, a császár fojtatja meg. Nincs mit válogatnunk,
 3980 IX     |             Reverend – monda Apafi, alig fojthatva el nevetési vágyát. – Én
 3981 XVIII  |                szólunk róla többet. Jer, fojtsd lelkedet öröm mámorába,
 3982 XI     |           számára vannak alkotva, minden fok egy torony magasságával
 3983 VIII   |                rohan alá a gránitsziklák fokairól, fehér köddé törve, mire
 3984 XVII   |                messziről észrevevé a vár fokán ráleső családját, kik, amint
 3985 XII    |      ökölcsapásokkal fúrt magának utat a főkapitányig. A nemességből betódult
 3986 XIII   |                 forgott az kezében, majd fokával, majd gombos végével csapkodva
 3987 IV     |        székelység generálisa, háromszéki főkirálybíró, szép, kedves arcú férfi,
 3988 IV     |          elragadó. Fényes fekete fürteit főkötő helyett sajátságos művészettel
 3989 XII    |                 ablakban, fekete bársony főkötőben, arcán harag és megvetés
 3990 VII    |            kinevezzük kegyelmedet udvari főkomornyikunknak. Kegyelmedet pedig, Daczó
 3991 XV     |                 harcot ordítanak, s azon fokon állott, hogy kardját kirántva,
 3992 XVIII  |                kihányták a könyvtárból a fóliánsokat, mintha azok közé is elbújhatott
 3993 IX     |             monumentumokkal s fölnyitott fóliánsokkal: hogyha Teleki Mihály uram
 3994 X      |             székére, két rettenetes nagy fóliánst helyezve maga elé a földre,
 3995 XI     |             legfölül csillogott csak egy foltja a csillagzatos égnek.~Reggelre
 3996 V      |                 világa piros és lilaszín foltokat vetett a színes üvegeken
 3997 XII    |             körüli férfi, szakálla néhol foltonkint megőszült, bajusza keményen
 3998 XI     |               állatokat? Nevezetesen egy foltos, sárgapettyes bőrű fenevadat,
 3999 XI     |             ördög által az emberi testbe foltozott darabok, ha tüzes vassal
 4000 VIII   |                keresztül, s az egy sötét folttá mosódott erdős hegyeknek
 4001 I      |                végigkísérni a történetek folyamán, rontva és teremtve mindenütt,
 4002 VII    |             közeledék, s miután mindenki folyamodásait kihallgatta, mintha még
 4003 VII    |               szebeni főbíró, töredelmes folyamodással elpanaszolva, hogy őt polgártársai
 4004 IX     |                de fogva volt. Neje, mint folyamodó fél állt előtte, s ő nem
 4005 XIV    |              keresnek, üldöztetve hozzám folyamodott – s én rejtém el őt azon
 4006 XV     |       asszonykönny az, amiért ők hozzánk folyamodtak! – Te, Bocskai és te, Bethlen,
 4007 VII    |            kérelmeiteket, mikkel hozzánk folyamodtatok, méltó és igazságos választétellel
 4008 XIX    |             felhőszakadások kiáraszták a folyamokat, a vészharang zúgott mindenfelé,
 4009 XII    |  porceláncserépbe van ültetve, s átszűrt folyamvízzel öntözém. Elfeledém a függönyt
 4010 XI     |              napvilágot.~Mindenütt a víz folyásán haladva, egy helyen elkezde
 4011 II     |             munka közben foly a víg dal, folynak a tündéres mesék aranyhajú
 4012 XVII   |           alkotmányos módon le hagyjátok folyni perét. Ha erről nem biztosítasz,
 4013 III    |                  benn a szobában a kívül folyó vitát, s aggodalmasan kiáltozá
 4014 I      |             iszapos földben, a tölcséres folyondár, a télizöld repkény oly
 4015 XI     |               patak fölött.~E jég alatti folyosóba vezette Sange Moarte kísérőit.~
 4016 XII    |               aki beférhetett, a többi a folyosókat foglalta el; a jobbágyok
 4017 IX     |          fejedelem szobájáig csak hosszú folyosókon s hangos teremeken keresztül
 4018 XVII   |             Bánfi Dénes a váradi basával folytat; azt is mondják, hogy e
 4019 XVI    |                erdélyi szokásként, állva folytaták az ivást, a beszélgetés
 4020 XIX    |          korszakot vágott ketté, melynek folytatása nem jő. Az uralkodó alak
 4021 I      |                mintha régibb párbeszédet folytatna, dörmögve szól hozzá:~–
 4022 V      |             parancsait.~… A basa azalatt folytatta tovább útját Bodolavár felé.~
 4023 VIII   |             vezérei aztán a magok kezére folytatták a háborút, raboltak, gyújtogattak,
 4024 II     |                  nem jő – szólt munkáját folytatva a leány –, ha minden férfi