bold = Main text
      Part                                              grey = Comment text

 4025 I      |              karcsú derekához, s hosszan folyva alá nehéz redőivel a rózsafehér
 4026 XV     |              Bánfi Dénes, mint az ország főmarsallja, jobbjában az ország zászlóját
 4027 I      |              napján, melyben eseményeink fonala kezdődik, számos vadásznép
 4028 I      |                 hínár gyökerei, a fűnyüg fonalai, az iszalag indái összevissza
 4029 VI     |         selyemből volt, mely alatt arany fonalakból szőtt dolmány látszott elő;
 4030 XII    |              halljátok, mit gondolt ki a fondorkodás, hogy bennünket akaratlanul
 4031 I      |                  mögött két, öltözetéről főnemesnek látszó férfi lovagol. Egyik
 4032 II     |                legények hosszú füzéreket fonnak a megfosztott tengeriből,
 4033 XI     |                 lyányokhoz nem járt el a fonóba; csak az erdőket járta szüntelen.~–
 4034 II     |                látszott karjaival körüle fonódni, nem hallatszott más hang,
 4035 XV     |                 kirántva, ő – a békepárt főnöke – az országgyűlésbe rohanjon,
 4036 XV     |                  népnek ideálja lenne: a főnökök elvesztek, Rákóczi konvertált.
 4037 XII    |              kardokkal fegyverkezve, kik főnöküket, a nemesség generálisát,
 4038 X      |             egérke az ablakból: szőttek, fontak, táncoltak, nekiestek a
 4039 V      |                kétannyi szénát és zabot, fontját kifizetvén általjában négy
 4040 V      |                volt két tömött tekercsbe fonva hátul, s csaknem sarkig
 4041 XIII   |                  ott hagyott néhány száz főnyi őrségre támadva, azt rövid
 4042 IX     |              teszünk neki.~S azzal hátat fordíta a követnek, s indult szobájába.
 4043 XIX    |           elszökhetik az útban, vagy úgy fordíthatja ezt a kétélű fegyvert, hogy
 4044 VI     |                  humorisztikus flegmával fordította a hírnök felé fejét.~– Ha
 4045 VII    |         kegyelmed rávesztegetett, máskor fordítsa idejét hasznosabb munkára.~
 4046 XIV    |                 időnk rá az ebéd fölött. Fordítsuk Bonchida felé a kantárszárat,
 4047 XVIII  |                 előtte terülő erdők felé fordítva, azoknak sötét lombozatában
 4048 VIII   |           aranyos ajtóban hallik a kulcs fordulása. Azraële kacagva himbálja
 4049 XVII   |                  kézzel nyúljon hozzá.~– Fordulj vissza! – kiálta a kocsisra. –
 4050 XII    |               igazságommal sincsen ahova forduljak?~Bánfi vállat vonított,
 4051 XVIII  |                 minden hatalmából? Merre forduljon most? Hova gondoljon még?
 4052 XVIII  |                  megtudandom, merre kell fordulnunk.~Ezzel Bánfi belovagolt
 4053 I      |             véletlen, s mégis egy század fordulópontja.~Lelkemet nyomja a fölidézett
 4054 XVIII  |                  minden oldalról dühösen fordultak a fölbomlott tömegek a hírnök
 4055 XII    |                  hada, mintegy nyolcszáz főre menő lovag, mind derék,
 4056 III    |                  jobban, mint akármelyik főrendi úr, aki csak zsarláshoz
 4057 XI     |           sziklát, s vele együtt iszonyú forgással zúdulva le a meredeken,
 4058 IX     |        figyelmesen vizsgálva, ujjai közt forgat, a világosságnak fordulva.
 4059 V      |                  karral oly könnyűséggel forgatá meg maga körül, mely akármi
 4060 IX     |         fejedelem arcára.~Apafi mérgesen forgatja jobbra-balra az aranyat.~–
 4061 V      |         barátainknak, ha meg tudod-e azt forgatni úgy, miként valaki más!~
 4062 V      |                kardmarkolatától turbánja forgójáig.~– Hagyjuk játszani a gyermekeket –
 4063 V      |                 turbánja mellől kócsagos forgóját, s leszakítva róla a drágaköves
 4064 XIII   |                 mint a szélmalom szárnya forgott az kezében, majd fokával,
 4065 VI     |      kerecsenszárny volt tűzve gyémántos forgóval. Paripája tűzvérű berberfajta
 4066 IX     |              szökött volna Apafi, de ily formában lehetetlen volt azt el nem
 4067 IX     |              nagyságos uram.~– Kegyelmed formális hadi taktikával ostromol
 4068 I      |           kiáltana, ha valami veszélyben forogna? Erre ismét egy lövés hallatszott.
 4069 XVI    |                ülnek együtt, ott fejeink forognak veszélyben.~Ebéd után, erdélyi
 4070 XII    |                fölött könnyeztek, vérben forogva, vért látszanak szomjúhozni;
 4071 XIII   |        eltorlaszoltatá; olajat, kénkövet forraltatott; a hidakat letöreté; úgyhogy
 4072 XI     |                 Kelemen.~– Azon csermely forrásaig! – mutatá Sange Moarte. –
 4073 XIV    |                 s alig futamodott híre e forrásnak, a publikum elfoglalta azt
 4074 XI     |            sötétebb helyre jutva, mindig forróbbnak kezdék találni a patakot,
 4075 XVI    |                 háta mögött Bánfi, kiben forrott a vágy Béldivel éreztethetni
 4076 XV     |                az ő eszközei különbözők.~Forvalnak nem tetszett a hideg biztatás.
 4077 XV     |                 föl XIV. Lajos.~Meglátva Forvalt, kivel Franciaországban
 4078 VIII   |        varázsserpenyőjét a kőlapra téve, foszforgalacsinnal meggyújtja benne a porrá
 4079 XIX    |                Tán az egész nép meg volt fosztva álmától.~      ~Csak ők
 4080 XVI    |                hanem önhöz van egy szóm, főtanácsos uram, aki mindig józan.
 4081 IV     |                nevét sem tudja; nádmézbe főtt ind gyümölcsök, kakastaréjból
 4082 XV     |                  vannak. Egyike a magyar főuraknak, ama fiatal bajusztalan
 4083 VII    |          gondolsz arra, hogy ez országod fővárosa, melynek falain belől önnéped,
 4084 VII    |           holttestein át akarsz országod fővárosába lépni.~Apafi izzadó homlokkal
 4085 XVI    |            váradi basától, másik a budai fővezértől, harmadik a szultántól,
 4086 II     |               nap künn volt, hetekig nem főzetett magának ebédet, egy kis
 4087 IV     |                vendégek mulatságul magok főzhetnek meg a mindenki elébe rakott
 4088 XII(1) |                                        A francia-német divatot Bethlen Miklós hozta
 4089 XV     |                jellemét; sőt, mint ezt a franciák magok állítják, a huszáröltönyt
 4090 XV     |                  Meglátva Forvalt, kivel Franciaországban ismeretséget kötött, odafutott
 4091 IX     |               Reverend uram őkegyelme, a franciaországi követ, kíván bebocsáttatást.~
 4092 XV     |             Wesselényi. – Én Boham gróf, frank generális zászlójához szegődtem
 4093 VII    |                kémeink: hogy a gyalogság fraternizációk, ígéretek és a körülmények
 4094 XI     |            távolba bámulni.~– Héj! hopp, frátye! – kiálta fel rá Kelemen
 4095 V      |               észrevette azt, s kérdőleg függeszté a zavarban látszó nőre könnyelmű
 4096 IX     |           kölcsönös vetélkedése mellett, független önkormányzat alatt állott.
 4097 XV     |         diadalmas zászlói portól belepve függnek a fejedelmi trón körül,
 4098 VIII   |                látta azt szerelemittasan függni, a fiatal magyar férfi nyakára
 4099 VIII   |                 valahányszor a ringatott függőágy bájló terhével átcsap rajta.~
 4100 V      |                 Benn a kocsiban, melynek függönyei kétfelől ki vannak tárva,
 4101 III    |               Apafiné azonban meglátta a függönynyílásokon fölül a törökök dárdahegyeit,
 4102 VIII   |                  vannak bocsátva a piros függönyök, s ezáltal rózsaszín világ
 4103 XVIII  |          templomokon látni, közeik tarka függönyökkel elredőzve. A falakon mór
 4104 XII    |        folyamvízzel öntözém. Elfeledém a függönyt félrehúzni előle, s íme,
 4105 I      |             Valamit hallott, amit emberi fül még alig volna képes meghallani.
 4106 X      |                  diák dugá az ő tollát a füle mellé, és olvasá azon szép
 4107 IV     |               középen kétfelé választva, fülei mögé van simítva, s egészen
 4108 VIII   |                  gyöngyökkel körülfűzve, füleiben nagy arany karikák, válldolmánjára
 4109 VIII   |                Naáma imáját, s takard el füleidet, hogy ne halljad, mit beszélnek.~
 4110 XI     |            énekhangos rikoltozás üté meg füleiket.~Közelebb jutva a helyhez,
 4111 XIII   |                 parton, hosszú puskáival fülelve. Meglepni nem lehete őket.~
 4112 IX     |                  jött, egy ebédnél saját fülem hallatára mondá hízelegve
 4113 XI     |               látszott még meg; a pudvás fülkébe le volt téve a pomana, egy
 4114 II     |                   igazgyöngyét, briliánt fülönfüggőit, egyszóval, de mindenét,
 4115 XI     |         csuszamlunk. Néhol egy-egy bokor fülrózsa látszik, ott meg lehet fogózni;
 4116 I      |           sütkérez a napon, s a kócsagok fürdenek.~Micsoda hajlékok ezek itt,
 4117 XIV    |                  melyet én ott egy meleg fürdő kedveért vésettem? – Ezért
 4118 VIII   |              Azraële.~Amint ámbraillatos fürdőjét elhagyta, egy függő szőnyeget
 4119 VIII   |                  medre köveitől, melyben fürge rózsaszín pisztrángok s
 4120 X      |               környékre, s mindaddig fog fürkészni, míg csak nyomára nem akad.~–
 4121 IX     |                 s a csoport közé tekinte fürkésző szemmel. – Hol az emír?~
 4122 XII    |                én az indulatok támadásit fürkészve virrasztok Apafi mellett,
 4123 VIII   |           melynek tükrében fehér hattyúk fürödnek a vízbe hajló fenyők árnya
 4124 XVIII  |                  hogy mézben és lőporban fürösztött alakjával beledűljön az
 4125 XI     |                  keleties pongyolában; a fürteire szorított piros fez hosszú
 4126 IV     |                  elragadó. Fényes fekete fürteit főkötő helyett sajátságos
 4127 XVIII  |                  játszott a hölgy gazdag fürteivel. – Távolléted egy örökkévalóság,
 4128 VIII   |              gyönyörű arcnak, s a göndör fürtök mint tekergő kígyók omlanak
 4129 V      |                 keresztbe; szakálla apró fürtökbe van göndörülve állán, bajusza
 4130 IV     |                 s kétfelől gazdag göndör fürtökben omlanak vállaira, gömbölyű
 4131 VIII   |               piros pálmaszilvák, szagos fürtű szőlők, egy ezüst tányérkán
 4132 VI     |          lovasságra, mely egy pillanatra füstföllegbe borítá soraikat.~A puskatűz
 4133 XVIII  |                  lyukain ámbra és áloéfa füstje ömlik elő kékes hallámokban.
 4134 VIII   |                komparadzsik éjjel-nappal füstölgő kanóccal jártak a hosszú
 4135 XVIII  |                  néhány parazsat kapva a füstölőben, egy viaszgyertyát meggyújta.
 4136 VI     |             szoktatá őket.~A visszatérők füsttel és vérrel voltak lepve,
 4137 VIII   |                  szárnyrepesve ordított, füttyöngetett, s orrával verte kalitja
 4138 I      |          kürthangja s a zöld tekenősbéka fütyülése; a hattyú megszólal, elmondja
 4139 XI     |               költenek ki, vagy zárnyitó füvet keresnek, avagy magokat
 4140 II     |                hozzáértő legények hosszú füzéreket fonnak a megfosztott tengeriből,
 4141 XI     |                húsz arany pénzből viselt füzért. – Sange Moarte soha rá
 4142 VI     |            kivont kardjával intett, hogy fújják meg a trombitákat, s amint
 4143 IX     |             mondá el az emírnek. A tatár fújt dühében, s szemeit elfutotta
 4144 XVIII  |                  egymást – szólt Bánfiné fuldokló hangon –, a szerencsétlenség
 4145 XIII   |           kopjáját és sisakját, s inte a fulladozó hírnöknek, hogy szóljon
 4146 XII    |               átértette ez utóbbi szavak fullánkját, s szakállát végigsimítva
 4147 XII    |           dolmányát gombolgatva be –, ez fundácionális ügy, s az a fejedelemre
 4148 VIII   |            csapott le, megrázva a bércet fundamentomaiban, s a repedező dörgés, mint
 4149 XII    |              eladni soha vérrel szerzett fundusát! Az az enyim, és azon belül
 4150 XII    |          megtiltja minden embernek az én fundusomra lépni. Kiszegezem a kapura;
 4151 I      |                 víz, a hínár gyökerei, a fűnyüg fonalai, az iszalag indái
 4152 XII    |                  áll összefont karokkal, furcsa gúnymosollyal tekintve az
 4153 X      |                lesz.~Kelemen diák nagyon furcsának találta az egész bizományt,
 4154 IX     |                 derekára, ami rendkívüli furcsaságot kölcsönze öltözetének, s
 4155 VII    |               meg akarva tudni. – Nagyon furfangosnak látszik előttem a képe;
 4156 VIII   |     szépségvonalak meggörbülnek, démoni, fúriai kifejezést adva a gyönyörű
 4157 XIII   |                 asszonyok, mint megannyi fúriák rohantak fegyverekért, s
 4158 XVIII  |        berillmarkolatú gyilkot, s délceg fúriaként rohant Bánfira, ki őrjöngő
 4159 VII    |              megmenekülni, hogy kegyedbe fúrja magát.~Apafi bosszúsan mordult
 4160 I      |              vadász hajtott rá, oldalába fúródik. A megsebesült vad oly fájdalmas
 4161 I      |          koponyája helyett annak nyakába fúródott, csak sebet ejtve rajta,
 4162 XII    |               becsülendő ökölcsapásokkal fúrt magának utat a főkapitányig.
 4163 XVI    |                és a fejedelem szíve közé fúrta magát, hogy valahányszor
 4164 XI     |          lementünk sírjához, nagy lyukat fúrtunk belé mélyen, s azon keresztül
 4165 XIII   |               vagy ha gyávák vagytok, ám fussatok, a nők itt maradnak velem,
 4166 VIII   |             forrása. Nem kell nekem a te fűszereid illata, sem rabnőid vonagló
 4167 IV     |            eleget látna belőlök; aztán a fűszeritalok mindenféle neme, ki milyet
 4168 VI     |                  amerre utat látott, vad futamodással törte magát keresztül, eszeveszett
 4169 IX     |             tovább, nagyságos uram. Alig futamodik híre e fogásomnak, rajtam
 4170 XIV    |                föl Borvölgyét is, s alig futamodott híre e forrásnak, a publikum
 4171 VII    |                 követelnek tőlük lovat a futárok. A jó emberek unják a terhet,
 4172 VII    |            kellene nekik törvény, mely a futárokat gyalog járni parancsolja.~
 4173 VII    |            kegyelmetek Kolozsvárott, s a futároknak kiszolgáltatandják a kívánt
 4174 VI     |                rendbehozni, az egyik vad futása zavarba hozta a többit;
 4175 VIII   |         kötőféket, meggátolá a paripát a futásban, s ijesztgetve szökdeléseivel,
 4176 XII    |                 méhében elhalva éhség és futások miatt. Mi tudjuk ezt, mert
 4177 I      |        fölriasztott nyulak, rókák sűrűen futkároznak a fák között, mindenünnen
 4178 I      |           feketepiros gyíkok, mik köztük futkározva oly közel látszanak, mintha
 4179 XI     |                 s mintha hideg borzadály futná át, összerázkódék, s félelmetes
 4180 VI     |               hogy egy gyermek elől kell futnia. Sokszor meg akart állani,
 4181 XIII   |           hitetlen gyaur nép, nincs hová futnotok, minek erőlködtök ellene
 4182 XVIII  |                egy borzasztóat bömbölt a futók után, s azzal elfoglalva
 4183 XIII   |                  váratlan rohama elől, a futókat azonban nemsokára megtorlasztá
 4184 VI     |             mindenütt nyomukban voltak a futóknak, pusztítva, akit utolértek;
 4185 VI     |              leghátul maradva, az előtte futóktól alig bírt üldözői elől menekülni.
 4186 XI     |                 falva felé; Kelemen diák fűtől-fától kérdezősködött, hogy itt
 4187 VIII   |               égből szakadt volna ide.~A futólagos pillanat elcsúszik a sziklatömeg
 4188 VI     |                miatt. Hátra-hátra nézett futtában, s fogait csikorgatá, hogy
 4189 I      |              amazon és lovagja oldalvást futtattak, a sűrű fák miatt nem törhetve
 4190 II     |                  nyitott kapun egyenesen futva vályúikhoz, a kakasok civakodnak
 4191 XVIII  |              miért van itt.~Valami hideg fuvalmat érze a teremben végigborzongani,
 4192 XI     |            holtan fekvő fiatal hajadont.~Fűvel benőtt domboldalban látszik
 4193 I      |               mernek hatolni ez úttalan, fűzfa- és nyárbokrokkal ellepett
 4194 VIII   |              fiatal magyar férfi nyakára fűződve fehér karjaival.~E pillanatban
 4195 VII    |          aranyláncot, azt a basa nyakába fűzte.~Kucsuk még folyvást elébbi
 4196 IX     |               széna be volt takarítva, a gabona kicsépelve, a marhák kihizlalva,
 4197 II     |                 elvitte Lengyelországig, gabonáját Szebenig, mézét, viaszát,
 4198 XVII   |             időtől kezdve, midőn Bethlen Gábornál apródok voltak, s ki még
 4199 XIII   |               Bánfi után, ki benne Benkő Gáborra ismerve, elébe jött, kérdezve:~–
 4200 VII    |           udvarnál akart maradni.~Haller Gábort egészen átugrotta a fejedelem,
 4201 V      |                azt a lyánkának nagylelkű galantériával. A gyermek csak félve mert
 4202 I      |               nőttek elő, miknek lehajló gallyairól gyökereket húz az éltető
 4203 VIII   |             sírköve a lehajló szomorúfűz gallyaitól alig látszik.~– Ezalatt
 4204 XII    |             oroszlánok körmei közt, zöld gallyakkal s színes lobogókkal volt
 4205 XV     |                lelkipásztorait a nápolyi gályákról, s még Gusztáv Adolf kardja
 4206 XV     |                Az elfoglalt templomok, a gályarabságra vitt lelkészek sorsa fegyverbe
 4207 I      |            hozták ide, ők ásták a földbe gátnak, s évről évre vigyáznak
 4208 VI     |                útjában van a vezérnek, s gátolja a sereg mozdulatait. Hanem,
 4209 XII    |              ügyek, mikben csupa látásod gátolna, utamban lenne.~– Oh, tudom,
 4210 V      |            Katalin. Minket előítéleteink gátolnak magasabban gondolkozni a
 4211 I      |           tetővel; ki építette ide ezt a gátot, hogy a víz soha el ne fogyhasson
 4212 XIII   |                Mikor előtte van az út,~A gavallér, mikor ráér, ~Ha nem mehet,
 4213 X      |                   mert Csáky uram nagyon gavalléros szűk csizmákat viselt, Kelemen
 4214 II     |            minden munkára; semmi nemét a gazdálkodásnak ki nem felejtette, amiből
 4215 XVIII  |        szétdúlatott, s benne a székelyek gazdálkodnak kedvük szerint.~Bánfi egy
 4216 II     |              férfit illet. Az egész nagy gazdaságot neki kell folytatni, s mintha
 4217 I      |               aki csak azért fárad, hogy gazdát cseréljen.~– Nekünk kegyelmes
 4218 VI     |         visszavonulóban levő gyalogságát gázolja el; aminthogy a lovasság
 4219 XVIII  |             megkapva a poharat, lábaival gázolta össze.~Bánfi keblében három
 4220 XIII   |                  a nép egyszerű költője: Gelenczei Ambrus.~Bibliáját előkeresve
 4221 I      |             hattyú, itt tanyáz a koronás gém, a vakvarjú, az arany lile
 4222 VII    |          széjjelhúzá, az Apafi-nemzetség genealógiáját olvashatá róla, zöldleveles
 4223 VII    |                  csak összegöngyölgeté a genealógiát, s háta mögé támasztva,
 4224 XII    |                kik főnöküket, a nemesség generálisát, elfogadni jöttek.~A bástyákon
 4225 XII    |               pedig álltam fejedelmek és generálisok előtt, nagyobbak előtt,
 4226 VII    |                  Béldi helyett aligha új generálisra nem lesz szükség a székelyekhez.~–
 4227 III    |            sátoron kívül maradtak. – Cum gentibus jöttünk mi, hogy ha fejedelmünknek
 4228 XII    |               agya látszott elő, melynek gépezete semmivel sem volt egyszerűbb
 4229 X      |             országi állatokat? – ismétlé gépien a fanyalgó hivatalnok.~–
 4230 II     |             melyet tegnap tilózott, s ma gerebenezett el.~– Eredj fekünni, Klári –
 4231 I      |            futott odább, a fejébe vágott gerellyel, mint egy monstrózus egyszarvú,
 4232 XIII   |                kénkő, néha egy-egy nehéz gerenda is, sodorva a falakról a
 4233 I      |               itt az ő telepük; e vastag gerendákat ők rágták le fogaikkal,
 4234 VIII   |           poroszkál utánok a hosszú hegy gerincein, a gyalog timarióták szétszórva
 4235 VIII   |               sötét fenyvesektől, csak a gerinceinek nem jutott már növény, azokat
 4236 III    |            hatalmas basa haragját magára gerjeszti.~– De csak egy napot engedjen
 4237 VII    |                volt! Az övé. E hódolatra gerjesztő, e parancsoló arc, mily
 4238 XV     |               beszédét, irtóztató hatást gerjesztve mindenütt. A francia követek
 4239 XII    |         beszéltem, mint a mamlasz Bertai Gida, aki naplót visz, ha hazulról
 4240 V      |                  nagy zöld márványasztal girbegurba lábakkal; szerteszét nagy
 4241 I      |            derekait, lecsüggenek virágos girlandjaikkal a sötétkomoly iharfákról,
 4242 VII    |          dobbantott lábával.~– Lélekadta góbéja! Velem ilyen tréfát űzni!
 4243 XVIII  |                  Megöljük! – ordítának a góbék, taszigálva Kornist a nő
 4244 VII    |                   miszerint éppen csak a góbéra volt szükség, hogy az ő
 4245 II     |                  adtak a környéken, majd göbölyöket hizlaltatott, amit örmény
 4246 VII    |               megtelt, a karcsúság mellé gömbölydedséget is nyerve, s a bizalmas,
 4247 V      |               szakálla apró fürtökbe van göndörülve állán, bajusza szinte gyors
 4248 XIII   |                   s egy hatalmas kőzápor gördült egyszersmind az arnauták
 4249 IX     |              mormogá haragosan. – Nem is görög jegyek. Sem nem cirill betűk.
 4250 XVIII  |                 az ezüst tálakat megönté golyóbisnak, s kilövöldözte a levegőbe.~
 4251 VI     |               látszottak a keresztüllőtt golyók szakadásai, s a harmadik
 4252 VIII   |                zörög, melyből csodálatos gombák tolják elé minden színű
 4253 XII    |                   a faluban gyökeret meg gombát esznek az emberek, míg benne
 4254 IV     |            elfedezve, egy sor briliántos gombbal van összegombolva, nyakán
 4255 IV     |                 van rajta, piros ezüstös gombkötőmunka-övvel átkötve, fehér inggalléra
 4256 XI     |                 neki kendőt, nem kötötte gomblyukába; énekelhetett a leány a
 4257 XII    |             szíva a levegőt, s dolmányát gombolgatva be –, ez fundácionális ügy,
 4258 XI     |         pillanatban lehete látni a fehér gombolyagot, mely a véghetlen távol
 4259 XIII   |              kezében, majd fokával, majd gombos végével csapkodva az elébe
 4260 II     |                Annyi esztendő óta minden gond az ő vállán van, ami csak
 4261 XII    |         mondhatom kegyelmeteknek, hogy e gondatlan lépés törvényes úton meg
 4262 VII    |              fejedelem családi örömei és gondjai néhány pillanatot elrabolnak
 4263 XIV    |                 Távozzék kegyelmed. Majd gondját viselem én.~– Tehát kegyelmed
 4264 XIII   |                szoros utain ismét rendbe gondolák szedhetni soraikat.~A falun
 4265 XVII   |                  az ajtót, s amint Béldi gondolataiból fölrezzenve odatekinte –
 4266 XVII   |                írás higgasztani szokta a gondolatokat, úgyhogy a levél meglehetős
 4267 XVII   |               maradt szobájában, feszült gondolatokkal járva alá s föl, s lelkében
 4268 XVIII  |                   Magamért igen. De arra gondolék, hogy te nem csupán enyém
 4269 XII    |              idejöttöm megdöbbenthetett. Gondolhatod, hogy ok nélkül nem kerestem
 4270 VII    |               házakat anélkül, hogy arra gondolj, hogy ez néped lakhelye,
 4271 XII    |                Bánfi hátralépve. – S azt gondolják kegyelmetek, hogy én azokat
 4272 XVI    |          pohárral töltitek a bátorságot, gondoljatok rá, és borzadjatok el, hogy
 4273 V      |                  a basa.~– Ti kutyák! Ne gondoljátok, hogy rabolni jöttünk ide.
 4274 XVIII  |               Merre forduljon most? Hova gondoljon még? Minden út el van előtte
 4275 VII    |             Értem! – monda Apafiné rövid gondolkodás után. – Újabb időkben a
 4276 XVIII  |                  szállottak le.~Nem volt gondolkodásra való idő. Bánfi a sötétségben
 4277 XV     |             hódolattal tartoznánk nekik. Gondolkodjatok rajta, midőn mindezt kockára
 4278 XVIII  |              ijedten ugrék föl, s minden gondolkozás nélkül fölszakítva a mulatólak
 4279 XII    |                 ország rendeinek egyenes gondolkozásmódját, nyugodtan mondhatom kegyelmeteknek,
 4280 XVIII  |              Előtte nagy erdők terültek; gondolkozék: mi van ez erdőkön túl?
 4281 XVI    |              Bánfitól elégtételt adjunk, gondolkozhatik nagyságod, hogy honnan teremtsen
 4282 XVIII  |                  történik körüle, de nem gondolkozik róla.~A suttogás az ablak
 4283 III    |                fölhúzni, de folyvást oly gondolkozó, mélázó volt, hogy beletelt
 4284 II     |               nagyasszonyomat. Már régen gondolkoztam valamiről, de sohasem mertem
 4285 XV     |                 azok csak érzeni tudnak: gondolkozzék a fő. – Most béke van Erdélyországban,
 4286 I      |           megdöbbent, mintha a veszélyre gondolna, melynek kedvencét kitette,
 4287 XVIII  |                oly helyeket is, hová más gondolni sem tudna, ágyak alját,
 4288 V      |                halált, arra én nem sokat gondolok, hanem eszembe jut nőm,
 4289 V      |               vallása; de hát hazád? Nem gondoltál hazádra soha?~Katalin büszke
 4290 IX     |                közől más menekülést, azt gondoltam ki, hogy erdélyi jószágomat
 4291 IX     |      visszahelyeztetett. Megörülék neki, gondolván, hogy itt majd nagy pártfogómra
 4292 XIII   |                  vágtatott, nem hajtva a gondosabb Veér György figyelmeztetéseire.~*~
 4293 XI     |                 az ajánlaton, s átvéve a gondosan lepecsételt szekrénykét,
 4294 XII    |             szükségtek leend, kulcsáraim gondoskodni fognak róla. Ha harcra leend
 4295 XI     |             süvegje mellé – sürgeté őt a gondoskodó lelkipásztor –, vagy vigyen
 4296 XI     |              lesz, ha egy pár bocskorról gondoskodtok, mert ezekben a sarkantyús
 4297 I      |                szemeiben örök mosolygás, gondtalanság, könnyelműség tündököl,
 4298 X      |                 voltam méltóságodnak ama goromba feleletet adni, amelyért
 4299 IV     |             Lucullustól kezdve a francia gourmand-okig föltalált a nyalánkság,
 4300 XI     |            magának a jég között, s meleg gőzével szüntelen olvasztva a körüle
 4301 XII    |             egyszerűbb egy mai világbeli gőzhajóénál.~Maga a főkapitány egy nyitott
 4302 XVIII  |                   amint ez alak mágneses gőzkörébe lépett. – Váljunk el, Bánfi!
 4303 IV     |           puncsnemű ital fűszeres illata gőzölög szerte, majd egy nagy fatálat,
 4304 XI     |                percre az egész vidék egy gőzsebességgel szétszórt hófelhőtől lőn
 4305 VI     |            ágaskodott, orrlyukain fúva a gőzt, s a fehér tajtékot szügyébe
 4306 X      |           készült, hogy ez rá nézve nagy grácia, hanem azután, hogy megpillantá
 4307 X      |             kegyvesztésben áll, te pedig gráciában vagy, és azonfölül hivatalbeli
 4308 X      |                diák magánkívül lőn ennyi gráciára, s rögtön sietve köté föl
 4309 VIII   |               egész ligete a narancs- és gránátalmafáknak körzé; azon pompás épületeket,
 4310 I      |                arc, szemei ragyogóbbak a gránátnál, gyakori szokása ajkait
 4311 VIII   |             harsogó robajjal rohan alá a gránitsziklák fokairól, fehér köddé törve,
 4312 VII    |         illendőnek tarták a fejedelemnek gratulálni az atyai örömekhez, ki gyermeke
 4313 XVIII  |                 négy ametisztszemű arany griff emel, előtte elefántcsont
 4314 X      |                   fölugrott róla, hogy a grófot leültesse, s ezáltal kitünteté,
 4315 X      |           csoport szurtos emberfelét lát guggon ülni. Eleinte cigánycsaládnak
 4316 VIII   |             rémledeznek föl, magas fehér gúláikkal képviselve a lehetlenséget.~
 4317 XVIII  |                   melyet újra telefőztek gulyáshússal, és ugráltak ki eszeveszetten
 4318 XI     |                 mellette hevert; ott ült gunnyasztva a százlábnyi magas szikla
 4319 XIV    |           keresztül érzett a vérig sértő gúny, s Csákynak nem lehetett
 4320 XVIII  |                 megadja magát ellenségei gúnyhahotájának, s még csak azon elégtétele
 4321 XVII   |              hurcolja azt hahotázva, s e gúnyhahotának csak most jutott legelső
 4322 XII    |               voltál, mikor egy egyszerű gunyhóban meghúzódtunk, néha egy vászonsátorban,
 4323 I      |               leásott cölöpökből készült gunyhók, gömbölyű, agyaggal tapasztott,
 4324 XVIII  |          várakkal rendelkezett, most egy gunyhót sem fog-e találni, hova
 4325 XIII   |     borbélyinasból lett hadvezér.~Minden gúnymondat új dühös csapás által volt
 4326 XII    |               összefont karokkal, furcsa gúnymosollyal tekintve az egész díszmenetre.~–
 4327 XV     |                Elvonulásuk után siralmas gúnynévvel nevezék a várost: Nigra-Juliának (
 4328 XVIII  |                 úgy, hogy legalább ki ne gúnyolják utána?~Lassankint egy eszme
 4329 XVIII  |            hozzád, amitől megsiketülsz – gúnyolódék a hadnagy, pisztolyát a
 4330 XIV    |         Kristófnak nevezni.~– Még mindig gúnyolódunk? Még mindig nem alázza meg
 4331 XVIII  |             elébbi indulatokból csak egy gunyoros keserűség látszott keresztül,
 4332 XVIII  |            hágtak, szisszent föl az éles gúnyra, míg Csáky mosolygást erőltetett
 4333 XV     |                 nápolyi gályákról, s még Gusztáv Adolf kardja sem rozsdásodott
 4334 XVIII  |           derekán öv gyanánt, s egy nagy Gutenberg-szobrot cepelt az ölében, azt állítva,
 4335 II     |                volna naphosszant eleget, guzsalynak ült, s hosszú szálakat ereszget
 4336 XIII(2)|                 A török nyelvnek nincsen gy betűje.~
 4337 I      |                 ragyogóbbak a gránátnál, gyakori szokása ajkait kissé fölvetni,
 4338 IX     |              tudta, hova ültesse le; sőt gyakran maga a padozat is el volt
 4339 XVI    |                  ártatlanok vére habzik! Gyalázat mindnyájatokra, kik bort
 4340 VI     |                karddal halnunk meg, mint gyalázatosan elfutnunk. Erdély közepében
 4341 XIV    |                  nem halálosan; meg volt gyalázva a főúr, de megalázva nem.
 4342 VIII   |                  egy járható út; magok a gyalogösvények is rendesen elvesznek a
 4343 V      |                 bérceken keresztülvezető gyalogösvényeknek megkerüli a mély utat, meglátszik
 4344 XI     |             szemeik előtt. Nemsokára egy gyalogösvényt is megsejtének, mely a bástyáról
 4345 XIII   |                 új csapatok rajoznak ki, gyalogosok, lovasok, hosszú puskákkal,
 4346 VI     |               saját visszavonulóban levő gyalogságát gázolja el; aminthogy a
 4347 XII    |              kívánsz tőlem? Van okod rám gyanakodni? Azt csak nem kívánod tán
 4348 XI     |                   én is ugrom – felelt a gyanakodó renegát –, megyek, amerre
 4349 VII    |                ismét hozzá.~– Azt kezdém gyanítani, hogy a fejedelemnek több
 4350 III    |               Selyk alatt, amit ő nem is gyanított, de nem is óhajtott.~Ali
 4351 I      |                el, némi kegyeletet enged gyaníttatni annak első alkotója iránt;
 4352 V      |              szertelen heves természetét gyaníttatva, mit igazolni látszanak
 4353 XIII   |                azt, s Ali fölordításából gyanítva, éppen ott, ahol az a karhoz
 4354 XVII   |           észrevette? Ez csak a pólusa a gyanúnak, mely körül a lélek egy
 4355 VII    |                  most a másik kérésük is gyanús előttem, ámbár ez nincs
 4356 II     |             gyümölcseit Brassóig, sőt, a gyapjúval Debrecenbe járt el, hogy
 4357 XVIII  |               mondta Azraële, egy vastag gyapotkötelet vonva az üregből elő – ezzel
 4358 XII    |               egyikünk oka lenne a másik gyászának.~Margit félénken szorongatá
 4359 XVIII  |                 küszöbön. A szobában egy gyászba öltözött nő volt, ki amint
 4360 VIII   |       ciprusokkal van beültetve. A sötét gyászbokrok közől kísérteties fehéren
 4361 XI     |                 ház előtt ki van tűzve a gyászfenyős armindenu; majd ha meglátja
 4362 XV     |                 s míg az elhányt ó kövek gyászolni látszanak a múltat, az új
 4363 XVIII  |                  mint egy a sírok fölött gyászoló márványszobor.~Egyszerre,
 4364 XI     |              szellő lengeti az armindenu gyászpántlikáit; – a kis házban fekszik
 4365 I      |                az égre emelve.~A vigalom gyászra vált, a vadászat torrá.~
 4366 XV     |                   a városok kiépülnek, a gyászruhák lassankint eltünedeznek,
 4367 XVIII  |             ollóval kettévágott kanóc.~– Gyáva lélek! – dörmögé magában
 4368 XIII   |                eltemetve vannak; vagy ha gyávák vagytok, ám fussatok, a
 4369 XVIII  |               elundorodva önmagától.~„Ez gyávaság és becstelenség! Egy férfitól,
 4370 XVIII  |           darabbá omlott.~A kezén viselt gyémántgyűrű karcolá meg az üveget, mely
 4371 IX     |           elhíresztelék, hogy én azokban gyémántot, meg kárbunkulust keresek,
 4372 V      |                 helyrekunkorodott.~– Ah! Gyenge ő még arra, hogy férfiakkal
 4373 I      |              kezeinek s térdének nyomása gyengül, s azzal végső erejével
 4374 XIII   |                  a lövés elhangzása után gyengülni érzé a nő szorítását karján.
 4375 III    |         kiáltozott:~– Apafi! Héj, Apafi! Gyere ki, mert én be nem lépek
 4376 XI     |            hajlékot, még növényzetnek is gyéren van adva hely, mezetlen
 4377 XVII   |          lepecsételé a levelet, s átadta Gyergyainak, megkérve, hogy legyen szíves
 4378 XII    |                 meg kardjaikat előtte, a gyermekcsoport énekszóval fogadta, a jobbágyok
 4379 XVII   |               meg, éltemet, feleségemet, gyermekeimet úgy boldogítsa, amint én
 4380 XIII   |                  megvédeni a helyet, hol gyermekeitek élnek, se apáitok eltemetve
 4381 V      |          forgójáig.~– Hagyjuk játszani a gyermekeket – szólt vidám kedéllyel
 4382 V      |         beszédnek, az egymás mellett ülő gyermekekre mutatott.~– Úgy látszik,
 4383 II     |          aranyhajú királylyányról s árva gyermekekről. Itt-ott csók nélkül sem
 4384 V      |                 rendezni. Haja még egész gyermekesen volt két tömött tekercsbe
 4385 XIII   |       Bánfihunyadot – magyarázá Benkő –, gyermekkori szerelme neki, kit azután
 4386 I      |                 benne a férfit, ábrándos gyermeknek lehetne őt tekinteni. Fejét
 4387 II     |                 kíván tudtul adni; a kis gyermeknépek örülnek, ha tarka vagy piros
 4388 II     |             éjszakáig égett ablakukban a gyertya. Mennyi, mennyi mondanivalójuk
 4389 VIII   |            táncoltak még a bajadérek égő gyertyák közül? Vagy az sem szép
 4390 V      |              nehéz, masszív, ezüst karos gyertyatartó állott, egy szirént ábrázolva,
 4391 XII    |                   vagy egy iszonyú nehéz gyertyatartót fölemelni, vagy egy súlyos
 4392 XVII   |        Körültekintve az úttól nem messze gyertyavilágot látott meg, s kedvetlenül
 4393 XVIII  |                 tudtuk, hogy ilyen szép. Gyerünk innen komék, ezt a szobát
 4394 I      |       mocsárvirágok és a kis feketepiros gyíkok, mik köztük futkározva oly
 4395 VII    |            vágyainak föláldozá, méreggel gyilkolta meg, hogy láb alól eltehesse.
 4396 X      |             gondolá, hogy tán nem valami gyilkos szándék vezérli őket ellene,
 4397 XVIII  |               kapta el a berillmarkolatú gyilkot, s délceg fúriaként rohant
 4398 XI     |              lerohant.~Itt néhány lelógó gyökérbe kapaszkodva kikerülék a
 4399 XVII   |         szabadságból ered, mintsem annak gyökerébe vágjuk a fejszét. Inkább
 4400 I      |               változtatta a víz, a hínár gyökerei, a fűnyüg fonalai, az iszalag
 4401 I      |        karvastagságú csemetéket törve ki gyökereikből.~Amint a közelgő férfi lépteit
 4402 I      |              messze elnyulongó szakállas gyökerek; pedig ott alant több ölnyi
 4403 I      |                miknek lehajló gallyairól gyökereket húz az éltető víz színe.
 4404 XII    |              vetni való magot; a faluban gyökeret meg gombát esznek az emberek,
 4405 XIV    |               ott, mintha lábai a földbe gyökereztek volna.~Ezalatt Bánfiné fölkelt
 4406 XI     |                ez utat, emlékezék minden gyökérre, mely a szikláról lemászónak
 4407 II     |             nyakába, érthetlen szavakat, gyöngédség, öröm és szerelem hangjait
 4408 VII    |                  egyedül maradtak, Apafi gyöngédsége újabb jeleivel közelíte
 4409 I      |       kalandjainkkal életveszélybe vinni gyöngédtelenség.~A dalia e beszéd alatt
 4410 VI     |                 megvédni erősek, bevenni gyöngék. A falakat kellene tehát
 4411 IV     |                 egy sor nagyszemű keleti gyöngy vesz körül. Kebléhez könnyelműen
 4412 VIII   |                 a szivárványló vízsugár, gyöngycseppekben hullva vissza. E szökőkút
 4413 VIII   |            zamatja az ananásznak? Ceylon gyöngyei elveszték ragyogásukat?
 4414 VIII   |         melegétől, a legtisztább két sor gyöngyfogat engedik láttatni, amint
 4415 VIII   |                földre, szeretném hajamba gyöngyfüzérnek. A tündér ment, s elhozá
 4416 I      |               övéből egy görbe török kés gyöngyházas markolatja látszik elő.~
 4417 XII    |           lazúrozott tekenősbékahéjjal s gyöngyházzal kirakva; középen festményekkel
 4418 IV     |         sajátságos művészettel körülfont gyöngysorok tartják össze; hátul egy
 4419 XVIII  |              villogó szemekkel, nyakáról gyöngyzsinór függ alá, mely könnyű öltönyét
 4420 XVIII  |                 csak a pusztításban telt gyönyöre, földhöz csapta a nagybecsű
 4421 VIII   |             sokkal szebb regéket, mikben gyönyörödet leled.~Azraële reszketve
 4422 VIII   |              pillantást vetnünk a titkos gyönyörök, az elfojtott csókok, a
 4423 V      |         gyermekeim – monda Béldiné benső gyönyörrel.~Katalin megölelte a nagyobbik
 4424 XVIII  |            halmozzunk össze mindent, ami gyönyört, ami mámort adhat, hogy
 4425 VIII   |                   azt az élvadót, amit a gyönyörvadászat fantáziája fölkeresve, egy
 4426 XII    |              kacagva.~– Özvegy Szentpáli Györgyné – folytatá zavarodatlanul
 4427 XIII   |                  a sors. – Hívjátok Veér Györgyöt – monda tiszttartóinak. –
 4428 XVII   |               ment vissza. Az egész úton gyötörte azon eszme, melynek Teleki
 4429 XVIII  |                melyben felesége. Neki is gyötrő álma volt. Börtönben hivé
 4430 XII    |              ellen fegyvert fogni, hanem gyógyítgathassuk a hazánkon ütött százados
 4431 XVIII  |               kérdezé:~– Hát kegyelmedet gyóntató atyául rendelték ide mellém?~
 4432 XIII   |               nem kerülő, de a villámnál gyorsabb mozdulatot tett vele a szerecsen
 4433 X      |           Mindenekfölött pedig ügyesség, gyorsaság és titoktartás. E három
 4434 VIII   |            távozzanak el. Azok ijedelmes gyorsasággal futottak szét a mellékajtókon.
 4435 VI     |              Nincs mit válogatnunk, csak győzelem és halál között.~Azzal a
 4436 XVII   |              basa elől hátráljon, kivált győzelme után és igazságos ügyében.
 4437 XII    |                  dicsőségére szolgált, a győzelmeket, a csatákat, a hódításokat,
 4438 VI     |              terhes utazásban. Aki itt a győzelmet remélte, csodákban kellett
 4439 XIV    |             tökéletesen meg talál általa győzetni, sietett fél diadalával
 4440 XV     |               valakit fegyverével le nem győzhetett, lelki hatalmával győzze
 4441 I      |                   hogy az ugrást meg nem győzi; szerencséjére a szökés
 4442 XIV    |                   én mindenről meg fogok győződni. Magam fogok a kérdéses
 4443 XVII   |                 nőt, kinek látásával nem győzött betelni. Szemeit ragyogóbbaknak,
 4444 XV     |       jobbágyaitokat, s még kérdés: hogy győztes hadsereggé-e? És ha volna
 4445 XII    |               megfordítják a palástot, a győzteshez állanak, s osztoznak a közös
 4446 XV     |                 következni e harcból? Ha győzünk a török által, lesz Erdély
 4447 XV     |             győzhetett, lelki hatalmával győzze le? Hódítsátok meg meghódítóitokat!
 4448 XVI    |                az ország ellen, s mi nem győzzük fizetni az ajándékot az
 4449 VII    |         vezéreknek a nagyvezér táborához gyülekezést parancsolnak, kegyelmedet,
 4450 IX     |            Telekinek útjában álltak, már gyülekezett a zivatar.~
 4451 XV     |       kétségbeesés dúlta arcokat, mikkel gyülekezetünk megszaporodott. Magyarországi
 4452 XII    |                   mely Bánfi feje fölött gyülekezik. Mámoros korában célzatokat
 4453 II     |            ellenünk egy csoport lándzsás gyülevésszel. Ott voltál, ugye, mikor
 4454 IV     |                 akarja, úgy szétverjük a gyülevész népet, hogy kettő sem marad
 4455 II     |                   mézét, viaszát, aszalt gyümölcseit Brassóig, sőt, a gyapjúval
 4456 XV     |               harcoltunk, és küzdelmeink gyümölcsét ti vesztegettétek el! A
 4457 II     |              tetejű birkarekeszek, hátul gyümölcskert, melyből egy méhes félszeg
 4458 IV     |                 tudja; nádmézbe főtt ind gyümölcsök, kakastaréjból készült raguk,
 4459 XVIII  |                  úgyis régóta nem hoztak gyümölcsöt, most felgyümölcsözzük őket!~
 4460 XIX    |              villám erdőket és tornyokat gyújta fel, a felhőszakadások kiáraszták
 4461 XIII   |                  hogy az ellenség föl ne gyújthassa. A templom és torony is
 4462 XIII   |                 Mi pedig Ali basa fejére gyűjtjük a köveket, s Angyal Mihály
 4463 VIII   |                 olyan halovány. Mintha e gyújtó szemsugarak minden rózsát
 4464 XIV    |         egyszerre elhagyatott erőszakkal gyűjtött lelki és testi erejétől,
 4465 VIII   |               melyet ákászvirágok idején gyűjtöttek a méhek.~Azraëlének egy
 4466 VIII   |             mögött kezdett el rabolni és gyújtogatni. Minden kísérlet hasztalan
 4467 VIII   |          folytatták a háborút, raboltak, gyújtogattak, amerre lehetett. A szultán
 4468 III    |                  megteszem, hogy fejedre gyújtom a házat, ha ki nem jössz.~–
 4469 XVIII  |              neve polgárháború.~– Mi nem gyújtottuk azt.~– És nem fogjuk szítani.
 4470 VIII   |             serpenyőben ámbrát s bóraxot gyújtunk meg, s a bűvös vesszőt leszúrva
 4471 II     |                szájat vágott, s gyertyát gyújtva bele, kitette lámpásnak,
 4472 XV     |              palotája helyén megjelentek Gyula vezér hegyes kúpfödelű,
 4473 XV     |                  várost: Nigra-Juliának (Gyula-Feketevár).~Hazánk legnagyobb embere,
 4474 XV     |                  Ekkor nevezték a várost Gyulafehérvárnak.~Egy század fordult, s a
 4475 XVIII  |      védelmezendő, az országtanács előtt Gyulafehérvárott e mai naptól számítandó
 4476 XVIII  |                jött meg a gyulafehérvári gyűlésről, már Somlyóra hítták, ahol
 4477 III    |                    Hát itt van Kisselyk. Gyűljenek kegyelmetek ide.~Apafi kínjában
 4478 XIII   |               oda! A jeltüzek éppen most gyulladnak ki.~És valóban, a gyalui
 4479 I      |                 nézett, s nőttön nőtt és gyulladt a büszkeség lángja arcán,
 4480 XVI    |               körül véres karika kezdett gyűlni. – De még ez is mind semmi –
 4481 XV     |                 azokat nem engedi lángra gyúlni; ti tétováztok, s erőtöket
 4482 VIII   |               után eped. Ha szerettetik, gyűlöl; ha gyűlöltetik, szeret;
 4483 XVIII  |          szánalomból teszi, ha mogorván, gyűlöletből. Azután akivel csak legtávolabb
 4484 XVII   |                  nevét, e levél újra oly gyűlöletes alakban tüntette őt föl
 4485 XVI    |               miért titkolja kegyelmed e gyűlöletet, mert azt hiszi, hogy okai
 4486 XVI    |                  ugyanakkor Bánfi elleni gyűlöletét.~– Én? Nem gyűlöltem én
 4487 XII    |                  s a féltés első lépés a gyűlölethez.~– Inkább gyűlölj, mint
 4488 XVI    |           nemcsak a szerelemnek, hanem a gyűlöletnek is ad tüzet. Ha nők vannak
 4489 XII    |                  a gyűlölethez.~– Inkább gyűlölj, mint elfeledj – szólt a
 4490 XII    |                elvárjuk, amíg meg fogjuk gyűlölni.~Bánfiné az egész kegyetlen
 4491 XVIII  |                 nem szeretni! Érzi, hogy gyűlölnie kell, s nem tud megválni
 4492 XVIII  |                 imádom, aki süllyed, azt gyűlölöm. Ön példát vehetett volna
 4493 XVI    |             elleni gyűlöletét.~– Én? Nem gyűlöltem én Bánfit soha.~– Tudom,
 4494 VIII   |                  szerettetik, gyűlöl; ha gyűlöltetik, szeret; ha meghalsz érte,
 4495 II     |         palástokat, filigrámos mentéket, gyűrűit, boglárait, rezgőit, hajszorítóját,
 4496 XVIII  |               erővel, mint az óriáskígyó gyűrűje; csaknem megfojtva őt az
 4497 XIX    |                  aláíratva férjét, annak gyűrűjével lepecsételé –, fogd e levelet,
 4498 XIX    |       megbocsátok neki. Vedd pecsétnyomó gyűrűmet, nyargaltass Csáky után
 4499 XVI    |                fogok adni akárki felett; habár kétakkora legyen is, mint
 4500 VIII   |                  föl, mint egy rózsaszín hableány, ki tarka lótuszlevélen
 4501 XI     |             valaki belelépett volna, s a habokat hányná magára.~Sange Moarte
 4502 I      |                levő fák beledüledeznek a habokba, miket sokszor medrébe sodor
 4503 XVIII  |                nem nyughatna ottan keble háborgásától, fölkelt ismét, egy széket
 4504 IX     |                jöttem kegyelmedhez.~– De háborgós ember volt az istenadta.
 4505 XI     |                körül csöndes volt a lég, háborogva hullámzott; tán a tenger
 4506 XII    |                is új istencsapása, s még háborúra vágyunk. Tiszttartó! Meg
 4507 I      |                 beszéltek egyről-másról, háborúról, vadászatról, szép asszonyokról,
 4508 II     |               még csak zálogra sem, mert háborús időben fekvőre nem örömest
 4509 IV     |                 hódolattal szeret. Nehéz habosselyem ruhája nyakát és vállait
 4510 XVI    |               bor, hanem ártatlanok vére habzik! Gyalázat mindnyájatokra,
 4511 I      |               rubingombjaival, s a fehér habzóselyem alsóöltönyt engedve láttatni
 4512 XII    |             Kolozs megyei lovas nemesség hada, mintegy nyolcszáz főre
 4513 VI     |          lőtávolságnyira érkezett Kemény hadához, Kucsuk basa hátra fordulva,
 4514 XVIII  |       Kolozsvárra, azon szándékkal, hogy hadai közepéből nem engedi magát
 4515 VII    |             lássanak dolgaik után. Az én hadaim elvégeznek mindent.~Apafi
 4516 XVIII  |            maradtok, fölhívjátok somlyai hadaimat is, s csak akkor szóltok
 4517 VI     |                 megütközik, és ha minden hadaival ottan kell is elvesznie,
 4518 VI     |            háromszor is végiglovagolva a hadakon, s összeszámlálván azok
 4519 XI     |                földre, s kezeikkel vadul hadarászva, átkozódó verseket mondtak
 4520 VI     |            szerint alig volt ötödrésznyi hadereje, mint Keménynek, és az is
 4521 XV     |                de azt is fogadom, hogy e haderő senki kérelmére idegen ország
 4522 XV     |        hadsereggé-e? És ha volna is elég haderőnk, ki lenne vezére? Bethlen
 4523 VI     |               tarva, hogy ha a török oly haderővel talál jőni, mely őket megszalasztja,
 4524 XVIII  |                 város alatti mezőn éppen hadgyakorlatot tartottak Bánfi seregei