Part

 1 1 |        elgondolom minden örömeiket, mind azt az ő szent hűségeket
 2 7 |          volt s megadta magát. - Én mind ezekről semmit nem tudtam
 3 8 |          szivemet érzékenynyé tette mind az iránt a mi szép, nagy
 4 8 |       melyet ember kóstolhat; s íme mind éltem azzal a mit az ég
 5 9 |   kibeszélhetetlenül szeretlek - ha mind ez örömekre, boldogságokra
 6 12|       kiadja; volt egy idő, melyben mind tulajdon érdemeidre nézve
 7 12|           tulajdon érdemeidre nézve mind atyád emlékezetéért óhajtotta
 8 12|         felől semmit nem tudott, és mind ez ideig semmit nem is gyanít.
 9 14|   megvallani neki válaszomban, hogy mind kegyére, mind jó ítéletére
10 14|     válaszomban, hogy mind kegyére, mind jó ítéletére érdemetlen
11 14|              kedveseim, a kik nekem mind azt, a mit elvesztettem,
12 15|         márcz. 21.~Elnézem, mi lesz mind ebből. A mai postával vevém
13 15|        szerencsétleneknek! Az engem mind azon kínjaimtól, melyek
14 18|             természet nagy alkotója mind belé nyomta azt az anyagba,
15 21|             gyilkos, reám rohantak, mind ez még inkább eltüzesítette
16 21|         tükrök előtt, s hogy ezeket mind, úgy a mint itt sorban függenek,
17 21|          angyalnak mosolygásával, s mind gyönyörködénk mind ketten
18 21| mosolygásával, s mind gyönyörködénk mind ketten a képen, tanúján
19 21|        ismérje félre barátjait, kik mind azon részt, szíves részt
20 23|          jóvá, ily nemessé teszi, s mind azzal a mi alacsony és rút,
21 35|          tőle!" - Nincsi, Nincsi! S mind ez - Oh Marosi, mikor ér
22 36|            s együtt tűntek el vele, mind azon káprázolatok, melyek
23 36|           tudom hány ízben, s Teréz mind addig mulatott fekvésem
24 37|             országszerte isméretes. Mind ketten nem csak kedvelői,
25 38|     gyötrelem magvát hintenem? - És mind ezt mivel? egy boldogtalan
26 39|    nincsen-e egy énérettem sírva? - Mind, mind! tisztelt Teréz! felelék.
27 39|            énérettem sírva? - Mind, mind! tisztelt Teréz! felelék.
28 39|            ölelés után, mely bizony mind kinyomá azon hálát, melylyel
29 42|        paripa, hogy a szomszédok is mind az ablakhoz futottak; s
30 44|         nélkül, szíves kívánásaival mind annak, a mit önmaga óhajtott,
31 55|           fulánk fogott volna lenni mind ez, mind az.~ ~
32 55|         fogott volna lenni mind ez, mind az.~ ~
33 58|           oly pusztán, az ablakokat mind nyitva láttam, s elgondolám,
34 58|             ah Marosi! hová levének mind azok a ragyogó kilátások? -
35 61|         szerelem megnyitja a szívet mind annak érezésére a mi szép,
36 61|        bánat, kedv és gyönyörködés, mind csak eseményeknek műve;
37 62|              makacsság lépett. S ha mind ez nem volna is, előttem
38 64|       Nagyon el vagyon gyöngülve; s mind az orvos mind én is attól
39 64|          gyöngülve; s mind az orvos mind én is attól rettegünk, hogy
40 64|       Lassadán meggyűltek könyűi, s mind a mit mondhatott, e két
41 68|            örvendés váltotta fel, s mind Szentpéteri, mind felesége
42 68|            fel, s mind Szentpéteri, mind felesége nyájassággal, barátsággal
43 68|        renge egész testében. Nincsi mind azt a mit a legbarátibb
44 70|          látok és hallok reggel óta mind addig, míg a társaság szélylyeloszol
45 70|        személyben találni óhajtunk, mind azt neki teljes mértékben