Part

 1 1 |            Soprony, jan. 18.~Mintha csak álmodnám, szép és jó Nincsi,
 2 6 |          itt újabb kiömlést; és így csak egy rövid történetét az
 3 7 |         kezét, kéri, szánnák meg, ő csak Halasival lehet szerencsés.
 4 7 |           gondolatra fogom vehetni, csak az a csuda mondana le erőszakosan
 5 8 |             feléd szaladtam, de ah! csak árny valék mely körülted
 6 8 |            lépnék sírba; mert nékem csak egy szívem van, s az tiéd;
 7 8 |          egy szívem van, s az tiéd; csak egy életem, s az néked van
 8 9 |        szívet, mint ím ez itt, mely csak teérted ver, melynek csak
 9 9 |           csak teérted ver, melynek csak egy akaratja van, a te akaratod!
10 13|          hogy nekem elég volt volna csak egy szót szólani Szentpéterinek,
11 19|      könnyíthessek, nem semmit mást csak - csak - oh Isten! szánj
12 19|              nem semmit mást csak - csak - oh Isten! szánj meg; adj
13 20|           azt - itt nem lelhette. - Csak te, csak te volnál itt barátom!
14 20|            nem lelhette. - Csak te, csak te volnál itt barátom! Valami
15 20|              s lángol érted. Látnád csak mint várja nyugtalanul a
16 21|          valék, s jobbommal Nincsit csak akkor akarám megkínálni,
17 21|       választott, s ki tudja, talán csak vaktában vetette magát bölcs
18 21|         mécs, melylyel nekem az ész csak perczekig világított vala.
19 21|           kanapéig vezettem el, hol csak hamar ugyanazon csábulásba
20 22|     viselnék mindent, édes barátom, csak te volnál, te lehetnél itt.
21 23|             az a tekintés! melylyel csak ő, csak ő tudott tekinteni! -
22 23|          tekintés! melylyel csak ő, csak ő tudott tekinteni! - inkább
23 24|            és más rohana reám, hogy csak nehezen tudtam vánszorogni
24 24|       szerelmes ifjú, ki lyánykáját csak a szép estéken láthatja,
25 24|       vágyás az ő birtoka után! egy csak pillantatig tartó utána
26 24|         kívánkozás! őutána! egyedül csak őutána! szíves odaengedésével,
27 25|          bilincseket vere, melyeket csak a halál erős keze téphet
28 27|         ragyogása meredek falaimnak csak fekete homlokaikat vidítja;
29 27|        minden körültem, mint a sír; csak messziről hallani a keskeny
30 36|           Egészségem helyre állott, csak hogy még néha gyöngélkedem.
31 37|          isméretes. Mind ketten nem csak kedvelői, hanem értői is
32 39|             én portrémat. De ezt én csak néked mondom, s nekem ezt
33 39|           néked mondom, s nekem ezt csak neked kell mondanom. - Azon
34 42|            is keresett engem. És ha csak egy negyedig mulathattam
35 44|    borította el Pestet, hogy belőle csak a tornyok látszottanak ki.
36 44|            bírhat, fájdalmaimat, ha csak perczekig is, szétoszlathatni.~
37 44|         örökre elölte volna, ha azt csak most veszthettem volna el.
38 44|             tolongók között; és így csak Szentpéterinek és Endrédinek
39 45|             ütődnek, hágj által bár csak egy hajszálnyit, s oda vagy
40 45|           hogy ez nem halálos, hogy csak szavokat fogadjam, még ki
41 47|         annak sejtése, hogy egymást csak túl a síron látjuk meg.
42 48|             indulok - egyszer végre csak illő. S azok az orvosok! -
43 56|             Ne mondd, hogy ez a kép csak ingerli gyötrelmeimet. Szólj
44 59|         elfut sikoltásomra. S midőn csak most látom, hogy boldogságom
45 60|             és soha vissza nem tér! Csak egy, csak egy csöppet a
46 60|           vissza nem tér! Csak egy, csak egy csöppet a te enyhületéidből,
47 60|         enyhületéidből, Mindenható! csak egy kézszorítást tőle! - -
48 61|          kedv és gyönyörködés, mind csak eseményeknek műve; s értsd
49 64|             Ipolyságh, jun. 8.~Most csak azt, hogy a bátyámat életben
50 68|        szegény barátunkban, de ezek csak első pillantattal voltak
51 70| mesterkélésnek venni. Szavainak már csak hangzása is, maga az a szózat,
52 70|          azok a magányos sétálások, csak a kiadó czifrázmányai, arról